Tolna Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 205-229. szám)
1957-09-04 / 207. szám
1957 szeptember 4. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 5 A tömegek igényeinek figyelembevétele az eredmény^ pártmunka egyik feltétele A Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének határozata arra kötelezi valamennyi pártszervezetet és pártszervet, hogy állandóan erősítsék és ápolják a tömegekkel a kapcsolataikat. A szervezeti szabályzat pedig minden kommunista feladatává teszi, hogy a tömegekhez fűződő kapcsolatot állandóan ápolják, legyenek a pártonkívüliek tanácsadói és vezetői. Az országos pártértekezlet óta számos példa, eredmény mutatta, hogy a kommunisták megérdemelték a a kommunisták megértették a határozat és a szervezeti szabályzat idevonatkozó előírásait, igyekeznek ennek szellemében tevékenykedni. A pártszervezetek életében a határozat nyomán sok olyan újszerű vonás tapasztalható, amelyek azelőtt nem voltak a pártmunka részei. A pártszervezetek aktívan tevékenykedtek a tömegszervezetek újjászervezésénél, segítettek a kezdeti nehézségek leküzdésén és számos helyen van olyan tapasztalat is, hogy kommunistákat küldenek a tömegszervezetekbe. A pártszervezetek az eddigieknél sokkal inkább figyelik és hasznosítják egy-egy javaslat felvetésekor vagy határozathozatalkor a pártonkívüliek véleményét, észrevételét, igényét is. Nagykónyiban például a község lakóinak az a régi vágya, hogy a községnek szép kultúrotthona legyen, amely alkalmas legyen egy- egy nagyobb színmű lejátszására is. A fiataloknak is szüksége van megfelelő kultúrotthonra, ahol rendszeresen összejöhetnek, dolgozhatnak, szórakozhatnak. Ezért a pártvezetőség a taggyűlés elé olyan javaslatot terjesztett, hogy a községben — miután arra központilag megfelelő hitelfedezetet az ország nehéz anyagi helyzete miatt biztosítani nem tudnak — társadalmi munkával építsék fel a község egyik legszebb helyén a kultúrotthont. A taggyűlés egyetértett ezzel a javaslattal és ezt eljuttatta, mint javaslatot, a Hazafias Népfront községi vezetőségéhez. A Népfrontbizottság lelke sedéssel fogadta a pártszervezet javaslatát és széles plénum előtt vitatták meg azt. A vita eredménye az lett, hogy igen sokan ajánlottak fel már eddig is fogatokat és segédmunkát. A községben élő építő szakemberek sem maradnak el, ők is felajánlották segítségüket. A községben a tervezett építés társadalmi munkával történik. Ilyen nagyjelentőségű társadalmi munka még nem volt Nagykónyiban. Hamarosan jöttek is a javaslatok, elképzelések. A község lakói azt javasolják, hogy a községben lévő romépületet bontsák le és a jelenlegi kul’túrház bontási anyagát is használják fel az új' kultúrotthon építkezésénél. A társadalmi munka megszervezését a Hazafias Népfrontbizottság és a községi tanács végzi. A tervek szerint a közeljövőben megkezdik a munkát. A pártszervezet javaslata, amely a tömegek véleményével egyezett, olyan mozgósító erővé változott, amely képes megszervezni a község lakosságát a kitűzött cél elérésére. Ez csupán egy példa, de lehetne még sokáig hasonlót sorolni és velük bizonyítani, hogy a pártszervezetek akkor tudnak helyesen tevékenykedni, ha állandóan szoros kapcsolatban vannak a tömegekkel. Van természetesen — bár számszerűen sokkal kevesebb — negatív példa is. Ezeknek is megvannak a maguk tanulságai. Páriban már évek óta viszály van a pártszervezet és a tanács között. A taggyűléseken az érdemi viták helyett veszekedések, torzsalkodások vannak. Ezek a veszekedések aztán szemellenzőként jelentkeznek a kommunisták tevékenységénél is. Pedig volna mit tenni a községben a tömegkapcsolat kiépítése terén. Nem működnek a tömegszervezetek, Sürgésen javítani kellene a tanács munkáján, a községben szinte ,nem is isimerik már a társadalmi munka fogalmát, pedig igen nagy szükség lenne a társadalmi munka megszervezésére, mert rosszak az utak, rosz- szak a hidak, rendetlenek az utcák. De nincs idő sem a pártszervezetben, sem a tanácsnál a tömegek megszervező sére, a tömegszervezetek pedig ténylegesen nem dolgoznak, nincs aki irányítsa munkájukat. Két példa — két ellentétes eredmény. Nem lehet vitás, hogy a kommunisták akkor járnak helyes úton, ha az első példát követik napi munkájukban. B. J. Készüljünk fel időben a télre! A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsának felhívása a megye állami és gazdasági szerveinek vezet&ihez A dolgozók egészséges munkakörülményeinek fokozott védelme alapvető kötelességévé teszi minden vezető számára azt, hogy már most a hideg idő beállta előtt kezdjenek hozzá a télre, való felkészüléshez. A télre való felkészülés alapvető követelménye, hogy minden munkahelyen, szociális intézményeknél egyaránt a tél beállta előtt megjavítsák az ajtókat, ablakokat, épületeket, hozzák rendbe a fűtőtesteket, kályhákat, biztosítsák a munkahelyek és utak kellő megvilágítását, idejében szerezzék be a fűtéshez szükséges tüzelőt. Biztosítani kell, hogy a dolgozók a szükségleteknek megfelelően, akiket megillet, a téli ruházattal és melegedő itallal ellássák. Még a hideg idő beállta előtt tegyenek intézkedéseket a szabadban Hogyan lehet megfékezni a szekszárdi hegyekből lezúduló vadvizeket? A záport ígérő nyári felhőképződéseket mindig félő aggodalommal figyeli a szekszárdi ember. Hiába a szomjatoltó eső, ha nyomában ott jár a helyi jellegű árvíz, a hegyekből lezúduló víz, amely házakat önt el, felszaggatja a kövezetét, iszappal hordja tele az utakat és megrongálja a hidakat. Márpedig a szekszárdiak elkönyvelték, hogy az ilyen kisebbfajta árvizek bekövetkezése törvényszerű és évenkint legalább egyszer rázúdul a városra. De a víz csak az egyik veszélyt jelenti, mert az egy-két nap múltán eltűnik, nyomában azonban ott marad a többcentis iszap, amit még napok múltán sem győznek eltakarítani. A kár minden esetben óriási. A legutóbbi zápor alkalmával például, amely július 10 és 15-én 7000 köbméter iszapot zúdított Szekszárdra, több mint egymillió forint kár keletkezett. Az utak megrongálódtak, számos híddal együtt, házak váltak hosszabb- rövidebb ideig lakhatatlanná és csak az utcákon és tereken lerakott iszap elszállítása többtízezer forint kiadást jelentett a Városi Tanácsnak. De ugyanakkor jelentős a szőlőkben okozott kár is, amelyet összegszerűen felmérni nem lehet. A porhanyós lösztalajt hátára kapja a víz és lassan kikoptatja a szőlők tövét, csupa vízmosássá válik az előbb még kultúrte- rület és már a következő esztendei termés is kárát látja annak, hogy kevesebb lett a termőtalaj. Ez volt minden évben a helyzet, ugyanis hosszú időn keresztül vajmi keveset tettek annak érdekében, hogy ez az évszámra bekövetkező csa pás némileg mérséklődjék. Herczeg János VB. titkár és Posta Lajos városi főmérnök tájékoztatása alapján a következőkben foglalható össze a szekszárdi „árvízhelyzet.” A kisebb-nagyobb időszakos javítgatások helyett olyan megoldást kell találni, amely egyszersmindenkorra megakadályozza, hogy a városra zúduljon a felhőszakadások vadvize. Ezt pedig két munka végrehajtásával lehet elérni. Az egyik: A Kadarka utca útburkolatát teknőalakúra kgll kiképezni egészen a parásztai patakig. Ezzel elérik, hogy a Kadarka utcába torkolló valamennyi vadvíz anélkül, hogy a város belterületén keresztülfolyna, eltávozzék a városból. Ezzel egyidejűleg a Baktai részen két övcsatornát kell létesíteni a Kálvária hegytől egészen a város alsó végén lévő temetőig, ahonnan már patak vezetné a vizet a Séd-be. Ugyanakkor a város területén lévő árkokat rendszeresen tisztítani kell, különös figyelemmel a mélyebb részek árkaira. A Városi Tanács ezeket a feladatokat bevette a 3 éves tervjavaslatába, amelyet a Megyei Tanács ösz- szesítve felterjeszt az Országos Terv. hivatalhoz. Nem egészen két és félmillió forintba kerülnek ezek a munkák, amelyek nélkül az árvízprobléma úgyszólván megoldhatatlan. A másik feladat, amelyet meg kell oldani — erről is a Városi Tanács vezetői tájékoztattak — a város mögött lévő szőlők harántirányú művelése, vagyis a szőlő-rendek ne a vízfolyás irányában, hanem keresztirányban helyezkedjenek el. Ezzel a vizet jobban elnyelik, az nehezebben tud lefolyni és nem hordja el a tőkék közül a termőtalajt. Sajnos, bár egy fillérbe sem kerül, ez a nehezebb feladat és azzal, hogy egy lépést sem tettek mindeddig a terraszos művelés érdekében, az állami gazdaság vezetői mutatnak rossz példát a szekszárdi szőlősgazdáknak. Míg a múltban mintegy 25 000 iszapfogó gödör volt a város fölött lévő szőlőkben, addig ma az iszapfogó gödrök száma jó lia meghaladja az ezret. Ehhez pedig pénz sem kell, csak egy kis jóakarat és természetesen kellő felvilágosító munka az illetékesek részéről. Ezek után felvetődik a kérdés: Mit tesz jelenleg a Városi Tanács az árkok és patakok rendbehozásáért? A héten hozzákezdenek a lisztesi szurdok rendbehozásához. Nagy segítséget nyújtanak az újvárosi gazdák, akik elhatározták, hogy fejenkint 2 munkanapot dolgoznak társadalmi munkában. A Városi Tanács az anyagot biztosítja és a fuvarköltséget fedezi. Az Alkotmány-, Honvéd-, Dobó- és Kürt utcákban az árkok kitisztítása megtörtént és jelenleg a Séd-tői délre fekvő városrész árkainak rendezése folyik és ezután sor kerül a többi városrészre is. A terméseredményt jelentősen befolyásoló tényező a tiszta, egészséges, gyommentes vetőmag. Feltétlenül használjuk ki a gépállomásokon rendelkezésre álló szelektorokat a vetőmag tisztítására. Legyen törvény, hogy ne vessünk tisztítatlan vetőmagot. Jelentős segítséget jelent a Földművelésügyi Minisztérium azon intézkedése, mely lehetővé teszi, hogy a megye minőségi vetőmag szükségletét, a megyén belül termeljük meg. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy a megye egész őszi vetőmag készletét négy évenként ki tudjuk cserélni. Évről évre jelentős károkat okoz kenyérgabona termésünkben a kőüszög is. Dolgozó parasztságunk körében még tapasztalhatók olyan nézetek, hogy az üszögöt a köd okozza. Ez a nézet magában foglalja azt az álláspontot is, miután a betegséget a köd okozza, nem is lehet védekezni ellene. Ezt látszik alátámasztani az a tény is, hogy a helytelenül végrehajtott csávázás nem biztosít kellő védelmet. Ilyen helytelen módszer a búza átlapátolása közbeni rézgálicos öntözése. Ez a módszer nem ér minflz őszi mezőgazdasági munkák küszöbén den búzaszemet, nem pusztítja el a búza szőrős végére telepedett üszögspórákat. A leghelyesebb csírázási módszer a Linkordt-féle kosaras csávázás. Ennél a módszernél egy zsákvászonnal bélelt vessző kosárban bele mártjuk a csávázandó búzát a csávázó oldatot tartalmazó kádba, 15 perces áztatás alatt a búzát alaposan átmosisuk, majd szárítjuk ponyván. Rézgálic helyett jobb a földművesszövetkezetekben kapható Hitgosán oldatot használni, amely nem rontja a búza csíraképességét és a kőpenész, valamint az árpalevél csíkossága ellen is védelmet nyújt. A helyes csávázási módszerek elterjesztése érdekében a községi gazdasági .felügyelők a földművesszövetkezetekkel karöltve, minden községben csávázási bemutatót fognak tartani. A gabonák kelése után azokat a területeket, ahol kalászos után kalászost kényszerülünk vetni, kísérjük figyelemmel, nem lép-e fel csócsárló kártétel. Ha fellép, haladéktalanul jelentsük a gazdasági felügyelőnek, aki a védekezéshez szükséges útbaigazítást megadja. Gabona termésátlagaink növelésének egyik fontos eszköze a műtrágya fokozottabb mértékben való használata. Míg a mi termelőszövetkezeteink 37 kiló műtrágyát használnak fel kataszteri holdanként, addig a többi népi demokratikus országban 200— 300 kilót használnak fel. Ennek következtében termésátlagaik is a mieinknek kétszerese. Alaptrágyaként helyes a szántás előtt kataszteri holdanként 100—150 kiló szuperfoszfát és 40—50 kiló pétisót kiszórni és alászántani, vagy tárcsával a talajba munkálni. Termelőszövetkezeteink a fogatos- nál jobb minőségű és mélyebben végzett gépi munka eredményeként az elmúlt esztendőben és ez évben is jelentősen túlszárnyalták az egyéni! gazdaságok termésátlagait, a kenyér- és takarmánygabona terén. Használjuk ki az elmúlt napokon lehullott csapadékadta jó talajelőkészítési lehetőségeket. Biztosítsuk a gépállomási dolgozók segítségével a kifogástalan magágyat, a korai vetést, hogy ennek eredményeként a következő esztendőben is fokozni tudjuk dolgozó népünk asztalára jutó kenyér nagyságát. Kapásaink is jó termést ígérnek, ezért a vetés és betakarítás időbeni elvégzése még az aratás és cséplés- nél is nagyobb feladat el-é állítja termelőszövetkezeti és egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztságunkat. Ezt a nagy feladatot csak úgy tudjuk sikeresen megoldani, ha a rendelkezésre álló talajelőkészítő, betakarító1 és szállítógépek kapacitását maximálisan kihasználjuk. Biztosítjuk ezek zavartalan működésének előfeltételeit, ez nagy feladatot ró gépállomásaink műszaki dolgozóira is. Az előfeltételek ennek a nehéz munkának sikeres befejezéséhez rendelkezésre állnak, dolgozó parasztságunk, műszaki dolgozóink és mezőgazdasági szakembereink összefogása meg is hozza a sikert, a jó munka gyümölcsét. (Vége.) WALTER JÁNOS lévő munkahelyek megszüntetésére, ahol ez nem lehetséges, megfelelő melegedőhelyek biztosítására, huzatos munkahelyek megszüntetésére. Gondoskodjanak a munkahelyek és szociális létesítmények rendszeres melegvíz ellátásáról, tegyenek megelőző intézkedéseket a fagykárok elhárítására. Gondoskodjanak a téli időszakban fellépő megbetegedések, különleges baleseti veszélyek megelőzéséről. Ennek érdekében a szakszervezetek folytassanak széleskörű felvilágosító munkát üzemük dolgozói között. Hozzák rendbe a téli ruházatokat, lábbeliket és tisztán adják ki a dolgozóknak. Az üzemek közlekedési útjainak zsúfoltságát szüntessék meg, padlózatait tegyék rendbe, külső aknák, .gödrök ne maradjanak fedetlenül. Szociális létesítmények, fürdők, mosdók, szálláshelyek felszereléseiről és azok fűtéséről időben gondoskodni kell. Gépek és egyéb műszaki berendezések szakszerű karbantartásáról, azok megóvásáról rendszeresen intézkedni kell. A Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsa felkéri az üzemi bizottságokat, gazdaságvezetőket, hogy mielőbb vizsgálják felül az elmúlt évben e célból hozott intézkedési tervüket és annak tapasztalatai alapján a helyi erőforrások felhasználásával a fennálló hiányosságokat szüntessék meg. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa kéri a vállalatok üzemi bizottságait, hogy a bizalmiak, szakszervezeti aktívák bevonásával tárgyalják meg a téli felkészülés sokoldalú feladatait a vállalatvezetőségekkel készítsenek közös tervet. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa felhív minden dolgozót, hogy nyújtson messzemenő támogatást a szak-* szervezet és a gazdasági szervek ez- irányú munkájához, saját érdekében is segítse elő hogy minél eredményesebben készüljünk fel a télre. Szakszervezetek Tolna Tanácsa megyei A vidéknek sem jó minden! Holéczy Ákos dr. és attrakeiós 10 tagú revüzenekara nemrégiben megyénkben szerepelt. Pontosabban Dombóváron, Szekszárd és Bonyhá- don. A sorrend is a fent említett volt. Délután két-három óra körül adták le műsorukat Dombóvár közönségének. majd Szekszárdon léptek fel a Városi Kultúrházban, innét pedig Bonyhádira mentek. Ide a meg hirdetett időpont után másfél órás késéssel érkezett az együttes, s ez a „kis” késés nyugtalanította már a mintegy 1500 főnyi közönséget. De remélték, hogy a várakozásért nívós művészi műsort kapnak. A remények azonban szertefoszlottak amikor az együttes megérkezett és zilált állapotát meglátta a közönség. Ez a ziláltság különösen a szünet után volt érezhető ... Dr. Holéczy Ákos bekonferálta ugyan a műsort, de a színpadon csak itt-ott lézengett egy-egy zenész. Nagyrészük még a büfében volt... A zenekar hangulatának jellemzésére elég talán, ha annyit mondunk, hogy a zongorista a műsor alatt alíg csinált egyebet, mint öklendezett. — A műsort „összecsapták" ,s természetes, hogy a közönség ezért elégedetlen volt... A zenekar viszont elégedett lehetett, mert a 10.560 forint bevételből futotta hangulatteremtésre. Persze az anyagi siker örömére az előadás után illett volna inni... Érdemes beszélni a Filharmónia szervezéséről, amikor ilyen zsúfolt programot szervez az együttesnek. Ez már nem szórakoztatás látszatát mutatja hanem lelketlen üzleti fogásra vall, amikor nem törődnek azzal, hogy a művészek esetleg kimerülnek, csak azt tartják fontosnak, hogy az ezer forintok a zsebben legyenek. B. G.