Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)
1957-10-20 / 247. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 ok tó be,r 20. A kis Szíria sorsa minden békeszeretö népet érintő probléma lesz A TASZSZ az amerikai külügyminisztérium liiratalos nyilatkozatáról A magyar nép rokonszenvvel és együttérzéssel figyeli Szíria küzdelmét A Magyar Külügyminisztérium nyilatkozata Az Egyesült Államok, külügyminisztériumának szóvivője október 11-én felolvasta a külügyminisztérium hivatalos nyilatkozatát arról a beszélgetésről, aVnelyet Reston, a New York Times tudósítója N. Sz. Hruscsovval folytatott, közelebbről a beszélgetésnek a közeL és középkeleti helyzettel foglalkozó részéről. Ezzel kapcsolatban egyebek között a következők közlésére hatalmazták fel a TASZSZ-t. A Szovjetunió vezető köreiben úgy értékelik az Egyesült Államok külügyminisztériumának ezt a nyilatkozatát, mint amely eltorzítani próbálja a dolgok való helyzetét, s takargatni igyekszik az igazságot Henderson utazásának és az Egyesült Államok nevében Ankarában, Isztambulban és Beirutban folytatott tárgyalásainak igazi céljait illetően. Az Egyesült Államok közel- és középkeleti politikájának igazi értelme és Henderson utazásának célja ugyanebben a nyilatkozatban megtalálható. Ebben ugyanis az amerikai külügyminisztérium az agresszív NATO-szerződésre hivatkozva kijelenti, hogy támogatja a Szíria elleni támadásra készülő Törökországot, s hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államoknak eltökélt szándéka folytatni a Dulles—Eisenhower-doktrina nevében ismert politikát. E nyilatkozatnak nyilván az a célja, hogy Törökországot agresszió elkövetésére bujtsa fel Szíria ellen. Amint a nyilvánosságra hozott adatok, valamint a szovjet kormány rendelkezésére álló értesülések mutatják) Henderson Törökországban ^tárgyalásokat folytatott Mendereisz miniszterelnökkel, Zorlu államminiszterrel és más hivatalos személyekkel, valamint a török hadsereg főparancsnokságának képviselőivel, továbbá Fejszal iraki királlyal, Ajubi iraki miniszterelnökkel és Husszein jordániai királlyal. E tárgyalások során megtárgyalták a Szíria elleni fegyveres intervenció amerikai tervét, Az említett előkészületek követkéz tében a Szíria felett lebegő veszély minden hazafit felrázott az arab országokban s világszerte széleskörű rokonszenvet ébresztett a függetlenségét és szabadságát védelmező Szíria iránt. Ezzel az iraki és jordániai államférfiaknak is számolniuk kellett. Ezek elítélték a készülő agressziót, s kijelentették, hogy támogatják Szíriát. Szíria támogatása mellett foglalt állást Szaud-Arábia is. Amikor ilymódon világossá vált, hogy az arab országok nem hajlandók hadat viselni Szíria ellen és az arab államok Szíria elleni támadásának megszervezése meghiúsul, az Egyesült Államok nyíltan Törökországra kezdte építeni számításait, ahol Henderson látogatása nyomán intenzív előkészületek kezdődtek a Szíria elleni nyílt katonai támadásra, s hozzáláttak a támadási tervek kidolgozásához. Ahogyan ezt minden agresszív tervvel kapcsolatban történik, ezt a tervet is a legmélyebb titokban dolgozták ki. De az olyan határozatok, amelyek népek sorsát érintik, nem tarthatók sokáig titokban. Hitelt érdemlően ismeretessé vált nemcsak az, hogy e terv létezik, hanem e terv konkrét tartalma is. A TASZSZ nyilatkozata a továbbiakban részletesen ismerteti a hadműveleti tervet. Nem véletlen, hogy az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata a Szíriái kérdést érintve az Egyesült Államoknak arról a szilárd elhatározásáról beszél, hogy olyan politikát folytat, amelyet a kongresszus két háza a Közép-Kelet kérdéseire vonatkozó közös határozatában elfogadott. Másképpen szólva: a „Dulles— Eisenhower doktrina“ szerint jár el, vagyis beavatkozik a Közel- és Középkelet országainak belügyeibe, még fegyveres intervenció árán is. Ez a nyilatkozat arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok a durva nyomás politikáját, a diktátum politikáját folytatja. Valóban nem kell nagy politikus nak lenni annak megértéséhez, hogy Törökország agressziója a függetlenségét védelmező Szíria ellen kudarcra van ítélve. Ugyanígy nem kell nagy hadászati szakértőnek sem lenni annak belátásához, menynyire értelmetlen volna Törökország szempontjából, ha részt venne az arab államok elleni háborúban. A szovjet kormány, mint a Törökországgal szomszédos ország kormánya, a béke megóvására irányuló szándékból és a török nép iránti barátságos érzéstől vezettetve, megfelelő lépést tett a török kormánynál. A Szovjetunió ismételten kijelentette, hogy baráti, jószomszédi, szívélyes kapcsolatokat akar fenntar. tani Törökországgal. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma abban a törekvésében, hogy Törökországot minden áron belevigye a Szíria-ellenes katonai kalandba, szükségesnek tartotta nyilatkozatában annak hangsúlyozását, hogy szigorúan „ragaszkodik az északatlanti szerződésből ráháruló kötelezettségek teljesítéséhez." Az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata ismét leleplezi az agresszív NATO-tömb igazi lényegét. Ha eddig valakinek illúziói lettek volna aziránt, hogy a Szíria elleni háborús kaland helyi összeütközés maradhat, úgy az amerikai külügyminisztérium nyilatkozata után, amelyben a NATO-ról, mint a Szíria elleni török agressziót támogatni kész erőről van szó — nem maradhat kétség, hogy Törökországnak, a NATO tagállamának, fegyveres támadása okvetlenül kiterjeszti az összetűzést más országokra is, Ilymódon a kis Szíria sorsa minden békeszerető népet érintő probléma lesz. A Közel- és Közép-Kelet kérdésében világosan látható a nemzetközi politika két ellentétes vonala. Az egyik vonal, amelyet a Szovjetunió és a többi békeszerető állam félreérthetetlenül követ: a nemzetközi béke és biztonság fenntartására és megszilárdítására irányul. Ezj a vonalat követi szilárdan a Szovjetunió a mostani veszélyes pillanatban is. Hruscsov Restonnak, a New York Times című amerikai lap tudósítójának adott interjújában nagy erővel hangsúlyozta a Szovjetuniónak ezt a külpolitikai vonalát. Hruscsov a Szíria körül kialakult helyzetről kijelentette, a Szovjetunió mindent megtesz, hogy az események ebben a térségben ne vezessenek háborúra. Hruscsov válaszaiban ismét megerősítette, hogy a Szovjetuniónak az arab országok irányában követett Politikája a belügyeikbe való be nem avatkozáson alapul és ha a nagyhatalmak ünnepélyesen lemondanának a fegyveres erők Közel- és középkeleti alkalmazásáról, ez jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a nagy feszültség enyhüljön a világ e térségében. Van azonban egy másik vonal is, amelyet a nemzetközi politikában az Egyesült Államok követ. Ez a vonal: „háború szélén” folytatott politikában, az úgynevezett erőpolitikában -fejeződik ki. Az Egyesült Államok külügyminisztériumának nyilatkozata után mindenki könnyen válaszolhat arra a kérdésre, ki akarja a béke fenntartását és ki provokálja a háború kirobbantását. A Szovjetunió más államokkal, egyebek között a Közép- és Közel- Kelet országaival váló kapcsolatait az ismert öt elvre és pedig a következő elvekre építi: egymás területi sérthetetlenségének és szuverenitásának kölcsönös tiszteletbentartása, meg nem támadás, egymás belügyeibe való be nem avatkozás, bármiféle, akár gazdasági, politikai, vagy ideológiai jellegű legyen is ez a beavatkozás, — egyenlőség és kölcsönös előnyök, békés együttélés. A Közel- és Közép-Keleten az Egyesült Államoknak és az északatlanti tömbhöz tartozó szövetségesének: Törökországnak imperialista politikája következtében veszélyes háborús tűzfészek keletkezik. Mit kell tehát tenni, hogy ez ne történhessék meg? Legelsősorban le kell mondani az erő használatával való fenyegetésről a Közel- és Közép- Keleti országaival szemben, le kell mondani az említett országok 'belügyeibe való beavatkozásról. Ami a Szovjetuniót illeti, a TASZSZ felhatalmazást kapott annak kijelentésére, hogy a szovjet kormány eltökélten síkraszáll a béke megóvásáért és a háborús veszély elhárításáért a Közel- és Közép-Kelet övezetében, az Egyesült Nemzetek Szervezetének elveitől és céljaitól vezettetve kész megtenni az intézkedéseket az agresz- szió megfékezésére. A szovjet kormány kijelenti arra irányuló készségét, hogy e célok szolgálatában az Egyesült Államokkal, valamint bármely más állammal együtt járjon el. fía az Egyesült Államok ellenzi a háborút és Törökország ellene van a háborúnak, s ha mindketten készek arra, hogy tiszteletben tartsák más államok határait és függetlenségét, akkor erről határozott kijelentést kell tenniük az Egyesült Nemzetek Szervezete előtt, amelynek az a hivatása, hogy a nemzetközi béke és a népek biztonsága felett őrködjék, s e kijelentésüket tettekkel kell bizonyítaniuk. Ehhez elsősorban az szükséges, hogy vonják vissza a török csapa tokát Szíria határáról, s vessenek véget a Szíriaellenes zsarolással. Az Egyesült Nemzetek Szervezete nem nézheti közömbösen a Szíria körül kialakult veszélyes helyzetet, nem maradhat tétlen. Ilyen körülmények között az Egyesült Nemzetek Szervezetének az a kötelessége, hogy haladéktalanul beavatkozzék és elhárítsa a háború keletkezésének és továbbfejlődésének lehetőségét. Lehetetlen nem látni hogy a Szíria elleni támadás es a háború kirobbantása a Szovjetunió dél) határai mentén a legkomolyabban érinti a Szovjetunió biztonságának érdekeit. Senkiben sem lehet kétség aziránt, hogy Szíria megtámadása esetén a Szovjetunió az Egyesült Nemzetek alapokmányában kifejtett céloktól és elvektől, valamint a saját biztonságához fűződő érdékektől vezetve, minden szükséges intézkedési megtesz avégett, hogy segítséget adjon az agresszió áldozatának. Nincs szentebb, nincs drágább az emberiség számára, mint a béke megóvásáért ,az új háború elhárításáért vívott harc. Ezért mindazoknak, akiknek drága a béke, a legnagyobb felelősséggel kell eljárniok a kialakult nemzetközi helyzet megítélésében. Lehetetlen fel nem ismerni, hogy a mai, a világ sorsa szempontjából oly felelősségteljes pillanatban mozgósítani kell az összes békeszerető erőket, hogy azok az erők leleplezzék a béke ellen irányuló összeesküvést, megfékezzék a háborús gyujtogatókat és ne engedjék meg nekik ,hogy agressziót hajtsanak végre. Az utóbbi időben az imperializmus vezető hatalmai, elsősorban az Egyesült Államok, újabb és újabb agressziókat szerveznek és igyekeznek kirobbantani. Alig egy éve, hogy fegyveres felkelést szítottak hazánkban és megpróbálták az egyiptomi népet is megtörni a hármas szuezi agresszióval. E kísérletek azonban számukra csúfos kudarccal végződtek, de az imperialisták vereségeikből nem vonták le a szükséges tanulságokat. Ez év januárjában az Egyesült Államok kormánya meghirdette az úgynevezett Eisenhower-doktrinát, amely a „légüres tér" hazug koncepciójából kiindulva az arab országokat, a függetlenségüket elnyert arab népeket nyílt amerikai beavatkozással újra imperialista igába akarja szorítani. Az Egyesült Államok agresz szív* körei arra számítottak, hogy a szuezi kaland miatt az arab népek előtt minden tekintélyüket teljesen elvesztett angol és francia gyarmatosítók helyére ülhetnek. Azért léptek ők a színre, hogy eltiporhassák a független arab népeket, az állítólagos és hazug „szovjet veszélyről" hirdetett rágalmakkal az arab országokat a független politika folytatásától. Az arab országok többsége hamar felismerte az amerikai imperialista „jóakarók" nem is kétes értékű szándékait: az Eisenhower-elv széles körben visszautasításra talált. Az imperialisták egyes arab államokban elért átmeneti sikerektől megszédülve úgy gondolták, hogy Szíriában is politikájuknak megfelelő, gyarmatosítókkal rokonszenvező politikusokat ültethetnek a nép nyakába. Az imperialisták azonban ezúttal is összecserélték vágyaikat a valósággal: sem összeesküvés, sem az amerikai földközi-tengeri 6. flotta nyílt fenyegetései, sem' a török NATO-hadseregének nyílt provokációi nem tudták megváltoztatni a szír népnek és kormányának elhatározott szándékát, hogy megvédik hazájuk függetlenségét s a saját maguk által választott úton kívánnak haladni. Szíria ellenállása fokozta a provokátorok dühödt erőfeszítéseit. Az imperialisták politikájuknak két közel- keleti hűséges követőjét — Törökországot és Izraelt — állítják előtérbei Különösen Törökországnak szántak jelentős szerepet a Szíria ellep tervezett hadjáratban. Ez az ország fenyegető hadgyakorlatokkal, határincidensekkel próbálja az imperialisták kívánságainak megfelelően a háborút elérhető közelségbe hozni. Megbízható hírek szerint a támadást a legközelebbi napokra tűzték ki. A szír nép azonban nincs egyedül hazája és függetlensége védelmében. Mellette vannak az arab országok, ezek közül is elsősorban Egyiptom, amely hűen teljesítve szövetségi kötelességeit, csapatokat küldött a fenyegetett testvér segítségére. A többi arab ország is szolidaritást vállalt Szíriával. Most, miután az Egyesült Nemzer tek Szervezetében a közgyűlés napirendre tűzte Szíria panaszát, elvárjuk, hogy az ENSZ a tényeknek és az igazságnak megfelelően fog állást foglalni, nem úgy. mint legutóbb az úgynevezett magyar kérdés megtárgyalásánál. Az amerikai—török—izraeli provokátorok elszámítják magukat, ha azt hiszik, hogy a békeszerető erők tömörülését megakadályozhatják. A provokációk következtében a közel keleti helyzet rendkívül kiéleződött. Világosan megállapítható, hogy Szíria esetében Dulles úrnak a hirhedt „szakadék szélén táncoló’’ aljas és cinikus, eléggé el nem ítélhető kalandorpolitikája következtében a Közel-Kelet békéje közvetlep veszélyben forogi Semmi biztosíték nincs,.-hogy egy közelkeleti háború kitörése esetén nem terjed-e túl az először érintett országok határain. Az imperialista provokációktól sokat szenvedett magyar nép nagy rokonszenvvel és együttérzéssel figyeli az arab népek, mindenekelőtt Szíria népének elszánt küzdelmét hazája szabadságáért és függetlenségiéért. Biz tosítjuk a szír népet, hogy népünk teljes szolidaritást vállal vele, felháborodva és mélységesen elítéli az imperialisták agresszióit, s bizonyos abban, hogy e küzdelem az igazság győzelmével végződik, amely az arab népek oldalán van. Népünk meggyőződése, hogy a provokációk ellenére a béke megvédhető, s meg van győződve róla, hogy az imperialistáknak ezek az agressziói is a támadásra készülő erők teljes kudarcával végződnek. Az ENSZ közgyűlés megszavazta a török-szíriai válság azonnali megvitatását New York (AP). Az ENSZ közgyűlés nal megkezdi a török-szíriai válság pénteken összeült az ügyrendi bízott- vitáját. ság ama javaslatának megvitatására, A közgyűlés elhatározta továbbá, hogy tűzze napirendjére a Szíria által hogy a szokásos eljárás — a politikai javasolt új napirendi pontot. bizottságban folytatandó vita helyett magában a közgyűlésben vitat- A közgyűlés 66 szavazattal, ellen- jak; meg a török—Szíriái válságot, szavazat nélkül, egy tartózkodás mel- A közgyűlés ezután elnapolta ülését lett (Libéria) elhatározta, hogy azon- és jövő héten ül ismét össze. h í de. ami tíifvi, art ófzfn.nem afä- a /uafczfoiifát
