Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-22 / 275. szám

llü. november 22. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 MEZŐGAZDASÁGI SZAKEMBEREK ÍRJÁK Zárszámadásra készülnek a bonyhádi járás termelőszövetkezetei 1956 őszén termelőszövetkezeteink az ellenforradalmi események következ­tében nem tudták értékelni és meg­ünnepelni végzett munka uk eredmé­nyét. A járás 34 termelőszövetkezete közül csak öt termelőszövetkezet ma­radt a járás területén, a többi ter­melőszövetkezet vagyontárgyait szét­hurcolták. Ai ellenforradalomnak még­sem volt olyan ereje, hogy teljes egé­szében felszámolja a szövetkezeti moz­galmat. Egyre több és több volt szö­vetkezeti tag határozta el magát, hogy újjáalakítja a szövetkezetét. Ezután 1957 február és március hónapokban tizenegy új termelőszövetkezet alakult, amelyeknek tagjai nagy fe'adatokat vállal ak magukra, mivel jóformán semmi nélkül indultak. Nem volt sem állatjuk, sem gazdasági felszerelésük, sem takarmány, de nem csüggedtek el, bíztak erejükben, bíztak a pártban, annak politikai célkitűzéseiben. A járás területén három termelő- szövetkezet készítette el az ezévi zár­számadását: a bonyhádi Petőfi 71.96 forint, ebből 22 forint készpénz, az aparhanti Március 15. 71.76 forint, ebből 36.60 forint késznénz. a leveli Kossuth 50 forint, ebből készpénz 10 forint munkaegységrészesedést ér­tek el. Mindhárom termelőszövetkezet tag­sága a legnagyobb megelégedéssel mondja: ..megérte, hogxt a szövetke­zetét újjáalakítottuk.” Például a bony­hádi Petőfi Tsz-hen fíőthe Antnlné estiedül dolgozik és a nyolc hónap alatt 362 munkaegységet ért el. Ezért kan 36.17 mázsa búzát, 11.95 mázsa kukoricát, árnál, 17.19 mázsa burgo­nyát, 141 kiló cukrot és 8404 forint késznénzt. Az összes természetbeni és pénzheni részesedés 27 528 fnrin'Ot tesz ki. Ezt nyo}c hónán alatt érte el, tehát havi keresete 3441 forintnak felel meg, plusz mintegy 4000 forint háztáji jövedelem, amely után adó, vagy egyéb állammal szembeni tar­tozás nincs. A teveli Kossuth Tsz-ben Braun Ferenc megdolgozott munkaegysége 379, amelyből az egyhavi keresete 2370 forint. Ludas Ilona 270 munka­egységre havonta 1293 forintot kap. Lutz János elért 297 munkaegységet, havi keresete 1856 forint, ehhez még hozzájön a háztáji, amely 3500—4000 forintos jövedelmet jelent. Az aparhanti Március 15 Tsz-hen Fauszt Mihály és felesége 560 munka­egységet dolgozott ebben az évben, s ezért kap a tsz-től 39 175 forint értékű terményt és pénzt, amelyből egy személyre egy hónapra 2198 fo­rint jövedelem jut. Sorolhatnánk a többi termelőszö­vetkezetek eredményeit is, amelyek azt mutatják, hogy a falusi parasztság megtalálja a számítását a kollektív gazdaságokban. A termelőszövetkeze­tekben ebben az évben iárási viszony­latban egy munkaegység értéke túl­haladja a 45 forint jövedelmet. JAKAB ALBERT tsz közgazdász, Bonyhád A tamási járás termelőszövetkezeteinek életéből A járás területén tíz termelőszövet­kezet van, amelyek az elmúlt gazda­sági évhez viszonyítva példamutatóan gazdálkodnak. Ezt bizonyítják az őszi szántás-vetés, betakarítási munkálatok időbeni elvégzése. Az ősziárpa vetését október 20-ig százszázalékig elvégez­ték a tsz-ek. közel 500 holdon. Ezt követően az össz-szántó 28 százalékát kenyérgabonával vetették el. Folyik az őszi kanások betakarítása is, s több tsz már befejezte a kukorica szedését. A tamási Üj Elet Tsz-ben a kukorica- szedés után azonnal hozzáfogtak a szárvágáshoz is. amelyből 30 hold kukoricaszár vár rné« lex’ágásra. A já­rás tsz-ei a legutóbbi közgyűléseken úgy határoztak, hogy november hó­napban minden szál kukoricaszári levágnak, az őszi mélyszántást pedig december 20-ra befejezik. E munkák sikeres elvégzését elő­segítették a gépállomások. A járás két gépállomása közül a tamási gépállo­más nagy segítséget ad a termelőszö­vetkezeteknek. A tsz-tagok magukénak érzik a közös vagyont, a közös gazdaságot. Elsősorban azért, mert élhetnek a szabad gazdálkodás lehetőségeivel, másodsorban minden tekintetben ér­vényesül a tsz-demokrácia, s nem rúgiák fel azokat úgy. mint az elmúlt években. Harmadsorban a tagok a 'töhhtcrmelésen keresztül nagxjohb jö- vedelexxxre tesznek szert, mint bármi­kor. s végül szabadon élhetnek a bí­rálat fegyverével, s igy fel tudják számolni a vezetés hiányosságát. Le­hetne sorolni a példákat, amelyeket ma már világosan látnak az egyéni parasztok is,, és nem idegenkednek a szövetkezés gondolatától. Ez ét’ már­ciusa óta a tamási járásban 24 csa­láddal. illetve 33 taggal erősödtek a termelőszövetkezetek. 8ZALM Sándor tsz-előadó. Tamási Megkezdődött az új pártoktatási év Határszemlén A többezer holdra tehető szekszárdi határban még most is, ezekben a késő őszi napokban, élénk a halár. Dolgoznak a gazdák, szántják a földet, vetik a ma­got, hordják a répát, kapálják a szőlőt. A városi tanács mezőgazdasági osztályá­tól Zimmermann Károly gazdasági fel­ügyelő, továbbá Domonyai Péter tízhol­das dolgozó paraszt, a mezőgazdasági állandó bizottság tagja, Peremenszki Já­nos és Janó József mezőprök határszem­lét tartottak a Pacsirta, Szilfadűlők, Lu­das, Mágyva, Bukodi, Nyéki-sarok, Pa- lápk-puszta földterületein, figyelve azt, hogyan haladnak a gazdák az őszi mun­kákkal. A látottakról és tapasztaltakról Zimmermann Károly gazdasági felügyelő nyilatkozik: —• A földek megmutatják, ki a jó gazda, ki törődik azzal, hogy időben földbe tegye az ősziek magját, vagy tö­rekedjen az őszi mélyszántás befejezésé­vel- Szemlénk során láttunk gyönyörűen bokrosodó őszi vetéseket, de tapasztal­tunk olyan helytelenséget is, hogy a gazda hetekkel ezelőtt kiszórta földjére az istállótrágyát, de még sem szántotta alá. Természetesen az ilyen trágya alá- szántása most már nem sok tápanyagot biztosít a talajnak. A határszemlélt végző bizottságnak az a véleménye, hogy a knkoricaterületek mintetry 95 százalékán befejezték már a szárvágást. Ez a tény annál is inkább örvendetes, mivel a búza vetése még visszavan, amelyek kukorica után kerül­nek sorra. A búzavetés mintegy 80 85 százalékos eddig. Szomorúan tapasztaltuk a szemle során, hogy jelentős az egér- kár, különösen az első-, másodéves pil­langós területeken, de nagyon pusztított a gabonavetésekben is. Láttunk egy olyan vetést, ahol csak egv-két szál búza van, a többit mego'ték az egerek. Tervünk van arra, hogy általános védekezést indítunk a kártétel ellen — Arvalinnal. Megfigyel­tük azt is, hogy különösen a jégvert te­rületeken, Bukodi és Nyéki-sarok határá­ban, nagyobb az egérkár, mint másutt. Lassúnak egyedül az őszi mélyszántás üteme mondható, amely eddig 30 száza­lék. Ügy gondoljuk, ha befejeződtek a ve­tések, utána valamennyi gazda teljes erő­vel ezt a munkát fogja végezni. A helyi Béke Termelőszövetkezet területén jelen­leg bárom erőgép végez — a még vissza­levő 40 holdon — vetőszántást, ennek befejezése után ezek a gépek is az egyé­nieknek segítenek az őszi mélyszántás­ban. Szebb a határ, mint tavaly, vagv az­előtt. kevesebb a lábonálló knkoricaszár, több a gabona, elsősorban a búza és az ősziárna vetés. Igyekeznek a gazdák a magasabb terméseredmény elérésére, ámít bizonvít az is. hogy láttunk olvan búza­földeket. amelyeket a gazda műtrágyával szórt meg. Mi lesz az út sorsa? Az út ugyancsak próbára teszi a vontatós ügyességét. A „vendégma­rasztaló’’ feneketlen sáron, a folyós, híg pocsolyán csak nagy erőlködés­sel, lépésben tud haladni a vontató. Pedig még nem is volt sok eső és máris valóságos mocsárrá változott ez az alig hatszáz méter hosszú út. Évről évre nagy gondot sok fej­törést jelent ez az út a fácánkertiek­nek. Száraz időben nincs vele semmi baj, de csak egy kis eső essen, akkor már valóságos tengerré válik. Ezen az úton járnak a Növényvédő Állo­más, a termelőszövetkezet vontatói, a Kajmádi Állami Gazdaság, a szesz­gyár a terményforgalmi vállalat, az állatforealmi vállalat jelentős mér­tékű szállítást bonyolít le. Már három év óta függőben van az út további sorsa, szóbakerült már az út lekövezése a megyei tanács beru­házási keretéből. Az ország gazda­sági helyzete miatt most amúgy is kétséges, mikor kerülhet sor erre a mintegy félmillió forintot igénylő útépítésre. A vállalatokkal próbált megegye­zésre jutni a tanács, a Növényvédő Állomás a termelőszövetkezet, a szeszgyár készséggel ajánlott támoga­tást, a Kajmádi Állami Gazdaság Ugyancsak — jelentős pénzösszeget is — a terményforgalmi és az állat­forgalmi vállalat viszont különböző okokra hivatkozva, nem hajlandó közreműködni az útjavításban. Erre fel a többiek is visszamondták az útjavítást: „Ha ők nem, akkor mi sem ..így aztán a jövő titka egye­lőre mi lesz az út további sorsa. Fe­lesleges részletezni, az okot keresni arra, miért nem vesz részt az útja­vításban a két vállalat, de érthetetlen az is, hogy a többiek miért játszanak haragszomrádot. Próbáljanak inkább valamilyen megoldást találni, addig, amíg kevesbből meg lehetne javítani az utat, mert esetleg úgy járnak, mint az a bizonyos két kecske a patak hiú­ján: esyik sem akart kitérni és mindkettő beleesett... HÍREK — A HÉT ELEJÉN .külföldi’ vendé­gek látogatták meg a fácánkerti Vö­rös Hajnal Termelőszövetkezetet a komáromi járási tanács elnökhe­lyettese, a pártbizottság mezőgazda- sági osztályvezetője és a tanács mező- gazdasági osztályvezetője, hogy ta­pasztalatokat szerezzenek a közös gazdálkodás itteni módszereiről. — A KAJMÁDI ÁLLAMI GAZDA­SÁG 100 darab másféléves ürüt szál­lított Budapestre a Nagyvásártelepre, onnan valószínűleg a Vágóhídra ke­rültek. * — VASÁRNAP este rendezik meg Faddon a tánciskola záróbálját, ame­lyen népitánc-bemutatóra is sor kerül. * — KOPPÁNY BERTALANT, a bonyhádvarasdi földművesszövetke­zeti vegyesbolt volt vezetőjét három és félévi börtönre, azonfelül ötévi jogvesztésre ítélte a bonyhádi járás- bíróság társadalmi tulajdon ellen is­mételten elkövetett sikkasztás, csalás és hanyag kezelés, valamint kétrend­beli okirathamisítás miatt. — KOPPÁNYSZÁNTÖN sok gaz­dának hoz jelentős jövedelmet a szer­ződéses sertés-, illetve szarvasmarha- hizlalás. Nagyon sok gazdánál hízik két-hárcm szerződéses sertés — eb­ben az évben nem kevesebb, mint 1200 sertés hizlalására kötöttek szer­ződést azonkívül mintegy 140 darab marhára. A marhákból mintegy száz darabot már leszállítottak. — A KISIPARI SZÖVETKEZE­TEK között egyedül a szekszárdi szabó KTSZ készít férfiingeket Tolna megyében. Az itt készült ingek fel­veszik a varsenyt a fővárosi gyárt­mányokkal is. — A KIOSZ KEZELÉSÉBEN két vándorkönyvtár áll a megye kisipa­rosainak rendelkezésére, 800 kötetes könyvállománnyal. Egy-egy helyiség­ben két-három hétig időznek a könyvtárak, s ezalatt az idő alatt kölcsönözhetnek könyvet a kisiparo­sok. Már vannak tapasztalatok, ame­lyek egyöntetűen azt bizonyítják, hogy a párttagság széles tömegei szí­vesen vesznek részt a marxista—leni­nista elmélet elsajátításának szer­vezett formájában, a pártoktatásban. Erről győződhetünk meg a Simontor- nyai Bőrgyárban is, ahol a párttag­ságnak mintegy a fele résztvesz a pártoktatásban, a szervezett politikai oktatás különböző formáiban. Ifjú Dudás Antal, a pártvezetőség oktatási felelőse a többj között a kö­vetkező felvilágosítást adta: — A Bőrgyárban háromféle oktatási forma van. Népszerű az időszerű kérdések tanfolyama, akik tovább képzik ma­gukat azok inkább a marxizmus—le- ninizmus tanfolyamán tanulnak és megszervezték a politikai gazdaság­tan tanulását is. Ez utóbbit a műve­zetők és a műszaki dolgozók kérésére szervezték meg. Ez az oktatási forma eltér az idei általános gyakorlattól, mert itt konferencián, közösen vitat­ják meg a tanult anyagot. Ennek a konferenciának megszervezéséhez a járási pártbizottság engedélyét kér-, ték. Az üzemben az egyes pártoktatási formák szemináriumait kéthetenként tartják. Ez az időbeosztás megfelel az üzem dolgozóinak is, és nem történik kiesés a termelésben sem. — Pártszervezetünk — mondotta Dudás elvtárs — nagy gondot fordít arra, hogy a pártoktatás színvonala magas legyen. Ennek egyik eszköze az. hogy megfelelő, gyakorlott propa­gandistákra bízta a pártvezetőség a kommunisták oktatását, másrészt a pártvezetőség rendszeresen feldol­gozza a helyi tapasztalatokat — pél­dául az időszerű kérdések tanfolya­mához a község és az üzem ellenfor­radalmi eseményeit — és azt megbe­széli a propagandistákkal A párt­vezetőség ezen túlmenően rendszere­sen, instruálja a propagandistákat, hogy a legfrissebb tapasztalatokat használhassák fel fontos pártmunká­juk során. A pártvezetőség azonban nemcsak a propagandistákkal tartja a rendsze­res kapcsolatot, hanem valamennyi szeminárium minden egyes hallgató­jával is. Ennek együ{ .formája az, hogy a pártvezetőség részéről állan­dóan résztvesz valaki a szemináriu­mokon, ellenőriz, s ha arra szükség van, akkor a helyszínen azonnal se­gítséget tud adni egy-egy hozzászólá­son keresztül a propagandistának. A foglalkozások tapasztalatait pedig minden esetben megbeszélik a propa­gandistával. Az első foglalkozások megvoltak. A betegeken kívül valamennyi hallgató megjelent. Már most is voltak kérdé­sek, amelyekre a foglalkozások ve­zetői megadták a kért felvilágosításo­kat, de ezúttal még csak az előadá­sok megtartása volt a feladat. A vi­tákra — amelyek előreláthatóan igen élénkek lesznek — a következő fog­lalkozásokon kerül sor. Elintéződik a bátaszékiek panasza Megyénkben az 1955-ös árvíz után többezer dolgozó paraszt kapott az államtól kölcsön burgonyát, amelyet a következő évben kellet^ termé­szetben visszaadni, vagy 2 forintos kilónkénti áron, pénzben kifizetni. A későbbiek során megjelent rendelet értelmében azonban a burgonya ki­lónkénti átvételi ára- nem 2 forint, hanem 1 forint lett. A gazdák tehát visszakapják és jogosan követelhetik az 1 forintos különbözetet. Bátaszé- ken például 12 gazda 3000 forintot fizetett be a burgonyáért, így a rendelet értelmében 1500 forintot vissza kellett volna kapniok. A tanácsnál arról tájékoztatott bennünket a VB elnök, hogy hosszú huza-vona után a pénzt még mindig nem kapták meg a gazdák. Felkerestük Kovács József elvtársat, a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ igazgatóját, akitől érdeklődtünk, mikor nyer elintézést a bátaszékiek panas a. A következő választ kaptuk: — Ha igazuk van a bátaszékj gazdáknak, vagyis befizették a burgonya mázsája után a 200 forintot, akkor csak a helyi földművesszövetkezeten múlott, hogy eddig nem kapták meg a jogosan visszajáró összeget. Any- nyi{ mondhatok, hogy hivatalosan is utána néztem és a közeljövőben elin­tézést nyer a bátaszékiek panasza. , TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA AKKUMULÁTOROS VILLANY­BOROTVA Franciaországban újfajta villanyborot­vát hoztak forgalomba, amelynek motor­ját nem hálózati áram, hanem akkumulá­tor forgatja. Ez lehetővé teszi a villany­borotva használatát kirándulásokon és áramhálózattal nem rendelkező helye­ken is. ŰJ „EIFFEL-TORONY” TOKIÓBAN Tokióban jelenleg három televíziós to.- rony van: mindegyik 170 méter magas. Most a Siva parkban újabb óriási to­rony építését kezdték meg Ez lesz a világ legmagasabb fémtornya: 328 mé. teres magassága 8 méterrel meghaladja a párizsi Eiffel-toronyét. Állítólag 1958 karácsonyára készül el és 90 —100 kilo­méteres körzetben lehetővé teszi a tele. víziós adás vételét. METEOROLÖGIAI MEGFIGYELŐ- ÁLLOMÁS ÖTEZER MÉTER MAGASSÁGBAN A Szovjetunióban, a Pamír-hegység egyik mozgó gleccserére az idén ötezer piéter magasságban meteorológiai meg­figyelőállomást építettek. Az állomáson öt szoviet tudós végez fontos megfigyelé­seket. Ez a megfigyelőállomás az első a világon, amely ilyen magasan fekszik. Ősztől tavaszig a megfigyelőállomást repülőgéppel látják el a szükségesekkel. A napokban dobták le ejtőernyőn az első élelmiszer- és üzemanyag-szállít­mányt. 40 000 HAT.OTT EGY ÉV ALATT EURÓPA ATJTŐŰTJATN Rómában, az európai közforgalmi kon­ferencián, 16 nemzet küldötteinek je’en- iétében két hátborzongató számadatot je­lentelek he: 1955-ben a közlekedési bal­esetek 40 000 ember halálét okozták és a sebesültek száma 1 150 000 volt. ÜJ ÜSTÖKÖS Üj üstököst fedeztek fel, amely a svájci Wild nevét viseli, annak a nevét, aki először észlelte. Az üstökös szabad szem­mel is látható. ÖTMILIŐ CELSIUS-FOK Hő A harwelli angol atomkutató intézet­ben állítólag sikerült egy ,Zeta 2” jelű óriási készülék segítségével nehézhidro. gén (deutérium) atomjait egyesíteni, m-közben ötmillió Celsius-fok hő kelet­kezett. Ez lenne az első lépés annak a tudományos ábrándnak a megvalósítása felé, amely a közönséges vizet akarja a jövő üzemanyagaként használni. EGY DINOSZAURTTS-TOJÄS REPÜLŐÚTJA Az Aix-en-Provence-i múzeum kilenc- kilós dinozaurusz-tojást ajándékozott a ITarward-egyetem összehasonlító zooló­giái múzeumának. A tojás október 23-án indult el repülőgépen Lisszabonba: ott „átszállt” és 25-én reggel 6 órakor érke­zett meg Bostonba. A világon két helyen találnak dinozau- rusz-tojásokat: Mongólia siva'agaiban és Dél-Franciaországban. A harwardi mú­zeum igazgatója kiváló dinozaurusz-tojás szakértő, de provencei eredetű tojása még nem volt. A Harward-egyetem állító'ag díszkiadású tudományos műveket ajánlott fel a tojásért cserébe. LÉGHAJÓVAL A SZTRATOSZFÉRÁRA Minneapo'isban, az Office of Naval Research intézet léghaiókat küld fel a szt-atoszférába a széljárás, a NaD és a bolvoók tanulmánvozására. A teleszko. pikus fényképező- és filmfelvevődének 80 000 láb magassénhól sokkal többet „látnak”, mint a földi csillanvizsgálők, A légihaderő hasonló kísérleteket végez.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom