Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)

1957-09-08 / 211. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 1957 szeptember 8. Selwyn Lloyd brit külügyminiszter belgrádi sajtóértekezlete Belgrád (Tanjug). Selwyn Lloyd brit külügyminiszter Belgrádban sajtóértekezletet tartott. A brit külügyiniszter kijelentette, nagyon elégedett azzal a szívélyes légkörrel, amelyben a belgrádi ju- gcszláv-brit tárgyalások folynak. El­mondotta, hogy a jugoszláv államfér­fiakkal különböző nemzetközi pro­blémákról, valamint a Jugoszlávia és Nagy-Britannia közötti kapcsola­tokról tárgyalt. Egy kérdésre kijelentette: „Megbe­széléseink során arra a szilárd meg­győződésre jutottam, hogy a jugo­szláv külpolitika nem változott, a ju­goszláv kormány független politikát folytat és remélem, hogy a jövőben is ezt teszi”. Selwyn Lloydot ezután megkérdez­ték, mi a véleménye a különböző rendszerű országok közötti aktív egymás mellett élésről és az ilyen egymás mellett élés megvalósításá­nak feltételeiről. A brit külügyminisz ter a kérdésre válaszolva utalt a Jugoszlávia és Nagy-Britannia kö­zötti kapcsolatokra, s kijelentette, hogy ilyennek kell lennie az aktív- egymás mellett élésnek. A középekeleti helyzetről szólva Selwyn Llcyd azt mondotta, hogy .,az ottani problémák az arab náció- , nalizmus gyors növekedése követkéz- I tében keletkeztek”. Aláírták a magyar—osztrák árucsereforgalmi megállapodást Szeptember 6-án Bécsben végetér- tek a magyar—osztrák árucserefor­galmi tárgyalások. Miután a két or­szág közötti árucsereforgalmi meg­állapodást már előzőleg diplomáciai jegyzékváltás útján meghosszabbítot­ták, a tárgyalások feladata a követ­kező szerződéses évre szóló szállítási terv megtárgyalása volt. A barátságos légkörben folytatott tárgyalások kielégítő eredménnyel végződtek, lehetőség mutatkozott na­gyobb szállítási tervezet összeállítá­sára. A megállapodást magyar részről . Nyerges Janos kereskedelmi főtaná- I esős, osztrák részről Friedrich Kuder- I natsch tanácsos írták alá. Jó est is tudni Ez év augusztus első hetében tar­totta XX. kongresszusát a Szövetke­zetek Nemzetközi Szövetsége Stock­holmban. Sjanos, nem rajtunk múlott ,hogy a magyar szövetkezeti mozgalom köz­pontja ezen a kongresszuson nem képviseltette magát annál az oknál fogva, hogy nem tagja az SZNSZ-nek. Többszöri felvétéli kéremünk ez- ideig elutasításra talált. Annak elle­nére, hegy a magyar szövetkezett mozgalom szervei eddig is már széles­körű gazdasági, társadalmi és kultu­rális kapcsolatot tartanak fenn szá­mos országgal, — a Szovjetunióval, Franciaországgal, Nagy-Britanniával, Kínával és más országokkal. Ugyanakkor felvételi kérelmünk jogossága mellett az SZNSZ- nek megalakulásakor alapszabály- szerű célkitűzése volt, hogy a szövet­kezetek világszervezetévé váljon. Felvételi kéremünk ismételt eluta­sítása ellenére is a Földművesszö­vetkezetek Országos Tanácsa augusz­tus 31-di ülésén üdvözölte az SZNSZ kongresszusának több elha­tározását, s ezt határozatában is ki­fejezésre juttatta. Többek között helyeselte a kon­gresszus elhatározását, mely a külön­böző országok szövetkezeti mozgal­mainak gazdasági és politikai köze­ledésére irányul. Teljes erejével támogatja a Japán Fogyasztás; Szövetkezetek Szövetsé­gének alelnöke Sadoo Nakabajashi úr áltai tett javaslatot, melyben kifeje­zésre juttatta, hogy meg kell tiltani az atom- és hidorgénfegyverek kísér­letezését és az atomenergiát békés célokra kell felhasználni. A Földművesszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa ugyanakkor felhívással fordult a világ összes szövetkezeti mozgalmához, hogy a nemzetközi együttműködés megjavítása érdekében a szövetkezeti szolidaritás jegyében kövessenek el mindent, hogy a Szö­vetkezetek Nemzetközi Szövetsége valóban világszervezet legyen, ma- gábafogialva a világ összes szövetke­zeti szerveit. Meg kel; mondani, hogy az SZNSZ-e az általunk üdvözölt elhatá­rozásait akkor tudja megvalósítani, ha tagszervezetei szembeszállnak azon imperialista körök törekvései­vel, kik békeszólamokat hangoztatva, a nemzetközi feszültség meigteremté- sén fáradoznak. Orgánumaikon ke­resztül uszítanak a szocialista orszá­gok — köztük hazánk — ellen a té­nyeket elferdítve. Hogy ez mennyire így van, mutatja a Japán Fogyasztási Szövetkezetek alelnökének nyilatkozata, k; pár na­pot Magyarországon töltött és részt- vett a Földművesszövetkezetek Or­szágos Tanácsa ülésén. A többi kö­zött elmondta, hogy a japán sajtó hír­közlései alapján egészen más elkép­zelése volt Magyarországról. — Azt hitte, hogy itt. még minden romok­ban hever, a lakosság éhezik, az üz­letek üresek, az emberek kopottan, szomorú arccal járnak. Őszintén megmondta, nagyon meg­lepődött a rend helyreállításán, az emberek jólöltözöttségén, vidámsá­gán. Csodálkozott kirakataink, üzle­teink és áruházaink bőséges áruvá­lasztékán valamint a vevők nagy­arányú vásárlásain. S ezt nemcsak Budapesten látta, hanem mindenütt, ahol járt, mert igyekezett szétnézni az országban. Saját szemével látta a tényeket és ezek meg ás győzték a burzscá sajtó embereket megtévesztő hazug propagandájáról. ígérte, hogy országába Visszatérve, midazt el­mondja, amit látott és tapasztalt, s hogy a burzsoá sajtó mennyire félre­vezet; olvasóit Magyarországról. El­gondolkoztató, hogy D. Hammarskjöld úr az ENSZ főtitkára, nem ettől való félelmében nem tett-e eleget kormá­nyunk azon meghívásának, hogy lá­togasson el Magyarországra. ORBÁN JANOS Tanulságos lecke a kínai parasztok számára — A Zsenminzsipao cikke — Peking (MTI). A Zsenminzsipao be­számol arról, hogyan tudták megté­veszteni a volt földesurak és gazdag­parasztok a’szövetkezeti parasztokat Kvantung tartomány egyik járásá­ban. Mint a kínai párt központi lapja írja, Kvantung tartomány Lu- fung járásában a volt földesurak és gazdagparasztok kihasználva a ter­melőszövetkezetekben előforduló hi­bákat, ellenséges aknamunkába kezd tek és rábeszélték a szövetkezeti pa­rasztok egy részét a szövetkezetből való kilépésre, illetve egyes szövetke_ zetek feloszlatására. Az ellenséges propaganda eredményeként sok kö­zép- és szegényparaszt kilépett a szö­vetkezetekből s ezzel kitették magukat a volt földesurak és gazdagparasztok újbóli kizsákmányolásának. Nem tel­jes adatok szerint Lu-fung járás két nagyobb körzetében a szövetkezetek­ből kilépett 351 család vett fel magas kamatra kölcsönt a volt földesuraktól és a gazdagparasztoktól. A szövetkezetből kilépett, megté­vesztett parasztok csakhamar felesz­méltek és visszatértek a szövetkeze­tekbe. Az utóbbi időkig Lu-fung já­rásban 175 termelőszövetkezet ala­kult újjá, mintegy 4937 parasztcsalád dal. Az ellenséges propaganda által megtévesztett és becsapott szegény- és középparasztok egymásután lépnek vissza a szövetkezetekbe. Azok a szegény- és középparasztok, akik ki­tartottak a szövetkezet mellett, ren­desen élnek, nincs szükségük uzsora- kölcsönre. ^ü^ícs^aoiU/áH^okai az állami gazdaságok faiskoláiban közvetlenül rendelhet, vásárolhat! Szállítás utánvéttel: AEsóü'lii rrsi Á. G. Balatonvilágos Sviíí*eliÍBÜkki Á. G. Bárdibükk £«*j*lv:5-CseHiüi A. G. Cegléd Csiányi A. G. Csány BB«usaosxl«i 4. G. Gyöngyös SEeEvécíai 4. G. Helvécia f&ipofiiapusztai 4. G. Balatonmagyaród »» ra' Mczohegyesi A. G. Mezőhegyes Aagymá<<oc$i Á. G. Nagymágócs Xagyrac/ii A. G. Fehérgyarmat, Nagyicaiskolci A. G. Miskolc, Hunyadi u. 5. A'yírieleki A. G. Nyírtelek Törökbálinti A. G. Törökbálint Zalaszrnt!*ród A. G. Zalaszentgrót Közületek megrendeléseit az Állami Gazdaságok Ke­reskedelmi Irodája intézi Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. Telefon: 113—000 16—28 mellékállomás. Külön árajánlat, felvilágosítás. Árjegyzéket, kívánságra bármelyik gazdaság díjmentesen küld! Mongol vendégeink A Mongol Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége vasárnap hazánk ba érkezik. Az alábbiikban bemutat­juk olvasóinknak a küldöttség tagjait: JUMZSAGIJN CEDENBAL • a minisztertanács elnöke 1916- ban született Ubszamur vidé­kén. 1931-ben a Mongoi Forradalmi Ifjúsági Szövetség, 1939-ben pedig a Mongol Nép; Forradalmi Párt tagja lett. A felsőfokú közgazdasági kép­zettség megszerzése után tanárként dolgozott. Később pénzügyminiszter- helyettesként, majd pénzügyminisz­terként működött. A párt 1940-ben megtartott kon­gresszusán beválasztották a központi bizottságba, amelynek plénuma a központi bizottság főtitkárává válasz­totta. A második világháborúban a központ; bizottság a hadseregben bízta meg a pártpolitikai munkával. A háború befejezése után miniszter- elnökhelyettes és az állami tervbi­zottság elnöke lett. A nagy népi hurál elnöksége 1952-ben választotta meg Cedenbalt a minisztertanács elnö­kévé. DORZSIJN SZAMDAN a párt központi bizottságának titkára 1917- ben született s a főiskola el­végzése után 1937-ben Ulan-Bator- ban középiskolai tanár lett. 1942-től kezdve a párt központi bizottságának munkatársa, majd 1948-tól a mongol állam; egyetem tanára. 1951-től ismét a párt központi bizottságának appa­rátusában dolgozott. 1954-ben Szam- dant a párt. központi bizottságának titkárává választották meg, s ugyan­csak ebben az évben lett a nagy népi hurál küldötte is. SZODNOMIN AVARZED külügyminiszter 1922-ben született Gobi-Altaj vidé­kén. Miután a Szovjetunióban jo­gászi képzettséget szerzett. 1952—53- ban a külügyminisztériumban állam- titkárhelyettesként, majd .állam- ügyészhelyettesként, később a minisz­tertanács instruktor; osztályának ve­zetőjeként működött. 1956-ban a kul­turális és közoktatási tanács elnök- helyettese lett. A Mongol Népköztár­saság külügyminiszterévé 1957-ben nevezték ki. SAGDARIN CEVEEN az állami tervbizottság elnökhelyet­tese 1914-ben született Szelengin vidé­kén. A Szovjetunióban végezte főis­kolai tanulmányait, s ezután az álla­mi tervbizottságban dolgozott mint közgazdász. A közgazdasági főiskola elvégzése után az állam; tervbizott­ság osztályvezetője, 1952-től pedig a tervbizotitság elnökhelyettese lett. DASIJN ADILBIS a Mongol NK budapesti nagykövete 1917-ben született egy állattenyész­tő gyermekeként. 1943-ban, befejezett tanulmányai után a párt instruktora­ként, majd a központi bizottság osz­tályvezetőjeként dolgozott, 1946-tól 1950-ig a Mongo; Népköztársaság szakszervezeti központi tanácsának elnöke volt. Ezután a moszkvai nagy- követségen működött, előbb minit első tanácsos, majd mint nagykövet. 1956- ban külügyminiszter lett, majd 1957- ben budapesti nagykövetté nevez­ték ki. Munkánkkal is támogatjuk kormányuakat Egyre növekszik a tiltakozás az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellen A Tolna megyei Tanács Bánya- és Építőanyagipari Egyesülés dolgozói a hét folyamán tiltakozó gyűléseket tartottak, amelyen követelték, hogy az ENSZ rendkívüli gyűlésének napirendjéről vegyék le az ENSZ ötösbizot ságának úgy­nevezett ,,magyar ügyről” szóló jelentését. Az Egyesülés 600 dolgozója egye­temesen és a téglagyárak külön-külön is tiltakozást jelentettek be az ellen, hogy az ENSZ jogtalanul beavatkozik Magyarország belügyeibe. A keszőhidegkúti tég­lagyár dolgozói például az alábbi tiltakozó táviratot küldték el a Magyar Kül­ügyminisztériumnak azzal, hogy juttassa el az ENSZ-nek: „Mi, a keszőhidegkúti téglagyár dolgozói egységesen tiltakozunk, hogy az ENSZ ötösbizottságának az úgynevezett ,.magyar ügyről” szóló jelentését napi­rendre tűzze, mert az valótlanságokat tartalmaz és jogtalan beavatkozás a ma­gyar nép belügyeibe. A magyar kérdés csak a magyar kormányra tartozik, ame­lyet az egész becsületes magyar dolgozó nép támogat. Az ellenforradalom után úgy a közrend, mint a gazdasági élet teljesen helyreállt, A munkáshatalom vé­delmét a Szovjetunió segítsége biztosította számunkra a szocialista tábor össze­fogásának joga alapján. Az ellenforradalomnak célja, amelyet az imperialisták irányítottak, az volt, hogy az elmúlt rendszert visszaállítsák. Ezért tiltakozunk erélyesen min­dennemű beavatkozás ellen, amely hazánk függetlenségét és a imunkáshatalmat veszélyezteti. Mi továbbra is nyugodtan és békés viszonyok között akarunk élni és dolgozni, Teljes bizalmunk a Kádár-kormány jelé megvan és munkánkkal to­vábbra is támogatjuk pártunkat és kormányunkat. A KESZŐHIDEGKÚTI TÉGLAGYÁR DOLGOZOl * A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériumának BUDAPEST A Tolna megyei Tanács Gyógyszertári Központjának dolgozói tilta­kozunk az ENSZ ötös bizottságának jelentése ellent amely a magyar kér­déssel foglalkozik. A magyar kérdés napirendre tűzése beavatkozás a magyar nép bel­ügyeibe és súlyosan sérti az ENSZ alapokmányát is. Követeljük, hogy a magyar kérdést vegyék le az ENSZ közgyűlésé­nek napirendjéről és helyette a világbékét elősegítő kérdések tárgyalá­sát tűzzék napirendre mint a leszerelés kérdése, az ománi, algériai kérdés. Tiltsa meg az ENSZ az atom- és hidrogénbomba kísérleteket. Véle­ményünk szerint az lenne az ENSZ hivatása. TOLNA MEGYEI TANÁCS GYÓGYSZERTÁRI KÖZPONTJÁ­NAK DOLGOZÓI * Mi, a bölcskei földművesszövetkezet dolgozói elítéljük az ötös bizott­ság hazugságokat összefoglaló jelentését a magyar ügyről”. Tudjuk azt is, miért akarják mindenáron az ENSZ rendkívüli közgyűlésén dobra verni, hisz el kell terelni a közvéleményt, a világ elítélő közvéleményét az omani, algériai, ciprusi, szíriai ügyről. Ismeri az egész világ ezekben a véres eseményekben az ENSZ egyes tagállamainak felelősségét. Az, amit ők a magyar ügyben demokráciának hazudtak, csak a csendőrök­nek, a nép ellenségeinek a szabadságát jelentette, mint azt tapasztaltuk. Azt követeljük az ENSZ-től, töltse be hivatását, legyen abéke, a lesze­relés zászlóvivője és harcosa. S úgy, mint mi is, ítélje e; azokat a tag­államokat, amelyek most Szíriában, Ománban, Algériában, Ciprusban az emberi jogok lábbal tiprását mint „belügyeiket” kezelik. Vegyék tudomásul, hogy a mi ügyeinket■ mi intézzük, s ebbe nem en­gedünk beleszólni a magyar népen kívül semmiféle bizottságnak, még ha olyan alakok kérik is erre, mint Király, Kéthly vagy Mindszenty-umk. 25 ALÁÍRÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom