Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-07 / 184. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 AUGUSZTUS 7. Az MSZMP agrárpolitikáiénak tézisei’ (Folytatás a 3. oldalról) gunk teljes egyetértésének biztosítása, a szövetkezeti mozgalom kiterjedése hatal­mas kultúrmunkát és helyes, célszerű gazdaságpolitikát követel. Ennek alap­elvei a következők: 1. Meglevő szocialista mezőgazdasági nagyüzemeinket (állami gazdaságok, ter­melőszövetkezetek) minél előbb példa­mutató, modern, belterjes gazdaságokká kell fejleszteni. Ennek érdekében: a) Az állam teherbíróképességének megfelelően maximálisra kell emelni a mezőgazdaság fejlesztésére fordított ösz- szegeket. Hitelt csak gazdaságos és a ter­melést előmozdító célokra lehet adni. b) Termelőszövetkezeteink fejlesztésé­ben nagy szerep vár a gépállomásokra. Elsősorban az alapvető mezőgazdasági munkák gépesítését kell időben és jó minőségben biztosítaniok (szántás, ara­tás, cséplés). c) A termelőszövetkezetek jövedelmük­ből a kombájn,. cséplőgép és általában a szántótraktor kivételével minden, a termeléshez szükséges mezőgazdasági gé­pet (erő- és munkagépet) megvásárolhat­nak. A gépállomások kötelesek biztosítani —- a termelőszövetkezetek kívánsága sze­rint — a szövetkezeti gépek javítását. d) Az állami gazdaságok legyenek a korszerű, szocialista nagyüzem minta­gazdaságai. Az állami gazdaságok és ter­melőszövetkezetek közti gazdasági kap­csolatokat általában közbeiktatott szer­vek nélkül kell lebonyolítani. e) Lehetővé kell tenni azt is, hogy a termelőszövetkezetek termelvényeiket ma­guk dolgozhassák fel és így értékesíthes­sék. f) A meglevő termelőszövetkezetek fej­lesztéséhez — a fentieken kívül — je­lentős szakmai segítség is szükséges. Ezt a jövőben nem a gépállomási mezőgazdá­szok, hanem egyrészt a szövetkezetek ál­tal alkalmazott, másrészt a tanácsappa­rátusban dolgozó szakemberek útján kell biztosítani. Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek pályázat meghirde­tésével alkalmazzanak mezőgazdászokat. Az állam — ahol ez szükséges — a szakemberek fizetésének egy részét vál­lalja magára. g) Annak érdekében, hogy termelő- szövetkezeteink vonzóbbak legyenek a dolgozó parasztok előtt, szükséges a ter­melőszövetkezetek belső rendjének meg­szilárdítása. így a vezetés megjavítása, a szövetkezeti tagság egységének kialakí­tása, a szövetkezeti demokrácia megerő­sítése, a tagság szocialista szellemű neve­lése. 2. A mezőgazdaság szocialista átalakí­tásának fő útja a mezőgazdasági termelő- szövetkezet. Mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek azok, amelyekben: a) ködösek a termelőeszközök (bele­értve az állatállományt is), kivéve a ház­táji gazdaságban törvényesen visszahagy­ható földet, eszközöket, állatokat; b) a nagyüzemi munkamegosztás elő­nyeit kihasználva, közösen végzik a mun­kát a termelés minden ágában; c) a jövedelem túlnyomó részét a vég­zett munka alapján osztják el, a kisebb részét pedig a földjáradék kifizetésére használják fel; d) évről évre a jövedelemnek legkeve­sebb 5 százalékával gyarapítják a közös szövetkezeti alapot és a folyamatos üzem­vitelhez szükséges tartalékot képeznek; e) közösen végzik a beszerzést és ér­tékesítést; f) a gazdálkodást éves terv alapján folytatják; g) pontos nyilvántartást vezetnek; ' h) szocialista szellemben nevelik tag­jaikat, kizsákmányolólcat nem vesznek fel a szövetkezetbe, s nem tűrik meg a kizsákmányolás semmiféle formáját sem. Bár termelőszövetkezeteink zöme szi­lárdan kitartott a munkaegység-rendszer mellett, nem szabad elutasítani azokat a kezdeményezéseket, új módszereket, ame­lyek a jövedelemelosztás szocialista elvén épülnek fel, s a munkaegység-rendszer továbbfejlesztését, megjavítását célozzák. Ezeket tanulmányozni és a gyakorlati al­kalmazásukban szerzett tapasztalatokat hasznosítani kell. Lehetővé kell tenni, hogy á termelő- szövetkezetek, a szocialista alapelvek be­tartása mellett, a helyi viszonyoknak megfelelően módosításokat eszközöljenek az alapszabályzatukban. 3. Ahhoz, hogy dolgozó parasztságunk fő tömegei a termelőszövetkezeti gazdál­kodás útjára lépjenek, szükség van az alacsonyabb típusú, egyszerűbb szövetke­zeti formák eddiginél hathatósabb fel­karolására és támogatására. Az egyszerűbb szövetkezeti formák kö­zül a legismertebb és a legelterjedtebb: vek munkáját. Ez az ellenőrzés elsősor­ban a tömegek segítségével történjen, az­által, hogy különös tekintettel legyenek az egyes szervek munkájával szemben a tömegek részéről megnyilvánuló kriti­kai észrevételekre, keressék meg az el­követett hibák okait, gondoskodjanak azok megszüntetéséről. Falusi pártszervezeteink feladataikat — köztük a párt agrárcélkitűzéseinek megvalósítását — csak akkor tudják jól végrehajtani, ha fő figyelmüket a párton- kívüli dolgozó tömegekkel való jóviszony kialakítására fordítják. Ha akár jobb­oldali opportunizmusból, akár túlzó „bal- oldaliságból” szembekerülnek a dolgozó tömegekkel, elszakadnak tőlük, nem le­hetnek a tömegek vezetői. I Hazánk társadalmi és gazdasági rend­szere a proletárdiktatúra rendszere, amelynek alapja a munkásosztály és a parasztság szövetsége. Olyan szövetség ez, amelyben a munkásosztályé a vezető szerep és amely a szocializmus meg­teremtésére irányul. Falusi pártszerveze­teink harcoljanak azért, hogy napról napra erősödjék ez a szövetség, amelyben a parasztság, a munkásosztály segítségé­vel, a belterjes gazdálkodás útján sikerrel veheti fel a harcot a mezőgazdasági ter­melés fejlesztéséért — egész népünk jó­léte és saját életkörülményeinek meg­javítása érdekében. A belterjesebb gazdálkodás kialakításá­ban nem csekélyek az egyéni paraszt- gazdaságok lehetőségei. De ennél sokkal nagyobb lehetőségek nyílnak a termelő­szövetkezetekben, sőt az egyszerűbb ter­melési társulásokban is, mert hisz a táb- lásított nagy földterületek, a korszerű nagygépek, a mezőgazdasági tudomány vívmányai, a mezőgazdasági szakember jelenléte és mindenekelőtt a fejlettebb munkamegosztás, a szervezeti közös munka módot ad erre. A megújhodó, több üzemágú és való­ban demokratikus vezetésű földműves­szövetkezeti mozgalom, ha fő tevékeny­ségét a parasztság termelési munkájának elősegítésére fordítja és képes lesz igazi szövetkezeti közszellem kialakítására tag­jai között — nagy segítséget adhat a bel­terjesebb gazdálkodás, a korszerűbb mezőgazdasági termelés kialakítására. De éppen az egészséges szövetkezeti szellem kifejlesztésével nagy szolgálatot tehet a különféle egyszerűbb társulások elter­jesztésében és abban, hogy részben ezek tapasztalatai alapján is, a parasztság mind szélesebb rétegei a megerősödő, példamutatóvá váló mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek felé forduljanak. * A párt agrárpolitikájának téziseit éppen nagy Jelentőségük, fontossá­guk következtében lapunkban is kö­zöljük. Tekintettel a nagy terjedelem­re, hasábjainkon nemcsak a beveze­tést hagytuk el, hanem a szöveg köz­ben is Jelentősen rövidítettünk. Akik tüzetesebben érdeklődnek a tézisek iránt, azok megtalálhatják a teljes szöveget a Társadalmi Szemle júliusi számában, vagy a már megjelent bro­súrában. kis hírek piaci Arak becsben Nem könnyű a háziasszonyoknak. — sóhajt fel a Stimme der Frau e. bécsi hetilap legújabb számában. A magyar disszidensek levelei már eddig is sok illúziót eloszlattak az ausztriai jómódról, s ugyanezt tá­masztja alá most a Stimme der Frau képes riportjai is. A piaci árak való­ban nagyon magasak s a bécsieknek különösen van okuk panaszkodni, mert a tavalyihoz képest általában a kétszeresére emelkedtek. A para­dicsom kilója csekély nyolc schil­ling, az uborka pedig kilónkint tíz schillingbe kerül a bécsi piacon, míg tavaly 3—4 schillingért már lehetett kapni. A sárgarépa árakból ítélve, nem fognak az idén fütyö- részni Bécsben, mert míg tavaly három schilling volt egy kiló, addig az idén 5.60—6.60 között mozog egy kiló sárgarépa ára. NIGYVILIGBOL Méltán panaszkodik a bécsi lap. hogy az uborkasaláta, a paprika és a többi kerti vetemény luxusszámba megy az idén Bécsben. MEGHALT SACHA GUITRY Meghalt Sacha Guitry, a híres francia filmszínész, rendező és író. Nemcsak szellemes filmjei jelentet­tek szenzációt évtizedeken át, hanem szerzőjük is, aki szívesen teregette ki magánéletének titkait. Volt mit kiteregetnie, mert ötször nősült s szerelmi kalandjai egyenlők voltak a botránykrónikákkal. Két utolsó filmjét, a Napóleont és a Versaillest már súlyos betegen, tolókocsiból rendezte. Hetven éves volt, amikor meghalt s a világ egy szellemes írót, színészt és rendezőt veszített el a Magyarországon is jól ismert Sacha Guitryben. az általános földművesszövetkezet. E elsősorban felvásárló, értékesítő, fogyasz tási és hitelszövetkezeti tevékenysége fejt ki, s a nagyszámú szakcsoport útját egyre kiterjedtebb a termelési tevékeny sége is. Ahhoz, hogy a földművesszövet kezeti. mozgalom valóban betöltse sző : vetkezeti funkcióit, a parasztság széle rétegeit felölelő élő tömegmozgalom le gyen, s alkalmassá váljék az igazi sző vetkezeti közszellem kialakítására a falu ban: mindenekelőtt az szükséges, hogj a földművesszövetkezeteket megszabadít suk az évek óta rájuk rakódott bürokra tikus, kincstári, hivatali boltjellegtől. En nek érdekében az is szükséges, hogy de' mokratikusan választott dolgozó paraszt vezetőségük legyen. A földművesszövetkezetek keretébei kell a jelenleginél sokkal kiterjedtebbel létrehozni a termelési szövetkezés leg egyszerűbb elemeit tartalmazó társuláso kát (géphasználati társulás, vízhaszná lati társulás stb.), valamint a különfélí szakszövetkezeteket, tejszövetkezetekei stb. Ezek a termelésben szükséges be­szerzéseket és termékeik zömének érté­kesítését végzik közösen. Emellett bizo­nyos termelést irányító közös céltevé­kenységet is fo’ytatnak (pl. közös gép- használat). Ugyancsak a földmfivesskö- vetkezet keretében alakuljanak — de ha kérik, önálló működési engedélyt is kaphatnak — a szakcsoportok. Ezek a társulásoknál annyival fejlettebbek, hogy a tiszta jövedelem egy részét rendszere­sen a közös vagyon fejlesztésére for­dítják. Végül önálló szövetkezeti üzemként működnek a termelőcsoportok, amelyek a mezőgazdasági termelés, egy vagy né­hány ágát kollektivizálták, s a termelés e területén a munkákat közösen végzik, a közös termelési ág tiszta jövedelmének nagyobb részét a végzett munka alapján osztják el, jövedelmük egy részét rend­szeresen a közös alap fejlesztésére fordít­ják, közös beszerző és értékesítő tevé­kenységet folytatnak. A termelőcsoporto­kat, szakcsoportokat és egyéb termelési társulásokat az állam olyan arányban támogatja, amilyen arányban a közös nagyüzemű termelés elemeit kifejlesztik, közös beruházást végeznék. Támogatni kell a parasztság egyszerűbb szövetkezetek alakítására irányuló törek­véseit, meg kell szüntetni az* ezzel kap­csolatban kialakult bizonytalanságot, ügyelni kell arra, hogy ezek ne váljanak kizsákmányoló jellegűvé és ne az egyéni gazdaság konzerválására szolgáljanak, hanem valóban átmenetet képezzenek a termelőszövetkezet felé. 4. A nagyüzemi gazdálkodás fölényé­nek bizonyításában és az új termelőszö­vetkezetek alakításában döntő szerepük van a gépállomásoknak. A párt a mező- gazdaság szocialista átalakításáért folyta­tott harcban a gépállomásokat fontos bá­zisának tekinti. Világosan látni kell azonban azt, hogy jelenleg ennek a fel­adatnak a gépállomások csak részben fe­lelnek meg. Ezért mindenek előtt meg kell javítani a gépállomások vezető és dolgozó kollektívájának szociális és po­litikai összetételét. A termelőszövetkezetekkel való jó vi­szony kialakítása elsősorban azon múlik, hogy á gépállomások mennyiben képesek kellő időben, jó minőségben és olcsón elvégezni a szükséges munkákat. Emel­lett biztosítani kell, hogy a gépállomá­sokon korszerű erő- és egyéb munka­gépek nagy számban álljanak rendelke­zésre. Ezért — ha a termelőszövetkezet kéri — a gépállomások az általuk ki nem használt, felesleges munkagépeket adják bérbe a termelőszövetkezeteknek. A gép­állomások jó kapcsolatukat az egyéni pa­rasztsággal a gépi munkák kiterjesztésén, a szervezett kultúrmunkán stb. túl, első­sorban azzal biztosítsák, hogy a gépállo­mási szolgáltatásokat a jelenleginél sok­kal szélesebb területre terjesszék ki. A mezőgazdasági termelőmunkához szüksé­ges szolgáltatásokon túl, célszerű fokoza­tosan áttérni az egyéb műszaki szolgálta­tásokra is (kovács-, bognármunkák, kis­gépjavítás és egyéb műszaki jellegű munkák stb.). Ennek érdekében célszerű, ha a több község területén dolgozó gép­állomások kihelyezett műhelyeket létesí­tenek. 5. A mezőgazdaság szocialista átalakí­tásának az eredményesen működő nagy­üzemek és a kisáratermelők közötti egészséges verseny körülményei között kell végbemenni. Ebben a versenyben az újonnan alakult mezőgazdasági termelő- szövetkezetek bizonyos mértékben hátrá­nyosabb feltételekkel indulnak, mint az egyéni gazdaságok, mert üzemeik még nem épültek ki, szemben az évtizedek óta kialakult egyéni gazdaságokkal. Ezért az államnak megfelelő gazdasági politi Icájával, mindenekelőtt hitelpolitikává elő kell segíteni, hogy ebben a verseny­ben a szövetkezeti gazdaságok miné előbb jelentős fölényt harcolhassanak k a kisárutermelő gazdaságokkal szemben Olyan hitelpolitikát kell kialakítani, hogj a jövőben a termelőszövetkezet a terme léshez szükséges forgóeszközökhöz a hi telt az általa megtermelt árualap leköté­sével szerezze. Nyújtsunk a megalakuló új, kellő állóeszközökkel nem rendelkezi termelőszövetkezeteknek (2—3 éven ke­resztül több részletben) olyan mérvű ál­lami indítóhiteleket, hogy az a paraszt­ságnak a nagyüzem létrehozására rendel­kezésre álló saját eszközeivel együtt a nagyüzemű gazdálkodás feltételeit meg­felelő színvonalon biztosítsa. A múlttal szemben e hitelek nagyobb része hosszú- lejáratú legyen. 6. A korszerű szocialista nagyüzemek létrehozása a továbbiakban is szükségessé teszi a szétszórt parcellák nagyüzemi táblákba való tagosítását. Ezt azonban az elmúlt évektől eltérően úgy kell vég­rehajtani, hogy ne okozzon termelési bi­zonytalanságot. Ezért a nagyüzemi táb­lákba kerülő egyéni paraszti földekért teljes kártalanítást kell fizetni abban az esetben, ha azon évélő kultúra, beruhá­zási létesítmények stb. vannak, vagy, ha cserébe gyengébb minőségű, elhanyagol- tabb földet tudnak adni. A tagosítások a jövőben csak az érintett község, vagy határrész dolgozó parasztjai többségének kérésére hajthatók végre. A jövőben ta­gosítások helyett sokkal kiterjedtebben kell alkalmazni az érdekeltek kölcsönös megegyezésén alapuló önkéntes földcseré­ket, beleértve az adás-vétel útján történő cseréket is. 7. A termelőszövetkezeti mozgalom ki­terjesztése érdekében szembe kell szállni a spontanitás szemléletével, amely sze­rint nem kell folyamatos felvilágosító munkával segíteni a dolgozó parasztok termelőszövetkezeti útra térését, magukra lehet hagyni őket. A felvilágosító munka irányuljon elsősorban a nagyüzem fölé­nyének és szükségességének bizonyítá­sára. 8. A mezőgazdaság szocialista átalakí­tásának célja a mezőgazdasági termelés nagyarányú fellendítése. Az átalakítást úgy kell végrehajtani, hogy a termelési színvonal az átalakítás időszakában se csökkenjen, sőt növekedjék. A mező- gazdaság szocialista átalakításának üte­mét elsősorban a következő tényezők ha­tározzák meg: a) a meglevő nagyüzemek termelési színvonala, fölényük kialakulása, az eg végi termelés felett a termelés, az áru­termelés, az önköltség, az életszínvonal stb. tekintetében; b) a termelőszövetkezeti nagyüzemek megteremtésére rendelkezésre bocsátott állami eszközök és egyéb segítség meny- nyisége; c) a dolgozó parasztság saját eszközei­nek mennyisége, amelyek a szövetkezeti nagyüzem megteremtésére szolgálnak, beleértve az egyszerűbb szövetkezeti for­mák elterjedését, s az ezekben kialakuló szövetkezeti akkumuláció mértékét; d) a párt-, állami és egyéb szervek által végzett agitációs, felvilágosító és oktató munka eredményeként dolgozó parasztságunk kultúrszínvonalának emel­kedése. A mezőgazdaság szocialista átalakítása tehát csak olyan ütemben lehetséges, amilyen mértékben a korszerű nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés e négy alap­vető feltételét biztosítani tudjuk. ÍV. A falusi pártmunkáról Dolgozó népünk életszínvonalának to­vábbi emelése, az ország gazdasági hely­zetének megjavítása érdekében pártunk­nak a következő évek során nagy fi­gyelmet kell fordítani a párt falusi mun­kájára. Ahhoz, hogy a munkásosztály és a dolgozó parasztság szövetsége erő­södjön, s ezzel hazánkban a proletárdik­tatúra egyre szilárdabb legyen, a mező- gazdasági termelés színvonalát emelni tudjuk és falun is sikerrel fejezzük be a szocializmus építését, szükséges a falusi pártszervezetek megerősítése, a falusi pártmunka megjavítása. Erre a munkára különösen most kell nagy figyelmet for­dítani, mert falusi pártszervezeteink még gyengék, az ellenforradalmi események falun is komoly károkat okoztak és az osztályellenség tevékenysége élénk. Mind­ezekből kiindulva, azért, hogy a párt agrárpolitikáját sikeresen végre tudjuk hajtani, a falusi pártmunka terén a kö­vetkezők szerint kell eljárni: 1. A falusi kommunistáknak a megyei és járási pártbizottságok segítségével arra kell törekedniök, hogy minden faluban erős, szilárd pártszervezeteket hozzanak létre. A falusi pártszervezetek mellett mindazokban a termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, gépállomásokon, ahol a párt taglétszáma megengedi, hoz­zanak létre önálló üzemi pártszervezete­ket is. 2. Gondosan ügyelni kell arra, hogy a falusi pártszervezetek összetétele meg­felelő legyen. Elsősorban a legszilárdabb termelőszövetkezeti tagokat, ipari és mezőgazdasági munkásokat és félproletá­rokat vegyék fel a pártszervezetekbe. Ezek képezzék a falusi partszervezetek bázisát. Rajtuk kívül azonban nagy gon­dot kell fordítani a Kommunista Ifjúsági Szövetség. EPOSZ legöntudatosabb tag­jaira, akiket szintén fel kell venni a pártba. Szakítsanak azzal az elmúlt évek­ben kialakult gyakorlattal, amely szerint elhanyagolták a pártépítési munkát a kis- és középparasztok között. A pártépí­tési munkánál törekedjenek arra is, hogy a pártszervezetek tagjai, különösen veze­tői, becsületes, köztiszteletben álló, osz­tályhű és a párt politikájáért harcolni kész elvtársak legyenek. 3. Ahhoz, hogy falusi pártszerveze­teink a munkás-paraszt szövetség meg­erősítését, a mezőgazdasági termelés fel­lendítését és a mezőgazdaság szocialista átalakítását sikeresen megoldják, szüksé­ges, hogy kialakuljon a falusi pártmunka helyes módszere. Ezért: a) a pártnak, mint a proletariátus él­csapatának, mindenkor a munkás- és pa­raszttömegek élén kell járnia. Magára kell vállalnia a kezdeményezést és a fő szervező szerepet a szocializmus építésé­nek gyakorlati kérdéseiben, akár politi kai, akár gazdasági, akár kulturális fel adatokról van szó. A párttagok járjanal élen a párt-, a gazdasági és az állam hatalmi szervek munkájában tapasztal ható hibák — nem ritkán nyílt vissza élések —■ felfedésében és kijavításába! is. b) A párt politikáját a széles párton kívüli dolgozó tömegek előtt döntőéi a tömegszervezeteken keresztül kell ér vényesíteni. Meg kell alakítani mielőbl mindenütt a falusi nőtanácsot is. c) Falusi pártszervezeteink egyik leg fontosabb feladata a tömegek politika nevelésének megszervezése olyanformán hogy a falvakban valóban tömegmére­tekben folytassanak írásos és szóbél kommunista propagandát, agitációt. Kü lönösen fontos feladatuk ezen a téren hogy meggyőző felvilágosító munkát vé gezzenek a termelőszövetkezetek és ál tálában a mezőgazdasági nagyüzemek népszerűsítése érdekében, leplezzék le a: ellenséges hangulatkeltést, jelszavakat rémhíreket, fedjék fel'a párt politikájá­val szembenálló különféle opportunista antiínarxista nézeteket és mutassák b< azok káros voltát, ismertessék és nép­szerűsítsék a párt és a kormány intézke­déseit, stb. . d) Pártszervezeteink ellenőrizzék ; gazdasági, államhatalmi és egyéb szer

Next

/
Oldalképek
Tartalom