Tolna Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 180-204. szám)
1957-08-28 / 201. szám
1957 augusztus 28. TOLNA MEGYEI NÉPÜJSAG 3 A dunoföldvári földművesszövetkezet a parasztok érdekében A földművesszövetkezetek többsége ma még főként inkább csak kereskedelmi. üzleti ügyekkel foglalkozik. Természetesen ez is alapvető a falu fejlesztése, a parasztság segítése szempontjából, de legalább ennyire a feladatuk közé tartozik az is, hogy segítsék a falu termelését, a gazdálkodás korszerűsítését, a fokozott belterjességre való áttérést. A dunaföldvári földművesszövetke zet azok közé a „kevesek“ közé tartozik, amelyek ilyen irányban is aktív tevékenységet fejtenek ki. Ezt a tevékenységüket segíti, hogy az új intézkedések értelmében a földművesszövetkezet keretében működik egy szakképzett mezőgazdász is, Halmi Miklós személyében. Eddig mint függetlenített ember, főként csak Lindinger Imre ügyvezető tevékenykedett ilyen irányban. Sokat tett ugyan a mezőgazda- sági termelés segítése érdekében, de mégis arra a tapasztalatra jutottak itt is, hogy kifizetődő és hasznos legyen egy külön szakember alkalmazása is. A már meglévők mellett igyekeznek meghonosítani olyan kultúrákat, amelyek még nem ismertek s nem csak a környéken, hanem még az ország más vidékein is alig. Több ilyen kultúra keresett exportcikk tehát exportunkat is növelhetnénk termesztésével és ugyanakkor kifizetődő lenne a gazdáknak is a termesztés. Létesíteni akarnak egy spárgatelepet. A gazdák érdeklődnek iránta és szakcsoport keretében válna lehetőség a telep létrehozására. Már megvizsgáltatták a talajt — alkalmas a spárga termesztésre. A spárga évelő növény, először csak két év után terem, de utána még húsz évig is vegetál. Főzeléknek, ízesítőnek és a konzervkészítésnél használják. Természetesen igen munkaigényes, de egy hold 50—60 000 forintot is jövedelmez. Lépéseket tettek már a dugványok beszerzése érdekében. Nem közömbös tehát az államnak valuta szempontjából sem ennek a termesztése, ugyanakkor a gazdáknak is előnyös lesz a szakcsoport meg alakítása. Ugyanígy szakcsoportot akarnak létrehozni egy különleges fajtájú szamóca és az úgynevezett édesnemes torma termesztésére,. Különösen az édes-nemes torma kínál nagy exportlehetőségeket. Az illetékes külkereskedelmi szervek tájékoztatása alapján a tormának ez a különleges (kevésbé csípős mint a közismert, kellemes ízű, zamatú) fajtája igen keresett exportcikk és nagy mennyiséget tudnánk belőle külföldre szállítani — főként a nyugati országokba. Dunaföldvár határában jelentős a homoki szőlő- és gyümölcstermesztés, de a földművesszövetkezet ezt tovább akarja fejlesztem. Szervezik a gyümölcs és szőlőtermelő szakcsoportot, amelynek létesítenek majd borkimérést és standot, hogy minél nagyobb legyen a tagok jövedelme. Az idén előreláthatólag sikerül megszerezni több nyugati felvevő piacot, annál is inkább, mert Olasz- és Spanyolországban az elemi csapás miatt feltűnően kevés lesz a szőlőtermés, s emiatt is kénytelenek lesznek tőlünk vásárolni étkezési szőlőt s ha a piacokon sikert arat a magyar szőlő, amire megvan a kilátás, növekedni fognak exportlehetőségeink. Ugyanakkor nö vekszik a hazai piac felvevőképessége is, tehát feltétlenül nagy jövője van ennek a szakcsoportnak. A földművesszövetkezet vezetősége, értesült arról, hogy lehetőség lesz a közeljövőben külföldi tenyészkocák beszerzésére. Nem utolsó sorban ezért fáradoznak egy sertéstenyésztő és hizlaló-szakcsoport létrehozásán. Az országban és a megyében is több példa mutatja, hogy mi az előnye egy-egy községben valamilyen kiváló fajta meghonosításának. A földművesszövetkezet ki akarja használni ezt a lehetőséget és hegy még hasznosabb legyen az ország és a gazdáknak, a szakcsoport számára szerzi be a tenyészkocákat. így lehetőség válik az azonos minőségű hízott sertés nagy mennyiségben való előállítása s pontos, előre jelzett időben való leszállítása s így azt is lehet majd exportálni. Jó elgondolások s cselekedetek ezek és a földművesszövetkezetnek csak erősítik a tekintélyét a parasztság előtt. B. F. Letűnt dicsőség*** Irénke, a begyűjtési megbízott szép, gömbölyű betűkkel rajzolta fel a tanácsháza előtti táblára az „Élenjáró gazdák” felírás alá Dani Kiss Lajos nevét, utána azt, hogy 21 mázsás búzatermést ért el, 1955-ben a legjobb termést a községben. A járókelők szeme hamarosan meg is nkadt a táblán levő felíráson. — Ez igen — csodálkoztak néhányan elismerően bólogatva, majd hozzátették azt is: — Hogy a csudába csinálhatta? — Ebben valami susmus van — így nyilvánított véleményt csendesen dör- mögve a bajusza alatt Horváth Gyuri bácsi, aki egyébként az újsor tanácstagja volt és olyan embernek ismerték, aki mindenben kételkedik, mindenre kifogást talál. — Ott van a Lajos földje a Butimban, és azt a részt lepte meg legjobban a* köd, ott gyengébbek a vetések . . . föld, aminek nem akadt gazdája. És az volt az érdekes, hogy nem volt tíz hold parlagföld a község határában . .. Télen esténkint, egyéb elfoglaltság híján, a tanácsházán, a tanácsteremben jöttek össze a gazdák. Felkérték Dani Kiss Lajost is, tartson előadást arról, milyen módszerrel érte el a magasabb termést, mivel augusztus 20-án megkapta a mintagazda kitüntetést. Az előadás azonban kudarcba fulladt. — Négy hold búzavetésem volt — magyarázott Dani Kiss Lajos. — Rendesen megszántottam a földet, időben elvetettem, nuyt a jó termés alapja a korai vetés, a tavasszal jól elvégeztem a növényápolást, fogasoltam, hengerez- tem... — itt megakadt, láthatóan zavarba jött. — Ennyi az egész? — kérdezte egy fiatal gazda, aztán hozzátette: — Ezt megcsináltam én is, mégis alig termett tíz Amint odaértek, látták ám, hogy Dani Kissék a cukorrépát kapálják — a cukorrépájukat. A tanácsülésen letárgyalták a napirendi pontokat, amikor felállt a tanácselnök. — Most pedig ismertetem a végrehajtóbizottság határozati javaslatát. A végrehajtóbizottság megállapította, hogy Dani Kiss Lajos már négy év óta jogtalanul használt öt hold földet, amely állami tartalékként szerepelt, erről sem adót, sem beadást nem fizetett, éveken keresztül megkárosította az államot. Azonkívül a bejelentettnél nagyobb területen termelt, így nem valós termésátlagot érte el. Ezért javasolja a tanácsülés, hogy Dam Kiss Lajostól vonják meg a mintagazda kitüntetést. A tanácsülés szavazata egyhangú volt. — Elfogadjuk. Bognár István Elmulasztott alkalom Az Egyesült Államok déli vidékeinek néger lakosai formálisan rendelkeznek szavazati joggal. A gyakorlatban azonban a dolog másként fest. A déli államokban ugyanis a törvényes rendelkezések és előírások egész sora és egy egész gépezet korlátozza a fekete színű lakosság szavazati jogát. így többek között több déli államban négerek csak abban az esetben tehetnek szert szavazati jogra, ha „az értelmiségi fok megállapítására” alakult külön bizottság előtt előbb bebizonyítják érettségüket. A négerekhez homályos, kétértelmű kérdéseket intéznek és a kérdésekre kapott válaszokat pedig a szavazati jog megtagadására használják fel. (így például: — Milyen kormányformája van az Egyesült Államoknak? — Demokratikus. — Nem! — Köztársasági. — Nem!) Az Egyesült Államokban már évek óta komoly erőfeszítések történnek a polgárjog területén kialakult helyzet megjavítására. Eisenhower elnök törvényjavaslatot terjesztett az amerilcai kongresz- szus elé, amely szavazati jogot biztosítana a déli államok néger lakosságának. A törvényjavaslat kimondja a szövetségi hatósági szervek közbelépését a polgárjog előírásainak durva megsértése esetén. Walter Lippmann amerikai publicista ezzel kapcsolatban a következőket írta: „Ritka alkalom’’ című cikkében: „Most, amidőn a polgárjog problémája a szenátus elé kerül, felvetődik a sorsdöntő kérdés, vajon a déli államok vezetői hajlandók-e elfogadni egy olyan törvényjavaslatot, amelynek egyedüli célja a négerek szavazati jogának biztosítása és védelme.” A szenátusban egy hónapon át folyt éles vita eredménye megmutatta, hogy a déli államok képviselői nem hajlandók tágítani a faji megkülönböztetés rendszerétől. — Olyan módosító javaslatokat terjesztettek elő, amelyek teljesen kiforgatták a törvénytervezet eredeti értelmét. Töröltek belőle minden olyan rendelkezést, amely a polgári jogok védelmének hatásos rendszerét előirányozta. A módosító javaslatokat a szenátus 51 szavazattal 42 ellenében megszavazta. Ilyenformán ismételten megakadályozták azt, hogy valamiképpen javuljon a helyzet a déli államokban. A „ritka alkalmat”, amiről Lippmann írt, ismét elsza- lasztották. A négerek szavazati jogának biztosítása ellen főként a déli demokratapárti szenátorok fejtettek ki ellenállást. Az északi demokratapárti szenátorok elvben egyetértettek Eisenhower törvényjavaslatával, de ritka volt köztük, aki valóban síkraszállt volna mellette. — Többségük ezúttal is — szűkebb pártérdekből — kompromisszumot kötött a déliekkel. Úgy látszik tehát, hogy a déli államokban kialakult helyzet változatlan marad. Az amerikai szenátus ilyen döntésének következményeire pedig meglehetősen világosan mutatott rá a New York Times. „Ez nem válik hasznára sem a Délnek — írja a lap, — sem az USA nemzetközi ügyeinek, még kevésbé az USA nemzetközi helyzetének. Saját biztonságunk szempontjából ugyanis felettébb szükséges számunkra olyan országok barátsága, amelyek lakosainak bőre nem olyan fehér mint azoknak a szenátoroknak a bőre, akik a törvényjavaslat ellen adták szavazatukat.” HUMOR BŰNJEL Egy motorkerékpáros közlekedési rendőr megállít az országúton egy kocsit, amelyen egy összeütközés nyilvánvaló nyomai látszanak. — Nem tudná megadni a balesetet okozó kocsi számát? — kérdezte a volán mellett ülő hölgytől. — Mi az, hogy nem tudom?! Itt van — s ezzel diadalmasan átnyújtotta a rendőrnek a másik kocsi leszakított rendszámtábláját. KRITIKA? A „My Fair Lady” című színdarabot hónapokon át óriási sikerrel játszották Londonban. Az emberek valósággal verekedtek a jegyekért. A darab egyik főszereplője a nagy siker örömére elhatározta, hogy kifesteti lakását. Hogy jobb munkára serkentse a szobafestőket, két „kincset érő” jegyet ajándékozott nekik. Amikor azután megkapta a számlát, kissé megütközött a következő tételen: „Május 3-án négy túlóra — színházban.” MIKOR LESZ A GYEREKBŐL FELNŐTT? Fiúgyermeked attól a naptól számít felnőttnek, amikor megkerüli az útjába kerülő pocsolyát, ahelyett, hogy átgázolna rajta. SZUBJEKTIVE ÉS OBJEKTIVE Egy öntelt fiatalember egész sor képességvizsgálatot végeztetett el magán. A végén így szólt a vizsgáztatóhoz: „Gondolom, nem könnyű a dolga, hiszen oly sok mindenre alkalmas vagyok”. A válasz viszont ez volt: „A vizsgálatok eredménye szerint ön egyetlen területen érhet el eredményt: ott, ahol apjának nagy befolyása van”. Moszkvai emlékek — Maga csak azért beszél Gyuri bácsi, mert irigykedik — vágta oda neki egy fiatalasszony. — Persze, mert maguk csak gzt szeretnék, ha a tanácstagok meg a kommunisták lennének a mintagazdák . . . Gyuri bácsi nem akart vitába merülni, ment a maga dolga után. Fekete elvársnak, a tanácselnöknek, ugyancsak főtt a feje. Sokszor volt már azon a ponton, hogy megbánja, miért kérte magát vissza a falujába. Már jó- néhány évvel ezelőtt elkerült, városban, iparban dolgozott, a pártapparátusba került, onnan kérte magát vissza, mivel hívták hazulról. A falu lakossága hamar megszerette nyíltságáért, igazságosságáén. Ott volt a baj, hogy a járástól, a megyétől gyakran kapta a fejmosást. — Elnök elvtárs, miért nem csináltok már rendet a földek körül? Miért nem oldjátok meg a problémát rugalmasan? Rugalmasan megoldani, de hogyan, amikor a község megkapta a begyűjtési tervszámokat és mikor megtárgyalták a gazdákkal, fennmaradt vagy ötven hold mazsa.. . Egy másik kajánul közbekiabált: •— Látszik, hogy sokat olvas újságot a Lajos bácsi, hogy olyan jól tudja . .. — Ha olyan okosak vagytok, tegyetek túl rajtam! — vágott vissza nagybüszkén Dani Kiss Lajos. Az idén sem lett kevesebb a tanácselnök gondja. Az igaz, hogy a kormány eltörölte a begyűjtést, viszont most meg a földügyek adtak gondot. De legalább lassan-lassan előkerültek a „hiányzó” földek. A nyár elején égjük napon Horváth Gyuri bácsival -egjúitt kiikerekezetlt a határba Fekete elvtárs. A járási tanács előtt kellett tartani beszámolót a község gazdasági helyzetéről. A hegyháti dűlőben jártak — éppen abban, amelyiket a legtöbbször felforgattak a tagosítások során és mivel messzi esett, a gazdák húzódoztak tőle — amikor Gyuri bácsi hirtelen felfigj-elt valamire. — Elnök elvtárs . . . odanézzen ... ott a föld végében azok a Dani Kiss lovai . . . tudtommal nincs neki itt földje . .. IV. A KREMLBEN Moszkva központja a Kreml, az ősi cári palota. A gyönyörű, XV. századbeli vörös, csipkézett szélű téglafallal körülvett épületcsoportok dombra épültek, mint nálunk a királyi vár Budán. A falak tornyokban végződnek, melyek közül a legnagyobb a Szpaszkaja, ezen van a Kreml toronyórája, ameljnek zenéjét végighallgatni külön élmény. A lornyon ötágú rubincsillag. Ahogy átléptük a várfal egyik kapuját, égj’ festői parkon keresztül az aranykupolák tövébe, a három XV—XVI. századbeli székesegyházhoz és 80 méter magas harangtoronyhoz értünk. Az épületek mellett mindenütt az orosz történelem emléktárgyait láttuk. A csorba óriásharangot, rengeteg ágj-út, a hatalmas „cári ágyút” és sok mást. A paloták közül a legérdekesebb az Oruzsejnoje, a fegyvertár, amelj'ben régen a cári kincseket, a koronát, a régi fegyvereket, zászlókat őrizték. Ma múzeum, a cári családok féltve őrzött kincseit, Oroszország régi történelmi emlékeit állítják ki benne. Sudár fenyőfáktól övezve itt áll a kerek kupolájú nagy kastély, amelyben a cári trónterem helyén most a Legfelsőbb Szovjet egyszerű, fehér ülésterme van. A Kreml minden köve, minden épülete történelmi emlék, melyet tanulmányozni, csodálni napokig lehetne. A MAUZÓLEUMBAN A Kreml falaihoz építve, a Vörös téren áll a hatalmas vörösmárvány mauzóleum, amely előtt állandóan tömegek hosszú sora áll, várva, hogy megnézhesse Lenint, Sztálint. A legszebb márványteremben, bronz ravatalon fekszik a munkásmozgalom két nagy halottja. Kegyelettel hajtottuk meg fejünket előttük. A mauzóleum két oldalán kőbe vésve sorakoznak az orosz és nemzetközi munkásmozgalom nagy halottainak emléktáblái, köztük Landler Jenőé, a Magyar Tanácsköztársaság hős hadseregének fő- parancsnokáé is. A LOMONOSZOV EGYETEM Moszkva egyik legszebb épülete. A 30 emeletes felhőkarcoló a Lenin hegyen épült. Falai közt előadótermek, diákszállók, éttermek, könjrvtárak, sporttermék, uszodák teszik széppé, kényelmessé a diákok életét. A FORGALOM méretei sokkal nagyobbak, mint Budapesten. A Metró mellett villamosok, autóbuszok és trolibuszok százai szállítják az itt élőket. A személj'- és teherkocsik négyes sorokban haladnak. A rengeteg gépjármű ellenére baleset alig fordul elő. A VASZILIJ SZÉKESEGYHÁZ csodás, mesébe illő épülete a Vörös tér közepén áll. Ez a jellegzetes orosz alkotás a XVI. században épült. Számtalan Lornyocskája mind más-más kiképzésű és a szivárvány minden színében ragyog. BŰCSÜ MOSZKVÁTÓL öt napig éltünk a Szovjetunió legnagyobb városában, az ország politikai, gazdasági és kulturális életének központjában. Az élmények, a látottak felejthetetlen nyomot hagynak bennünk. Hosszú évekig előttem lesz az öt nap minden szépsége, a szovjet emberek barátsága. Nem felejtem el a különböző nemzetiségű fiatalokkal való találkozást sem. Moszkvából Kievnek vettük utunkat, ahol egy napot töltöttünk, csodálva a várost, barátkozva a szovjet emberekkel. Vetnts Ferenc (Folytatjuk)
