Tolna Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 283-306. szám)

1957-12-29 / 305. szám

1958 a szövetkezeti feladatok tükrében Eredményekben gazdag év végére értünk. Földművesszövetkezeteink ez évben ismét tovább erősödtek, gazda­ságilag és erkölcsileg egyaránt. Külö­nös jelentőséget ad elért eredmé­nyeinknek az a tény, hogy egy ku­darcba fulladt ellenforradalmi idő­szakot követően értük el azokat, amikor még számos sebből vérzett a népgazdaság. Nehéz és nem is aka­dálymentes út volt ez. Bőven volt al­kalmunk következtetéseket levonni és tapasztalatokat szerezni, hogy az­tán azokat számba vegyük és ered­ményesen felhasználjuk további mun kánk során. Földművesszövetkezeteink számára az új esztendő feladatait a közel­múltban megtartott köz- és küldött- gyűlések, valamint az Országos Kon­gresszus jelölte meg. A határozatok minden szinten egyértelműen kife­jezik, hogy a legfontosabb tennivaló a mezőgazdasági termelés közvetlen segítése, a paraszti érdekvédelem biztosítása a termelés vonalán. Ez azt jelenti, hogy a jövőben bizonyos fontossági sorrendet kell megállapí­tani a feladatokat illetően és ebben a sorrendben a termelésszervezés kell, hogy első helyet kapjon. Nem új tevékenységi körről van szó, hanem az Tü15—5Ó-es évekig lényegében már többé-kevésbé eredményesen vég­zett feladatok felújításáról, visszavé­teléről. Hogy megfeleljünk a párt és a kormány által belénk helyezett bi­zalomnak — ami az agrártézisekben jut kifejezésre — elsősorban a szer­vezeti és személyi feltételeket kell megteremtenünk. Ebben az évben a szövetkezetek . egy részénél létrehoz­ták az önálló mezőgazdasági üzem­ágakat, 30 szakképzett agronómus dolgozik a szövetkezeteknél. A nö­vekvő feladatok azonban megkíván­ják, hogy tovább szélesítsük az ön­álló üzemágak számát és további szakképzett agronómusok kerüljenek beállításra. Szövetkezeteinknek tö­rekedni kell, hogy rövid gyakorlati idő után mind többen válasszák a szerződéses termeltetés bonyolításá­nak önálló formáját. Ez a forma, bár nagyobb felelősséggel jár, de anyagi­lag és erkölcsileg egyaránt kedve­zőbb a szövetkezet számára. lelő összegeit biztosított a MÉSZÖV. Ugyancsak a gépesítést szolgálja, ha egy-egy gép beszerzésére a helyi anyagi lehetőségek felhasználásával gép beszerző és hasznosító társulá­sok jönnek létre a szövetkezeti tag­ság köréből. Minden bizonnyal szö­vetkezeti tagjaink is meggyőződtek róla, hogy versenyképes mezőgazda- sági termelést gépesítés nélkül nem folytathatunk. Ezen a téren azonban még sok a tennivaló gép-szakembe­reink részéről is. Sokkal több és jobb gépek megalkotására van szük­ség. Hiányoznak az univerzál, az úgynevezett közép gépek. Számos erősen munkaigényes munka elvég­zésére nem áll még gép rendelkezé­sünkre. Amikor a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek erőteljes fejlesztését tűzzük ki fő célul, nem szabad figyelmen kívül hagyni je­lenlegi viszonyainkat sem. Foglal­kozni kell az egyéni gazdaságok gé­pesítésével is. A mezőgazdasági terméshozamok növelése érdekében, a talaj táperő utánpótlása nélkülözhetetlenné teszi a műtrágyát. Szövetkezeteink, amikor állandó raktárkészletekkel biztosít­ják a zavartalan műtrágya ellátást, egyben propagálják is annak alkal­mazását. Hazánkban az egy katasz­teri holdra jutó hatóanyag sokszorta kevesebb, mint a fejlett mezőgazda- sági termelést folytató országokban. Eredményes eszköze a műtrágya pro­pagálásának a kísérleti parcellákon való bemutatás. Megfelelő raktárter­mek biztosításával előkeli érni, hogy az év minden napján lehessen kapni minden községben műtrágyát. Uj feladat lesz az ipari növények szerződéses termeltetése. A cukor­répa, rostkender és mezőgazdasági magvak termeltetése már most is mindennapi feladatunk. A jövő évben tovább bővülnek ilyen irányú felada­taink. Ahhoz azonban, hogy tevé­kenységi körünk ilyen irányban bő­vüljön, a jelenlegi feladatok mara­mellett nagy gondot kell fordítani a magnövények termeltetésére. Nem szabad megfeledkeznünk, hogy jelen­tős deviza bevételt tudunk biztosí­tani minden mázsa export vetőmag­ból a népgazdaság számára. A ma­gyar vetőmag külföldön igen kere­sett. Amikor ezeket a feladatokat vé­gezzük, gondoljunk előre. Szélesít­sük tovaEb az ipari növények körét olyan új kultúrákkal, mint a spárga, szamóca, málna, feketeribizli stb. Ezek a kultúrák megyénkben még nem terjedtek el. Ilyen kedvező ter­melési feltételek mellett fontos nép- gazdasági érdek a termelésük. Ala­kítsuk ki a tájtermő területeket minden növényt ott termeljünk, ahol a talaj és éghajlati viszonyok a leg­kedvezőbbek. Ezeken a helyeken aztán törekedni kell az üzemszerű termelés kialakítására, mert a nagy­üzemben az agrotechnika jobban al­kalmazható. Megyénk hagyományos állatte­nyésztéséhez híven, külön nagy gon­dot kell fordítani az állattenyésztés fejlesztésére. Az állattenyésztő gaz­dák összefogásával, kedvező értéke­sítési feltételek mellett a törzsállat­tenyésztés és a hizlalás nagyüzemi alapjait megteremthetjük. A szarvasmarha tenyésztés fejlesztés“ érdekében a földművesszövetkezete­ket is be kell kapcsolni a tejfelvá­sárlásba és helyi — elsődleges — fel­dolgozásba. Ahol pedig a gazdasági és politi­kai feltételek adottak, önálló tejszö­vetkezeteket kell szervezni. A szövetkezeteknek azonban fo­gyasztási és értékesítési feladatokat is el kell látni, nem rosszabbul, mint azt az eddigiek során tették. Ha a mezőgazdasági feladatok teret hódí­tottak a szövetkezeteknél — és ez minden bizonnyal így is van — még nem jelentheti az egyéb tevékenysé­gek háttérbe szorulását. Csak az ará­nyok változtak meg, a feladatok ösz- szessége azonban egy és ugyanazon célt kell, hogy szolgáljon: A mező- gazdasági termelés fellendítését, a munkás-paraszt szövetség erősödését, a szocialista mezőgazdaság megte­remtését. Teljesítette vállalását a szakcsi íöidmíívesszövetkezet A szakcsi földművesszövetkezetnél már régebben elhatározták, hogy a kongresszus idejére teljesítik rész­jegynövelési és módosított cukorrépa szerződéskötési tervüket. A szerződ­tetés! munkát Töllősi kartárs, a földművesszövetkezet ig. elnöke, a részjegynövelési munkát pedig Apáti kartárs vezetőkönyvelő vette kézbe. Közösen feltérképezték a községet. Házanként megjelölték ki az, aki még hátralékos részjegyével, vagy még újabbat nem jegyzett, kik azok, akiknek hatalmas területük van cu­korrépa és egyéb növényféleségek termelésére. A földművesszövetkezet dolgozóival közösen megbeszélték a feladatokat, mindenki megkapta ut­cájának térképét és hozzákezdtek a konkrét részjegynövelési, szerződte­tés i munkákhoz. Meggyőző szavuk mindenkihez eljutott és termékeny talajra talált. A rész jegy növelési és cukorrépa szerződtetési tervteljesítés százaléka napról napra emelkedett. A kon­gresszusra elérték a 100 százalékot. Ezzel vállalásuknak eleget tettek és úgy tudjuk, hogy jelenleg a túltelje­sítésen dolgoznak. A szövetkezet dol­gozói Töllősi, Apáti, Ruzsics István­ná kartársak, meg a többiek odaadó, áldozatkész munkájukért, dicséretet érdemelnek. Ami a paradicsom pálinkából kimaradt t Ab igazság és a többi A történeti hűség kedvéért a kö­vetkezőket:" A döbröközi fmsz. a paradicsom befőzési kampány idején több alka­lommal is kéréssel fordult a dombó­vári FJK-hoz, sőt annak elnökéhez is, Kovács András elvtárshoz, hogy pa­radicsomhoz tudjon jutni. A válasz azonban csak ígérgetés volt és annyi, hogy ha akarnak paradicsomot, ak­kor forduljanak a Pécsi MÉK-hez (nem a szekszárdihoz, ahová kellett volna), mert ott úgyis sok van. így történt azután az, hogy az fmsz. üzemvezetője, Gulyás Gyula kénytelen volt Pécsre menni a para­dicsomért, ahonnét azonban csak üres kézzel és egy ígérettel tért visz- sza. A pécsiek azonban az ígéretüket beváltották (nem úgy, mint Dombó­vár), csakhogy későn, mert a közben eltelt idő alatt Döbröközön is sokan befőzték már a paradicsomot. Ez sem lett volna még káros, hanem sokkal inkább az, hogy paradicsom minősége már a megérkezéskor is olyan volt, hogy az fmsz kénytelen volt 50 százalékos anstandot alkal­mazni, amit a feladó el is fogadott. Az értékesítés során támadt nehéz­ségek miatt ismét kérte az fmsz. a járás segítségét, de ahogy a beszer­zést, úgy az értékesítést sem segí­tették elő, mondván: nem lehet le­értékelt paradicsomot elhelyezni. Az fmsz. ezekután, véleményem szerint helyesen, olyan kísérletezést hajtott végre, amiből számára nem kár, hanem csak haszon származha­tott volna, ha ez sikerül. Hogy nem sikerült, az nem utolsó sorban an­nak tudható be, hogy a paradicsom már a többhetes állás következtében teljesen elrothadt. Döbröközön ezt a tényt közöltük is az fmsz-szel, hogy bár paradicsom­ból is lehet előállítani szeszt, (sőt sárgarépából is), de ez az áru már nem alkalmas erre a célra. Az fmsz. a kísérletet ennek ellenére egy kevés mennyiséggel mégis végrehajtotta, mondván, hogy ha sikerül, csak hasz­na lehet belőle, mert a leértékelés miatt kára úgysincs. Ennyit a történeti hűségnek. Ép­pen ezért nem értünk egyet ,a cikk­író névtelen krónikással. Cs. L. A mezőgazdasági termelés társa­dalmi irányításának tovább fejlesz­tése céljából a sorrakerülő közgyűlé­seken minden községben — ahol az ősz folyamán nem történt meg — meg kell választani a termelési tag­bizottságokat. A tagbizottságok mun­káját konkrét tartalommal kell meg­tölteni úgy, hogy munkájuk kapcso­lódjék a községi tanácsok állandó tagbizottságainak munkájához. Amennyiben a tagbizottságok nem a helyi lehetőségek felkutatásával, új módszerek elterjesztésével foglalkoz­nak, munkájuk elbürokratizálódik, eredménytelenné válik. Fontos szerep hárul szövetkezete­inkre a mezőgazdaság gépesítése te­rén. A rendelkezésre álló gép kész­letekből— a hagyományos kisgépe­ken túl — elsősorban az intenzív, belterjes gazdálkodást szolgáló gépe­ket kell eljuttatni a termelőkhöz. Ilyenek legyenek a takarmányter­melést és feldolgozást szolgáló gépek, magtisztító gépek és hasonlóak. A gépek megismertetése — propagálása — céljából létre kell hozni a megye székhelyén a gép bemutató és áru­sító termet. Ezen túlmenően a járási mezőgazdasági szaküzleteket eredeti profiljuknak megfelelően kell ellátni áruval úgy, hogy a termeléshez szük­séges minden fajta gépet, eszközt, anyagot, vetőmagot, műtrágyát, vé­dekezőszert egy helyen meg lehessen vásárolni. déktalan ellátására van szükség. A cukorrépa és rostkender szerződtetése Láttuk, hallottuk .,. hogy az egy hónappal alakult kölesdi földművesszövetkezeti kul- túrcsoport karácsonykor egész estét betöltő műsort adott négy egyfelvo- násossal. A tsz 25 tagú kultúrcsoport- nak nagy segítséget nyújtott Farkas­falvi József kultúrotthon igazgató, aki a fiatal műkedvelőket betaní­totta. ... hogy a sióagárdi beosztott köny­velőnél baj van a munkafegyelem­mel, amit úgy látszik sem az igaz­gató-elnök, sem a vezetőkönyvelő nem tud megváltoztatni. Fejős elv­társnő! Helyes lenne, ha erről a kér­désről elbeszélgetne a beosztott köny­velőjével. * ... hogy a szedresi I. sz. boltban a rend és a tisztaság nem kielégítő. Ebben a boltban a fogyasztási árak feltüntetése, az árucédulák elhelye­zése is hiányos. A boltvezető átme­hetne a II. számú boltba tapasztalat- cserére, ahol rend és tisztaság van. muiji Füstös kiskocsmák, kecskelábú ab­rosz nélküli asztalok, éjszakába nyúló kártyacsaták, duhaj kodás, ve­rekedés. A múltból ennyi is elég. Kivétel persze akadt, de a jel­lemző ez volt. JELEN Korszerűsített, vagy teljesen új épületek, világos, tiszta helyiségek, ragyogó, korszerű söntéspultok, csil­logó pohárszekrények, vitrinekben hidegételek, cukrászsütemények és nem hiányoznak a választékos, finom likőrök és jó borok. Abrosszal leterí­tett asztalok, modem székek, a cuk­rászdákban espressógépek és a kis- asztalkák mellett feketét fogyasztó parasztok. Kivétel persze itt is akad, de már nagyon kevés és lassan csak mint rossz emléket emlegethetjük. Nézzük meg most mór közelebbről, mit is eredményezett a felszabadulás utáni idő. Látogassunk meg egypár községet és tekintsünk be a vendég­lőkbe, cukrászdákba. Legyen talán az első állomás Tevel. A kocsmából VENDÉGLÁTÁS FALUN eltűnt a kecskelábú asztal és fapad. A füstös, szakadozott padlójú kis lyukból barátságos, komoly ven­déglő lett. Tiszta, festett falak, az ablakon függönyök, az asztalok ab­rosszal leterítve, rendes székek, ha­talmas, modem söntéspult, a vitrin­ben ételek és cukrászsütemények. Az asztalok mellett csendesen beszél­gető, sakkozó, vagy éppen képesla­pot olvasó parasztok. A söntéspult mögött fehérköpenyes csapos udva­riasan fogadja a vendégeket és kí­nálja ámít. Megelégedve lépünk ki és megnéz­zük az épület másik felében levő cukrászdát. Ha a vendéglőben meg­lepődött az idegen, itt még kelleme­sebb meglepetés fogadja. Modern fagylaltgéppel felszerelt kis cuk­rászda és ha a mellette lévő kis szalonba lép, egyszerre városban érzi magát. Itt már kevés különbség van a falu és város között, legfel­jebb a vendégek különböznek. A munkából, földről hazatérő parasztok térnek ide be nyáron egy fagylaltra, té len egy feketére, vagy éppen egy pohár likőrre. Elcsodálkozik az ide­gen, mikor János bácsi „Cherry- Brandy"-t kér. János bácsi már tudja, hogy nemcsak pálinka van a világon és már ő is ismeri a likőrö­ket. A gyerekeknek becsomagolt egypár mignont, tortát és előre be­jelenti, hogy a lánya lakodalmára olyan gyönyörű tortát készítsenek, mint amilyet a szomszéd vásárolt. Búcsúzzunk el Tévéiről és ne is kérdezzük, hogy mit hozott a demo­krácia — beszédes itt minden, amit láttunk. Égy ugrás és a megye másik sar­kában, Iregszemcsén vagyunk . A cukrászdában csillogó espressó- gép, az asztalkáknál bőszoknyás né­nik, csizmás bácsik szürcsölgetik a feketét és dicsérik az új nagy es- pressó-gépet, mert ezzel sokkal jobb kávét készítenek. A lakodalmi tortákat ma már a szövetkezet cukrásza készíti. A vendéglőnél hasonló a kép. A valamikor egy kis helyiségből álló kiskocsma eltűnt és helyette tágas, modern felszerelésű söntés és szépen terített külön terem csalogatja a szó­rakozni vágyó, szomjas vendégeket. A látogatást folytathatnánk Gyönkre, Hőgyészre, Tamásiba és még sok-sok községbe, mindenütt ez a kép, vagy még kedvezőbb. Igaz, akad néhány község, amelyik elmaradt és még őrzi a régi kocsma jelleget, de 1958- ban ezek is eltűnnek és elfoglalja he. lyüket az új, a szép, a jó. A nagyobb értékű, de szinte nélkü­lözhetetlen gépeket a szövetkezetek kisgépkölcsönzés céljából szerezzék be. Az 1958. évi beruházási tervek összeállításánál ilyen célra megfe­ni ... hogy a lengyeli földművesszövet­kezet boltja tiszta és rendes. A ki­szolgálás gyors, a kiszolgálók udva­riasak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom