Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-02 / 128. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPÜJSAG 1957 JÜNIUS 2. Tolna megyei Gyermek szépségversenye PESTI JÁNOSKA Tolna. FARAGÓ ADRIENNE Szekszárd. LÁSZLÓ MARIKA Szekszárd. SERE MARIKA Paks. LÁSZLÓ ERZSIKÉ Szekszárd. BODON LACIKA Szekszárd. <r^Grify~irr~lfXTQOQOGQO(XX3OOOOOCX3OOQOCXX3OOQryiClCXYX3fyYTOnfinfYyyv'iGQ<l<<>^000OCyi>X>000OlXyXXy?0,TXy> Selyemgubóbeváltó tanfolyam Szekszárdon A dunántúli selyemgubó beváltó állomások újonnan alkalmazott vezetőit másfélnapos rövid tanfolyamon oktatják ki tennivalóik elvégzésére. A Szekszárdi Seiyemhemyótenyészitósi Kutató Intézet tágas udvarán a bosszú, selyemgubóval megrakott asztal körül 19 tanfolyam- ballgató áll. Az asztalon levő narancssárga gubókat apró kosárkákba válogatják. Közben Wild László selyemtenyésztési főfelügyelő magyarázza a hallgatóknak, hogyan lehet könnyen felismerni az [., II. és III-as osztályú gubókat. A hallgatók nagyrésze nyugdíjasokból és háziasszonyokból áll. Könyvkiadás, irodalmi színpad megvalósítása a Bab Hé )fli bcily 3 r odaírni TLáréaéág idei tervében Három, évvel ezelőtt alakult meg Szekszárdon a Babits Mihály Irodalmi Társaság, amely rövid idő alatt szép és eredményes munkát végzett. A Ba- bits-kultusz ápolásán kívül jelentős eredménynek könyvelheti el a társaság azt is, hogy több fiatal író részére megjelenési lehetőséget biztosított kedvelt folyóiratában, a Sárközben, irodalmi estjein pedig, elsősorban a falusi szavalóesteken, sok dolgozó számára hozta közelebb a magyar és a világirodalom klasszikus alkotásait. — Milyen tervek foglalkoztatják a társaságot most? — ezzel a kérdéssel kerestük fel a társaság vezetőit. — Az idei esztendőre számos, jelentős tervünk van —, hangzott a válasz. — Mindenekelőtt már az idén megvalósul Szekszárdon a könyvkiadás, aminek jelentősége túlnő a helyi kereteken. Természetesen elsősorban helyi vonatkozású könyveket adunk ki. azonban azt reméljük, hogy a helyi jelleg országos érdeklődést vált majd ki. Tolna megye rendkívül gazdag történelmi, irodalmi és néprajzi hagyományokban és szerencsére alkotó, tehetséges írókban sem vagyunk szegények. Mindez arra enged következtetni, hogy eredményesen tudunk majd dolgozni. — Milyen kiadványok szerepelnek az idei tervben? — Az első könyvünk „Szülőföldem szép határa” címen jelenik meg s magában foglalja Tolna megye irodalmi, történelmi múltját, sőt Ízelítőt ad néprajzából is. A gazdag képanyaggal ellátott kötet a pedagógusoknak és a diákoknak altar elsősorban segítséget nyújtani a Tolna megyei iskolákban bevezetett szülőföld-ismeret oktatáshoz, de reméljük, a nagyközönség is sok hasznos és érdekes ismeretre tehet szert belőle. Kik a könyv írói? — A könyvvel a pedagógusokon akarunk segíteni, a könyv megírásához pedig a pedagógusok segítségét kértük. Kollektív munka lesz tehát: irodalommal, földrajzzal, néprajzzal foglalkozó pedagógusok arról írnak benne, amit legjobban ismernek, saját falujuk, városuk hagyományairól, — Mi szerepel még az idei tervben? — Kiadjuk a Babits Társaság költőinek antológiáját, amellyel elsősorban azt akarjuk bebizonyítani, hogy vidéken is élnek jó költők. Szó van egy egészen különleges kiadványról is: a szekszárdi levéltárban megvan egy XVIII. századi Tolna megyei utazó levélgyüjteménye, amit a francia forradalom napjaiból küldött haza. A kéziratos beszámoló tAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA nagyon érdekes, hisz egy egyszerű szemtanú beszámolóját tartalmazza. Ezeken kívül két meséskönyv is szerepel tervünkben, az egyik egy Tolna megyei népmesegyüjtemény lenne, a másik Csányi László gyermekversei. Mindkettő gazdagon illusztrált kötet, az utóbbinak rajzait már készíti is Lázár Pál. — Terveink másik része a Babits Mihály irodalmi színpad felállítására irányul. Ennek első bemutatkozása június 17-én lesz, amikor Szállj költemény címen rendezünk Szekszárdon irodalmi estet, Szakáts Miklósnak, a Néphadsereg Színháza művészének közreműködésével. De az irodalmi színpad igazi munkája az ősszel indul meg, amikor egész estét betöltő klasszikus és modern darabokat mutatunk be, Szekszárdon és vidéken is. Itt még minden kezdeti stádiumban van, a színpad vezetője, Krassay Gyula, most állítja össze — természetesen előadóink közreműködésével — a végleges műsortervet. A Babits Társaság tagjai tehát nem tétlenkednek. S ennek csak örülni lehet, mert, amint már eddig is, reméljük ezután is, jelentős eredményekkel gazdagítják majd az egész magyar irodalmat, s hozzájárulnak a művelődés terjedéséhez. Egyetlen^1 értelmiségi sem tudja hivatását teljesíteni, ha nem halad együtt a néppel Értelmiségi pártaktíva Szekszárdon Az MSZMP megyei intézőbizottsága csütörtökön délelőtt a kommunista értelmiségiek számára pártértekezletet tartott. Az aktíván az értelmiségiek csaknem minden rétege kép viselve volt: mérnökök, orvosok, pedagógusok, agronómusok vettek részt az aktíva munkájában. Prantner József elvtárs, az intézőbizottság tagja tartott vitaindító előadást, amelyben vázolta az értelmiségiek körében a felszabadulás óta végbement változásokat .néhány elvi kérdést vetett fel, amelyek általában foglalkoztatják az értelmiségieket, szólt a még tapasztalható értelmiségellenesség okairól, és az értelmiségieknek állásfoglaláséról az ellenforradalmi időszakban. A kommunista értelmiségiek örömmel üdvözölték az MSZMP intézőbizottságának kezdeményezését, hogy rövid idő alatt immár két alkalommal is összehívta az értelmiségieket és megvitatta velük az őket foglalkoztató kérdéseket. A vitában főleg pedagógusok és agronómusok vettek részt. A felszólalók egyhangúlag elismerték, hogy az eszmei zűrzavar éppen az értelmiségiek körében volt a legnagyobb. Amint mondották, ennek egyik oka az volt, hogy a régi pártvezetésnél nem egyezett mindig a szó a tettel. S a másik alapvető okát abban jelölték meg, hogy maguk az értelmiségiek igen nagy száma alig ismeri a marxizmus— leninizmus alapvető tanításait. fJOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOC Ezen a téren sürgős intézkedéseket kértek a kommunista értelmiségiek a mejgyei intéző- bizottságtól. A felszólalók több esetben is hangsúlyozták, hogy egyetlen pedagógus, egyetlen értelmiségi sem tudja hivatását teljesíteni, ha nem halad együtt a néppel. Az értelmiségiek hivatása a nép szolgálata. Többen arról szóltak, hogy az értelmiségiek is elfeledték a felszabadulás előtti állapotokat, a fiatalabbak pedig nem is ismerték azokat. Pedig nem árt arra néha-néha visszagondolni. Sulin József elvtárs, agro- nómus arról szólt, hogy a felszabadulás előtt egy okleveles gazda kénytelen volt egy esztendőt csupán az élelmezéséért dolgozni, hogy utána esetleg állást kaphasson. A felszabadulás óta megnőtt a falun az értelmiségiek szerepe;. A falun ma még inkább figyelemmel kisérik az emberek az értelmiségiek munkáját. Sokat tehetnek például a pedagógusok a falu kulturális felemelkedéséért. Ennek egyik eszköze a kultúrcsopor- tok munkájának elősegítése. Az agro- nómusoknak pedig — elősegítve a mezőgazdaság szocialista átszervezését, — fontos szerepe van, hogy bemutassa: könnyebb az élet a tsz-ek- ben, a szocialista nagyüzemben, mint az egyéni kis parcellákon. Többen szóvátették az ifjúság nevelésének problémáit. Kifogásolták, hogy az iskolákban vagy egyáltalán nincs vagy igen alacsony színvonalú a marxista—leninista eszmék tanítása. S ez elősegítette többek között, hogy októberben a nacionalista jelszavakkal fellépő ellenforradalom a fiatalság egy részét ideig óráig meg tudta nyerni a maga számára. Jellemző példát mondott el Bársony Ró- bertné elvtársnő. Iskolájában a tanulók követelték a Kossuth-címert. — Amikor megkérdezték a fiataloktól: Tudják-e mit jelent a négy fehér csík, mit jelent a kereszt, akkor azt felelték: Nem. Amikor a pedagógusok megmagyarázták azok jelentőségét, a fiatalok úgy határoztak, hogy a kettős kereszt helyébe búzakoszorút és kalapácsot tesznek, a négy fehér csíknak pedig más tartalmat adnak. Ott, ahol ilyen magyarázatot nem kaptak a fiatalok a pedagógusoktól, sokkal jelentősebb eredményeket ért el az ellenforradalom. A vita során elhangzott többek között az is, hogy a kommunista értelmiségieknek igen nagy szerepük van az értelmiségiek problémáinak megoldásában. Beszéljenek társaikkal nyíltan, őszintén bátran, segítsenek tisztázni az elvi problémákat, azokat, amelyek ma még gátolják munkájuk teljes kibontakozását. A párt igényli a kommunista értelmiségnek ezt a pártmunkáját. c4z irfohé é r a A katedra előtt egy idős, ősz ember állt, s túlnézett a tanulókon, akik az új padokból kíváncsian figyelték minden mozdulatát. A hetes is csak állt a középső padsor előtt, jelenteni akart, de nem mert szólni, mert látta, hogy a tanító bácsit más gondolatok foglalkoztatják: arra gondolt, hogy talán valami baj van otthon a családdal, vagy talán megdöglött a tanító bácsi hízónak valója és most azon töpreng, hogy honnét vesz malacot. Aztán a tanító hirtelen mozdulattal a dobogóra lépett és a katedrára támaszkodva, az osztály felé fordult. — Menj a helyedre fiam — szólt a heteshez —, nem kérek jelentést. Most ismét megrohanták a gondolatok, valamit mondani szeretett volna a diákoknak, de nem tudta, hogy mit. Az osztálykönyvre hajolt, hogy takarjai zavarát és írt, mozgott a keze. S most az osztálykönyv fölé hajolva újra érezte azt a pillanatot, amikor először ült így a katedránál — ami egykor egy rozoga asztal volt... Es ime, most az utolsó óráját adja: nyugdíjba megy. Ezek a gyerekek itt vele szemben mind azt várják, hogy beszéljen nekik a történelemről vagy az irodalomról, számtanpéldát oldjon meg előttük a táblán.. . Nem, most nem. Erezte, hogy a történelem anyagában téves évszámokat mondana, az irodalomban tálán Petőfi egy versét Arany Jánosnak tulajdonítaná, s egy egyszerű szorzást elvétene a táblán... Valahogy el kellene búcsúzni a gyerekektől, el kellene mondani nekik, hogy 5 most elmegy hogy legyenek jók ezután is. .. Kinézett az ablakon, s tekintete a kis falu rozzant templomtornyának órájára tévedt. Már elmúlt negyed. A harangozom gondolt, akit tanított, délben majd meghúzza a harangkötelet, s akinek a fia most itt ül az ötödik padban, s aki már nem akar harangozó lenm, hanem tanító... A déli harangszó az mindig valamilyen emléket idéz fel. Delet harangoztak akkor is, amikor fiatal tanító korában a plébános azzal fenyegette meg, hogy elzavarja, ha nem imádkoztát minden reggel és délben rendesen a gyerekekkel. Akkor is delet harangoztak, pár éve, amikor a postás egy levelet adott át neki, amelyben Budapestre szólították a parlamentbe, hogy átvegye a kitüntetését. Milyen szép volt a parlament. .. — Gyerekeim — emelte tekintetét az osztály felé, s hogy zavarát leplezze, utolsó padokközti sétájára indult, — az ősszel mi már nem találkozunk itt, én nyugdíjba megyek. A hátsó padnál visszafordult, s észrevette, hogy az egyik kislány megsimította a kabátját, ahogy a babája haját igazíthatta el játék közben, s neki ez a kedves mozdulat nagyon jólesett. Amíg beszélt, az ablak felőli padsor közepén összesúgtak a diákok, de nem szólt rájuk, most utoljára nem. Aztán az egyik kislány hirtelen felállt és kikéretőzött. Hogy múljon az idő, mesélt a gyermekeknek. Mesélt az ő diákkoráról, mesélt a jó diákról, a rossz diákról, hívta a gyerekeket, hogy a nyáron szívesen látja őket, ha elmennek hozzá mézet nyalni pörgetéskor. mikor a déli harangszót kongatták a toronyban, kinyílott az osztály ajtaja, s a kislány, aki kikéretőzött, nagy öt virággal a kezében, a tanító bácsihoz szaladt. Nem szólt semmit, csak várt, hogy a tanító bácsi elvegye tőle a sok virágot: rózsát, szekfűt, tulipánt. . . csokorba- kötetlenül, csak úgy, ölben. S amikor észrevette, hogy a kislány keze véres, megkarcolta a rózsa tövise .. . szerette volna most megcsókolni ezt a kis kezet, de a lány mar a helyere szaladt, s amikor megmozdult, hogy a virágokat az asztalra tegye, kiesett közülük egy szép hajasbaba, meg egy csomag szivar ... Megköszönni is elfelejtette. BUNI GÉZA
