Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-17 / 193. szám
^gy«t«ral Könyvtár üCS VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOC1A II. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1957 AUGUSZTUS 17. \ A lottó e heti nyerőszámai: ! *HAAAA‘AAAAA*AAAAAA*»..AAAAAAAAAAAAA4A4AAAAAAAA4AAiAAAAáAAAAAAA4AAAAáAáAA 19, 24. 27, 61, 68. Tapasztalatcsere-látogatás az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságban A tamási, a gyönki és a dombóvári járásból mintegy 170 mezőgazdasági szakember, tsz-elnök és egyéni paraszt látogatott el csütörtökön az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságba. Voltak köztük olyanok, akik régi ismerősként üdvözölték egymást, de voltak olyanok is, akik életükben elő szőr jártak ilyen kísérleti gazdaságban. De valamennyien szakértelemmel szemlélték a gazdaságot, a kísérleteket, mintha legalábbis saját portájukon lettek volna ... A kísérleti gazdaság istállójában két egyéni paraszt, Frank János ireg- szemcsei és Farkas Ferenc újiregi gazda vitatkoztak. — Én ismertem ezt a gazdaságot, már akkor is. mikor a Kornfeld báróé volt. Éppen ezért mondom, hogy olyan a két gazdaság között a különbség, mint ég és föld. Ilven teheneket akkor nem lehetett látni, s esze ágában sem volt a bárónak, hogy valami olyanra törekedjen, ami másoknak is hasznos lehet. Dehát a helyzet megváltozott. Amint most látom, a kísérleti gazdaság vezetői arra törekednek, hogy nekünk 'S segítsenek a gazdálkodásban — mondotta Frank János, amire Farkas Ferenc így válaszolt: — Nekünk most az a tervünk, hogy az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságból viszünk tenyészbikát, mert szeretnénk, ha fajtiszta szarvasmarhák lennének a községben. S ha innen viszünk, tudom, hogy jól járunk. Itt mind olyan tehenek és bikák vannak, „akiknek“ jók a leszármazottai, sok tejet adnak. Ki tudja meddig folyt volna ez a beszélgetés is, ha Kiss Béla, a kutató intézet egyik munkatársa nem invitálja a látogatókat határjárásra. A programban ugyanis az volt, hogy a látogatóknak megmutatják a szójával, a kukoricával és a napraforgóval folytatott kísérleteket, s e közben elmondják, milyen eredményeket értek el. Elsőnek egy szójatáblánál álltunk meg. Kiss Béla elmondotta a látogatóknak, hogy AZ IREGI SZÜRKEBARÁT szója milyen hasznos takarmány, különösen a szarvasmarhák számára és nem is igényes növény. A szójatermés hasznosságát célzó előadásnak és a termelés bemutatásának egészen biztos haszna lesz. Varga András, a dombóvári Vörös Sugár Tsz elnöke ugyanis az egyik szójatábla szélén elmondotta: a szövetkezetnek az a terve, hogy fő üzemágként a. szarvasmarhatenyésztést fejleszti, s a legközelebbi jövőben — ha magot kapnak — termelnek kukoricával szóját silónak, mert ez nagyon jó takarmány és olcsó. A szójatermelést illetően sok mindent lehetne még mondani, hiszen az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságban honosították meg ezt a növényt, egyedül itt foglalkoznak az országban termelési kísérletekkel, ami dr. Kur- nik Ernőnek, a kísérleti intézet vezetőiének a nevéhez fűződik. Büszkék is a szójára. Olyan meggyőzéssel beszélt minden kutató a szójater- melés hasznosságáról, hogy a tapasztalatcsere eredményeként nemcsak Vpr-nrj András, hanem még sokan elmondották, hogy termelnek szóját. Fzt ígérte a csibráki Hegyi Gábor, a Viharsarok Tsz elnöke. Baske 1V1 érten. ko.csclai egyéni paraszt és még többen. De azért a kísérleti gazdaságban a szóján kívül más hasznos látnivaló is volt. AZ IREGI KUKORICA ÉS NAPRAFORGÓ éppen olyan nagy érdeklődést váltott ki a látogatók részéről, mint a szója. Ez érthető is. Hiszen az iregi kukorica már nagyüzemi termesztésben is adott 50 mázsát holdanként. S az idén is a 48x72 kötésbe vetett kukorica megadja átlagban a 35 mázsát holdanként. Az iregi napraforgó pedig legjobb az eddig termeltek közül. Schmidt János, a dombóvári járási tanács főag- ronómusa megmért néhány napraforgótányért, s kiderült, hogy átlagban 30 cm átmérőjű a nagysága. ..Ez azt jelenti — mondotta Schmidt elvtárs —. hogy 8—10 mázsa holdanként a napraforgó termés“. S ezzel kapcsolatban is többen elmondották, hogy a jövőben csak iregi napraforgót termelnek. Fcsv kinek, mi tetszett legjobban a kísérleti gazdaságban? — ezt nehéz volna elsorolni. De a gazdaság ménéi és a komlótelep kivétel né1- kül minden látogatónak megnyerte a tetszését, kivívta elismerését. Ezen nem is lehet csodálkozni. A 66 törzskönyvezett kanca között ugyanis megtalálható az ország legszebb, legjobb leva. A kétszeres aranyérmet a tizennőgv- szeresen dnnyert megeyszínű rtei- kanca. amely a legutóbb! Országos Mezőgazdasági Kiállításon 1. díjat rtvert. De nemcsak szépek, hanem a tenyésztés szempontjából iók is a kísér leti gazdaság kancái. Ebben az évben a 66 törzskönyvezett kancától 40 csikót nevelnek p gazdaságban. , És erre a legbüszkébb Hargitai Elemér, a gazdaság lótenyésztője. * 11. HOLDAS KOMLÓTELEPNÉL Kaszás Győző, a gazdaság vezetője magyarázott a látogatóknak. Elmondotta, hogy 11 hold a. komló, most négy éves és a befektetést, a vesződséges munkát, a jó termés honorálja. S mindjárt hozzátette, hogy Tolna megyében a termelőszövetkezetekben érdemes volna komlótermeléssel foglalkozni, mert a talajviszonyok erre megfelelnek, s a komló jól jövedelmez. A határjárás végére értünk. Az emberek csoportokba verődve értékelték a látottakat. Nagyon szellemes volt Horváth Lajosnak, a dombóvári járási tanács tsz szervezőjének a megjegyzése. Azt mondta- Űgv képzeltem el ezeket a kutatókat, hoev mind idős, szalmakalapot hordó, nagypocakú emberek. S mind fiatal, jólöltözött... Hegy a tudásukról ne is beszéljek. * Az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságban rendezett tapasztalatcserén sok emberrel beszéltem, sok ember véleményét meghallgattam. A vélemények egybehangzóak voltak. Mindenki azt hangsúlyozta, hogy az Iregszemcsei Kísérleti gazdaságban egy nap alatt is sokat lehet látni, sokat lehet tapasztalni. Mindenki elismeréssel adózott a kutatóintézetnél dolgozó szakemberek munkájának. De meg is érdemlik az elismerést, mert fáradhatatlanul dolgoznak az egész magyar mezőgazdaság terméseredményeinek érlelésé "érclekében. /V Mohiár Lászlóné Lw yftCS Cl Új pasztőrgép a Kölesdi Sajtűsem ben Az ország tejüzemei közül az elsők között szerelték fel a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett új „Phönix” pasztőrgéppel a Kölesdi Sajtüzemet. A korszerű, zártrendszerű, hűtővel is ellátott géppel nemcsak a higiéniai követelményeket lehet az eddiginél jobban betartani a tej feldolgozásánál, hanem működése sokkal gazdaságosabb is, mint a korábban használt paszt őrgépé. \ régi gépen 2200 liter tejet tudtak pasztőrözni óránkint. a „Phönix” gép teljesítménye 5000 liter. A tej feldolgozása tehát gyorsabb, így7 kevesebb idő jut a tejben levő különböző bakériumoknak arra, hogy a tej minőségét rontsák. Jelentős megtakarítás a tüzelőanyagnál is, a gép működéséhez — a feldolgozott tej mennyiségéhez viszonyítva — feleannyi gőzt. illetve szenet kell felhasználni, mint a réginél. Á MÁI SZÁMBAN: Működő pénzforrások a hőgyészi Új Barázda Tsz-ben (3. oldal) * A tolvajok offenzív áj a ellen (3. oldal) A szekszárdi játékosok és szurkolók figyelmébe (4. oldal) Jelentés a mezőgazdaságból Mivel néhány községben már befejeződött a cséplés munkája, összehasonlításokat. tehetünk az egyéni parcellákon és a tsz-ek földjein elért terméseredmények között. Fácánkert községben kataszteri holdanként 10 mázsa 50 kilogramm búza, 9 mázsa 50 kilogramm rozs, 12 mázsa 50 kilogramm árpa és 8 mázsa zabtermést érlek el átlagosan. A Vörös Hajnal Tsz-nek magasabb termésátlagai vannak, mint az egyéni gazdáknak, mert a tsz földjein kataszteri holdankint átlagosan 15 mázsa 41 kiló búza, 18 mázsa 15 kiló őszi árpa és 12 mázsa zab termett. A Vörös Hajnal Tsz egy 28 kataszteri holdas tábláján kimagasló kataszteri hol- dankénti 18 mázsa 48 kilós búzaterméstértek el. Mözsön hasonló a helyzet. A mözsi egyéni parasztok átlagtermése kataszteri lioldjinkiriil búzából 11 mázsa 50 kiló, rozsból 8 mázsa 50 kiló, árpából pedig 12 mázsa lett. A mözsi úttörő Tsz földjén viszont kataszteri holdankint 12 mázsa 65 kilő búza, 15 mázsa 59 kiló őszi árpa, 21 mázsa tavaszi árpa és 10 mázsa 5 kiló rozs termett. Alsónyék községben a cséplési eredmények alapján számítva, 13 mázsa 90 kiló búza, 15 mázsa 80 kiló őszi árpa termett átlagosan kataszteri holdankint. Annak ellenére, hogy az egyéni gazdaságok átlageredményei legtöbb helyen alacsonyabbak a termelőszövetkezeti földek hozamánál, egyéni gazdák is értek el földjeiken átlagon felüli „rekord” terméseket. Öcsényben Fehér József gazdálkodónak egy kataszteri hold földön 22 mázsa 0,8 kilogramm őszi árpa termett. Az ugyancsak őcsényi Molnár István két- holdas búzatáblája pedig 36 mázsa 30 kiló búzát adott. Jó termést ért el Bartek Ádám mözsi gazda is, akinek egy kataszteri hold földjén 17 mázsa búza termett. A dolgozó parasztok jelentős része már búzaföldadó kötelezettségének is eleget tett. Tolna község parasztsága az előirányzott 1295 mázsa adógabonából augusztus 10-ig 1082 mázsát beszállított az átvevő helyekre . Á gabonafelvásárlás egyre nagyobb méreteket ölt megyénkben. Eddig már 1443 vagon gabonát szállítónak a terményforgalmi rakáraiba a termelők. A szabadgabona felvásárlásnál lemaradás mutatkozik, mivel eddig 294 vagon szabadgabonát vásárolt csak fel a vállalat a megyében. A legnagyobb mérvű a felvásárlás a bonyhádi járás területén. A bonyhádi járás termelői már 69 vagon szabadgabonát adtak el a terményforgalminak A vállalat felvásárlói versenyeznek egymással. A járások versenyében a bonyhádi után a második helyen a szekszárdi járás áll. A versenyben utolsó helyre került a dombóvári járás. A tiszta és takaros faluért A „Tiszta és takaros faluért” jelszóval Zomba községben felélénkült az egészségügyi állandó bizottság munkája. Az öt állandó bizottsági tag mellett vagy 30 vöröskeresztes aktíva dolgozik, i Augusztus 20-ra, Alkotmányunk ünnepe tiszteletére néhány héttel ezelőtt Vállalásit tettek: az utcák, az árkok, a hidaljak rendbehozására. Csütörtök este a községi tanács nagytermében összejöttek az állandó bizottság tagjai, a községi orvos. a védőnő, a szülésznő és az aktívák. hogy megbeszéljék, milyen eredménnyel dolgoztak eddig. A megbeszélésen a távolabbi tervek megvalósításáról is szó esett. A jövőben rendszeresítik a piacon, az italboltokban, sütödékben, élelmiszerboltokban és a cu)$; rászdákbán a tisztasággal kapcsolatos ellenőrzést. Havonta egyszer a község orvosa, dr. Ákos József, az iskolákban a szülői értekezletek alkalmával egészség- ügyi előadást tart a különféle fertőzések elleni védekezésről. A tisztaság és a tisztálkodás propagálására felhasználják a mozielőadásokat is. Havonta egyszer, a filmvetítés szünetében egészségügyi tíz perc címen rövid tájékoztatást adnak a fertőző betegségekről. Az egészségügyi állandó bizottság és a vöröskeresztes aktívák munkájának eredménye máris látható a faluban. A házak elejét több helyen gondosan öntözik, sep- rik, a hidak alját kitisztították, de ügyelnek arra is az állattartó gazdák, hogy a trágyalé ne folyjon ki az utcára. Zombán az állandó bizottság munkája és a falusiak megértése és igyekezete nyomán valósággá válik a jelszó, s egyre tisztább és takarosabb lesz a falu.
