Tolna Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 257-282. szám)

1957-11-07 / 262. szám

1957 november 7 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 Megnyílt a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának jubileumi ülésszaka Moszkva (TASZSZ). November 6-án, moszkvai idő szerint délelőtt tíz órakor a Luzsnyiki sportpalotá­ban megnyílt a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsának jubileumi ülésszaka. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 40. évfordulójának szentelt ülésszakon a Legfelső Tanács kül­döttein kívül jelen voltak az SZKP régi harcosai, Moszkva dolgozóinak képviselői, 61 külföldi országból ér­kezett küldöttségek tagjai, valamint a diplomáciai testület képviselői. Az ülés elnökségi asztalánál helyet foglaltak az SZKP Központi Bizott­sága elnökségének tagjai, valamint Mao Ce-tung, Wladyslaw Gomulka, Antonin Novotny, Kádár János, Ed­ward Kardelj, Maurice Thorez, Pal- miro Togliatti és a Moszkvába érke­zett külföldi küldöttségek más veze­tői. Az ülést Pavel Lobanov, a Legfelső Tanács Szövetségi Tanácsának el­nöke nyitotta, meg, majd 10 óra 15 perckor szólásra emelkedett N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának küldötte, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titkára, hogy megtartsa ünnepi beszédét a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 40. évfordulójáról. •• Ünnepségek a Nagy Októberi Ssocialista Forradalom évfordulója alkalmából Hruscsov elvtárs beszéde Hruscsov elvtárs beszédének ele­jén hangsúlyozta, hogy az Októberi Forradalom 40. évfordulóján a Szov­jetunió népei az egész világ elé tár­ják a szocializmus történelmi jelen­tőségű győzelmeit. A szovjet ország munkásosztálya — folytatta — mindig a nemzet­közi munkásmozgalom egyik csapatának tekintette magát. Si­kereit úgy értékeli, mint a világ dolgozóinak győzelmét, mint hozzájárulását az emberiség fel­szabadításának nagy ügyéhez, az imperializmus és a gyarmati tend szer béklyóinak széttöréséhez, az új szocialista társadalom felépítéséhez Amikor visszapillantunk az októ­beri fordulat történelmi napjaira és végigtekintünk szocialista hazánk dicsőséges útién — mondotta Hrus­csov elvtárs —, pártunk, az égés? szovjet nép, az egész haladó emberi­ség páratlan szeretettel ejti ki an­nak az embernek dicső nevét, akinek halhatatlan géniusza, a forradalmi harcosra jellemző tántoríthatatlan akaratereje a dolgozó emberek millióit lelke­sítette és lelkesíti harcra a kom­munizmus győzelméért: Vlagyi­mir Iljics Lenin. Hruscsov elvtárs ezután arra utalt, hogy az imperialisták elsősorban azért nem tudtak belenyugodni a proletár­forradalom oroszországi győzelmébe, mert az lelkesítő példa volt az ösz- szes kapitalista országok proletariá­tusa, a gyarmatok népei számára, megsemmisítő csapást mért az imperializmus egész világrend- szerére. A szovjet ország népei kemény harcban megvédelmezték Október vívmányait. Velük vállvetve harcol­tak a forradalom ellenségeivel szemben kínai, magyar, lengyel, ju­goszláv. finn, román, német, cseh­szlovák dolgozókból létesült nemzet­közi egységek. . A Szovjetunió négyévtizedes útját jellemezve Hruscsov elvtárs kijelen­tette: „A Szovjetunió dolgozói kapi­talista gyűrűtől övezve, szakadatlan harcban a nemzetközi imperializmus árnyaival, megtörték az osztályellen­ség dühödt ellenállását, s a kommunista párt vezetésével törtérolnii szempontból rövid idő alatt felépítették a szocializmust. Megmutatták az egész világnak a kapitalizmus béklyóitól megszaba­dult nép páratlan alkotóerejét. Arra is emlékeztetett, hogy a szov­jet nép viselte a második világhá­ború terhének zömét, s a fegyveres erőkkel együtt döntő része volt ab­ban, hogy megmentse az emberisé­get a fasiszta leigázás fenyegető ve­szélyétől. A világ békeszerető népei szintén kivették részüket a hitleri Németország és a japán mdlitarizmus ellen vívott közös harcból. Ezekután adatokat sorakoztatott fel a nemzeti jövedelem növekedéséről, ami az életszínvonal emelkedésének egyik legbiztosabb jellemzője. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem az 1913. évihez képest a Szovjetunióban tizenháromszorosára emelkedett. Az Egyesült Államokban ez a növekedés alig két és félszeres. A tudomány és a technika fejlődé­sét illetően kijelentette: a Szovjet­unió a tudomány és a technika fejlő­désében a világ egyik első helyére került. A továbbiakban rámutatott, hogy a Szovjet-országnak a kommunizmus felé vezető útján fontos történelmi mérföldkő volt az SZKP XX. kon­gresszusa. A párt — mondotta — a XX. kongresszuson saját kezdemé­nyezésére átfogóan megbírálta Sztá­lin hibáit, azért tette azt, hogy kija­vítsa azokat, s hogy ilyen hibák soha sehol ne ismétlődjenek meg. Hruscsov elvtárs felhívta a figyel­met arra, hogy ki kell használni a szovjet Távol-Kelet hatalmas erőfor­rásait is, majd a Szovjetunió lakás­építkezési terveivel foglalkozott. — Az ország fejlődésének jelen­legi szakaszán megvannak a szükséges feltételek, hogy gyor­sított ütemben növeljük a dolgo­zók jólétét — mondotta, majd megjegyezte, hogy a Szovjet Szocialista Állam funkciói továbbra is tökéletesedni és módo­sulni fognak annak megfelelően, ahogyan a szovjet társadalom előre lép a kommunizmus útján. Az Októberi Forradalom nemzet­közi jelentőségét és a világ szocialis­ta erőinek gyarapodását jellemezve, kijelentette ,hogy diadalmasan tö­mörültek a demokrácia és a szocia­lizmus erőt s szá.mos ország és nép megszabadult a gyarmati és az impe­rialista bilincsektől. Hruscsov elvtárs kijelentette, hogy tovább folyik és éleződik a kapita­lizmus általános válsága. Mélyülnek a kapitalista világot marcangoló kibé­kíthetetlen ellentmondások. A kapi­talizmus általános válságának idő­szakában az agresszív imperialista politikának és gazdaságnak elválaszt hatatlan tartozéka, hogy hatalmas mértékben növekszik a militarizmus a mai kapitalista társadalom rák­fenéje. — A Szovjetunió — jelentette ki Hruscsov elvtárs — tántoríthatatlanul kitart irányvonala mellett, amelynek az a célja, hogy enyhítse a feszültsé­get az államok között. javítsa meg viszonyát minden országgal, köztük az Amerikai Egyesült Államokkal is. A két ország a Szovjetunió és az Egyesülj Államok kapcsolatait persze nem más országok rovására akarjuk megjavítani. „Ünnepélyesen kijelentjük — mondotta — népünk sohasem . gondolt és a jövőben sem gon­dol valamiféle pusztító eszkö­zök alkalmazására, haj orszá­gunkat nem éri támadás az im­perialista államok részéről.” „Szeretnék — jelentette ki Hrus­csov, — ha a kapitalista és a szocia­lista országok képviselői magas szín­vonalon találkoznának azzal a céllal, hogy a reális valóság alapján és a kölcsönös megértés szellemében meg­egyezzenek, — mondotta a többi kö­zött Hruscsov elvtárs. Bensőséges díszünnepség volt teg­nap este Szekszárdon a városi kultúr- otthonban a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulója alkal­mából. Az ünnepséget az MSZMP, Ha­zafias Népfront és a Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei és városi bizottsága rendezte. A szovjet és a magyar Himnusz eléneklése után Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP me­gyei vb. titkára mondott ünnepi be­szédet, amelyben méltatta november 7 jelentőségét: A nagy forradalom ha­tását a világ munkásmozgalmára. Különösképpen kihangsúlyozta, hogy mj magyarok sem tudtuk volna kivívni szabadságunkat, megte­remteni országunkban a munká­sok hatalmát, ha Oroszországban nem győz 40 évvel ezelőtt a szo­cialista forradalom. A nagy tapssal fogadott ünnepi be­Dísziiniaepség Budapesten a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar For­radalmi Munkás-Paraszt Kormány és a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsa szerdán este díszünnepséget rendezett az Állami Operaházban. A díszünnepségen Dobj István az Elnö­ki Tanács elnöke mondott megnyitó beszédet. Dobi István elöljáróban üdvözölte az ünnepség közönségét. Különösen meleg szeretettel köszöntötte Koma­rov elvtársat, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának el­nökhelyettesét, a Szovjetunió Kom­munista Pártja Központi Bizottságá­nak póttagját, a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 40. évfordulójá­nak ünnepségeire hazánkba érkezett szovjet kormányküldöttség vezetőjét és a küldöttség valamennyi tagját. Hangsúlyozta: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója ün­nepének számunkra, magyar dolgozók számára egészen külön­leges jelentősége van. — Az egy esztendő előtti véres el­lenforradalom halálos veszedelembe sodorta népi rendszerünket. Győzel­me a fasizmus újjáéledését és egy­szersmind azt is jelentette volna számunkra, hogy a magyar nép leg­jobbjai megintcsak titkon, csak a szí- vü]t mélyén emlékezhettek volna meg a Nagy Októberről —, mondotta a többi között Dobi István majd fel­kérte Apró Antal elvtársat, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnökhe­lyettesét, mondja el ünnepi beszédét. Apró Antal elvtárs beszéde Beszéde elején rámutatott: Az el­múlt negyven esztendő alatt valóban új lapok íródtak az emberiség törté­nelmébe. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme óta eltelt negy­ven év valóban sorsfordulót hozott. Megváltozott a világ és az em­beriség arculata, az eddig meg­béklyózott emberek tíz- és száz­milliói álltak talpra 1917 no­vember 7 óta és hajtottak végre olyan hatalmas tetteket, ame­lyekre eddig nem tartották ké­pesnek önmagukat. Utalt ezután Apró Antal elvtárs arra, hogy a negyvenéves Októberi Szocialista Forradalom egyik legna­gyobb tanulsága — sőt, talán a leg­nagyobb tanulsága éppen az, — hogy bebizonyította, mire képes az a nép, amely lerázza a földsurak és a tőké­sek igáját. — A második nagy tanulság, hogy világot átformáló hatalmas tör­ténelmi tettekre csak az a nép képes, amelyet a forradalmi munkásosztály vezet. Az a munkásosztály, amely megte­remtette a maga államát, a proletár­diktatúrát, csodálatos alkotó munká­ra tudja mozgósítani példátlan te­remtő cselekedetekre tudja vezetni a dolgozó néptömegeket, ha a munkás- osztályt a marxizmus—leninizmus ta­nításaihoz hű forradalmi párt vezeti immár négy évtizede igyekszik elsa­játítani, megtanulni, valóban magáé­vá tenni a világ egész munkásosz­tálya, közöttük a magyar munkás- osztály is. Mi, magyar kommunisták min­dírj példaképünknek, tanítónk­nak tekintettük a szovjet mun­kásosztály pártját. A továbbiakban az óriási szovjet birodalom iparának, technikájának és tudományos fejlődésének megtett nagy útjáról szólt, majd ismertette: Mit adott Lenin a világ dolgozóinak, a haladó emberiségnek, nemcsak új elméletet adott a munkásosztálynak, nemcsak arra tanította meg, hogyan kell győzni. Arra is megtanította a munkásosztályt, hogyan, kell megtar­tani a hatalmat. Örökül hagyta a vi­széd után kultúrműsor következett, amely keretében közreműködött a szekszárdi központi művészeti együt­tes, az Állami Zeneiskola és a szovjet helyőrség kultúregyüttese. De nemcsak Szekszárdon, hanem a járási székhelyeken és a községek egy részében is tartottak tegnap este ünnepi megemlékezést - a nagy forra­dalomról. Bonyhádion az ünnepség beveze­tőjeként megkoszorúzták a szov­jet hősök emlékművét. Este ünnepi gyűlés keretében emlé­keztek meg a Nagy Októberi Szocia­lista forradalomról, amelynek kere­tében az ünnepi beszéd után színvo­nalas, kultúrműsort is adtak. A járási kultúrotthon egy kiállítást is rende­zett „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom képekben” címmel, amely nyolc napig megtekinthető. Kitüntetések a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulója alkalmából A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 40. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa kitüntetéseket adományo­zott azoknak a Tolna megyei párt­munkásoknak, üzemi, mezőgazdasá­gi és hivatali dolgozóknak, akik az ellenforradalom idején munkahe­lyükön helytálltak. A kitüntetéseket! szerdán délelőtt a Megyei Tanács kistermében Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának titkára üd­vözlő szavai után dr. Pozsonyi Ist­ván elvtárs az Elnöki Tanács titkár­ságának vezetője adta át. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa hét elvtársnak a Magyar Szabadság Érdemrend kitüntetés ezüst fokoza­tát, 27 elvtársnak a Magyar Szabad­ság Érdemrend bronz fokozatát ado­mányozta. Aá ünnepség keretében adták át négy elvtársnak a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöksége által adományozott arany, illetve ezüstkoszorús MSZBT jelvényt. Megjutalmazták a november 7-i munkaverseny győzteseit Hetek óta szinte valamennyi me­gyei üzemben munkaversenyt kezde­ményeztek. Most a nagy napon és tegnap számos üzemben megtörtént a verseny értékelése és a legjobbak­nak átadták a kitüntetéseket, okleve­leket és pénzjutalmat. A TOLNAI SELYEMFONÓ­GYÁRBAN tegnap este adták át a termelésben legjobb eredményt elért munkásnők­nek a gyár ajándékát. Több, mint ezer forint értékű női ruhaneműt adtak át a verseny győzteseinek. Jutalmat ka­pott többek között Pózer Mihályné és Koncz Jánosné fonónők. Mindketten túlteljesítették vállalásaikat. A se­lyemfonógyárban összesen 18 munkás nőt jutalmaztak meg. A PAKSI KONZERVGYÁRBAN ünnepi pártnapot tartanak ma dél-- után. Az ünnepi pártnapon ott lesz­nek azok, akik a délelőttös műszak­ban dolgoztak. Az ünnepségen adják át a munkaversenyben kiemelkedő eredményeket elért dolgozóknak a jutalmakat. Három dolgozót az élel­miszeripar kiváló dolgozó jelvényt kap. Ezenkívül hat munkásnak okle­velet és további 14 munkást pedig pénzjutalomban részesítenek. Az ün­nepségen kultúrműsorral a gyári szín­játszók és tánccsoport tagjai szóra­koztatják majd az ünneplő dolgozó­kat. Az ünnepség után a kultúrház- ban a gyári tánczenekar közreműkö­désével hajnalig tartó táncmulatsá­got rendeznek. A TEJIPARI VÁLLALAT tíz üzemében tegnap voltak a meg­emlékező ünnepségek. A vállalat ve­zetősége a munkaversenyben legjobb eredményt elért dolgozókat megju­talmazta. Több, mint kétezer forintot adtak a tíz legjobb munkásnak. Ezen­kívül a vállalat szakályi üzemének dolgozóját, Schubert Bélát kitüntet- tésben részesítik. A DOMBÓVÁRI VASÚTON is megjutalmazták a termelés élen­járóit. A vasút üzemeiben, a fűtőház­ban és az állomáson, valamint a pályafenntartásnál is tegnap és ma vannak az ünnepségek, ahol méltatták a nagy évforduló jelentőségét. Majd pedig ezeken az ünnepségeken jutal­mazták meg a november 7-i munka­verseny győzteseit. lág dolgozóira Lenin a szocialista Szovjetuniót, s az októberi győzelem legélesebb fegyverét, a bolsevik pártot. Ezután arról beszélt Apró Antal, hogy a mi népünk most különös sze­retettel és hálával a meghatottság ér­zésével ünnepli az Októberi Forra­dalom 40. évfordulóját. A 39. évfor­dulót nem ünnepelhettük meg. Pusz­tító ellenforradalom söpört végig hazánkon. — S ha nem sietnek segítsé­günkre az Októberi Forradal­mat dicsőségesen megvívó szov­jet barátaink katonái, ma talán a fasizmus ülne tort népi demo­kratikus államunk romjain, vagy egy harmadik világháború színtere lenne hazánk. rászakadt a fehér terror népgyilkos uralma, a Horthy-reakció negyedszá­zados gyalázata. Majd arról szólt, hogy ma a nem­zetközi politikában az emberj hala­dásért küzdelem, harc van a szocia­lista és kapitalista világrendszer kö­zött és éles osztályharc folyik ma még az elnyomott népek és a ki­zsákmányolok között. — Ezen a nagy ünnepen meg­hajtjuk zászlainkat az emberi szel lem óriása a nemzetközi mun­kásmozgalom vezére, a nagy Lenin előtt. — mondotta Apró Antal elvtárs és be­szédét a Szovjetunió, a Szovjetunió Kommunista Pártja a magyar és szovjet nép barátságának éltetésével fejezte be. Ezután Apró Antal elvtárs törté- Az operaházi díszünnepségen fel- nelmi áttekintést nyújtott azokra az szólalt Komarov elvtárs, a hazánkban időkre, amikor a magyar dolgozó nép- tartózkodó szovjet kormányküldöttség re az 1919-es forradalom bukása után vezetője is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom