Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)
1957-07-04 / 155. szám
2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 JÜLIUS 4. Hz SZKP Központi Bizottságának határozata (Folytatás az 1. oldalról.) vetlenebb létérdekei iránt és nem hisznek a szocialista gazdaságban rejlő óriási lehetőségekben, a szovjet nép tej- és hústermelés rohamos fokozásáért indított egyetemes mozgalmában. Nem lehet véletlennek tekinteni, hogy Molotov elvtárs. a pártellenes csoport egyik tagja, konzervativizmusból és közömbösségből nemcsak, hogy nem értette meg a szűzföldek hasznosításának szükségességét, hanem még szembehelyezkedett a 35 millió hektár szűzföld feltörésével is, ami pedig óriási jelentőségűvé vált országunk gazdasági életében. Malenkov, Kaganovics és Molotov elvtársak makacsul ellenezték azokat az intézkedéseket, amelyeket a központi bizottság és egész pártunk a személyi kultusz következményeinek felszámolására, a forradalmi tör véfnyesség annakidején elkövetett megszegéseinek kiküszöbölésére és olyan feltételek megteremtésére foganatosított, amely feltételek kizárják ezek megismétlődésének lehetőségeit a jövőben. Amikor a munkások, a kolhozparasztok, dicső ifjúságunk, a mérnökök, a technikusok és a tudósok, az írók, egész értelmiségünk egy emberként támogatta a pártnak az SZKP XX. kongresszusán hozott határozatok alapján tett intézkedéseit. Amikor az egész szovjet nép aktív harcba indult ezeknek az intézkedéseknek a megvalósításáért, amikor országunkban páratlan arányokban fellendült a nép aktivitása és újabb alkotóerők törtek a felszínre — a pártellenes csoport résztvevőinél süket fülekre talált a tömegek alkotó mozgalma. Külpolitikai térén ez a csoport, kü lönösen Molotov elvtárs tehetetlennek bizonyult és minden eszközzel gátolta a nemzetközi feszültség enyhítésére, a világbéke megszilárdítására irányuló újabb, megérett intézkedések keresztülvitelét. Molotov elvtárs hosszú időn keresztül, mint külügyminiszter nemcsak, hogy nem tett semmit, külügy- minisztériumi vonalon a Szovjetunió és Jugoszlávia viszonyának megjavítására, hanem ismételten szembe is szegült azokkal az intézkedésekkel, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának elnöksége a szovjet—jugoszláv viszony megjavítása érdekében tett. Az SZKP Központi Bizottságának 1955 júliusában tartott ülése egyhangúlag elítélte Molotov elvtársnak a jugoszláv kérdésben elfoglalt helytelen álláspontját, „mint amely nem felel meg a szovjet állam és a szocialista tábor érdekeinek, valamint a lenini politika elveinek.’“ Molotov elvtárs fékezte az osztrák államszerződés megkötését és a kapcsolatok megjavítását ezzel az Európa szívében fekvő állammal. Az osztrák államszerződés megkötésének fontos jelentősége volt az általános nemzetközi feszültség enyhítése szem pontjából. Molotov elvtárs ellenezte továbbá a szovjet—japán viszony ren dezését, pedig ez a rendezés nagy szerepet jászott a távolkeleti nemzetközi feszültség enyhítésében, szembehelyezkedett a párt által kidolgozott elvi tételekkel, amelyek szerint a jelenlegi feltételek között elháríthatok a háborúk, a különböző országokban a szocializmusba való átmenetnek különböző útjai lehetségesek, s fokozni kell az érintkezést az SZKP és a külföldi haladó pártok között. Molotov elvtárs ismételten ellenez te a szovjet kormány elengedhetetlenül szükséges újabb lépéseit a népek békéjének és biztonságának védelmében. Egyebek között tagadta annak célszerűségét, hogy személyes érintkezés jöjjön létre a Szovjetunió és más országok vezető államférfi ai között, ami pedig _ nélkülözhetetlen a nemzetközi kapcsolatok megjavítása. és a kölcsönös megértés szempontjából. Molotov elvtárs véleményét e kérdések közül sokban támogatta Kaganovics elvtárs, valamint több esetben Malenkov elvtárs. A Központi Bizottság elnöksége és maga a Központi Bizottság türelmesen helyreigazította őket, harcolt hibáik ellen arraszámítva, hogy levonják hibáikból a tanulságokat, nem fognak ragaszkodni azokhoz, és lépést tartanak a párt vezető kollektívájával. Ök azonban kitartottak helytelen, nem lenini álláspontjuk mellett. Malenkov, Kaganovics és Molotov elvtársaknak a párt irányvonalától eltérő állásfoglalása azon a körülményen alapult, hogy régi elképzelések és módszerek rabjaivá váltak és maradtak, elszakadtak a párt és az ország életétől, nem látják az új körülményeket, az új helyzetet, konzervatívak, makacsul ragaszkodnak a magukat túlélt, a kommunizmus felé tartó előrehaladás érdekeinek megnemfelelő munkaformákhoz és munkamódszerekhez, elutasítják azt, ami az életből születik és ami a szovjet társadalom fejlődésének érdekeiből, az egész szocialista tábor érdekeiből következik. Mind bel- mind külpolitikai kérdé sekben szektások és dogmatikusok, betűrágók, élettelen módon kezelik a marxizmust—leninizmust. Nem tudják megérteni, hogy a jelenlegi körülmények között az élő, cselekvő marxizmus— leninizmus, a kommunizmusért vívott harc a XX. pártkongresszus határozatainak végrehajtásában a békés egymás mellett élés politikájának álhatatos keresztülvitelében, a népek közötti barátságért kifejtett erőfeszítésben, a szocialista tábor általános erősítésének politikájában, az iparvezetés tökéletesítésében, a mezőgazdaság sokoldalú fejlesztéséért, a termékbőségért, a nagyarányú lakásépítkezésért, a szövetségi köztársaságok jogkörének kibővítéséért, a nemzeti kultúrák felvirágoztatásáért, a néptömegek kezdeményező készségének sokoldalú fejlesztéséért folytatott küzdelemben ölt testet. Amikor Molotov, Kaganovics, Malenkov elvtársak meggyőződtek arról, hogy helytelen megnyilvánulásaik és cselekedeteik állandó visszautasításra találnak a Központi Bizottság elnökségében, amely következetesen valóraváltja a xx- pártkongresszus irányvonalát, ráléptek a pártvezetőség elleni csoportos harc útjára. Párt- ellenes alapon összebeszélve, azt a célt tűzték maguk elé, hogy megváltoztatják a párt politikáját, visszaviszik a pártot azokhoz a helytelen vezetési módszerekhez, amelyeket a XX. pártkongresszus elítélt. Intrikus ■módszerekhez folyamodtak és titkos összeesküvést szőttek a Központi Bizottság ellen. A Központi Bizottság ülésén napvilágra került tények azt mutatják, hogy Malenkov, Kaganovics, Molotov elvtársak éa a hozzájuk csatlakozó Sepilov elvtárs a frakciós harc útjára lépve, megszegték a párt szervezeti szabályzatát és a X. pártkongresszusnak ,,A pártegységről” című határozatát, amelyet Lenin dolgozott ki és amelyben többek között ez áll: „Hogy a párton belül és az egész szovjet munkában a legszigorúbb fegyelmet valósítsuk meg és mindennemű frakciózást kiküszöbölve, a legnagyobb egységet érjük el, a kongresszus felhatalmazza, a Központi Bizottságot arra, hogy fegyelemsértés vagy frakciózás felújítása, illetve megtörése esetén (eseteiben) alkalmazza a pártbüntetés minden formáját, beleértve a pártból való kizárást is, a Központi Bizottság tagjaival szemben pedig póttaggá való visszaminősítést, sőt, mint végső rendszabályt, a pártból való kizárást. Ez a végső rendszabály (KB. tagjaival és az ellenőrző bizottság tagjaival szemben) csak azzal a feltétellel alkalmazható, ha egybehívják a KB. teljes ülését, amelyre meg kell hívni a KB. minden póttagját és az ellenőrző bizottság minden tagját. Ha a párt legfelsőbb vezetőinek ez az együttes ülése kétharmad szótöbbséggel a Központi Bizottsági tag póttaggá való visszaminősítése vagy a pártból való kizárása mellett foglal állást, ez a rendszabály haladéktalanul foganatosítandó.” A lenini határozat arra kötelezi a Központi Bizottságot és az összes pártszervezeteket, hogy fáradhatatlanul erősítsék a pártegységet, határozottan utasítsák vissza a frakciózás és a csoportosulás minden megnyilvánulását, biztosítsák a valóban baráti, a munkásosztály élcsapatának — a kommunista pártnak — akarati és cselekvési egységét valóban megtestesítő munkát; A Központi Bizottság ülése nagy megelégedéssel állapítja meg az SZKP Központi Bizottsága összes tagjainak és póttagjainak, az SZPK Központi Revíziós Bizottsága tagjainak szoros egységét és összeforrottságát, amellyel egyöntetűen elítélték a pártellenes csoportot. A Központi Bizottság ülésének résztvevői között egyetlen ember sem volt, aki támogatta volna ezt a csoportot. Amikor kitűnt, hogy a Központi Bizottság ülése egyemberként elítéli a csoport pártellenes tevékenységét, amikor az ülésen jelenlevők egyöntetűen követelték a csoport tagjainak kizárását * Központi Bizottságból és a pártból, ők beismerték az összeesküvést, pártellenes tevékenységük káros voltát, vállalták, hogy alárendelik magukat a párt határozatainak. Az SZKP Központi Bizottságának ülése a fent elmondottakból kiindulva és a párt lenini egységének minden eszközzel való erősítését szemelőtt tartva, elhatározta: 1. Elítéli Malenkov, Kaganovics, Molotov, és a hozzájuk csatlakozó Sepilov pártellenes csoportjának frakciós tevékenységét, mint amely összeegyeztethetetlen pártunk lenini elveivel. 2. Malenkov, Kaganovics és Molotov elvtársakat kizárja a Központi Bizottság Elnökségéből és a Központi Bizottságból: Sepilov elvtársat leváltja az SZKP Központi Bizottsága titkári tisztségéből, kizárja az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagjai és a Központi Bizottság tagjai közül. Az egyöntetű elítélés, amelyben a párt Központi Bizottsága Malenkov, Kaganovics. Molotov elvtársak pártellenes csoportjának frakciós tevékenységét részesítette, lenini pártunk sorai egységének további szilárdítását, vezetésének erősítését, a párt fő irányvonaláért vívott harc ügyét szolgálja. A párt Központi Bizottsága felhív minden kommunistát, tömörüljenek még szorosabban a marxizmus-leninizmus legyőzhetetlen zászlaja köré, összpontosítsák minden erejüket a kommunista építés feladatainak sikeres megoldására. (E határozatot 1957 június 29-én egyhangúlag elfogadta a Központi Bizottság valamennyi tagja és póttagja, a Központi Reviziós Bizottság valamennyi tagja, Molotov elvtárs egymaga tartózkodott a szavazástól.) (MTI) Közleményl az SZKP Központi Bizottságának üléséről Moszkva (TASZSZ). Június 22— 29-én ülést tartott a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Az ülésen G. M. Malenkov, L.. M. Kaganovics, V. M. Molotov pártellenes csoportjának kérdését vitatták meg, s megfelelő határozatot hoztak. Malenkov, Kaganovics és Molotov elvtársakat kizárták az SZKP Központi Bizottságának elnökségéből és a Központi Bizottságból, Sepilov elvtársat leváltották az SZKP Központi Bizottságának titkári tisztségéből, kizárták a Központi Bizottság elnökségének póttagjai és a Központi Bizottság tagjai közül. Az ülésen az SZKP Központi Bizottságának Elnökségét a következő összetételben választották meg: Az elnökség tagjai: A. B. Arisztov, N. I. Beljajev, L. I. Brezsnyev, N. A. Bulganyin, K. J. Vorosilov, G. K. Zsukov N. G. Ignatov, A. I. Kiri- csenko, F. R. Kozlov, O. V. Kuusinen, A. I. Mikojan, M. A. Szuszlov, J. A. Furceva, N. Sz. Hruscsov, N. M. Svernyik elvtársak. Az elnökség póttagjai: N. A. Mu- hitdinov, P. N. Poszpjelov, D. Sz. Korotcsenko, J. E. Kalnberzin A. P. Kirilenko, A. N. Koszigin, K. T. Mazurov, V. P.. Mzsavandze, M. G. Pervuhin. Kiegészítették a titkárságot, az SZKP Központi Bizottságának titkárává O. V. Kuusinent választották meg. ESEMÉNYEK SOROKBAN Kairó (TASZSZ). A kairói A1 Bulisz című hetilap legutóbbi számában cikket közöl „Amerikai ösz- szeesküvés” címmel. A cikk leleplezi, hogy az Egyesült Államok az Egyiptom elleni angol, francia, izraeli agresszió idejében kétszínű politikát folytatott. Rámutat, „hogy bár az amerikai politikusok külsőleg elítélték az agressziót, az Egyesült Államok lényegében az agresszorok oldalán áll.” „Mi Egyiptomban tudjuk — írja a a lap —, hogy miközben az Egyesült Államok megbízottja az ENSZ-ben ellenezte az egyiptomi agressziót, azalatt az amerikai Port Szaid-i tengerészeti attasé rádión keresztül adatokat szolgáltatott a támadók csapatainak az egyiptomi katonai objektumokról.“ Damaszkusz (TASZSZ). Az AI Hadara című szíriai lap közli, hogy az izraeli hatóságok kiürítették Eilath kikötőjét. A lap szerint ennek az a célja, hogy a kikötő vidékét átadják az Egyesült Államok fegyveres erőinek haditámaszpont berendezésére. • Washington (AFP). Az amerikai szenátus kedden este elhatározta, hogy az 1957—58-as költségvetési évre harmincnégymilliárd-ötszázmil- lió dollárba állapítja meg az Egyesült Államok katonai kiadásainak összegét, minthogy ez az összeg csaknem egy milliárd dollárral magasabb annál, amelyet a képviselőház jóváhagyott, parlamenti vegyes bizottságnak kell megáUapodnia a végleges számadatban. * Phcnjan (Uj Kína). A Koreai Központi Távirati Iroda jelentése szerint a japán egyetemeken tanuló délkoreai diákok hétfőn tüntettek az Egyesült Államok tokiói nagykövetsége előtt az ellen, hogy újabb fegyvereket szállítottak Koreába. Helsinki (DPA). Sukselainen finn miniszterelnök kedden átalakította kormányát, s ezzel egyelőre elhárította a kormányválság veszélyét. • New York (AP). Szaud Arábia kedden azzal vádolta meg Izraelt, hogy repülőgépei és hadihajói megsértették a szaudarábiai felségvizeket és behatoltak az Akabai öbölbe. Tizenegy hét leforgása alatt ez volt Szaud Arábia hetedik tiltakozása. • Washington (Reuter). A louisianai orkán áldozatainak felkutatását végző mentőalakulatok újabb 293 holttestet kutattak fel. Az orkán áldozatainak számát ötszázra becsülik. A holttestek felének személyazonosságát nem sikerült megállapítani. III. Azt képzeltük itthon, hogy a Kárpátok felé haladva, mindig kisebb és fejletlekorrépa- és burgonyaföldek, kukorica- táblák fogadtak bennünket. Nagyon szépek az őszi búzavetések is. Meglepően sok a tavaszi árpa s nagyon jó fejlettHat nap nebb növényi kultúrákkal találkozunk. Bizony nem így van. Nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy jól ápolt cudési állapota nem annak tudható be, hogy talán kedvezőbb volt ott az időjárás, vagy több csapadékot kaptak, mint mi! Sőt, kedvezőtlenebb volt ott az időjárás, és a nyár eleje nagyon száraz és esőnélküli volt. Kerestem az indokot, hogy mivel magyarázható s minek köszönhető a növényzet ilyen jó s bő termést Ígérő állapota. A vizsgálódás következtében a következőkre jöttem rá: Egyik döntő tényező az, hogy több az állat, mint minálunk, s így az istálló- trágya is, jobb a talajerő-visszapótlás, talajerő-gazdálkodás. Három-négy éven- kint rendszeresen istállótrágyáznak. Pl. a berencsi egységes földművesszövetkezetnek 493 hektár közös művelés alatt álló szántóterületére 235 szarvasmarha (ebből tehén és két éven felüli üsző 102), 536 sertés (ebből anyakoca 68, hízó 274), 155 juh és 1510 baromfi jut. Ezt a nagy létszámú állatállományt ségű, úgy nagyságra, mint sűrűségre csak úgy tudják eltartani, ha biztosítják és kalászra egyaránt. Meg kell még azt a szükséges takarmányalapot. A takar- jegyezni, hogy a növények ilyen jó fejlő- mányalap egyik lényeges tétele a lucerna. Már utazás közben megállapítható volt; hogy lényegesen több a lucernaterületük, mint nálunk, s ezt mutatják a számszerű adatok, is. Pl. a berencsi tsz-nél 60 hektár lucerna- és 11 hektár herefüves termőterület van, amely a szántóterületük 15 százalékát teszi ki. A pillangós-területek pedig szintén nagyban növelik a talaj tápanyag- és humusztartalmát. Tehát ez is lényeges tényező a magas terméseredmények eléréséhez. Jobbnak tartom a vetésforgóikat, vetési sorrendjüket is. Kevesebb az őszi és tavaszi kalászos területük, mint nálunk. Az összes kalászos terület 40 százalékát teszi ki a szántónak, míg nálunk 50 százalék körül mozog. Ebből a 40 százalékból őszi kalászos 22—25 százalék körül van, és több a kapásnövény, mint nálunk, így könnyebb a jobb előveteményt kiválasztani. A kenyérgabona- és takarmánykalászos-szükségletet nem a terület művelésével igyekeznek biztosítani, hanem az egységnyi területre eső terméshozam növelésével, emelésével.
