Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-10 / 108. szám

TOLNA

é

tolnai N

Bgyatemi Könyv **03

G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK!

9

UMk

ZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA

II. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM.

Kommunista aktívaülés Szekszárdim

Csütörtökön, a volt Megyeháza nagytermében kommunista aktíva ülés volt. Az aktíva ülésen Rapai Gyula elvtárs, az MSZMP megyei intézőbizottságának elnöke tartott beszámolót az ország gazdasági helyzetéről. A beszámoló a központi intézőbizottság keddi ülésén hozott határozatok alapján épült fel.

A beszámolót vita követte.

ARA: 50 FILLÉR

PÉNTEK. 1957 MÄJUS 10.

Néhány perccel tíz óra után a képviselők tapsai közben lépett az ülésterembe Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, s a kormány tagjai: Apró Antal_ Biszku Béla dr., Doleschall Frigyes, Dögéi

Van erős pártunk, szilárd az államhatalmunk, napról napra növekszik a tömegek bizalma

Megkezdődött az országgyűlés új ülésszaka

n T »v-, „ r, Állni ... . 1 n _ i j j jj l _i_l ' 21 u 1 _ 1 .. ... * — L. 1, H ^' r# *1 rr, ml/it nrrnb l\n«^ a

Imre, Horváth Imre, Kállai Gyula, Kossá István, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Révész Géza.

A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. A karzatokat zsúfolásig megtöltötték az érdeklődők.

Rónai Sándor elvtárs megnyitója

Az ülést Rónai Sándor, az ország- gyűlés elnöke nyitotta meg.

— Országgyűlésünk mai ülése történelmi jelentőségű események után kezdi meg munkáját — mondotta többek között majd beszélt a fegyveres ellenforradalmi támadásról, melyet félévvel ezelőtt az amerikai imperialisták által pénzelt nemzetközi reakció a hazai ellenforradalmi elemekkel szövetségben robbantott ki.

— A párt és állami életünkben az elmúlt években elkövetett hibákat — hangsúlyozta — népünk belső ellenségei, a Nagy Imre—Losonczy csoport felnagyították, demagóg módon tárgyalták, támadták a párt és állami szervezeteket és ezzel elősegítették, hogy az ellenforradalmi erők felsorakozzanak s rohamra induljanak Népköztársaságunk megdöntésére. 1956 júliusa után minden lehetőségünk megvolt ahhoz, hogy a hibákat fokozatosan kijavítsuk. Ez a cél lebegett a képviselők előtt az országgyűlés múlt évi ülésén. Ezért hoztunk létre tíz állandó bizottságot.

— Ezt az országgyűlést a dolgozó magyar nép a legdemokratikusabb választójog alapján választotta. Igazi népképviselet, amelynek 298 tagja között 127 munkás, 97 paraszt, s 74 értelmiségi. De nincsenek köztük tőkések bankárok és nagybirtokosok. Éppen ezért akarták ezt a népképviseletet Mindszentyék, Eszter- házyék feloszlatni és helyébe a tucatszámra alakult reakciós, fasiszta pártok vezetőiből, s a különböző forradalmi tanácsokban vezető szerepet játszó ellenforradalmárokból nemzetgyűlést létrehozni. Velük nemcsak egyet értett, hanem intézkedéseivel mindezt elő is segítette a Nagy Imre—Losonczy áruló csoport.

— Azokban a novemberelejei napokban, amikor úgy látszott, hogy minden elveszett, s a sötétség éjszakája borul a magyar népre, felragyogott az örömhír, hogy Kádár János elvtárs Vezetésével megala-í kult a forradalmi munkás-paraszt kormány melynek kérésére a Szovjetunió testvéri segítséget nyújtott a magyar népnek, a munkás—paraszt állam, a nemzeti függetle.nség. az elért szocialista vívmányok megvédése érdekében. (Hosszantartó nagy taps.) Ebben a harcban a nemzetközi prcletárforradalom. s a nemzetközi reakciós erők ütköztek meg egymással,

s vereséget szenvedett a reakció, győzött a proletárinternacionalizmus hatalmas ereje.

(Nagy taps.)

Köszönet és hála a szovjet nép hős fiainak, köszönet a szovjet nép vezetőinek, a mi drága igazi barátainknak. Köszönet a testvéri népi demokratikus országoknak, a világ kommunista pártjainak, a nemzetközi munkásmozgalomnak a felbecsülhetetlen segítségért.

Az elmúlt fél esztendő számos fényes bizonysággal szolgált arra, hogy a magyar munkások és .parasztok. a néphez hű értelmiségiek a

Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével készek fegyverrel is megvédelmezni a néphatalmat. Az ellenforradalom fegyveres leverésére

folytatott harcokban népünk legjobb fiai a Szovjetunió hős katonáival együtt a legdrágábbat, életüket áldozták a néphatalom védelméért. Örök dicsőség övezze mindannyiuk emlékét.

Az országgyűlés egy perces néma felállással adózott a hősök emlékének.

Rónai Sándor javaslatára ezután az országgyűlés elhatározta, hogy üdvözlő táviratot küld a Szovjet Szó cialista Köztársaságok Szövetsége jelenleg ülésező Legfelső Tanácsának.

B B

Üdvözlő távirat a Szovjetunió Legfelső Tanácsának

A távirat szövege a következő:

„Kedves Elvtársak, Barátaink!

A Magyar Népköztársaság országgyűlése az egész dolgozó magyar nép nevében testvéri üdvözletét

küldi a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának. Ezúton is forró köszönetét mondunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának, az egész szovjet népnek azért az önzetlen, testvéri segítségért, amelyet az ellenforradalom leküzdésében, szocialista vívmányaink megőrzésében, szabadságunk és függetlenségünk megvédésében nyűj tott. övezze örök hála és dicsőség az ellenforradalmi bandák elleni harcokban életüket és vérüket áldozó szovjet hősöket.

Az Önök népeinek hősies helytállása, politikai és gazdasági támogatása találkozott ezekben a sorsdöntő napokban népünk legjobbjainak akaratával és lehetővé tette, hogy a

magyar országgyűlés ezekben a napokban szocialista országépítő munkánk kérdéseiről tanácskozzék. Egész dolgozó népünk örömmel üdvözli és teljes erejével támogatja a Szovjetunió kormányának új kezdeményezését, amely a világ békéjének biztosítására, a leszerelésre, az atom- és hidrogénfegyver betiltására, a különböző társadalmi rendszerek békés egymás mellett élésére irányit.

Szilárdan hisszük, hogy a szocialista tábor országaival egységben folytatott harcunk elnyeri a világ valamennyi jóakaratú népének elismerését és támogatását. Eltökélt szándékunk, hogy hűek maradunk a proletámemzetköziség magasztos eszméjéhez, fokozottan mélyítjük népeink testvéri barátságát és hazánkban is diadalra visszük a szocializmus ügyét. Ebben a szellemben kívánunk Önöknek, a Szovjetunió 'Legfelső Tanácsának sikerekben gazdag munkát.

A Magyar Népköztársaság országgyűlése.*’

Az országgyűlés egyhangúlag elfogadta a távirat szövegét s egyetértett annak elküldésével.

Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke emelkedett szólásra.

Dobi István elvtárs beszéde

nácsa az alkotmány jogkörében eljárva választotta meg október 24-én Nagy Imrét miniszterelnökké. Október 25-én megválasztotta a 24 tagú minisztertanácsot, egy miniszterelnökkel, három elnökhelyettessel és egy államminiszterrel, — folytatta beszédét.

Később még két két államminisztert választottunk meg. Már akkor látni lehetett, hogy a kormány vezetői szűkebb körben szeretnék intézni az országos ügyeket, arra törekszenek, hogy a határozathozatalokban megkerüljék a tényleges kormányt.

Dobi István ezután az Országház ban lezajlott ellenforradalmi eseményeket ismertette.

Nagy Imréék árulása

— Mikor Nagy Imre átvette a miniszterelnökséget, ennek az országnak hadserege, rendőrsége és államvédelme volt — mondotta többek között. — Nagy Imre minden módon kifejezésre juttatta, hogy semmi közösséget nem vállal az államvédelem katonáival, akikről pedig jól tudta, hogy munkás- és parasztfiúk sorozott katonák. Intézkedéseivel szétverte a hadsereget és a rendőrséget. Először maga is kérte a szovjet csapatok segítségét. Ezután kérte a csapatok visszavonását Budapest területéről. A tűzszünetj paranccsal pedig megpróbálta lefegyverezni azokat, akik a népi államért harcoltak az el- lenfcrradalmárok ellen, valójában kiszolgáltatta ezeket az embereket a lázadókj gyilkos bosszújának. Nagy Imre nem a hadsereget akarta talpra állítani, hanem az ellenforradalmároknál keresett maga mögé fegyveres erőt. Itt a parlamentben Dudás Józseffel tanácskozott az ország jövőjéről, az ellenforradalmi bandák vezetői között keresett és talált honvédelmi minisztert. Hogy Malétemek nem a népi hatalom fennmaradásáért dobogott a szíve, hanr— valami másért, abban Nagy Imréne'- f bará

tainak nem igen lehetett kétségük. — De ha mégis lett volna, minden kételyüket eloszlathatta, amikor Maiéter Pál az egyik minisztertanácsi ülésen megkérdezte: Nincs-e kifogás ellene, ha ő a szovjet csapatok mozdulatairól és elhelyezkedéséről szerzett értesüléseit átadja az angol katonai attasénak.

Megmondtam akkor Maiéternek, ha ő ezt kérdezi, akkor már át is adta az értesülése^ a nyugatiaknak. Erre a megjegyzésemre ő nem felelt. A szovjetek akkor zárták körül Budapestet, amikor Nagy Imre az utcán kibontakozott fehér-terror ellen Kádár János ismételten hangoztatott kérése ellenére, egyetlen szót sem szóltak, egyetlen intézkedést nem tettek és idebent a parlamentben már csak a vak nem láthatta, hogy a kormány jobbfelé rohan és a vezetők egymást próbálják túllicitálni a reakciónak adott engedményekben.

A szovjet csapatok szerencsénkre itt voltak Budapest környékén és az országban, és amikor Kádár János látta, hogy a Nagy Imre kormánytól semmit sem lehet remélni az ellenforradalom, a gyilkos fehér-terror letörésére, néhány hűséges politikai barátjával ót tudott jutni a szovjet csapatokhoz, segítségüket kérte nem magának, hanem a magyar népi demokráciának a magyar népnek.

Ezért van most Magyarországon népi hatalom, s az is marad.

(Hosszantartó lelkes taps.)

Dobi István ezután a többpártrendszer kérdésével foglalkozott.

— Szocializmust többpártrendszer ben is lehet építeni, erre van példa, de ez csak ott lehetséges, ahol a többpártrendszert — ha megvan — a szocializmus építésének szándékával tartják fenn, vagy —< ha nincs meg — ezzel a szándékkal fognak hozzá a pártok szervezéséhez.

Nagy Imréék esetében sem az egyikről, sem a másikról nem volt szó, de nem is kerestek ilyen biztosítékokat. Egy este határozatot

hoztak, hogy visszatérnek a többpártrendszerhez. Olyképpen, hogy kisgazdapártiad kommunisták, szociáldemokraták és parasztpártiak ve. gyenek részt a kormányban. Arra senki sem fordított figyelmet, hogy a pártok felélesztéséből zűrzavar támad és nem gondoskodtak garanciáról, hogy a koalíciós kormány ne kapitalista, hanem szocialista politikát folytasson.

Amikor láttam, hogy különböző hivatalos iratokból, amelyekben — „Népköztársaság“ meghatározása előfordul, az államminiszterek szorgalmasan kihúzogatják a „nép“ szót és marad egyszerűen a . köztársaság“ — világos volt előttem, hogy

amelyik kormány ilyen egyszerűen elintézni véli Magyarország államformáját, annak nem

igen fájhat a feje a szocializmus miatt.

Ezután arról szólott, hogy mi történt a pártokban és számuk hogyan szaporodott két nap alatt két tucatra.

— Sok volt a karrierista, s a szer- vezkedők között nem tudni hányán gondoltak a szocializmusra, voltak-e egyáltalán ilyenek közöttük.

— A húszféle új pártról nem sokat tudok — mondotta. A szociáldemokratákról van valami mondanivalóm, helyesebben nem is az enyém, hanem Kéthly Annáé. (Derültség.) Mielőtt külföldre utazott volna, egyik barátommal hosszasan elbeszélgetett itt az országházban Megdöbbentően beszélt a városban tomboló fehér-terorról, és a fékevesztett embervadászatról. Kéthly Annának a szavait idézem. Szemétdombnak nevezte újjáalakult pártját és élete szerencsétlenségének mondotta, hogy érre a szemétdombra kell felülnie elnöknek. (Derültség.)

Ezután beszélt a Nagy Imre-kor- mány jobbratolódásáról.

— Nagy Imre körül kialakult egy szűkebb kör, amely akkor innen a parlamentből igen nagy szolgálatot tett a7 ellenforradalomnak. Ez a Nagy Imre-féle kör a minisztertanács ban fokról-fokra haladt a szovjetelle- nességben, jelentkezett a jobbratoló- dás a katonák dolgában.

Mindszepty szerepe

Az ellenforradalmi vezető katonák nyugati kapcsolatai világosan felismerhetőek voltak és később érezni lehetett valami katonai diktatúra előkészítését, amelynek alighanem Maiéter lett volna a vezetője. Azonban november 4-e megakadályozta a katonai diktatúrát. Jelentkezett a jobbratolódás abban, ahogyan a kormány kezelte a pártokat. A legképtelenebb pártalakulások bejelentését elfogadták tudomásulvették, de különös figyelmet szenteltek a Mind- szenty körüli mozgolódásoknak. — Mindszenty a budai várban levő pri- mási palotából tisztelgő látogatásra készült ide az Országházba, csak amikor üzentek neki, hogy ne jöjjön, mert a kormány embere; hozzá mennek tisztelgő látogatásra, akkor egyszerre kezdte magát megint valam; első zászlósúmak érezni és ettől kezdve úgy is viselkedett. Három napig püspökjárás volt itt az Országházban és végül a prímás rádióbeszédében már annak a nagyúrnak a gőgjével beszélt, ak; elevenek és holtak felett ítélkezik, s a földet mindenesetre visszakövetelte az uraknak. Arról sem érdektelen megemlékezni hogy (Folytatás a 2. oldalon.)

— A Népköztársaság alkotmányának rendelkezései értelmében jelentést kell tennem az Elnökj Tanácsnak az országgyűlés 1956. évi augusztus 3-án berekesztett ülésszaka óta kifejtett működéséről — kezdte beszédét, majd arról szólt, hogy az ellenforradalom alatt is sikerült fenntartani a Népköztársaság Elnöki Tanácsának ,az országgyűlés szünetelése idején működő legmagasabb állam hatalmi szervünknek működését, a jogi folytonosságot. Hangsúlyozta, hogy ami ebben az országban október 23 óta történt, olyan események sorozata, amelyekről — ha hűséges munkásai és harcosai vagyunk a szocializmus új világának, — minél többet kell beszélgetnünk, tanácskoznunk, vitatkoznunk, hogy okuljunk a tapasztalatokból.

— Meggyőződésem, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőiben megvan a tisztánlátás és az elhatározottság, hogy a múlt évek sikereinek és tévedéseinek tanulságait levonják és kialakítják azt a politikát, amely hazánkban a szocializmus egészséges ütemű építkezésének, dolgozó népünk felemelkedésének érdeme szerint való nyugodt boldogulásának politikája lesz. Meggyőződésem azokra a tapasztalatokra támaszkodik, amelyet november 4 óta a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetőivel való együttmunkálkodás során szereztem.

A Magyar Dolgozók Pártjában már 1956 októbere előtt jelentős lépések történtek a korábbi hibák jóvátétele, a szocialista demokratizálódás meggyorsítása érdekében.

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa, az országgyűlés augusztusi ülésszaka után a pártból indult egészséges kezdeményezések értelmében végezte munkáját. A tanácsüléseken mind gyakrabban hangzottak el értékes, alkotó célú javaslatok. Október 29-re összehívtuk az országgyűlést, erre az ülésszakra azonban az ellenforradalmi események következtében már nem kerülhetett sor.

— A Népköztársaság Elnöki Ta-