Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-08 / 263. szám

1857 november 8. TORNA MEGYEI NETT ISA«» 3 HZ INTRIKA gátolja az ozorai II BEFELÉFORDULÍS pártszervezet sikeres AZ ÖTLETSZERŰSÉG munkáját A megvalósulás útján halad a hátai művelődési otthon téli munkaterve „A megállapított tényál lásból kitűnik, hogy Ozoran 1929 —1935. évben... a III. Internacionálé tervein álló kommunizmus céljainak megvalósítására irányuló mozgalom, illetve szervezkedés folyt.“' (Az 1935. november 25-én Pécsett hozott ítéletből.) Szükséges emlékeztetni az illegális körülmények között dolgozó kommu­nisták munkájára, akik, dacolva Horthy börtöneivel, készek voltak hirdetni a párt. a nép igazát. A kom­munisták egyéni érdekeiket háttérbe szorítva hirdették a kommunisták elvét, a dolgozó tömegek között él­tek, azok ügyeivel foglalkoztak. Ki­lépve a szűk szervezeti formák kö­zül. házről-házra jártak, beszéltek az emberek mindennapos problémái­ról, felvilágosító munkájuk során el­jutottak csaknem minden dolgozó­hoz. Az egész környéken úgy ismer­ték őket, mint akikhez bátran, nyu­godt szívvel fordulhatnak az embe­rek, mert panaszaikra, problémáik­ra megkapták a választ, tanácsot, sőt a körülményekhez képest min­dent elkövettek egy-egv panasz or­voslásának érdekében. A mai ozorai pártszervezet tagjai mintha megelégelték volna a régi dicsőséget, egyre inkább felhagynak ennek a nagyszerű hagyománynak ápolásával, folytatásával. Minden jel arra vall. hogy az ozorai kommunis­ták úgy vélik: elég hivatkozni a régi harcokra, s ettől majd csak megoldó­dik minden mai feladat is. Jogosnak látszik ez a következtetés három ok­nál fogva is: ma is él, virágzik az intrika; gyenge a pártszervezet tö­megkapcsolata.; és tervszerűtlen a pártszervezet szervezeti élete is. AZ INTRIKA A pártszervezetben még ma is vi­rágzik az intrika, s nem egy esetben eljutnak a rágalmazásig is. A párt- szervezetben különösen sok problé­mát okozott az úgynevezett „Németh- ügy‘\ mert a tagok többségének vé­leménye szerint innen indult el a legtöbb intrika. Egy esztendő alatt a pártszervezet alig tett mást, mint „belső“’ ügyeit intézte, vizsgálgatta. Egyetlen párttagnak sem okoz külö­nösen nagyobb gondot, hogy fel­soroljon vagy ötven ..belső’“ problé­mát, amelyek valóiában csak azért problémák, mert saját maguknak azt csináltak belőle. Csupán arra voltak ezek jók, hogy a pártszervezet figyel­mét eltereljék a község mindennapi életéről és ne a valós kérdésekkel foglalkozzanak. A pártszervezet egy év után eljutott azonban odáig, hogy jegyzőkönyvileg figyelmeztette az intrikálok közül Németh elvtársat pártszerűtlen magatartása miatt. GYENGE A TÖMEGKAPCSOLAT A pártszervezet tehát lényegében önmagáért való szerv lett a község­ben. amely ahelyett, hogy felfigyelt és választ adott volna az egyre tor­nyosuló kérdésekre, befelé fordult. Egyetlen pártszervezet sem képes felismeri a községben jelentkező kér­déseket, ha belső ügyek kötik le minden erejét. így jártak az ozoraiak is. Csupán egyetlen példát említünk meg ennek igazolására. Ozorán még a nyár második felében is volt olyan követelés, hogy a bstagosított területeket osszák szét, parcellázzák fel. De nem akadt senki a községben a kommunisták közül, aki a X-es törvényerejű rendelet szellemében megmagyarázta volna az emberek­nek, mi a kormány végleges állás­pontja a földkérdésben. Nem, ezt nem tettéle, mert nem is tehették. Ugyanis a pártszervezet tagjai közül legtöbben a Tolna megyei Népújsá­gon keresztül értesültek az egész ügyről, pedig ha a pártszervezet csak egy kicsit is törődik a tömege­ket foglalkoztató kérdésekkel, erre nem került volna sor. A pártszervezetben látszólag ma sem törekszenek arra, hogy a köz­véleményformáló szerepét betöltsék. Szekszárdi börtön: 1956. november Szabadulás A nyári időszak általában nem ked­vez a községi művelődési otthonok munkájának. Ilyenkor ritka a művé- szefá csoportok próbája, ismeretter­jesztő előadás csak elvétve akad, s szinielőadásra is csak akkor kerül sor, ha hivatásos együttesek szerepel­nek. Ahogy azonban szűnik a munka, a dologidő, benépesülnek a kultúrter­mek, kezdődik a művelődés időszaka. A hátai kultúr otthonban is megin­dult az élet. A községi viszonyokat figyelemben éve, — jól előkészített ismeretterjesztési terv megvalósításá­hoz már hozzákezdtek. Október 22-én Arany János emlékestet, rendeztek, ahol Német Erzsébet tanárnő tartott a nagy költőről előadást. Az esten 69 hallgató vett részt. Kéthetenkint kerül sor ismeretterjesztő előadásra, amelyek között történelmi, egészség- ügyi, pedagógiai, mezőgazdasági elő­adások szerepelnek. Gondoskodnak arról, hogy a község lakosságát meg­ismertessék a megjelenő rendeletek­kel. így például az 1945-ös földjutta- tások megváltásának módjáról is lesz előadás. Az előadásokat orvosok pe­dagógusok, tanácsi dolgozók tartják. Példásnak mondható az, ahogyan a községben élő és dolgozó nevelők, be­kapcsolódtak az ismeretterjesztő munkába. A népi együttes tevékenysége is éledezik már. Megkezdték próbáit az „Este a halásztanyán’’ című népi já­téknak, amelynek koreográfiáját ifj. Farkas Vilmos, az együttes egyik tagja készített el. A munka teljes ki­bontakozásának azonban pillanatnyi­lag súlyos akadálya van. Az előadáso­kon használatos ruhák jórészt elkop­tak, tönkrementek, a más községekbe vendégszereplésre való utazás sem mindig kifizetődő. Pénze azonban az együttesnek nincs és a megyei mű­velődési szervek sem tudnak jelentős anyagi támogatást nyújtani. így aztán most a helybeli földművesszövetke­zettel folynak tárgyalások abban az irányban, hogy az együttest a föld­művesszövetkezet vegye át és fenn­tartásáról gondoskodjék. Elvben már megtörtént a megállapodás és remél­hetőleg a kivitelezésnek sem lesz aka­dálya. A télen már ismét színpadon láthatjuk a bátai népi együttest. A nemrégen alakult cigány tánc­csoport, amely felgyüjti a községi ci­gány népi hagyományokat, a novem­ber 7-t műsorban is fellépett. A cso­portnak ez volt az első nyilvános sze­replése. Tagjai azonban örömmel ven­nék, haI ezután más községekbe iá el­látogathatnának és előadást tarthatná nak. Figyelemreméltó ez a kívánság és helyes lenne, ha a művelődési szer­vek felkarolnák a bátai cigány tánc­csoport ügyét. Öröm látni, hogy míg sok helyen csak a program elkészítésénél tarta­nak. addig Bátán már a megvalósulás útján halad a művelődési munka téli terve. 2100 forintot adott a községi tanács a danaföldvári úttörö csapatoknak in. Ólomszárnyakon szálltak a percek. Minden óra heteknek számított a hi­deg cellában, s a nagy-nagy bizonyta­lanságban Lassan esteledni kez­dett. Vacsoraosztás után, amikor elcsen­desedett a folyosó, megjelent a vé­konyarcú fegyőrőrmester. Rossz híre­ket hozott. Röviden ismertette a foglyokkal Mindszenty beszédét, ame­lyet a rádióban mondott alig pár perc­cel előbb. Lizák Mihály szólalt meg először a dermedten figyelő foglyok közül. — Ez a Mindszenty-beszéd jeladás volt az úri csőcseléknek ... Ha nem 6 x a szelvényen 12 találat 500 000 Forint nyeremény n T0TÚN! történik váratlan dolog akkor akkora vérengzések lesznek itt, amilyenek még nem voltak a történelemben. Hallgattak, hosszasan, mozdulatlanul hallgattak. A cella egyre inkább sira­lomházhoz hasonlított, amelyben utol­só napjaikat élik a halálraítéltek, Végülis az idős Nagy Pali bácsi hangja hallatszott a homályba burko- lódzó cellában. — A Szovjetunió nem fogja hagy­ni, hogy itt a fasiszta barbárság le­gyen az úr. Mintha csak e szavak beigazolódása végett történt volna, a távolról nehéz, dübörgő hangok jutottak fülükhöz. Felkapaszkodtak a rácsos ablak­hoz a Tolna felől vezető úton harc­kocsikat láttak közeledni. Másnap reggel a fegyőrőrmester újságolta az örömhírt, hogy megala­kult a munkás-paraszt kormány Ká­dár János vezetésével, s a Szovjet­unió segítségére sietett veszélyben lévő népköztársaságunknak. A feketekávé ezen a reggelen szo­katlanul édes volt. Látogatójuk is akadt a foglyoknak. Az egyik „nem­zetőr”, Ulrich Aladár jött be hozzá­juk. Az előbbi napok pökhendisége eltűnt az arcáról. Álmatlanságtól pis­logó szemeiből riadt kétségbeesés tük­röződött. Amikor Ulrich Aladár leült az egyik priccsre, Zörényi Gyula meg­kérdezte tőle: —Csak nem fázik „nemzetőr” úr, hogy ilyen nagyon felöltözött? A „nemzetőr” száját összefüggéste­len, zavaros szavak hagyták el. A foglyoknak úgy tűnt, mintha a sírás erőltetné. Végül mégis rájöttek, hogy azt magyarázza: azért öltözött fel ilyen Erre enged következtetni az, hogy a pártszervezetben a kommunisták nem kapnak feladatot, pártmegbízatást. Olyan nézet uralkodott el az utóbbi időben, hogy azok a kommunisták, akik valamilyen állami poszton dol­goznak, azok ott végzik a politikai munkájukat. Ez csak részigazság, s nem más, mint összekeverése a párt­munkának és az állami feladatok megoldása közben végzett adminisz­tratív munkának. A TERVSZERŰ MUNKA HIÁNYA Jelentős mértékben elkerülhetők lettek volna a felsorolt hibák, hiá­nyosságok, ha a pártszervezet meg­felelő terv alapján dolgozna. Erre azonban mindezidáig nem került sor. Ma sincs a pártszervezetnek munkaterve, ezzel magyarázzák a pártszervezet tagjai a többi között azt is, hogy a pártszervezet vezetése ötletszerűen, s nem az életnek meg­felelően történik. Többek szerint a pártvezetőségnek van tervvázlata arra. hogy mikor, milyen állami posz­ton dolgozó elvtárs munkájáról hallJ gatnak meg egy-egy beszámolót. AZ ELSŐ HELYES LÉPÉSEK Igazuk van azoknak az elvtársak­nak, akik ezt a tervvázlatot nem fo­gadják el tervként. Azt szeretnék, hogy a pártvezetőség tisztázza azokat a célkitűzéseket, amelyeket az elkö­vetkező negyedévben el akarnak érni, mérjék fel a pártszervezet ere­jét. támaszkodjanak a terv végre­hajtása során minden kommunis­tára, feladatokkal bízzák meg őket. A pártszervezet megtette az első helyes lépéseket a közelmúltban: fel­lépett az intrika ellen, megkezdte a KISZ-szervezet létrehozásának szer­vezési munkáit, megalakult a Hazafias Népfront községi bizott­sága. Mindezek azt mutatják: meg­van az erő ahhoz, hogy a kommunis­ták Ozorán, elődeik nagyszerű példá­ját követve, bírva a dolgozók bizal­mát, a község közvéleményformáló, irányító szerepét betöltsék. K. Balog János melegen, mert attól fél, hogy majd a határban a kórókupacok között kell bujkálnia. Vidám hangulat lett úrrá a letar­tóztatottakon. Ulrich Aladár szemmel láthatóan egyre jobban zavarba jött, végülis esdeklő, könyörgő hangon, akadozva, kissé dadogva kinyögte: — Mi tulajdonképpen nem bántot­tunk senkit az urak közül. Délben a megszokott zsírtalan rán­tottleves helyett hatalmas adag pör­költet tálaltak fel a foglyok részére. Ebéd után motorberregés, lótás- futás, ideges kiabálás zaja hallat­szott. S aztán elült a nyüzsgés ismét csend lett a börtönben. Délután 3 óra lehetett, amikor nyi­korgóit a cellaajtó zárja. A feltáruló ajtóban elsőnek a vékonyarcú fegyőr. őrmester alakja jelent meg, aki csen­desen mosolyogva mondta: — Szabadok vagytok elvtársak! A börtönudvaron nagy leponyvá- zott teherképkocsi várt rájuk. Barna Sándor a rendőrség gépkocsivezetője mosolygott feléjük a volán felől. A Várközben lévő rendőrségi épü­letben már fegyvereket is szereztek. Simon Ferenc nagyon boldog volt, amikor megmarkolta a géppisztoly hideg csövét. Lizák Mihály meg is csókolta örömében az olajtól csillogó fegyvert. Mézes Nándor pedig magas­ra emelt egy karabélyt és azt mondta: — Nem lesz többé ellenforradalmi farsang Magyarországon. A többié^ úgy mondták, mintha es­küt tettek volna. „Amíg a fegyvert emelni tudjuk, harcolunk, hogy ne lehessen.” H. T. * (Vége.) Levelet kaptunk a dunaföldvári I. sz. ált. iskolától, amelyben Kovács Gyula igazgató az iskola úttörő csapa­tának munkáját ismerteti. A Zrínyi Ilona leány úttörőcsapat 222 forinttal, a II. Rákóczi Ferenc fiú úttörőcsapat pedig 42 forinttal járult hozzá Mátai Antal elvtárs síremlékének felállítási költségeihez. A községi tanács az úttörö csapa­— A Paksi önkéntes Tűzoltótes­tületnek a múlt napokban adták át a tűzoltóautót. Ennek a tűzoltótestü­letnek eddig nem volt tűzoltóautója. — Az alsónyéki ta"' " a múlt hé­ten tárgyalta meg a ko-^ég jövő évi költségvetését. A község költségveté­séhez a járási tanács is adott 20 000 forintot az utak és hidak rendbeho­zásához. — „Ez már más, mint ami eddig volt’“ címmel táncestet rendez a 14 tagú Európa tánczenekar, Magda János vezetésével. Fellépnek: Balog Géza nívódíjas, haway-gitáros, Lő­rinc Anikó tánedalénekes és Goda Margit szólótáncos. — Érdekes légoltalmi kiállítás nyí­lik november 17-én Pécsett, a Me­gyei Légoltalmi Parancsnokság szer­vezésében. A kiállítás anyaga kiter­jed a hagyományos fegyverzetre, ezenkívül az atombombára s az el­lene való védekezés módszereire. En­nek az érdekes kiállításnak az anya­gát nem csak Pécs és Baranya megye közönségének mutatják be, ha­nem elhozzák Szekszárdra is, itt szin­tén kiállítást rendeznek belőle és megtekintheti Szekszárd és az egész megye közönsége. A Tolna megyei és a városi Légoltalmi Parancsnok­ság már hozzálátott a kiállítás elő­készítéséhez, amelyre előrelátható­lag januárban kerül sor. — Fogadónapot tart Hosnyánszki János országgyűlési képviselő no­tok felszerelésének fejlesztésére 2100 forintot adott a községfejlesztési alap­ból. Ebből a pénzből 20 darab sátor­lapot és 20 darab vászontáskát vásá­rolt az úttörőcsapat, hogy a nyári tá­borozást saját felszereléssel tudják biztosítani. A további tervek között szerepel, hogy a csapatok részére társadalmi megsegítésből konyhafel­szerelést biztosítsanak. vember 9-én délelőtt 8 órai kezdet­tel a Hazafias Népfront megyei iro­dáján (Szekszárd, Vörösmarty u. 5. szám.) — Csütörtökön délután ünnepélyes keretek között adták át Fadd köz­ségben az újonnan létesült ovódát. Egy régi épületet alakítottak át. Az ovóda elkészítésénél nagy segítséget jelentett a község lakosságának a társadalmi munkája is. — A Pécsi Nemzeti Színház mű­vészei november 13-án este 7 órai kezdettel Bonyhád közönségének be­mutatják Lehár Víg özvegy című ope­rettjét. — Tolnán kidolgozták a község távlati mezőgazdaságfejlesztési ter­vét. A terv szerint 20 százalékkal növelik a falu állatállományát a tervidőszak 10 éve alatt. — A Bástyasétány 77 című Eise- mann zenés vígjátékot mutatja be november 13-án a Szegedi Nemzeti Színház művészegyüttese Szekszárd város közönségének. Az előadást igen nagy érdeklődés előzi meg. — Őszi kiállításra készül a bony­hádi fotószakkör, amely a járási kultúrotthon keretében működik. A szakkörnek mintegy 30 tagja gyűjti az anyagot a kiállításhoz. — A szekszárdi Városi Kultúrott­hon színjátszó együttese, Török Ta­más Esperanza című drámájának be­mutatására készül. HÍREK

Next

/
Oldalképek
Tartalom