Tolna Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 153-178. szám)

1957-07-04 / 155. szám

1957 JÚLIUS 4. 3 99 Látjuk, hogy mit kell tennünk... — A faddi pártszervezet életéből — ff Csehszlovákiában Be is válik ez az elgondolás, mert például az őszi búza hektáronkénti át­laga a berencsi tsz-nek 28 q volt, s a látszat az, hogy az idén is elérik a 28—30 métermázsás hektáronkénti hozamot. A 28 métermázsás átlag pedig kh-ra át­számítva, 16,4 métermázsát tesz ki. Ér­dekes jelenség még az is, hogy kevesebb a kukorica vetésterületük, a szántóterü­let 10 százaléka. Ugyancsak különös az a tény, hogy a cukorrépát nagyon nagy kedvvel és sze­retettel termelik, s elég számottevő vetés- területének nagysága is. Például nem rit­kaság a 100—-150 hektáros cukorrépa- tábla. A berencsi tsz-nek is a szerződé­sesen termelt rost- és magkender, do­hány, fűszerpaprika, ipari burgonya mel­lett még van 54 hektár cukorrépája is, mely a szántóterületüknek több mint 10 százaléka. Kérdésünkre azt a választ ad­ták, hogy nem okoz problémát a cukor­répa megművelése. Cukorrépában szíve­sen dolgoznak a tsz-tagok. El is kell ezt az állításukat fogadnunk, mert a Cseh­szlovákiában, az általunk bejárt területen, nem találtunk elhanyagolt, elgyomoso­dott cukorrépa-táblát. Kivétel nélkül minden cukorrépa-táblát kertszerűen mű­veknek vehetünk. A jó művelésnek és ápolásnak már most mutatkozik a hatása, mert cukorrépáik már most nagyon szé­pek. Meg kell még jegyezni, hogy az istállótrágya mellett nem ritkaság cukor­répánál az öt-hat mázsa felhasznált mű­trágyamennyiség sem, hektáronkint. Amellett legalább háromszor higított trágyalevet használnak megsegítésre. Na­gyon érdekes dolog, hogy a fekált az erre rendszeresített géppel felszívatják és a cukorrépasorok közé csoroszlyaszerű eszközzel, gépezettel belenyomatják. Nem találkoztunk olyan cukorrépa-táblá­val, melyet Ekatimmal (nálunk Ekatox) ne permetezték volna le a levéltetű ellen. Meg is mutatkozik ez a gondos ápolás, kezelés a terméseredménynél. Például a járási átlagot 220—250 q/ha között tart­ják. A berencsi tsz-nek a tavalyi átlaga 260 q/kh volt, de nem ritkaság olyan egység sem, ahol felül van a hektárhozam 400 mázsánál. Például tavaly az egyik termelő egység 20 hektáron 515 mázsás termést ért el. A csehszlovákiaiak büsz­kék a cukorrépájukra s elmondhatjuk, hogy jogosan lehetnek rá azok. Szeret­nék még a gépesítésről is megemlékezni. A legtöbb időnket a nyitrai járásban töl­töttük és így azon keresztül igyekszem képet adni. Hasonló nagyságú, mint a szekszárdi járás, s ott csak egy gépállo­más van. A járás 36 tsz-ének összes gépi szükségletét a gépállomás elégíti ki, a tsz-eknek teherautó kivételével gépük nincs. Nem forgácsolják szét a rendelke­zésre álló gépi erőt, hanem azt a gép­állomáson keresztül bocsátják rendelke­zésre. A gépállomásnak komoly, nagy- szárrní gépe van. A tsz-ek igényét a leg­nagyobb munkálatok idején is ki tudják elégíteni. Állományában a régebbi típusú gépektől a legmodernebbig megtalálható. Értékesnek tartom többek között a répaegyelő gépet. Egy-egy ilyen egyelő szerkezettel hat sor répát lehet egyelni s a Zetor után kettőt lehet kapcsolni. A Zetor áttétellel lassan halad, az egyelést végző dolgozó pedig ülve, kényelmesen végzi az egyelést. Sőt még a gépezetnek fedele is van, a dolgozót nem éri az idő­járás viszontagsága. így a dolgozó napi teljesítménye 1000—1200 négyzetöl, s egy Zetor után akasztható szerkezeté 7—8 kh. Említésre méltó még a cukor­répakombájn, kukoricaszedő kombájn is, de vannak már olyan gabonakombájnok is, amelyek különválasztják a pelyvát és töreket, tisztítják a gabonát egyúttal, el van látva szárítóberendezéssel, mellyel egy százalékkal lehet csökkenteni a ga­bona víztartalmát Van olyan cséplőgép is, melynek ki­szolgálásához négy-hat ember elegendő, s napi teljesítménye 300 mázsa. A trá­gyahordást is gépesítik. A trágyát hid­raulikus markológéppel rakják fel a pót­kocsira. Az ottani tsz-ek nem idegenked­nek a gépek alkalmazásától, hanem he­lyesen, ami gépesíthető, onnét az emberi munkaerőt mellőzik, átcsoportosítják oda, ahol arra feltétlen szükség van. Ez a helyes és jó munkamegosztás és szerve­zés is egyik elösegítője annak, hogy Csehszlovákiában a termésátlagok, hoza­mok elég magasak. F. M . rab kellene. Igen, kellene, mert pon­tosan a nyári hónapokban nem lehet Dombóváron cigarettaféleséget kapni. S ha még a helybeli fogyasztókhoz hozzávesszük a környékbeli vásárló­kat is, akkor még magasabb számot kapunk. Van cigaretta legalább is lenni kell a megyében, mert a domb­óváriak, például Nagykónyiból és a tamási járás más községeiből vásá- rolják a trafikárut. Igaz, most már „biztosítottak” félmillió darab Har­mónia cigarettát, de mi ez ennyi do­hányos embernek egy nyáron át. * A friss felvágottal való ellátás is rossz. Körülbelül 7000 ipari munkás, s ezek nagyrésze vasutas. Legutóbb, amikor kint jártunk, még csak mutar­tóba sem tudtak adni sem a FÖLD- SZÖV, sem a népbolt áruházaiban felvágottat. Pedig kapnak felvágottat is, igaz. az nem friss, mert Szekszárd- ról tehergépkocsival szállítják ki, nyitott ládába csomagolva. Lehetne megoldást találni a felvágott ellátás­ra. Dombóváron van megyénk egyik legnagyobb vágóhídja, miért nem dol­goznak ott fel húsárut, talán kifize­tődne. * Lesz-e szálloda? Hát ezt nem lehet tudni előre. Ugyanis a földművesszö­vetkezetnek volt erre 1.5 millió fo­rintja, meg is kezdték az építését.- Úgy tervezték, hogy emeletesre épí­tik, alul áruházzal. Most nem tudni mi okból, csak egy méter magas falak ágaskodnak a szálloda helyén és egy tizenhatezer lakosú nagyközségben csak egy ötszobás szálloda áll az át>- 'utazók rendelkezésére. • A dombóvári kereskedelmi szervek nem szeretnek a szekszárdi nagyke­reskedelmi vállalattól árut rendelni. Nem keli nekik az olyan áru, amit jóformán nem is tudnak, hogy milyen lesz és úgy csomagolják a nagyértékű szöveteket is, hogy beletiporják egy zsákba. Viszont, ha Kaposvárról hoz­nak árut, az jó, az tetszik nekik, olyat kapnak, amit kiválogattak és kérnek, ott nem restellik azt sem, hogy egy celofán és egy ballonanyag­ba csomagolják a kényesebb árucik­keket. És érthető ezért az is, hogy miért vásárolnak szívesebben Kapos­várról és miért van örökös nézetelté­rés a szekszárdi nagykereskedelmi vállalatokkal. Meddig Ezt kérdik sokan Aparhanton — meddig tűrjük Kovács László szö­vetkezeti italboltkezelő üzelmeit. Kovács László nem volt szegény ember a felszabadulás előtt sem, de most sem az. A felszabadulás előtt ő volt a község kocsmárosa, mészá­rosa és hentese, ő volt a község Fu- turása is. Volt saját teherautója, 10 hold földje, téglagyár részvénye, 3 családi háznak megfelelő építő­anyaga. Kiváló szakember, de csak az üzérkedésben, ezért már nyolc hónapot a börtönben is töltött, sza­badulása után a szövetkezet ügy­vezető elnöke a kiváló üzérkedő szak embert alkalmazta italboltkezelő­nek, itt is bebizonyította, hogy ki­váló üzérkedő. Vásárolt 8—10 darab marhát, ezek szőrén, szálán eltűn­tek, levágásra kerültek feketén. A szövetkezeti italboltban a 40 fokos rumot és az 50 fokos pálinkát felhí­gította 30 fokra, vásárolt bort is a szövetkezet részére Zalában 30 hek­tolitert. A bor minősége: noha és 7 Malligandfokos, de literenként 3 forinttal többet számolt el a szövet­kezetnek, mint az eredeti felvásár­lási ára volt, továbbá ezen borból kb. 10 hl romlott volt. A szövetkezet­nek a bor-üzletből eredő kára 30 000 forintot meghaladja. De nem ritka a leltárhiány sem, meg a jogtalan hi­telnyújtás. A szövetkezetnek több ezer forintos kárt okozva, saját ma­gának nagy hasznot szerzett, épül egy szerény családi háza is, amelyre az építőfát a hidasi állami építke­zésből szerezte, biztosan nem legáli­san, de ez már a rendőrség dolga. Most már a szövetkezet vezetősé­gén a sor, hogy „Meddig?“ — csi­nálhatja még ezt a szövetkezetnél. K. Sz. Nem egy-két hónapos gondokról beszélnek a tanácsnál, a községi alap- szervezetnél a kommunisták, az üz­letekben a boltvezetők és vásárlók Sokéves probléma ez, s még ezideig az ígérgetéseken kívül nem sok tör­tént. Kurta-furcsa árukapcsolást kapnak csaknem minden szállításkor a domb­óvári üzletek vezetői, saját és a vá­sárlók bosszúságára. Ha valami hiány cikket kapnak, ahhoz biztos küldenek Szekszárdról a nagykereskedelm-, vállalattól olyan árut is, amit nem tudnak eladni és hónapokig poroso­dik a raktárban, * Dombóvárnak nincs nagy földterü­lete, mintegy 4500 hold szántóföldön gazdálkodnak a község parasztjai. S ami a legfontosabb, jól és még job­ban akarnak gazdálkodni. A jó mun­kához természetesen Dombóvárott is sok mezőgazdasági gépre volna szük­ség. Van is egy szerv a megyében, a MEZÖSZÖV kirendeltség, melynek az lenne a feladata, hogy ellássa a domb óvári parasztokat is mezőgazdasági gépekkel. De ez a szerv még a rende­lés beküldésére választ sem küld, úgy látszik, nem tartják érdemesnek a dombóváriak igényeinek kielégítését. * Kevés trafikárut kapnak Domb­óváron. A több, mint 16.000 lakosú község polgárai közül szerény számí­tásaink szerint is 6000 dohányos em­ber Van s még ha csak 20 darabos átlagfogyasztást veszünk cigarettából, akkor is naponta mintegy 120.000 da­Hasonló a helyzet a földművesszö- /etkezetnél is, innen az októberi események alatt körülbelül 10 000 brint értékű élelmet vittek fel a ,pestiek megsegítésére“, Mácsik \ndrás ügyvezető aláírásával. Tóth !>ajos KTSZ dolgozó volt a fő szer­vező, s a szállító autók 10—15 ezer 'orintos költségét a tanácsra hárí- ották. Általában a földművesszövet- cezetnél még most sem igyekeznek i pártszervezet, a tanács javaslatait igyelembevenni. DOLGOZNAK A MAGUK FEJE UTÁN. \z igaz, a pórt és a tanács nem ál- ásközvetítő, de arra figyelemmel vannak, ,hogy a megfelelő helyre, negfelélő emberek kerüljenek. Sp­ien ezért, amikor arról szó volt, ja­vasolták például a földszövnél L,aczkó József csapos beállítását. A öldszövnél azonban ezt mellőzték és íelyette egy Jánosházi nevezetű igyént vettek fel, aki Győrben, mint ovábbszolgáló katona szolgált és itána nem vették vissza a hadsereg- íez. Emellett azonban, a megállapí- ások szerint, szakértelme sincs eh- iez a szakmához. Egyszóval, van már komoly ered- nénye Faddon is a pártszervezet nunkájának, de van még hiányos­ág is jócskán, amely akadályozza a ovábbi kibontakozást. mint Takács István, Szabadi József, Somogyi Lajos nevelő, Böcz Sándor elvtársakat megbízták, végezzenek munkát a KISZ megalakításában. Ezenkívül a párttagok is megígér­ték, hogy gyermekeiket a KISZ-be küldik. Ilyen előzmények után a hét taggal induló KISZr-szervezet ma már 15 tagot számlál. Nagy gondot fordít a pártszerve­zet A NŐT AN ÁCS SEGÍTÉSÉRE is, amelynek megalakulásában szin­tén nagy szerepe volt Borda Sándor- nénak. De nem mindenütt sikerül a pártszervezet erőfeszítése ilyen ered­ményesen. Természetesen ez a segítő társaktól is függ. A nőtanácsnál Borda Sándomé, bár nem párttag, szívesen és igen aktívan résztvesz a munkában. Egész más a helyzet a Hazafias Népfront munkájánál, ahol még nem sikerült sem a megfelelő légkört kialakítani, sem a megfelelő kapcsolatot megteremteni a pártszer vezettek Itt is sok múlik a segítőtár­sakon. Balogh István, a népfront el­nöke, még mindig, pedig az októberi események alatt éppen ő kardosko­dott a hat osztályos iskola visszaállí­tásáért, egyrészt azért, mert a fel­sőbb osztályokban kommunista ne­velők dolgoztak, s ezeket könnyebben ki lehetett volna így röpíteni, más­részt talán azért, hogy a régi jelszó érvényesüljön: a parasztnak elég annyi tudás, hogy az eső elől az eresz alá búiion. — Az MSZMP országos értekez­lete és annak határozata felbátorí­tott bennünket, látjuk, hogy mit kei tennünk — röviden így fogalmazt; meg az értekezlet tapasztalatai1 Furucz János elvtárs, a faddi párt- szervezet intéző bizottságának egyil tagja. — Van egy olyan központi bi zottságunk, amely számít ránk, d< mi is bizton számíthatunk rá — tette még hozzá. Ahhoz természete sen, hogy az értekezlet egész anya­gának jelentőségét és gyakorlat munkában való felhasználását érzé­kelni lehessen, még rövid az idő. A fent elmondott szavak azonban z határozat egy-egy mondatából is ki­tűnnek: „Az újjászervezett párt esz­mei és politikai vezetése biztosítjs ma ismét a Magyar Népköztársaság állami és társadalmi életének kom munista irányítását, a proletárdik­tatúra erejét’1 olvassuk együtl Furucz elvtárssal és ennek bátorítc hatását letagadni nem lehet. BÁTORÍTÁSRA, még LENDÜLETESEBB MUNKÁRA szükség van itt Faddon is, ahol pe­dig a kezdeti zűrzavar, nehézség után egészséges fejlődésnek indult a pártszervezet, s a pártélet. — Jóval kevesebb a tagságunk, mint azelőtl — sorolja Furucz elvtárs —, de ösz- szehasonlíthatatlanul szilárdabb és összeforrottabb is a pártszervezet most, mint az ellenforradalom előtt Nem is mindenáron a taglétszám nö­velésére törekszünk. Legyünk keve­sebben, de ne fejbólintójánosok módjára dolgozzunk. Az ellenforradalom kártevése, ko­holt rágalmai, a meglévő hibák fel­nagyítása a pártszervezetet szétbomlas2 tóttá. Nem volt könnyű újjáalakí­tani a pártot, hiszen még február­ban is csak 11 taggal alakult meg a pártszervezet. De a szívós, felvilágo­sító, nevelő munka a párt és a kor­mány határozatai mind több volt párttagban tisztázták az eseménye­ket, s ma már 32 tagja van az alap­szervezetnek, s újjáalakultak a Kos­suth, az Uj Élet Termelőszövetkeze­tekben és a dohánybeváltóban is. AZ ORSZÁGOS ÉRTEKEZLET HATÁROZATA kimondja azt is: „A párt a népi demokratikus rendszer vezető ereje. Politikailag irányítja az állam, a gazdasági és társadalmi szervek mun káját.“ Itt Faddon azonban nemcsak erről volt szó az elmúlt hónapok alatt, hanem inkább először az újjá­alakításukról, hiszen az ellenforra­dalom a demokratikus tömegszerve­zetek ellen is romboló tevékenysé­get fejtett ki. Nagy jelentőséget tu­lajdonított a pártszervezet az ifjú­ság nevelésének. Éppen ezért az egyik taggyűlésen már áprilisban arról beszéltek, milyen segítséget adjanak a fiataloknak, hogy megala­kíthassák a KTSZ-t. A pártszervezet úgy igyekezett a fiatalok szervezke­dését elősegíteni, hogy a pártszerve­zetben lévő ifjú kommunistákat, HÁROM KÉP egy ember életéből S az ábrándok rögtön semmivé váltál amikor fagyos, gőgös arcával megjelel a kegyelmes miniszter úr. Mindig elnéze Pisti felett, mintha levegő lenne, s parancsoláson kívül soha nem volt hozz egyetlen szava. III. Poharazgatás egy miniszter elytárssal A „kegyelmes úr“ kastélyában I. A kegyelmes miniszter úr kocsisa .AKKor meg csalt „risti gyereanoK n< vezték a puszta öreg cselédjei Varg Istvánt. Csak a nagyon öreg emberei meg a fiatal, serdülő korban levő fiú! voltak otthon, akik a férfi nemet kép viselték a pusztában. A zsellérek nagy részét elvitték rég a háborúba, hogy ,vörös veszedelemtől védjék” az ezei toldások gondtalan, boldog életét. Még a kegyelmes miniszter úrnak, dl Pesthy Pálnak is be kellett érni azzal íogy egy 19 éves zsellérfiút tartson pa ■ádéskocsisnak uzdi birtokán. Varga Pisti, a fiatal parádéskocsis, sok izor várt a fényes úri kastély előudva ának a kapujában a kegyelmes minisz er úrra. Szeretett volna egyszer.. . csal iletében egyetlen egyszer bemenni a gyö lyörű előudvar virágai közé ... áztál »emenni a csodálatosnak képzelt kas- élyba, amelynek szobáiból isteni zene éí ódám, csiklandós kacagás hangjai szű- ődtek ki az előudvar kapujához, aho. árakozott. Merész ábrándok voltak ezek akkor. 1945-ben nagyot fordult a világ. A zselléremberek, akik szétosztották maguk között a „kegyelmes doktor Pesthy Pál” birtokát, rájöttek arra, hogy a mumus­ként emlegetett „keletről jövő veszede­lem” csak az uraknak hozott veszedel­met. Ahogy múltak az évek, az embereikben nagy elhatározások érlelődtek. S a szo­cialista eszméket magukévá tevő egykori zselléremberek a falu legelőrehaladottabb kisparasztjaival együtt termelőcsoportot alakítottak. A „Pistiből” is felnőtt ember lett, családot alapított Fiatalon csatla­kozott a kommunistákhoz, s a párt har­cos vezetőt nevelt belőle. S a „kegyelmes úr” egykori kocsisá­nak a „kegyelmes úr” egykori dolgozó- szobájában van már négy év óta a tsz elnöki irodája. A sárszentlőrinci munkás-paraszt talá kozón a sörös sátrak előtt parasztemb« rekből, fejkendős parasztasszonyokbé álló embergyűrű fogta körül Dögéi Imréi a munkás-paraszt kormány földművelés ügyi miniszterét. Délután volt. Nem tud ni, hogy a miniszter beszéde, a sör, vág az olcsó és bőséges ebéd, vagy mind három együttvéve okozta-e az emberei jókedvét. Az emberek gyűrűjében áll miniszterrel Varga István, az uzdi ts: elnöke, koccintotta össze a söröspoharát Az arcán nem látszott feszélyezettség, i a miniszter elvtárs sem látszik „hivatalos magas beosztású” embernek. Mindéi mozdulata, minden szava elárulja, hog» vér a nép véréből, talán ennek köszön heti azt, hogy olyan szeretettel, olyat vidám, közvetlen barátsággal fogják kö rül a parasztemberek. Ahogy a körben álló embereket néz­tem, úgy vettem észre, hogy egy röpke pillanatra elkomorodott Varga Istvár arca . .. Talán arra a másik miniszterre a kegyelmes úrra gondolt.. .

Next

/
Oldalképek
Tartalom