Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)

1957-06-07 / 132. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 JÚNIUS 7. Bár zord a harc... „Szép vagy, tied vagyok, maradj velem!“ — szólnék e pillanathoz, ha Faust lehetné^ s megragadnám béklyóba verném a kérlelhetetle­nül tovaszáguldó percet. Mert egy pillanatba sokszor az egész élet belefér. A lopva elsuhant évek minden rezdülése fájóan boldog emlékek köntösében találja szíven az embert ilyenkor. Ezt érezzük mindnyájan, mikor Tolna megye legfiatalabb gimná­ziumának, a Tolnai Általános Gim­náziumnak végzett növendékeit búcsúztattuk, hiszen ők az elsők, akiket útrabocsájtunk. Velük kez­dődött iskolánk „történelme.“ Hogy is volt? ... 1954-nek egy for­ró nyári napján az öreg, ütött-ko- pott tolnai kaszárnya folyosóját léptek zaja veri föl... Kőművesek, asztalosok, festők, üvegesek dol­goznak lázas iramban... A régi épületet megfiatalítják, iskola lesz belőle... A gimnázium eleinte az épület használhatatlansága miatt, az általános iskolában kezdi meg működését. 1957 május 24 ... Májusi virá­gok, hódító édes illata nehezedik ránk. Ünneplőbe öltözött lányok és fiúk sietnek ide-oda. Arcukon öröm, izgatottság, elfogódott vára­kozás vibrál. Mindig találnak ma­gukon igazítanivalót. Igen, kissé bizonytalan a járás az első komoly magassarkú cipőben, és a nyak­kendő megkötése sem sikerül még teljesen. De végre itt állnak nyu­godtan, magabiztos tekintettel. Sza­bályos két sorban a szülők és ta­nárok előtt. A nézősereg soraiban suttogás, itt-ott összehajolnak a fe­jek, elismerően bólintanak. Ott, a harmadik sorban egy édesanya sze­méhez emeli zsebkendőjét, de az ajka mosolyog. A búcsúzás alatt az arcokról ol­vasok. Az a fiú, ott a második sor­ban, fehér orvosi köpenyről álmo­dik. Látja magát, amint csendben lépked a betegágyak között és a szenvedő arcok fölé hajol. Társá­nak Vörösmarty nevének halla­tára fölcsillan a szeme. Arról a folyton mosolygó, gyerekarcú kis­lányról meg ki gondolná, hogy ma­tematika-fizika szakos tanárnak készül? Itt, mindjárt az első sor­ban, karcsú, fiúsranyírt hajú kis­lány áll. Talán a versenypályák pirosló, fehér vonalakkal szegélye­zett salakját látja már maga előtt. Az a szőke, értelmes arcú fiú az „elektromosság szerelme.“ ő mér­nöknek készül. Sötétszemű, fekete taftruhás kislány áll a jobboldalon. Vajon mi lesz belőle? Szemében nyugtalan, mély tűz... Bánk Me­lindájának szenvedélyes fájdalmá­val csal majd könnyeket az emberi szemekbe? Társnője nyugodt, de­rűs tekintetű. Keze nem fog resz­ketni, ha a nyugtalan kis gyógy­szerészmérleg egyik serpenyőjébe MOGOC V A BOSfOüECANY (Francia film) Azt hinnénk, hogy a boszorkányokban csak a sötét középkorban hittek. André Michel filmje azonban azt bizonyltja, hogy még ma is élnek olyan em­berek, akik fölött uralkodik a babona és a gonosz szellemektől való félelem egész életükre rányomja bélyegét. • A történet Svédországban, egy eldugott kis hegyi faluban játszódik: Hősei: Laurent Brulard, a csinos francia mérnök, madame Lundgren, a zárkó­zott, szép fiatal özvegy és Ina, az öreg „boszorkány” gyönyörű unokája. Laurent, egy építkezés vezető mérnöke, nemrég érkezett Franciaországból. Mitsem törő­dik a falusiak apáról-fiúra szálló babonáival, s egy alkalommal maga robbantja fel a „szellemek-szikláját”, hogy bebizonyítsa, a szellemek csak a mesében léteznek. Az özvegynek megtetszik a bátor és határozott fellépésű Laurent, s már-már a férfi is viszonozza érzelmeit, amikor a véletlen útjába hozza az erdő lányát, Inát. A lány szépsége, bája, naiv ártatlansága mély, igazi szerelmet ébreszt a férfiben, s feleségül akarja venni Inát. A babona és az emberi ostobaság azonban győzedelmeskedik a szerelem felett. Laurent hiába harcol a szeretett lányért, Ina életével fizet szerelméért. Maga a történet szinte meseszerű. A mese varázslatos és titokzatos leve­gőjét árasztja az eldugott kis hegyi falucska, a furcsa emberek, akik agyonlőtt madarakat akasztanak házuk ajtajába a gonosz szellemek ellen, a halált rejtő mocsár, a titokzatos erdő, az öreg boszorkány, Ina jövőbelátása a holdfényes tóban, mind-mind gyermekkorunk tündérekkel és sárkányokkal népes mese­világát idézik. És mégis valóság, egy darab élet ez a film. Ma is élnek emberek, akikhez még nem ért el a kultúra, a tudomány, ök még ükapáink, dédapáink szemével nézik a világot, s ha valami számukra érthetetlen, titokzatos erőket, szellemeket keresnek mögötte, s ha olyan emberrel akadnak össze, aki l más. mint ők, más módon él, könnyen kimondják rá, hogy a gonosszal cim­borái. Ez volt a kis Inai bűne is. Távol élt a falutól, az erdőn nevelkedett, bará­tai voltak az őzikék és mókusok, ismerte a füvek gyógyító erejét, s a falusiaknak ez elég volt ahhoz, hogy boszorkánynak tartsák. Amikor helyet kért magának az ő közösségükben, egyszerűen megölték, mint egy farkast, mely a nyájat kerülgeti. A film alkotói avatott művészi kézzel keltették életre Ina szomorú tör­ténetét. Mély emberszeretetet tükröz a film minden kockája, s harcba szólít a babona, a maradiság ellen. A film forgatókönyvét Companez és Imbert írták Kouprin elbeszélése nyomán, s a történet színhelyét áttették Svédországba és napjainkba. Az elbeszélés még az első világháború előtt készült, de mondani­valója ma is aktuális. (Bemutatja a Garay Filmszínház.) Gyümölcsök befőzése A befőzés egyik főszabálya a leg­messzebbmenő tisztaság. Tartsunk a befőzésre külön, teljesen hibátlan, zománcozott lábost, de megfelel a cserép és porcelán edény is. A be­főttek eltevésére üveget használunk. Használat előtt forró, szódás vízzel jól mossuk át, ne töröljük ki, hanem tiszta ruhára borogassuk le. Távol ít- sunk el az asztalról minden idegen anyagot; mert a legkisebb morzsa is előidézheti a befőttek megromlá­sát. Kavarásra tiszta fém-, vagy tisz­tára súrolt fakanalat, áttörésre tisz­tára súrolt szitát használunk. A be­főzésre a legjobb minőségű gyümöl­csöket vegyük, amelyet nagy gond­dal, több ízben jól mossuk át és tiszta ruhán, vagy szitán szárítsuk meg. A befőtteket üvegberakás után légmentesen lezárjuk, illetve lekö­tözzük pergamentpapírral, amelyet előbb langyos vízben megáztatunk és utána száraz ruhával megtoroljál k<, hogy jól simuljon az üveg szájához és vékony, megnedvesített spárgá­val jó szorosan lekötjük. A lekötés­hez használunk még celofán papírt, amelyet nedves ruhával nedvesítünk meg, hogy jól tapadjon. A marha­hólyag is jó lekötő anyag, ezt inkább a főzelékféléknél, az uborkásüveg lekötésénél használjuk. A marha­hólyagot használat előtt ecetes víz­ben áztassuk ki. Használhatunk a befőzéshez gumizárós üvegeket, ame lyek a legbiztosabban zárnak csak kissé költségesek, de azért lássuk el háztartásunkat ilyen üveggel is a kényesebb befőzések számára. A befőzési eljárásoknak az a cél­ja, hogy a baktériumokat elpusztít­va, azok életműködéslét megakadá­lyozza. Ez történik hevítéssel, gőzö­léssel, ,sűrű cukoroldattal, ecettel, alkohollal, a főzelékféléknél sóval, ecettel. egy tizedmilligrammal többet kell mérnie. S a többiek? Ök is dolgoz­ni akarnak s meg fogják találni helyüket az élet sokszínű forgata­gában ... És most érkezik el a legnagyobb pillanat. Zárt, fegyelmezett sorban vonul fel a két harmadik osztály, és átadja a hagyományos, de mégis mindig újnak, váratlannak tűnő ajándékokat. A szinte művészi ki­vitelű vándortarisznyát, s a hosszú, cifrára faragott, piros végű ván­dorbotot. A következő percben, mi­kor éppen megkondul a déli ha­rangszó, a búcsúzók már ott lép­kednek komolyan, lassan a diák­sapkás társak egyenes sorfala kö­zött. „Üres az osztály ? nincs la­kója már ...“ éneklik. Még a for­galom is leáll, mikor az utcára ér­nek. Tolnán először ballagnak a gimnazista diákok. A testvérisko­lák, a faddi és tolnai iskolák tan­testületei és diákjai is eljöttek, hogy megnézzék „az első fecské­ket.“ A menet végén a tanárok vonul­nak. Egy kissé mosolyogva, egy kissé meghatottan.. és egy kissé diákkorukra emlékezve... Hogy mit mondanak búcsúzóul a ballagó diákoknak’ „Bár zord a harc, megéri a világ, Ha az ember az marad, ami volt: Nesmes, küzdő; szabadlelkű diák.‘‘ (Ady: Üzenet egykori iskolámba.) Adamis Piroska Vasárnapi ebéd KARFIOLLEVES Hozzávalók: fél kg karfiol, 3 dkg zsír, 3 dkg liszt, zöldpetrezselyem, 1 kanál tejföl. A karfiolt megtisztítjuk, rózsáira szét­szedve megmossuk. Forró vízben fél­puhára főzzük. Ekkor világos rántást készítünk, azzal felengedjük, zöldpetre­zselyemmel Ízesítjük és még 10 percig lassan főzzük, amíg a karfiol teljesen puha lesz. Betétnek apró lisztgaluskát, vagy daragaluskát főzünk be. Tálaláskor egy kanál tejfölre tálaljuk. HÁTSZÍNSZELET Hozzávalók: 80 dkg hátszínszelet, 8 dkg zsír, só, bors. Ehhez a készítményhez csak fiatal, hí­zott marhahús alkalmas. A kicsontozott hátszint hártyáitól jól letisztítjuk, szé­leit bevagdossuk, de nem verjük ki túl- vékonyra. Sózzuk, borsozzuk és nagyon forró zsírban, nyílt lángon, mindkét ol­dalát pirosra sütjük. Sütési ideje csak pár perc. Tálalásnál a fölösleges zsírt le­öntjük róla. Ha a hús öregebb marhából van, átsütés után még kevés vizet ön­tünk alája és fedő alatt puhítjuk, végül zsírjára sütjük. Zsírját ráöntve tálaljuk. Burgonyával, főzelékkörítésekkel és bár­milyen salátával tálaljuk. VANILIAKRÉM Hozzávalók: 3 tojás, 3 és fél dl tej, 6 dkg liszt, 10 dkg cukor, fél rúd vanilia vagy egy csomag vaniliáscukor. Á tojásfehérjéket habüstben felverjük, hozzáadjuk a cukor kétharmadát és gőz felett keményre verjük, majd félretesz- szük. A tej kétharmad részét forrni tesz- szük a vaníliával. A tojássárgákat el­keverjük a megmaradt cukorral, a meg­maradt hideg tejjel, a liszttel, hozzáadjuk a forró tejet és a tűzhelynél addig főz­zük folytonos keverés mellett, amíg olyan sűrű nem lesz, hogy elválik a lá­bas aljától. Levéve a tűzről, még forrón hozzáadagoljuk részletekben, könnyedén a tojáshabot. Hideg porcelántálba kiöntjük. Könyvismertetés a „Thália mosolya’* Írójának karikatúrája J KULTURÁLIS HlREK Tegnap este 8 órai kezdettel a Kecskeméti Katona József Színház művészei Bonyhádon vendégszere­peitek. A művészek Alexandre Dumas: Kaméliás hölgy című öt íel- vonásos drámáját mutatták be a já­rási kultúrházban. Nyolcadikén a Pécsi Nemzeti Színház művészei lá­togatnak el Bonyhádra és Jacobi „Sybill“ című operettjét mutatják be. Jó idő esetén ezzel az előadással avatják fel a kultúrház szabadtéri színpadát. * Huszka Jenő: Gül baba című ope­rettjét mutatja be a Tamási Gimná­zium színjátszócsoportja 8—9—10-én Tamásiban. Az együttes a helyi be­mutató után a környező községek­be is ellátogat a darabbal. Tolna megyei 'Héfuifaá# Gyermek szépségversenye SEBŐK IBOLYKA Nagyszokoly. KONHODICS RÓZSIKA Szekszárd. SCHMAUZER MARIKA Fácánkert. SIPOCZ EDITKE Tolna. KAJTÄR RÓBERT Tamási. KONHODICS EMILKE Szekszárd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom