Tolna Megyei Népújság, 1957. június (2. évfolyam, 127-152. szám)
1957-06-06 / 131. szám
1 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 195" JÚNIUS 6 Tovább folytatta az országgyűlés a költségvetés és a népgazdasági terv vitáját Az országgyűlés szerdai ülésén foly- tatla az 1957. évi költségvetés, a költségvetési törvényjavaslat és az idei nép- gazdasági terv együttes tárgyalását. Az ülést Vass Istváné, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Hosnyánszki János felszólalása A szerdai vitában először Hosnyánszki János országgyűlési képviselő szólt a földművelési tárca költségvetéséhez. Bevezetőben a Tolna megyei dolgozó parasztság helytállásáról, a megye mező- gazdaságának helyzetéről beszélt, majd javasolta, bogy a kormány az adókedvezményen kívül ipari takarmányt is juttasson a borjúnevelőknek. Ezenkívül szervezze újjá a tejfelvásárlást, mert jelenleg a parasztság nem kapja vissza a tejtermék utáni másodrendű tejet, amit vár és amire szüksége volna a borjúneveléshez is. Javasolta azt is, hogy a téli hónapokban a mezőgazdasági szakemberek. agronómusok, valamint a pedagógusok legalább két-hároin hónapot foglalkozzanak a parasztfiatalokkal. Az esti iskolákon különösen nagy gondot kell fordítani az állattenyésztés fortélyainak megismertetésére. Javasolta, hogy az esti iskolákon 15—16 éves falusi fiatalok vegyenek részt. A termelőszövetkezetei helyzetéről szólva kifogásolta, hogy egy sor termelőszövetkezetben nincs könyvelés és a járási tanácsok nem hangsúlyozzák eléggé a termelőszövetkezetek előtt a könyvelési rendszer fontosságát. A gépállomásoknak is jobban kell segíteniük a termelőszövetkezeteket. Mi, szövetkezeti tagok, — mondotta — úgy véljük, hogy a gépállomás van a szövetkezetért és nem fordítva. Ma a gépállomás akkor dolgozik szívesen a szövetkezetnek, ha olyan munkát kap, amin sokat lehet keresni. Befejezésül javasolta, hogy az állat- tenyésztés területén működő két felvásárló szervet helyezzék a földművelés- ügyi minisztérium irányítása alá, mert nem egészséges, ha e két szervet két minisztérium irányítja. A földművelésügyi tárca költségvetését a maga és a Tolna megyei képviselő- csoport nevében elfogadta. Javaslat a mezőgazdasági beruházások emelésére Mészöly Gyula országgyűlési képviselő az országgyűlés mezőgazdasági állandó bizottságának megbízásából szólt a föld- művelési költségvetés néhány fontosabb kérdéséhez. Az 1957. évre előirányzott népgazdasági beruházások összege az ellenforradalmi cselekmények, illetve az okozott károk miatt lényegesen kevesebb; mint az elmúlt évben. Ezért természetesen a mezőgazdaság részesedése is kevesebb — mondotta. — A mezőgazdasági bizottságnak alapos mérlegelés után az a véleménye, hogy ez az összeg a mezőgazda- sági termelés volumenjéhez, illetve a közel negyven százalékos nemzeti jövedelmet biztosító termelési produktumhoz mérve kevés. A beruházási keret bizonyos mértékű emelését az évek óta elhanyagolt belvízkárok elleni védekezés, valamint export- lehetőségeink kibővítésének költségei is indokolják. Ezért kérem az országgyűlést, hogy a mezőgazdasági bizottság javaslatát fogadja el, vagyis a mezőgazda- sági beruházások 1957, évi részletezését 8,6 százalék helyett körülbelül 10 százalékban hagyja jóvá — mondotta —, majd részletesen indokolta a javaslatot. A beruházások koncentrálására folytatta — a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. A hiteleket nem lehet elaprózni, azokat a legfontosabb és a leggazdaságosabban kihasználható területekre kell irányítani. Ezután a gyümölcs- és szőlőtermesztés speciális gépesítésének fontosságát hangsúlyozta. majd az értékesítés jó megszervezésére hívta fel a figyelmet. Foglalkozott a belvizek rendezésének kérdésével is. A munkálatokhoz szükséges összeget a következő évekre elő kell irányozni, hogy a belvizek okozta terméskiesést elkerülhessük. Végezetül termelőszövetkezeteink hitef- visszafizetésének ügyéről beszélt. Ennek a kérdésnek a megnyugtató rendezése új szakaszt jelenthetne tsz-mozgalmunk életében és mielőbbi megszilárdulására vezetne. A földművelésügyi minisztérium 1957. évi költségvetését, minthogy mezőgazdaságunk fejlődését és népgazdaságunk megerősödését szolgálja a mezőgazdasági állandó bizottság által javasolt módosításokkal elfogadom és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlom — mondotta. Kaszapovics András országgyűlési képviselő is a földművelési tárca költség- vetéséhez szólt hozzá. A növénytermesztés egyes kérdéseit taglalta. Helytelenítette, hogy a Magtermeltetö Vállalat által termeltetett szerződéses magvakat a terményforgalmi vállalat veszi át. Szükségesnek tartja, hogy a földművelésügyi minisztérium rendet teremtsen a vetőmagtermelés körül és véleménye szerint a magtermelés minden fázisát — szerződés, begyűjtés, tisztítás, stb. egy vállalatnak kell irányítani. A korai zöldségtermesztést fejlesztenünk kell, mert ez minden évben jelentős exportot biztosít az országnak. Ezután számos Baranya megyei problémát sorolt fel, amelyek megoldása előbbreviheti mind a zöldség-, mind a gyümölcstermesztést. A mezőgazdaság 1957. évi költség- vetése — mondotta végül —, a párt és a kormány által kitűzött feladatok végrehajtását általában biztosítja és megadja a mezőgazdaság belterjes fejlesztésének, a termésátlagok növelésének, a termelékenység fokozásának lehetőségeit. Az 1957. évi költségvetést elfogadom. Ä közlekedés néhány kérdése Boros Gergely országgyűlési képviselő a közlekedés- és postaügyi tárca költség- vetéséhez szólt hozzá. Részletesen foglalkozott a vasút feladataival. Beszélt a távolsági autóbuszközlekedésről is és megállapította, hogy az autóbuszállomány nem tart lépést a megnövekedett igényekkel. Hiányok vannak a vidéki városok taxiközlekedésénél is. Tökéletesítenünk kell a gépkocsijavító üzemek munkáját is. A magyar hajózásról szólva elmondotta: helyes volna, ha hajóparkunk megfelelő növelésével jobban kivennénk részünket a nemzetközi hajózási szállításból. Beszéde további részében arra figyelmeztetett, hogy a következő években nagyobb gondot kell fordítani úthálózatunk karbantartására és tökéletesítésére. — A közlekedési tárca költségvetésével kapcsolatban szeretnék még egy kényes kérdést felvetni — folytatta felszólalását. Ez pedig a földalatti vasút dolga. Ahogy én tudom, a földalatti vasúiban csaknem egy milliárdunk fekszik. Az az előirányzat, amely elsősorban az állagmegóvást szolgálja, annak csak több-kevesebb tényleges megóvására elegendő. A földalattit tehát évről évre óvjuk. Építését nem folytatjuk, pedig nyolcvan millió forint értékű tübing- anyag is rendelkezésünkre áll. Miután az állagmegóvás időről időre visszatérő feladat és kiadás, anélkül, hogy hasznot hozna, úgy gondolom, itt volna az ideje annak, hogy kormányaink állást foglaljon atekintetben, mi történjék a földalatti vasúttal. Véleményem szerint, ha annak építését anyagi erőnkhöz mért ütemben folytatnánk, még mindig jobban járnánk, mivel a már beépített milliárdos beruházás lassankint értékét veszti, semmivé válik. Látjuk azt is, hogy a felszíni közlekedés túlzsúfoltságát csak alig-alig tudjuk enyhíteni. Mindennek figyelembevételével tehát bármilyen kényes is a földalatti vasút kérdése, előbb vagy Utóbb foglalkozni kell vele. Meg kell találnunk a helyes megoldást, amely nemcsak a közvéleményünket nyugtatná meg, de az amúgvis nehézkes közlekedésünk megjavítását szolgálná. Mindent összegezve és ismerve tényleges gazdasági helyzetünket, a magam részéről a költségvetést elfogadom — mondotta. Molnár Ernő képviselő az építésügyi tárca költségvetéséihez szólt hozzá. A beruházások csökkentése miatt — mondotta — az építésügyi minisztérium vállalatainak kapacitását az idén az eddigi tervek szerint csak hatvanöt százalékig lehet kihasználni, ugyanakkor még ma is gyakori eset, hogy egy-egy építkezésen az építésügyi minisztérium vállalatától tanácsi, vagy más minisztériumhoz tartozó vállalat veszi át a munkát, sőt az is előfordul, hogy egyes tárcák külön építési vállalatot alakítanak. A drága pénzzel létrehozott nagy építőipari kapacitást a beruházások növelésével jelenleg nem tudjuk jobban kihasználni, de arra volna lehetőség, hogy a rendelkezésre álló pénzzel okosabban gazdálkodjunk, elsősorban a különböző tárcák építkezési tevékenységének jobb összehangolásával. Végül megemlékezett az építőipari munkások helytállásáról, az ellenforradalom okozta károk megszüntetésében. A terv- és a költségvetési törvényjavaslatot elfogadta és elfogadásra ajánlotta. Troutman Rezső építésügyi miniszter felszólalása Ezután Trautman Rezső építésügyi miniszter emelkedett szólásra. — A két törvénytervezetben lefektetett célok elérése nagy feladatot ró az építésügyi minisztérium, az építőipari és az építőanyagipar minden dolgozójára is. Az építőipar alapvető feladata a többi nép- gazdasági ágazat építési igényeinek kielégítése — mondotta. — így feladatkörét és nagyságrendjét lényegében a többi szakágazat tervszerű fejlesztésének irányvonala határozza meg. A jövő terveit reális határok között kell kialakítani. El kell kerülni a gyakori változtatásokat és azt, hogy az építési feladatokat a megépítés évében határozzák meg. Egyes kisebb építőipari feladatok ellátásában a műszaki felkészültségnek arányában továbbra is be kell vonnunk a kisipart, ügyelnünk kell azonban arra, hogy nehogy emiatt kivitelező nélkül maradjon az egyre nagyobb arányokban jelentkező magánépítési igény. Ezenkívül közszállílási szabályzatot kell alkotnunk, amely intézkedik arról, hogy a kisiparosok állami feladattal történő megbízását versenytárgyaláshoz kössék. Bejelentette a miniszter, hogy egyes építkezéseken — egyelőre csak kísérletképpen — már idén rátérünk az úgynevezett rögzített áras szerződéskötésekre. Ennek az a lényege, hogy a kivitelező az építkezés befejezésekor csak a költség- vetésben megállapított végösszeget kaphatja meg. Ez a megoldás nemcsak arra ösztönzi majd a kivitelezőt, hogy ne lépje túl az engedélyezett költségvetési összeget, hanem arra is, hogy terven felüli megtakarítást érjen el, annak minden előnyével együtt. A lakásépítkezés kérdései A továbbiakban a lakásépítkezés problémáival foglalkozott. — Annak ellenére, —- mondotta — hogy a kormány az elmúlt években és az idén is, nagy erőfeszítéseket tett a lakásépítés ütemének fokozására, a lakásépítés nem tart lépést a szükséglettel. A meglevő lakások állapota az elmúlt négy év alatt, különösen az októberi ellenforradalmi események következtében, tovább romlott. Elsőrendű népgazdasági érdek a mielőbbi tatarozás, mert ezeknek a munkáknak az elhúzódása tovább fokozza a lakásproblémát és minél később kerül rá a sor, annál többe kerül majd. Mind a tatarozási feladatok, mind a lakáshiány szükségessé teszi, hogy mielőbb felmérjük az ország teljes lakáshelyzetét. Ezzel párhuzamosan behatóan meg kell vizsgálni, hogy milyen lehetőségek vannak a lakásépítkezés további fokozására, mert míg az utóbbi időben évente mintegy negyven-ötvenezer új lakás épült, a jövőben százezres tételekkel kell a lakáshelyzeten javítani. A jó kivitelezés egyik előfeltétele, hegy az építőipar kellő időben és jó minőségben kapja meg a műszaki terveket. Ahhoz azonban, hogy tervezőinktől jó terveket követelhessünk, kellő időben és kellő részletes séggel kell megadunk a tervezési megbízásokat. Majd megállapította hogy a bürokrácia következtében a tervezési költségek igen magasak. Ezt az állapotot hamarosan és gyökeresen fel fogjuk számolni. A központi tervező vállalatok szervezetének egyszerűsítésével egyidejűleg gondoskodni kell arról is. hogy minden megyének saját tervező irodája legyen. Ezt az építkezések tervezésének decentralizálásán kívül a község és városrendezési tervek kidolgozásának elősegítése is indokolja. Ahhoz, hogy a tervezők megfelelően tervezhessenek, szükség van egységes építési szabályzatokra. Szükség van továbbá új tervpályázati szabályzatra. Az építőipar műszaki fejlesztése körül is igen sok a tennivaló. Kétségtelen, hogy bizonyos ipari és energetikai építkezések műszaki megoldása: a nagyelemű helyszíni előregyártás Európa-szerte feltűnést keltett. A lakóházépítkezés műszaki fejlesztése terén azonban messze az európai színvonal alatt maradtunk. Szólott az építőanyagipar helyzetéről. A most készülő hároméves tervben az építőanyagipart hazai adottságaink és teherbíróképességünk alapján elsősorban műszakilag kívánjuk fejleszteni. Az építőanyagipar fejlesztése során figyelembe kell venni exportlehetőségeink kihasználását is, elsősorban világszerte ismert üveg- és porcelániparunkban. Az építésügyi miniszter a következőkben az építésügyi igazgatás általános problémáival foglalkozott. Bejelentette, hegy a lehetőség szerint már az országgyűlés legközelebbi ülésszaka elé kívánja terjeszteni az építésügy átfogó elvi jelentőségű szabályait tartalmazó építésügyi törvénytervezetet — mondotta többek között a miniszter. Zorin nyilatkozata a leszerelési albizottság ülésén London (TASZSZ). A Szovjetunió kész arra, hogy haladéktalanul egyezményt kössön az atom- és hid- rogénfegyver-kísérletek beszüntetéséről, ha ebbe beleegyeznek az ENSZ leszerelési albizottságában résztvevő országok és elsősorban ama hatalmak képviselői, amelyeknek atom- és hidrogénfegyverük van — jelentette ki Zorin, a Szovjetunió képviselője, a leszerelési albizottság hétfői ülésén. A TASZSZ tudósítójának értesülése szerint Zorin a Szovjetunió nevében követelte: Az albizottság hívja meg üléseire az indiai kormány képviselőjét és tegye lehetővé, hogy az indiai kormány az általa szükségesnek látott módon kifejtse álláspontját a leszerelés kérdéseiről. Zorin sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az albizottság munkája rendkívül lassan halad. A Szovjetunió képviselője megokolta, hogy miért célszerű, ha az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek beszüntetésének kérdését elkülönítik a leszerelés általános problémájától és már most megoldják, mint ahogyan azt a szovjet küldöttség mái korábban is javasolta. Zorin hangsúlyozta- az a próbálkozás, hogy az e kérdésre vonatkozó egyezményt mes terségesen összekapcsolják a leszerelés más kérdéseivel, csak úgy érLONDON Az United Press amerikai hírügynökség Londonból érkezett jelentése hangsúlyozza, hogy' Hruscsov nyilatkozata jelentősen erősíti a megegyezés eléréséhez fűzött reményeket az ENSZ leszere= lési albizottságában. Az angol lapok terjedelmes cikkekben számolnak be az angol közönség nagy érdeklődéséről és továbbra is kommentárokkal kísérik Hruscsov nyilatkozatai!. A News Chronicle külpolitikai munkatársa így ír: ..Meg kell adni, Hruscsov nagyon észszerű és rendkívül okos dolgokat mondott. Ez már televíziós diplomácia volt. A nyílt diplomáciáról áttértünk a katód- csövek diplomáciájára. Reméljük, kormányunk minden gondolkodó tagja végighallgatta és nézte az adást. Ellentétben Eisenhower elnökkel, aki kijelentette: Még azt a fáradságot sem vette magának, hogy az első eredeti adást bekapcsolta volna. Ez a magatartás érthetetlen és ostoba és csupán azzal magyarázható, hogy vannak, akik nem értik meg az idők szavát.” A Daily Herald diplomáciai szerkesztője szerint a Hmscsov-nyilatkozat valóságos mestennű volt. A szélsőjobboldali Daily Mail vezércikkében megállapítja, hogy „az angol nép milliói látták és hallották Llruscso- vot és meggyőződhettek igazán szeretette méltó egyéniségéről, észszerű, okos, nyílt és őszinte kijelentéseiről.” „Meg kell őt hallgatnunk — folytatja telmezhető, hogy az ezt javasló hatalmak nem kívánják komolyan e kérdés megoldását. A szovjet képviselő rámutatott: A közvélemény széles körei, sok ország parlamentje és kormánya szükségesnek tekinti az atomfegyver-kísérletek beszüntetését. Zorin rámutatott bizonyos nyilatkozatok veszélyes jellegére amelyek az albizottság tárgyalótermén kívül hangzanak el. Ilyen például az, hogy a leszerelés kérdése — úgymond — még nem érett meg a megoldásra, vagy — ahogyan ez a NATO-ban résztvevő államok egyik képviselőjének szájából elhangzott, hogy a leszerelési egyezmény kidolgozása még csaknem két évig elhúzódik, ezen az alapon — figyelmeztetett Zorin — azt a következtetést vonják le, hogy szükség van a további fegyverkezésre, így az atomfegyverkezésre. Amikor a szovjet küldött előterjesztette javaslatát az indiai kormány képviselőjének meghívására, felhívta a figyelmet az indiai parlament 1957 május 22-én kimondott határozatára, amely hangsúlyozza: Az atom- és hidrogénfegyverrel rendelkező államoknak meg kell egyezniük az atomfegyverrel végzett kísérletek beszüntetésében. Az indiai parlamentnek ezt a javaslatát — jelentette ki Zorin — a világ sok országának kormánya támogatja. Ezekben az országokban él az emberiségnek több mint a fele. — és előbb-utóbb tárgyalnunk kell vele, hogy békében élhessünk. A leszerelést akarjuk, a külkereskedelem fokozását és a vitás nemzetközi kérdések rendezését és mindezt csak tőle lehet megkapni. Hruscsov minden nyilatkozatát és javaslatát meg kell vizsgálni. BERLIN A német demokratikus sajtó nagy figyelmet fordít Hruscsov nyilatkozatának. A Neue Zeit azt emeli ki, hogy Hruscsov világosan síkraszállt a leszerelés mielőbbi megoldása mellett. A National Zeitung rámutat arra, hogy Hruscsov a Szovjetunió és az Egyesült Államok békés együttélése mellett van. VARSÓ A Trybuna Ludu hangsúlyozza: a beszélgetés a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya és főképpen azon problémák körül forgott, amelyeket elsősorban kell megoldani a viszony normalizálódása érdekében. PÄRIZS A francia sajtó szintén nagy figyelmet fordít Hruscsov intervjújára. A párizsi lapok nagybetűs címek alatt közlik tudósításaikat: „Hruscsov kijelenti az amerikai televízióban: „A Szovjetunió kész részleges megegyezésre a leszerelésben” (Combat). Hruscsov kijelenti az amerikai televíziósoknak: „Unokáik már szocialista rendszerben fognak élni” (Figaro). Az Humanité címe így hangzik: ..Éljünk békében, cseréljük ki a tapasztalatokat. Döntse el a történelem és a nép, hogy melyik rendszer győz”. „Á Hruscsov nyilatkozat valóságos mestermű volt11 Hruscsov interjújának nemzetközi visszhangja ( i 4 «
