Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)

1957-08-28 / 201. szám

z TOLNA MEGYEI NÉPÜJSÁG 1957 augusztus 28. Sikeres kísérlet a Szovjetunióban az interkontinentális irányítható rakétával A TASZSZ közleménye valóan elutasító álláspontra helyez- sen jelentős haladást értek el, főleg'„a kednek a leszerelés pozitív megoldá- hosszútávú rakétákat” illetően ame- sával szemben, kénytelen megtenni Ivekről Bulganyin a szuezi ©semények minden szükséges intézkedést a szov­jet állam biztonságának megóvására. (Folytatás az 1. oldalról.) Mint ismeretes, az Egyesült Álla­mok és a szövetségesei nemcsak, hogy elutasítják az atom- és hidro­génfegyver betiltását, hanem a való­ságban nem hajlandók beleegyezni az atomfegyver-kísérletek feltétlen és haladéktalan megszüntetésében sem és egyúttal nagyszabású atomfegyver kísérlet sorozatokat hajtanak végre. A szovjet kormány tekintettel arra, hogy a nyugati hatalmak és elsősor­ban ■ az Egyesült Államok nyilván­A TASZSZ-nak azt a jelentését, hogy a Szovjetunió sikerrel próbált ki egy interkontinentális irányítható lövedéket, mindegyik francia lap ve­zető helyen közli, de a hírhez egyedül az Aurore fűz kommentárt. A szélsőjobboldali lap bevezetőben megállapítja, hogy a hír első olvasás­ra mély benyomást kelt. Az amerikai lövedéknek, az „Atlas“-nak első kí­sérlete kudarccal végződött, egy má­sik ilyen interkontinentális lövedék­nek, a ,.Titán’‘-nak a munkálatai pe­dig csak 1958 elejére -fejeződnek be. Ha hinni lehet a híreknek — írja a lap —, így az oroszok előnyben van­nak az Egyesült Államokkal szem­ben. NEW YORK A New York Times keddi számá­ban Hanson Baldwin, a lap katonai szakértője azt írja. hogy komolyan kell venni, de fenntartással kell fo­gadni Moszkvának azt az állítását, hogy sikeresen kipróbálta az inter­kontinentális lövedéket. Baldwin rámutat: a szakértők már régebben is úgy vélekedtek, hogy a Szovjetunió valamivel megelőzte az Egyesült Államokat a közepes ható­sugarú irányítható rakéták terén. Euren ezért eléggé valószínű, hogy a Szovjetunió állítása igaz“ — álla­pítja meg Hanson Baldwin. WASHINGTON A Fehér Ház és az amerikai had­ügyminisztérium hétfőn este teljem hallgatásba burkolózott, a szovjet A katonai tudományos irodalom­ban a „végső fegyvereként emlege­tik az interkontinentális irányítható rakétát. ,,Interkonrtinentáli”-nak ne­vezik, mert egyik földrészről a má­sikra lehet küldeni, „irányíthatónak”, mert pályáját az ágyúgolyóéhoz ha­sonlóan szabályozni lehet, — írja a Reuter-iroda kommentárja. Abban különbözik a távirányítású lövedéktől, hogy pályájának első sza­kaszától eltekintve, nem lehet radar­ral a földről irányítani. Ezért cél­pontjának elérésében valószínűleg nem olyan pontos, mint amaz. Az irányítható rakéta óriási távol­ságok megtételére képes. A tudósok becslése nyolcezer—tizenhatezer kilo­méter körül jelöli meg hatósugarát. Rendkívül nagy sebesség kifejtésére kell képesnek lennie, ezt óránként tizenhatezer és harminckétezer kilo­méter közt jelölik meg ,a legnagyobb magasság pedig, amelyet el kell érnie 90—100 kilométer. A lövedéket rakéták segítségével indítják útnak a Földről és adnak neki nagy sebességet. Az első indító rakéta útközben leesik és egy követ­kező rakéta veszi át a lövedék meg­hajtásának feladatát. Több ilyen ra­kéta-képcső” szükséges ahhoz, hogy a lövedéket elvigye célpontjáig. Az Egyesült Államokban júniusban tartották az első kísérletet egy irá­nyítható rakétával, az Atlas löve­dékkel. Ez a kísérlet azonban kudar­cot vallott, mert a lövedék röviddel felbocsátása után a levegőben fel­robbant. A szovjet kormány egyúttal to-, vábbra is állhatatosan arra törekszik, hogy kössenek egyezményt az atom­fegyver-kísérletek megszüntetésére, az atomfegyver betiltására és általá­ban a leszerelésről. E kérdések pozi­tív megoldása érdeke a világ min­den népének. közleménnyel kapcsolatban. „Nincs megjegyzésem“ — csak ennyit mon­dott James Hagerty, Eisenhower el­nök szóvivője. Az Egyesült Államok ilyen irányú terveiről az utolsó hivatalos megnyi­latkozás augusztus 14-én hangzott el, amikor Arthur Radford tengernagy, a vezérkari főnökök egyesített bizott­ságának azóta nyugalomba vonult főnöke kijelentette, hogy az interkon­tinentális rakéta terén az egyes or­szágok „általában meglehetősen közel járnak egymáshoz”. Az AFP jelenti­James Patterson, köztársaság párti képviselő kijelentette, hogy a TASZSZ híre őt nem lepte meg. Már régóta beszélnek arról, hogy az oro­szok jelentős haladást értek el az irányítható lövedékek technológiá­jának területén. LONDON A brit külügyminisztérium szóvi­vője hétfőn este nem volt hajlandó nyilatkozni a szovjet bejelentésről. Az angol lapok közül, „Oroszország bejelenti legnagyobb meglepetését” címen ír a Daily Express tudomá­nyos munkatársa és megállapítja, hogy ha az orosz bejelentés megfelel a valóságnak, súlyos csapást mér a nyugati védelmi rendszerre. A Daily Sketch politikai tudósí­tója szerint, „ha a rakéta megvaló­sul, nagyon jelentős hatása lesz a ha­dászatra, mert fölöslegessé teszi a nagy hatósugarú bombázóerők fenn­tartását. Értesülések szerint az amerikai légi erőnek van még egy Atlas-tipusú lö­vedéke, amely készen áll a kísérleti felbocsátásra. ’ Az Egyesült Államok egyetlen má­sik ismeretes interkontinentális lö­vedéke ,a Titán, amelynek első kí­sérleti kilövésére valószínűleg egy féléven belül kerül sor. Az Atlas hatósugara a tervek sze­rint nyolcezer kilométer lenne. A lég; erő szóvivője a június 11-i sikertelen kísérlet után nem volt hajlandó rész­leteket közölni arról, hogy mi történt a lövedékkel, csak annyit mondott, hogy „a kísérlet eredményeként érté­kes tudományos adat birtokába ju­tottak. Duncan Sandys angol hadügymi­niszter a múlt héten Canberrában ki­jelentette, hogy Nagy-Britannia a hadászati irányítható rakéta egy sok­kal haladottabb típusán dolgozik, mint az amerikai, bár az ameri­kaiak a kutatás e terén többéves előnnyel rendelkeznek. Moszkvai nyugati megfigyelők nyilatkozata Moszkva (AFP). A moszkvai nyu­gati megfigyelők szerint a Szovjet­uniónak az atomlövedékekkel és az interkontinentális rakétákkal elért eredményei úgy látszik, arra mutat­nak, hogy az oroszok hasonló, sőt, talán magasabb színvonalat értek el, mint az Egyesült' Államok. A TASZSZ hírügynökség hétfő esti közleménye alapján arra lehet kö­vetkeztetni, hogy az oroszok különö­idején tett említést. Ha e lövedékeknek a TASZSZ ügy­nökség által közölt általános jellem­vonásai pontosak, a stratégiai légierő szerepe — ahogy azt egyébként a közlemény is hangsúlyozza — a jövő­ben valóban jelentősen csökken. Másrészt az utalások „az eddig soha el nem ért magasságra” a „raké­ták nagy haladási sebességére’’, „a célzási pontosságra”, úgy látszik arra mutatnak, (hogy a szovjet tudósoknak sikerült legyőzniük a technikát ne­hézségek egész sorát, amelyek eddig jelentősen korlátozták az űrhajózás lehetőségeit az ionoszférában. Végül a nyugati megfigyelők meg­jegyzik, hogy a szószoros értelemben vett kísérletekről szóló közlemény után kiadott hivatalos nyilatkozat po­litikai jelentősége nem kerülheti el a figyelmet abban az időpontban, ami­kor Londonban a leszerelési tárgyalá­sok folynak. Symington szenátor nyilatkozata Washington (AP). Stuart Syming­ton szenátor volt amerikai légügyi miniszter hétfőn este kijelentette, hogy az interkontinentális rakétára vonatkozó moszkvai jelentés „az utolsó lépés e fegyver propaganda­célokra való felhasználására — és ép­pen ezért a csatát félig már meg is nyerte az, aki azt mondja, hogy ren­delkezik e fegyverrel”. „Nyilvánvalóan leihetetlen szá­munkra ennek a nyilatkozatnak az ellenőrzése — folytatta Symington. — De a múltban már megfigyelhettük, hogy amikor a Szovjetuniónak van ilyen vagy olyan fegyvere, ez később valóságnak j^zonyult.” „A nemzet élete vagy halála múl­hat most azon, milyen tevékenysé­get fejtünk ki é téren” — hangsú­lyozta a szenátor. Symingtőn, aki a múltban mindig sürgette az irányított lövedékek fej­lesztését, rámutatott arra, hogy a moszkvai bejelentésben különösen fontos szó a „többlépcsős” kifejezés, mivel általában ez különbözteti meg az interkontinentális rakétát a közép­hatósugarú irányítható lövedékek­től. ESEMÉNYEK SOROKBAN Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió külügyminisztériuma közzétette a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek az Egyesült Államok elnökével és Nagy-Britannia miniszterelnöké­vel a nagy honvédő háború évéiben és a győzelmet követő első hónapok­ban 1945 végéig folytatott levélváltá­sát. A kiadvány teljes szövegben közli Sztálinnak Roosevelttel, Trumannal, Churchillel és Attleevel az említett időszakban folytatott levélváltását. A kiadvány két kötetből áll. Az első kötet a Churchill-el és Attlee-vel folytatott levélváltás dokumentuma­it, a második kötet a Roosevelttel és Trúmannal folytatott levélváltás ok­mányait tartalmazza. A kiadvány célja a történelmi igaz­ság megállapításának elősegítése, mert külföldön időnkint célzatosan kiválogatott részleteket közöltek az említett levélváltásából s ennek követ keztében a Szovjetuniónak a háború alatt elfoglalt álláspontja elferdített formában került a közvélemény elé. * London (AFP). Peter Thorneycroft angol pénzügyminiszter elnökletével hétfőn az angol pénzügyminisztérium ban fontos tárgyalások kezdődtek az inflációról. A megbeszéléseken részt- vesz a kormány több tagja is. * A United Press hírügynökség sze­rint egy amerikai katona vasárnap Incsonban agyonlőtt egy helyi koreai lakost, mert a koreai állítólag túlsá­gosan közel merészkedett az ameri­kai katonai olajvezetékhez. 9 Szovjetunió .megelőzte az Egyesült államokat A szovjet rakétakísérletek nyugati visszhangja PÁRIZS II Reuter a kudarcba fulladt amerikai kísérletekről A Zsenminzsipao az Egyesült Államok külügyminisztériumának az amerikai újságírók ügyében hozott döntéséről Peking (Uj Kína). A Zsenminzsipao hétfői számában „megfigyelő” alá­írással, „Az amerikai külügyminisz­térium ügyetlen csele“ címmel kom­mentárt közölt az amerikai külügy­minisztériumnak arról a bejelentésé­ről, hogy újságírókat enged Kínába. A cikk a többi között a következő­ket tartalmazza. — Az amerikai külügyminisztérium a reá nehezedő óriási nyomás követ­keztében most engedélyezi egynéhány laptudósító kínai útját, de egyidejű­leg észszerűtlenül visszautasította, hogy kölcsönös alapon vízumot adjon kínai tudósítóknak. Az általánosan ismert nemzetközi gyakorlat szerint azonban az egyenlőség és a kölcsönös­ség elve azt követeli, hogy itt is, ott is engedélyezzék újságíróknak a má­sik fél országában való tartózkodását, hírközlés céljából, azért, hogy előse­gítsék a népek megértését. Ha ezt a nemzetközi gyakorlatot vesszük figyelembe, nem nehéz lelep­lezni az amerikai külügyminisztérium cselfogását. A külügyminisztérium képtelen elhárítani magáról a felelős­séget, sőt hátsó céljai is vannak azzal, hegy megkísérel egyoldalúan tudósí­tókat küldeni Kínába. A külügymi­nisztérium sajtóközleménye megálla­pította: „Uj tényezők kerültek fel­színre, amelyek kívánatossá teszik, hoey — tekintettel Kína jelenlegi helyzetére — az amerikai nép hozzá­férhessen újabb információkhoz.“ Lincoln White egyes újságírók kérdé­sére adott válaszában rámutatott ar­ra, hogy az amerikai kormányt na­gyon érdekli Kínában a jobboldaliak pártellenes és szocializmusellenes te­vékenysége. Ebből teljesen világos, hogy az amerikai külügyminisztérium illúziót táplál Kína jelenlegi belpoli­tikai helyzete iránt, s úgy véli, itt az alkalom, amelyet meg kell ragadnia. Az amerikai kormány most megkí­sérli, hogy a zavarkeltés lehetőségé­nek felkutatása céljából embereket küldjön országunkba. A kínai nép azonban, amely most olyan egysé­ges, mint történelme során azelőtt soha, véglegesen eltökélte magát, hogy biztosan járja a szocializmus útját. Az amerikai kormány bom­lasztó tevékenysége nem vezet majd semmiféle eredményre, ilyen akna­munkát a kínai nép sohasem fog el­tűrni. Az amerikai , külügyminisztérium bejelentése jellemző az imperialista kormány magatartására, amely fel­rúgja az egyenlőséget és a kölcsönös­séget, beavatkozik mások belügyeibe, s megkísérli, hogy másokra kénysze­rítse saját akaratát. A kínai kormány mindig azoknak a feltételeknek a megteremtésén munkálkodott, amelyek elősegíthetik a kínai és az amerikai nép kölcsönös karcsolatait és megértését. Az amerikai külügyminisztérium bejelentése azt mutatja, hogy az amerikai kormány nem tekinti ma­gára kötelezőnek az egyenlőség és a kölcsönösség elvét, s megkísérli hogy laptudósítói révén kémhírekhez jus­son — írja befejezésül a Zsenmin­zsipao. I'”1 Magyar tudós nyilatkozata a moszkvai tudományos tanácskozásról Múlt héten Moszkvában 17 ország több, mint 40 kiváló kutatója vitatta meg a földi élet keletkezésével kap­csolatos kutatások, legújabb eredmé­nyeit. A tanácskozáson a magyar tu­dósokat Straub F. Bruno akadémikus képviselte. — E tanácskozáson, amelyet a Nemzetközi Biokémiai. Unió javasla­tára a Szovjet Tudományos Aka­démia hívott egybe, a többi között azt vitatták meg, hogy miképpen jöttek létre a Földön az egyszerű szerves vegyületek, hogyan fejlődtek tovább, hogyan keletkeztek a fehérjék, az enzimek hogyan jöttek létre és ho­gyan fejlődött az élő szervek anyag­cseréje. A tudomány mai álláspontja szerint az élet keletkezése hosszú és bonyolult folyamat eredménye. A ta­nácskozásoknak éppen az volt a célja, hogy összevesse e folyamat különféle szakaszaira vonatkozó kutatások ered ményeit s ösztönzést adjon a még megoldatlan problémák vizsgálatá­hoz. — De a moszkvai tanácskozásnak volt még egy figyelemreméltó oldala is. Nem olyan régen a nyugati sajtó­ban sok találgatás jelent meg arról, hogy vezető nyugati tudósok nem vesznek részt a megbeszéléseken. — Az igazi tudomány azonban — mint ezúttal is bebizonyosodott — nem ismer vasfüggönyt. Erről legjobban a résztvevők névsora tanúskodik. Ott volt például Stanley professzor, el­jött Moszkvába a Nobel-díjas angol biokémikus, Synge, ott volt Oparin szovjet akadémikus, akinek az élet keletkezéséről kialakult .elméletét az egész világon ismerik, ott volt a fia­talabb amerikai tudósnemzedék sok képviselője, köztük Miller doktor. ak| laboratóriumában olyan kísérleteket hajtott végre, amelyek Oparin elgon­dolásainak egy részét igazolják. — E széles skála, a résztvevők so- kasága bizonyítja, hogy a tudósok a nemes cél elérése érdekében mindig készek az együttműködésre. Biztosra vehető, hogy a moszkvai tanácsko­zásnak a világ kiváló tudósait össze­kapcsoló baráti jóviszony építésében is fontos szerepe volt. Lahr látogatása Szemjonovnál Moszkva (DPA). Lahr nyugajtné- hogy mikor kerül sor a politikai, il- met nagykövet hétfőn délután két- letve a gazdasági tárgyalócsoport leg- órás megbeszélést folytatott Szemjo- közelebbi összejövetelére, nov szovjet külügyminiszterhelyet- A német küldöttséghez közelálló tessel, a szovjet küldöttség vezetőjé- körök feltételezik, hogy Lahr és vei. Lahr megismételte Nyugat-Né- Szemjcnov valószínűleg megtalálta a metország álláspontját, és részben módot arra, hogyan lehet mindkét módosításokkal is élt. Szemjonov ki- fél számára elfogadható formában el­látásba helyezte, hogy válaszol Lahr halasztani a tárgyalások folytatását kijelentéseire. A két küldöttség ve- a nyugatnémet választás utáni zetője nem állapodott meg abban, időre. ilAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA Vita a dolgozók rovására? Néhány hónappal ezelőtt úgy döntöttek az illetékesek: az üzletek korlátozott nyitvatartása miatt, a kenyérellátás zavartalan biztosítása ér­dekében egy kenyérüzletef létesítenek Szekszárdon a sütőüzem utcai részén. Az üzlet azóta elkészült, ízlésesen berendezték. De mégsem műkö­dik, mert vitatkoznak, a Kenyérgyár avagy a Népbolt üzemeltesse-e. Ez a vita immár két hónapja folyik és a kenyérellátás terén nincs változás. A terv szerint az üzlet vasárnap délelőtt is nyitva tartana. Mondani sem kell, az a város dolgozóinak tetszésével, találkozik. De az semmi esetre sem, hogy egy kész üzlet megnyitása a kereskedelmi osztály, vagy mások felesleges vitája miatt késik. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom