Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1957-05-26 / 122. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957 MÁJUS 26. Tolna megyei /fUiu4<kí& Gyermek szépségversenye BODROGI KLÁRIKA Szekszárd. TAKÁCS KLÁRIKA Nagydorog. SALAMON OLGA Nagymányokj HRADEK JUDITKA Szekszárd. A GYERMEK SZÉPSÉGVERSENY HÍREI A Népújság gyermek szépségversenye az elmúlt vasárnap óta a következőképpen alakult: Kovács Esztike Szekszárd, Füstös Józsika Szekszárd, Sükri Marianne Szekszárd, Mihalidesz Erzsiké Madocsa, Vaszkó Mária Szekszárd, Komlós Mária Bonyhád, Angyal Mártika Szekszárd, Michl Gabika Szekszárd, Ranga Robika Paks, Bernáth Már- tuska Szekszárd és Weisz Györgyike Tamási vezetnek a versenyben. Nagy számban kaptak még szavazatot Simon Lacika és Zsuzsika, Ördög Attila és Blézer Ibolyka Szekszárd és Porubszky Iván Iregszem- cse. Közöljük olvasóinkkal, hogy a gyermek szépségversenyünkre beküldött fényképek, melyek május 10-ig beérkeztek, leközlésre kerülnek. ]ózsef Attila: w Lehunyja kék szemét az ég, lehunyja sok szemét a ház, dunna alatt alszik a rét — aludj el szépen, kis Balázs. Lábára lehajtja fejét, alszik a bogár, a darázs, vele alszik a zümmögés — aludj el szépen, kis Balázs. A villamos is aluszik, s míg szendereg a robogás, álmában csönget egy picit — aludj el szépen, kis Balázs. Alszik a széken a kabát, szunnyadozik a szakadás, máma már nem hasad tovább — aludj el szépen, kis Balázs. Szundít a labda, meg a síp, az erdő, a kirándulás, a jó cukor is aluszik — aludj el szépen, kis Balázs. A távolságot, mint üveggolyót, megkapod, óriás leszel, csak húnyd le kis szemed — aludj el szépen, kis Balázs. Tűzoltó leszel s katona! Vadakat terelő juhász! Látod, elalszik anyuka — aludj el szépen, kis Balázs. A HÉT humora 3ön arra egy vándor... Egy vidéki levélhordó napi 30 kilométert talpal. — Ma egyetlen lap miatt két kilométert kell gyalogolnom — panaszolja egyik nap. Jön arra egy vándor és így szól: — Miért nem küldi el a lapot postán? * A szerkesztő felesége azon sopánkodik, hogy férje elhanyagolja. — Csak a munkájának él. Néha szinte már azt kívánom, bár lennék egy kézirat, akkor legalább velem is foglalkozna! — sóhajtja. Jön arra egy vándor és így szól: — Ne kívánjon ilyet. Még vissza- küldené az alkotónak ... • Hat éve utazom már ezzel a vonattal, de még ilyen sok utast sohasem láttam — mondja az egyik utas szomszédjainak. Jön arra egy vándor és így szól: — Hat esztendeje? Te jóságos ég, mondja melyik állomáson szállt fel? S<záLLj költ... Rövidesen megkezdi működését a szekszárdi Babits Mihály Irodalmi Színpad A szekszárdi Babits Mihály Irodalmi Társaság előadásai eddig is rendkívül népszerűek, látogatottak voltak. A Szekszárdon megrendezett irodalmi estekben, a falusi szavalóestekben mindig többszázan gyönyörködtek, s a Társaság legutóbbi szekszárdi irodalmi estjén kicsinek bizonyult a járási kultúrház nagyterme. A Társaság most efaatározta, hogy rendszeresíti irodalmi estjeit, előadásait. Ezért a Társaság keretében megalakította a Babits Mihály Irodalmi Színpadot, amely rendszeres előadásokat tart nemcsak Szekszárdon, hanem a megye más helyein is. As első előadásra június 17-én, hétfőn este kerül sor, amikor „Szállj költemény” címen rendez szavalóestet a bemutatkozó Irodalmi Színpad. Az est keretében a magyar és a világirodalom legszebb verseiből mutatnak be egy csokorravalót. Arany, Petőfi, Vörösmarty, Ady, Tóth Árpád, Kosztolányi, József Attila versein kívül megszólalnak Villon, Goethe és Burns költeményei is, míg a szekszárdi költők közül Jánosy Zoltán, Miszlai György és Sió Sándor verseit szólaltatják meg. Az irodalmi est vendégeként ismét fellép Szekszárdon Szakáts Miklós, a Néphadsereg Színházának művésze, akinek versmondó művészetében már gyönyörködhettünk Szekszárdon. Rajta kívül Szentgyörgyi Kálmán, Lányi Géza, Szalai Tibor, Lakatos Mária, Rácz Erzsébet és Dávid Ágnes szaval, Horváth Lajos dr. pedig Babits Mihály Jónás könyvét adja elő. Az est bevezetőjét Csányi László tartja. Az irodalmi részt gazdag zenei műsor egészíti ki, amelynek keretében Hu- sek Rezső Bartók-műveket zongorázik, Falus Edith pedig Schubert-dalokat énekel. Az 1957-évi kulturális fejlődésről tárgyal kedden kibővített végrehajtóbizottsági ülésen a Tamási Járási Tanács A kormány programja részletesen az első helyen beszél az ország kulturális állapotának megjavításáról. Kádár János elvtárs már az első nyilatkozatában első helyen említette a rend megteremtésének fontosságát kulturális téren, dolgozó népünk érdekében. Legutóbb az országgyűlés is első helyen említi a kulturális téren megoldásra váró feladatokat, a zűrzavar tisztázását... Az elmúlt években a községfejlesztési terveknek volt egy hibája, mely szerint olyan terveket vettek fel a községfejlesztési tervbe, amely megvalósítása nem volt kivitelezhető a rendelkezésre álló pénzmennyiségből. Ezen túlmenően nemcsak gyakran felaprózták hanem halmozták is a feladatokat. A tervek szerint a járás területén ebben az esztendőben súlyponti feladatként tekintik a kultúrmunka gyökeres megjavítását, erre a területre próbálják összpontosítani a fő erőket. Hogy a fő erőket ebben az évben kulturális munkára fordítják a tamási járásban, nagyobb anyagj támogatással is, az véglegesen kedden, május 28-án dől el a járási tanács kibővített végrehajtóbizottsági ülésén, melyet a község kultúrházában tartanak. A járás területén 12 kultúrház van, melyeknek mindegyikére ráférne egy kis javítás, de különösen hiányzik ez a járási székhely kultúrházánál, amelynek állapota nem mutat példát a községekből ideérkező kultúrmun- kásoknak. A járás területén több haladó hagyomány vár feldolgozásra ma is, melyek további mellőzés esetén a feledés homályába vesznek. Komoly feladat vár a járás kultúrmunkásaira a könyvtárak munkájának, ellátottságának megjavítása területén is. aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaj Szép tervek flparhanton A paraszt hazafelé hajtja tehenét a rétről. Egy városból érkezett látogató megcsodálja a tehefiet, majd megkérdezi az egyik járókelőtől: — Mennyi idős lehet ez a tehén? —• Két éves *— kapja a választ. — S honnan tudja ezt megállapítani — tudakozódik tovább. — A szarváról. — Na, de ilyet! Hát ez meg, hogy lehetséges? — álmélkodik a városi. Jön arra egy vándor és így szól: — Hát nem látja, hogy két szarva van? Aparhanton április 29-én alakult meg a KISZ-szervezet, s a fiatalok már az alakuló gyűlésen nagyszerű tervek megvalósítását javasolták. A községi kultúrház kicsinek, bizonyul egy-egy előadás alkalmával, s azt tervezik, hogy kibővítik azt épületet. A fiatalok színdarabot tanulnak. Június kilencedikére tervezik a „Csavargó lány” című három felvonásos színmű bemutatását, melynek teljes bevételét a kultúrház bővítésére fordítják. Lelkes odaadó kultúrmunkájukért dicséret illeti a fiatalok közül Kerekes János KISZ titkárt, Borza Etelt, László Rózsát és Ferencet, valamint Juhász Mihályt. A kultúrház bővítésénél, — mivel a bevételből, valószínű nem futja az összes költségre — társadalmi munkával is segítenek a fiatalok és a község dolgozói. A bővítéshez szükséges anyagot a kultúrház udvarán lévő mellék- épület lebontása útján nyerik. ‘«»ooooooooocMoocoCTxiooooooooooooooooonoooooooooooooooocioocoooooononooonciiinnnnnooooooeoooooeaot Mit játszanak Mucsfán? A mucsfai kultúrcsoport eddig ritkán tapasztalt lelkesedéssel dolgozott az elmúlt hetekben, hónapokban, s dolgozik még ma is. Színdarabot tanultak, fáradságot nem kímélve készültek a bemutatóra, s utána a sikereken felbuzdulva, vidéken is bemutatták a darabot. A szereplők közül lelkesedéséért, jó játékáért feltétlenül dicséret illeti Bollonya Mária, Biliczky József, Csoboti Mária, Mészáros István és Fehérvizi István színjátszókat. A kultúrmunka itt, ebben a községben összefonódik a fiatalok sporttevékenységével. A sportolók legnagyobb része megtalálható a kultúrháznál folyó munkában is, éppen ezért úgy határoztak, hogy az előadások bevételének egy részén sportfelszerelést vásárolnak a fiatalok részére. A most bemutatott darabbal nem zárják le tevékenységüket, továbbra is játszani, szerepelni akarnak a nyári munkák ellenére is. Nem egybefüggő, háromfelvonásos darabokat tanulnak meg, hanem rövid jeleneteket, amiknek a betanulása nem jelent nagyobb elfoglaltságot egy-egy szereplő számára. Ilyen rövid jelenetekből összeállított előadást a jövőben sűrűbben, körülbelül három-négyhetenkint akarnak rendezni. A legközelebbi ilyen előadást pünkösdkor rendezik, sportbállal egybekötve. Amikor megkérdeztem, hogy melyik színművet játszák, hogy ilyen nagy sikere van a környéken, nyugodt választ kaptam: Egy népszínművet, a Gyímesi vadvirágokat... Nap mint nap beszélünk, vitatkozunk kultúrpolitikáról, országos probléma ez, mert színházainknál és műkedvelő csoportjainknál is van elég javítani való ezen a téren. Kétségtelen, hogy kevés jó, mai témájú darab áll rendelkezésére a rendezőknek, s ez a kis válogatási lehetőség is hozzásegíti őket ahhoz, hogy a padlás poros könyvei közé nyúljanak és ott próbálnak előadásra alkalmas színművet előkeríteni. Valószínű, hogy így jutottak Mucsfán is a Gyímesi vadvirágokhoz. A rendező, lehet, hogy nem is tudja, hogy mit lehet, mit nem lehet játszani, ő úgy látja, hogy a színmű jó, a községi tanács pedig anélkül, hogy alaposabban megnézné a színművet, megadja az engedélyt a bemutatásra... A járás kultu- rák's vezetői késve, csak a bemutatás előtt — ez a jobbik eset — vagy már a harmadik, negyedik vendégszereplés után hallják csak meg, hogy mit is játszik a járás valamelyik kul túrcsoportja. Sok járási vezetőnek az a kérése, ha ők felelősek a járás kulturális életéért, akkor legalább annyi joguk legyen, hogy ők adják az engedélyt a kultúrcsoportoknak egy-egy színdarab bemutatásához. Ebben az esetben nem fordulhat elő, hogy olyan színművet játszanak a csoportok, mint a Gyímesi vadvirágok. B. G. KAJTÁR PALIKA Kalaznó. NAGY KATIKA Alsónyék.:
