Tolna Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 230-256. szám)

1957-10-27 / 253. szám

TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1957 október 27. A demokratikus szabadság nem szolgálhatja a szocializmus ellenségeinek céljait Wladislaw Gomulka beszámolója a LEMP Központi Bizottságának plénumán Kádár János elvtárs beszélt a KISZ i országos értekezletének második napján Varsó (PAP). Wladislaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára október 24-én a Központi Bizottság 10. plénumán beszámolót mondott „A párt és az ország helyzete” címmel. Bevezetőben bejelentette a politi­kai bizottság javaslatát arról, hogy a párt decemberre tervezett kon­gresszusát halasszák el. E javaslat indokolásaként rámutatott arra, hogy a 9. plénum azért terjesztett elő javaslatot a pártkongresszus de­cemberre történő összehívására, mert az volt a meggyőződése, hogy a plénumon hozott határozatok ered­ményeként a párt helyzete jelentő­sen javul a pártkongresszusig és le­hetővé teszi egy megszilárdult párt kongresszusának összehívását. — Sajnos, ez nem következett be — fűzte hozzá Gomulka. — E javaslat benyújtásakor egyidejűleg más in­dokok is vezetnek bennünket, ame­lyeket majd a beszámolóban ki fo­gunk fejteni. A párton belüli helyzetet ismer­tetve rámutatott, hogy a LEMP ak­cióegysége jelentősen meggyengült abból az ideológiai zűrzavarból ki­folyólag, amely jelentős számú párt­aktivistánál minden színvonalon megtalálható. Ezt a zűrzavart külön­bözőfajta revizionisták és likvidáto­rok hozták be a pártba egy olyan időszakban, amikor a párt — mi­közben az egész munkásmozgalom­mal együtt harcolt a múlt hibái, a saját maga által elkövetett hibák ellen — új politikai vonalát formál­ta. Nem kétséges, hogy a dogmatiz- mus és a szektásság az a táptalaj, amely kedvezett és mindig is kedvez a revizionizmus erőteljes növekedé­sének. — Valójában két szárny működik a párton belül — folytatta — ame­lyek kisebb vagy nagyobb mérték­ben kifejezetten) iszembehelyezkedf- nek a pártvonallal, szabotálják a legfelső pártszervek határozatait. Igaz, hogy a párton belüli két szárny egyike sem vette fel egy frakció szervezet^ formáját, ez a tény azonban egyáltalában nem be­folyásolja azt a kárt, amelyet a párt­nak okoznak. — A revizionista szárnyat el kell különíteni a párttól. Ilyen szárnya­kon a párt, a népi Lengyelország és" a szocializmus csak szakadékba ke­rülhet. Ezt pedig nem akarjuk. Nem akarják velünk együtt a munkásosztály és városaink és fal- vaink dolgozó milliói sem. A párt­nak egyöntetűnek kell lennie. Ugyan ilyen eltökéltséggel fogjuk felszá­molni a dogmatizmus alapján kifej­tett pártellenes tevékenység minden szervezett vagy egyéni megnyilatko­zásait. A pártban teljes mértékben helyre kell állítani a demokratikus centra­lizmust és a párton belüli élet lenini normáit. A munkásosztály magatartása — folytatta Gomulka, — a pártban megnyilatkozott válság egész idősza­kában, ugyanígy azonban a január­ban megtartott szejm-választásokon is megmutatta, hogy a dolgozó tö­megek elutasították a kapitalizmust. Gomulka ezután hangsúlyozta, hogy a pártnak nem áll szándékában a demokratikus szabadság szélesre tárt kapuit bezárni, de jobban kell vigyáznia ezekre a kapukra, mint azt eddig tette. A demokratikus szabadság nem szolgálhatja a szocializmus ellen­ségeinek céljait. Gomulka hangoztatta, hogy a párt irányvonalának ezt az állandó aláaknázását, a bizonyos folyóiratok hasábjairól elinduló ártalmas tevé­kenység minden megnyilatkozását be kell szüntetnie a pártnak. A saj­tónak joga van ahhoz, hogy az or­szág életének minden kedvezőtlen megnyilatkozását bírálja, de minden bírálatnak építő szem­pontból kell kiindulnia, meg kell könnyítenie a szocializmus építését és nem szabad a szocia­lizmus ellen irányulnia. Gomulka kijelentette, hogy a kö­zösség nagy többsége helyesli a szo­cializmust és ennek további bizonyí­téka az elítélő magatartás volt, amelyet a közösség bizonyos egye­temi ifjúsági körökben megnyilat­kozott legutóbbi felelőtlen zavargá­sokkal szemben tanúsított. Az ország politikai helyzetét az a tény jellem­zi, hogy a nemzet, élén a munkásosztály- lyal, felismerte a nemzeti és egyéb szabadságnak azokat az előnyeit, amelyekhez a párt po­litikájának a 8. plénum során be­következett változásai révén ju­tott és ezért meg akarja védeni azt a politikát. Gomulka ezután jellemezte Len­gyelország gazdasági helyzetét. El­mondotta, hogy a legutóbbi években emelkedett a bérek mind névleges, mind reális színvonala. Ezután hangoztatta, hogy a len­gyel gazdaságot veszélyezteti az a tény, hogy a béremelkedéseket nem kíséri a termelés emelkedése, sőt, ami még rosszabb — a béremelkedés sokkal nagyobb. — Ma, a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 40. évfordulójának küszöbén, a szocializmusnak a világ­ban gyakorolt befolyása nagyobb, mint valaha. A szocializmus diadalmaskodik a kapitalizmus fölött a maga tudományos és szervezeti felsőbb­rendűségével. A „Szputnyik”, a mesterséges hold, amely a Föld körül forog, fényes kézzelfogható bizonyiték a szovjet tudomány és technika diadalára. Gomulka ezután külpolitikai kér­désekről szólva többi között hang­súlyozta: Lengyelország« amelyet külpolitikájá ban a béke megszilárdítására irányuló őszinte törekvés vezet, támogatja a Szovjetunió konkrét leszerelési javas­latait és kész támogatni minden reális lépést, amelyet más országok a lesze­relés érdekében tesznek. — Míg egyrészről folytatjuk az ösz- szes országokkal való együttműködés politikáját, addig másrészről nagyobb jelentőséget tulajdonítunk a szocia­lista tábor országaival való baráti és testvéri kapcsolatok szorosabbá fűzésére. Jugoszláviában tett látoga­tásunk újabb politikai lépés volt a szocialista országok szolidaritásának erősítésére és példa arra, hogy ez a szolidaritás miként befolyásolja pozi- tive a világ békéje megszilárdításának ügyét. Külpolitikánk szilárd és állhatatos, továbbra is szilárdítjuk az együttmű­ködést a szocializmus táborával, erő­sítjük a szocialista országok egységes álláspontját nemzetközi kérdésekben, következetesen dolgozunk a békéért és az eltérő társadalmi rendszerű or­szágokkal való együttműködés fej­lesztéséért, — mondotta befejezésül Gomulka. Szombaton folytatta / tanácskozó- . sait a KISZ első országos értekez­lete. A tanácskozáson beszédet mon­dott Kádár János elvtárs, a forra­dalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára. Kádár János elvtárs részletesen szólott a KISZ eddig végzett munkájáról és az ifjú­ság előtt álló feladatokról. Kádár elvtárs beszédét lapunk keddi számában közöljük. A Lengyel Egyesült Munkáspárt taglétszámáról Varsó (PAP). A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága szervezési osztályának adatai szerint a párt taglétszáma 1957 szeptember 30-ig egymillió 283 761 párttag és tagjelölt volt. A tagság szociális és foglalkozás szerinti összetétele a kö­vetkező: ipari munkások 39.9 száza­lék (1956-ban 37.7), mezőgazdasági munkások 4.8 százalék, parasztok 12.8 százalék, ülőfoglalkozásúak 38.8 százalék, ezenbelül a tisztviselők 15.1 százalék. A múlt évhez viszonyítva a párt­tagok száma ez év első három ne­gyede alatt ^körülbelül Százezerrel csökkent. Ebből 5077 tagot a pártból kizártak, 56 124-et töröltek, köztük 22 071 személyt, akik maguk adták vissza pártkönyvüket. A fenti szám végül magábanfoglal még 43 397 személyt, akik automatikusan meg­szűntek párttagok lenni, vagy azért, mert nem hajtották végre átigazolá­sukat, vagy mert nem rendezték for­málisan párttagságukat. II termésátlagok növelésének útján... i. Ahhoz, hogy állami gazdaságaink évről évre növekvő terméshozamokat mutassanak fel, véleményem szerint két dolog szükséges. Az egyik: tala­jaink jóminőségű , intenzív hatású szervesanyaggal való feltöltése, a má­sik a helyi adottságok figyelembevé­telével kialakított agrotechnika. Mindkét feladat megvalósításában a legfontosabb: a munkák legmegfe­lelőbb időben történő elvégzése. Noha ez a tétel közismert, valóraváltása oly sokrétű probléma megoldását je­lenti, hogy sok gazdaság jelenlegi adottsága mellett gyakran csak igen nehezen, vagy csak nagyon hiányosan képes elvégezni. Az őszi kalászosok termésingadozá­saival, az optimális időben történő vetés termósfokozó hatásával foglal­kozott Izinger Pál cikke, a Magyar Mezőgazdaság július 8-i számában. Az abban foglaltak megerősítését je­lenti a Tolna megyei igazgatóság fel­dolgozása is. Az 1956. évi termelésből a táblatörzskönyvi adatok alapján 5570 kataszteri hold búzavetésen vé­geztünk vizsgálatot. E terület termés­átlaga 11.01 mázsa volt. A vetési idő különbözőségéből adódó termésátlag­ingadozás az alábbi: IX. Vetési idő X. X. X. XI. és 20—30 1—10 10—20 20—30 1—10 után Az elvetett terű let kh 619 1202 1146 1197 1060 341 A vetés %-a 11.1 21.6 20.6 21.5 19 6.2 össztermés q 7088 15779 12581 12565 10183 3150 Átlag q/kh 11.45 13.13 10.98 10.50 9.61 9.11 Mérlegképes könyvelőt, aki revizori munkában is jártas, keresünk felvételre. Rizatés 2200—-2500 forint. Legyen jártas az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdasági könyvelésben Cím a kiadóban A pénteki sztrájk hatása F ranciaországban Az október 20-ig elvetett terület 2967 kataszteri hold. Az egész terület 53.4 százaléka. Termésátlaga 11.9 má­zsa. Az október 20. után vetett búza 9.9 mázsa. A Tolna megyei földek nagy átlagában több éves tapasztalat, hogy csak a korán, tehát szeptember 25-től október 10-ig elvetett búza ad Párizs (MTI). Franciaországban a mindennapi élet több területén ko­moly kihatásai voltak a számos fog­lalkozási ágban megtartott sztrájk­nak. Elsősorban a közlekedési dolgo­zók sztrájkja volt az, amely a legszé­lesebb körben éreztette hatását. Az ország területén csak elvétve közleke­dett egy-két vonat, a francia fővá­rost az elővárosokkal összekötő vas­úti forgalom teljesen szünetelt. Pá­rizsban a földalatti csak egyes vona­lakon járt. míg az autóbuszforgalom majdnem teljesed leállt. Földalatti köz lekedés is teljesen megszűnt az esti órákban. A katonaság katonai teher­autókon igyekezett lebonyolítani a forgalmat a főváros és Párizs külvá­rosai között. A légiközlekedés is meg­bénult, a légitársaságok dolgozói és a meteorológusok egyaránt sztrájkol­tak. A francia vasasok az ország több iparvidékén sztrájkoltak. A bányászok sztrájkja főleg a Loire-medencében' és a Cévénnes-j bányavidéken volt jelentős. Franciaország egyes városaiban a pedagógusok is sztrájkba léptek és többhelyütt hazaküldték a gyerme­keket az iskolából. A sztrájk igen sok foglalkozási ágra kiterjedt. Párizsban sztrájkol­tak a szemetesek és a sírásók is. A rádió dolgozói szintén abbahagyták a munkát. A francia rádió vala­mennyi adóállomása egységes hang­lemezműsort sugárzott szünet és be­mondók nélkül. A párizsi Comedie Francaise-ben nem volt előadás. A vámhivatalok dolgozói szintén sztrájkba álltak, a Franciaország földjére lépő külföldi utasok örö­mére. A St. Nazaire-i bérharc alkalmá­val j kirobbant súlyos incidensek halálos áldozata, Marcel Marquet koporsója körül pénteken délután a St. Nazaire-i szakszervezeti székház­ban a dolgozók nagygyűlést tartottak és tiltakoztak a tőkések és a rend­őrség magatartása ellen. Általános Párizsban az a véle­mény, hogy a (francia munkásság pénteki sztrájkja komoly figyelmez­tetés volt a kormány számára. nagy termést. Itt nem október 20-ig tart az optimális idő, hanem október 10-ig. (Kivétel a dunamenti öntés­talajok, valamint rétj agyagföldek.) E gyakorlati tapasztalatot alátá­masztják három gazdaságunk kétesz- tendős adatai is. A feldolgozás szerint a következő eredményeket kaptuk: ág. — 164 364 202 187 156 101 54 40 — 21 — 28.4 51.1 35.0 26.1 28 14.1 8.6 5.7 — 3 Juhéptai ág. 64 319 239 259 300 182 250 — — — — 7.6 41.0 28.0 34.0 35.1 25 29.3 — — — — Nagy­tormási ­198 136 102 384 252 591 390 _ 3 22 — 74 14 12.3 7.5 34.5 18 5 53.2 19.5 — 24.5 — 6 Termésátlag q/kh Kajmád _ 15.9 13.13 13.1 11.25 12.8 10.86 11.36 11.36 — 12 Juhépta 16.13 15.63 13.95 14.18 12.29 13.20 10.10 — — — — Ntormás 11.10 14.59 13.29 13.38 11.90 13.67 10.73 — 8.38 — 8.50 Újabb török hadgyakorlatokra készülnek IsatambuU (Reuter)., Jíeliei^tések szerint Törökország az általános vá­lasztások után az összes fegyverne­mek egybehangolt részvételével hadgyakorlatokra készül az ország délkeleti részében és a Földközi­tenger keleti medencéjében. Eltérés Eltérés Eltérés Eltérés az átlagtól az átlagtól az átlagtól az átlagtól 1955. 1956. 1955. 1956. Igazgatósági termésátlagok 12.03 10.16 Évelők után Dohány 12.20+0.13 12.85+2.63 vetett búza 13 54+1.51 10.72+0.56 Burgonya 10.76—1.27 10.27+0.09 Borsó 13.26+1.23 11.34+1.18 Siló 9.90—2.13 9.64—1.08 Zabosbükköny 13.55+1.52 9.84—0 32 Mohar, köles 10.94—1.09 10.69+0.53 Répafélék 12.55+0.52 9.42—0.71 Napraforgó 8.13—3.93 8.21—1.95 Kertimag 13.47+1.44 9.69—0.47 Tengeri 11.07—0.96 8.69—1.37 Rostnövény 12.09+0.06 11.62+1.56 (Folytatjuk.) < A vetési idő Vetéskh IX. 20—30 X. 1—10 X. 10—20. X. 20—30 XI. 1—10 XI. 10 után terv %-a 1955 1956 1955 1956 19551956 1955 1956 1955 1956 1955 1956 Kajmádi De nem volna helyes az elővetemé- mény kérdése gyakran helyet kap. nyéktől függetlenül vizsgálni az idő- ^ét esztendő adatai rendelkezésünk­re állnak s most készül a harmadik ben történő vetes kérdését, annales év A több) mint 12.000 kataszteri inkább, mert az alacsony termésát- holdon végzett adatgyűjtésünk a kő­lapokra adott válaszokra az elővete- vetkezőket mutatja:

Next

/
Oldalképek
Tartalom