Tolna Megyei Népújság, 1957. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1957-05-19 / 116. szám

1957 MÁJUS 19. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1 * f Üzemünkben is alkalmazni kell a teljesítménybér esést A Tolna megyei Népújság március 28-i számában cikket közölt arról, hogy melyik bérezési rendszer helyes és ösztönző a termelési eredmények fokozására. Megvizsgáltuk vállala­tunk, a Bonyhádi Zománcgyár bé­rezési helyzetét és megállapítottuk, hogy a bérezés jelenleg alkalmazott formájának több hátránya van. ezért indokolt azon változtatni. Üzemünkben az ellenforradalmi események előtti időszakban a mun­kások 70 százaléka darabbérben, míg a többi prémiumos időbérben dolgozott. A darabbér ilyen nagy­mérvű kiterjesztése helytelen volt, mert számos olyan — nem közvet­len termelő — munkahelyen is alkal máztuk, ahol a teljesítmények nem voltak helyesen mérhetők. A közvetlen termelőmunkában al­kalmazott darabbérezésnek is meg volt az a hátránya, hogy csupán a termelés mennyiségi növelésére ösztönzött, ugyanak­kor a minőség és a gazdaságos­ság javítására nem. Ennek következménye az elmúlt években az volt, hogy az előállított termékek minősége fokozatosan rom lőtt. Ehhez hozzájárult az is, hogy a csökkentett értékű árut termelő dolgozó teljesítményének nem meg­felelő bért kapta, mert a legtöbb esetben nem volt megállapítható, hegy ki okozta a selejtet. A minőség nagyfokú romlására vezetett továbbá az is, hogy helyte­lenül értelmezték az emberi teljesítő képesség határát. A „korlátlan“ túl­teljesítés lehetősége oda vezetett, hogy a munkások gyakran munka­erejük túlzott igénybevételével, zésével „növelték“ teljesítményü­ket. Bár a darabbérezés a mennyiségi termelésre hat ösztönzően, a hibák okát mégsem magában a darabbére­zésben kell keresnünk, hanem annak nem megfelelő alkalmazásában. A darabbérezésnél rendkívül alacso­nyak voltak az alapbérek. Ahhoz, hogy a dolgozó megfelelő keresetet elérjen, magas teljesítményre kellett törekednie. Annak ellenére, hogy a kifizetett bérek és a termelés közti arány nem volt kielégítően ellen­őrizhető, az ellenőrző adminisztrá­ciós létszám aránylag magas volt. Az ellenforradalmi események után a kormány a bérezési rendszerek kötöttségét megszüntette és a vál­lalatok vezetőségének és munkás- tanácsának a bérezési formák meg­választásánál lényegében szabad ke­zet adott. Vállalatunknál a prémiu­mos időbér rendszert vezettük be. A kormány által engedélyezett béreket az 1956. év harmadik negyedévi zo­máncedény termelés 85 százaléká­nak elérése esetén fizetjük ki. A 100 százalék elérése esetén meghatá­rozott összegű prémium kerül kifi­zetésre. A munkások premizálás szempontjából három csoportba van nak besorolva attól függően, hogy a termelés alakulására milyen befo­lyással bírnak. Az elért termelés alapján az egyes csoportok dolgozói egyenlő arányban részesülnek a prémi­umban. E bérezési rendszer nem igazságos mert nem teszi lehetővé, hogy a szorgalmas, jól képzett munkás töb­bet keressen, mint a kevésbé szor­galmas, hanyag, gyenge képzettségű. A munkások többsége nem veszi jó néven ha a jól dolgozók keresete, azonos a gyengébbekével. is meg kell találni és alkalmazni azt a helyes teljesítménybérezést, ami — a múlt hibáit kiküszöbölve — ösztön­zően hat a mennyiségi termelés mel­lett a minőségi és gazdaságossági követelmények megvalósítására is. Üzemünkben — mivel tömeggyártó jellegű üzem — legindokoltabb a darabbérrendszer helyes alkalmazá­sa, de a réginél lényegesen kisebb területen. A minőség és a gazdaságosság megfelelő érvényesítése érdeké­ben a túlteljesítésnek bizonyos határt kell szabni. Ez kiküszöböli a kereseti arányta­lanságok kialakulását, a keresetek­ben jobban érvényre juttatja az egyes munkások szakképzettségét, munkájuk minőségét. Segíti a minő­ségre és gazdaságosságra való ösz­tönzést is, hogy nem hajszolja bele a munkást a mennyiségnek, a minő­ség és a gazdaságosság rovására tör­ténő túlteljesítésébe. A termelékeny­ségnek pedig a munkaszervezés, az alkalmazott technikai és technoló­giai megoldások tökéletesítése révén kell emelkednie. A teljesítménybérezés régi hibái­nak kiküszöbölésével és a helyesen alkalmazott darabbérrendszer beve. zetésével közelebb kerülnek egy­máshoz a munkások egyéni érdekei és a népgazdaság érdekei. A helyes bérrendszer kialakítása és alkalma­zása ösztönzően fog hatni, mert a helyes kereseti arányok megmarad­nak, a termelés gazdaságossága meg­javul és nagyobb lesz a vállalati nyereségből való egyéni részese­dés is. Mauk István a Bonyhádi Zománcgyár munkástanácsának elnöke. — ÜGYELETES ORVOS. Vasár­nap, május 19-én ör. Scherer Sándor tart ügyeletes orvosi szolgálatot. La­kása Beloiannisz-utca 27. Telefon­száma: 26—88. * — A KISZÖV-NEK 1956. I. negyed­évében 261.200 forint, most 1957. I. negyedévében viszont ennek többszö­röse, 628.100 forint volt a tiszta nye­resége. * — GRÖNLANDNAK ,a világ leg­nagyobb szigetének első taxija a kö­zelmúltban kezdte meg szolgálatát. A taxi, amelyet Paulsen kőműves vezet, a kikötő és a kis települések közt köz­lekedik s egy hozzákapcsolt pótko­csin mindjárt az utasok nagyobb cso­magjait is elszállítja. * — ÖCSÉNY EGYÉNI GAZDÁI az idén tavasszal mintegy 25 hold terü­leten végeztek vegyszeres gyomirtást. A vegyszeres gyomirtó a gazdák között igen népszerű lett, s már többen je­lezték, hogy a jövő évben sokkal na­gyobb területen kívánnak vegyszeres gyomirtást végezni. * — AKI JÁTSZIK, AZ TALÁL — feltéve, ha szerencséje is van. Sümegi Mihály, a Szekszárdi Erdőgazdaság Szállító Vállalatának gépkocsi veze­tője eddig rendszeresen totózott, de sohasem nyert. A lottón, úgy látszik, nagyobb a szerencséje, mert a máso­dik jutalomsorsoláson turacsónakot nyert egyik szelvényével. A szeren­csés nyertes már megkapta a nyugtát a csónakról és a közeljövőben, tekin­tettel a nyári időszakra, felutazik Pestre, hogy átvegye a nyereményt. * — EGYMILLIÁRD golyóstollat gyártottak világszerte 1957-ben. Az österreichische Volkstimme közlése szerint a golyóstoll feltalálója magyar ember, az Argentinéban élő Biró József. — AZ ELLENFORRADALMI ese­mények következtében Dalmandon az elmúlt évben feloszlott a termelőszö­vetkezet. Most 14 család elhatározta, hogy újból termelőszövetkezetet ala­kít. * — RÖVIDESEN elkészül az új pál- fai Sió-híd. Jelenleg még a Hídépítő Vállalat munkásai dolgoznak a hí­don de a közeljövőben már megin­dulhat a forgalom. A hidat valószínű­leg május végén, vagy a következő hónap elején adják át. * — A SVÁJCI KORMÁNY nemrég alkotmánymódosító javaslatot terjesz­tett elő a nők választójogának bizto­sítása érdekében. A javaslat fölött a jövő évben népszavazás dönt. Ezen a népszavazáson csa^ férfiak vesznek majd részt. Svájc ugyanis az egyedüli európai ország, ahol a nőknek nincs szavazati joguk, sőt, egyes vélemé­nyek szerint nem is valószínű, hogy a férfiak megadnák ezt. * — A BONYHÁDI KOLLÉGIUM­BAN nyáron pedagógus üdülő lesz — mint ahogyan erről lapunkban már hírt adtunk. — Az üdülő iránt ország­szerte óriási az érdeklődés. Eddig több mint 40 városból 120-an jelent­keztek. Csak Debrecenből egy 15—20 főnyi kollektíva jelentkezett a bony­hádi üdülőbe. * —< ORSZÁGSZERTE egyre inkább emelkedik a takarékkönyvek száma és a takarékbetétek összege. Tolna megyében január elsejétől április 30-ig mintegy 8.4 millió forinttal nőtt a takarékbetétállomány — az Orszá­gos Takarékpénztár közlése szerint. a minőségi és gazdaságossági követelmények elhanyagolásával teljesítették túl normájukat. A kifizethető béreknek felső határa nem volt — így egyes munkások megszegték a technológiai fegyelmet és a tömeggyártás jellegzetességei­ből eredő ellenőrzési nehézségeket kihasználva, hamis adatok bejegy-* Az igazságos bérezés teljesít­ménybér nélkül elképzelhetetlen, mert csak a teljesítménybérezés segíti elő az egyéni ösztönzésen keresztül — a vállalat gazdasá­gos működését. A több, jobb, gazdaságosabb terme­lés eddig is fontos kérdése volt gaz­dasági életünknek, azonban ma kü­lönös jelentősége van népgazdasá­gunk számára. Ezért vállalatunknál z asztalon egy vázában fehér virág. Csendes a munkaterem. Csak egy-két munkásnő tevékenykedik még, kezében seprővel és né- hányan még a gépeket törlik le kóccal. Műszakváltás. A gépeket ilyenkor leállítják és előkészítik a következő műszakra. A technikusom ellenőrzik a futóberendezéseket, a kapcsolókat, villanymotorokat. Szokatlan kép fogadja most a kendergyárba érkezőket. Aki azelőtt Dunaföldvpron járt, az most rá sem ismerne a gyárra. A hatalmas csar­nokban csak egy gépcsoport van. Még az utolsó szerelés nyomait is észre lehet venni egy-két lógó kábelon, de már működik az országban elsőként a csehszlovák gyártmányú kenderturbina. Már egy hét óta próbaüzemeltetik a gépeket. S csalódtak a gyár ve­zetői és a dolgozók is. Ugyanis nem számítoltak arra, hogy a csehszlovák gyártmányú gépek így bírják majd a magyar kendert feldolgozni. A leg­rövidebb kenderből is jóminőségű szálat tudnak előkészíteni fonodái fel­dolgozásra. Két óra. A második műszak beosztottjai elfoglalják helyüké* a gép mellett. Indul a gépsor. Halk zümmögésekkel ,a villanymotorok sebes­forgásba kezdenek. És leáll egyszerre minden. Valahol nehezen indui a motor és ilyenkor az induláskor még nagyon kell vigyázni. Nem automata ez a gépsor de ha valaki ismerte a kendertilolás és kikészítés menetét, az mindjárt azt mondja ez egy egész automata be­rendezés. Mosf például a nehéz fizikai munkát igénylő tilolást teljesen megszüntették. A kendergyárban többet nem tilolnak kézzel. Gábriel Mária egyik fiatal tilos mosolyogva mutatja kezét: ,,Többet nem lesz az ujjunk összeverve. Itt nem kell attól félni, hogy a tilolapá- tok szétverik az ujjúnkat. És nagyon könnyű és tiszta az új géppei dol­gozni. Három éve tilolok már, de úgylátszik, ennek befellegzett, jobb is ez így. Úgy gondolom, így sem csökken a keresetünk és sokkal köny- nyebben tudunk majd dolgozni, nem fáradunk úgy el. Meg aztán port sem kell annyit szívni, mint eddig. Május 16-tól már két műszakban üzemeltetik a kenderturbinát. A tel­jesítménye óránként eléri az egy mázsát. Kevesebb munkást foglalkoztat a gép és sokkal nagyobb szálkihozatal van, mint a kézitilolássál. A gép teljesítményéhez hasonló mennyiséget ezideig harminc dolgozó készítette el, most 15-en végzik, ezt el, könnyebben és jobban. Uj gépekkel új kikészítést módszerrel dolgoznak most már Dunaföld- váron. S örülnek a dolgozók, hogy ilyen gépi berendezésük van. — ÁCS— 'Bíróóági HÍREK T. Gy. 17 éves, Paks, Biritó pusztai lakos állami gazdasági kocsis az 1956 október 23-a utáni események alkal­mával egy 7.65 mm-es tár és lőszer nélküli pisztolyt talált, amit lakására hazavitt. Időközben megismerkedett Tibai István 32 éves paksi (Csámpa pusztai) lakossal, aki elkérte tőle a pisztolyt. 1957 február 8-án át is adta neki. Tibai másnap a pisztollyal a Biritói Állami Gazdaságba rendezett bálba ment, ahol a rendőrség motozás foly­tán a pisztolyt nála megtalálta. A paksi járásbíróság fegyverrejte­getés bűntette miatt a fiatalkorú T. Gy.-t 3 hónapi felfüggesztett börtön- büntetésre ítélte, míg Tibai Istvánt 5 hónapi börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet nem jogerős. Társadalmi tulajdon elleni rongálás és súlyos testisértés bűntettében mon­dotta ki bűnösnek a bíróság Selyem Titusz 56 éves tsz-tag, Selyem Ferenc 29 éves tsz-tag és Rácz István 24 éves bányász, mindhárman mucsfai lako­sokat azért, mert 1956 szeptember 1-én a mucsfai földművesszövetkezet italboltjában vitatkozásból kifolyólag verekedést kezdtek, melynek során a kocsma berendezési tárgyait és ital­készletét (1382 forint értékben) össze­törték, illetve tönkretették. Kasler Antal kocsmárost pedig tettleg bán­talmazták, aminek következtében ne­vezett 8 napon túl, de 20 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A bíróság ezért mindhárom vádlot­tat 2—2 hónapi börtönbüntetésre ítélte és kötelezte őket az általuk okozott 1382 forint kár megtérítésére. A börtönbüntetés végrehajtását a bí­róság 3 évi próbaidőre felfüggesz­tette. Az ítélet jogerős. * Árdrágító üzérkedés bűntettében mondotta k[ bűnösnek a bíróság Ga- lácz Géza 50 éves bányász, györei la­kost, mert 1956 decemberétől 1957 január közepéig terjedő időben, an­nak ellenére, hogy hentes és mészáros iparengedéllyel nem rendelkezett, négy esetben szarvasmarhát vásárolt azokat leölte s a húst kimérte. A bíróság 6 hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre, mint főbüntetésre és 500 forint pénzbüntetésre, mint mellékbüntetésre ítélte. Az ítélet jogerős. Fokozottabb {jgyeimet a burgonyabogár keresésére és irtására A növényvédelmi szakemberek tá­jékoztatása szerint a megyében nap­ról napra nagyobb területeken lehet találni burgonyabogarat. Ezért fel­hívják a megye burgonyatermelői­nek figyelmét, hogy nagy gondot for­dítsalak burgonyatáblájuk figyelé­sére. S több gazda kérésére ismétel­ten közöljük, hogy mi az eljárás ott, ahol burgonyabogarat találnak: Ha kisebb területen észlelik a kártevőt, akkor a gazdának kötelessége ezt összeszedni és megsemmisíteni. Fer­tőzés esetén permetezéssel, vagy porozással kell irtani. — DDT olajos emulsio vagy Hungária Matador — — díjmentesen áll a termelők ren­delkezésére. Három holdnál nagyobb összefüggő burgonyaterületen a növény védő állomás díjmentesen végzi a kártsjvők vegyszeres irtását. Ez esetben a termelőnek kötelessége je­lenteni a tanácsnál a kártevő megje­lenését, a tanács illetékes szakem­bere felveszi a kapcsolatot a növény védő gépállomással. SOK LÓ, KEVÉS SZARVASMARHA A SZEKSZÁRDI VÁSÁRON Legutóbb, május 13-án országos állat és kirakodó vásár volt Szek- szárdon. A kirakodó vásár olyan kicsi volt, hogy említésre nem is érdemes. Az állatvásár viszont an­nál nagyobb volt. Különösen lóból és sertésekből hajtottak fel sokat a Tolna megyei gazdák. A lónak az ára a szekszárdi vásáron viszony­lag alacsonyabb volt, mint a me­gyében a közelmúltban megtartott vásárokon. Egy jó igásló 5—7 ezer forintért cserélt gazdát. Ez azzal magyarázható, hogy jóval nagyobb volt a kínálat, mint a kereslet. A lo­vakhoz hasonlóan sertésekből is nagy volt a felhozatal a vásárra. De itt inkább csak a választási mala­cok iránt volt nagyobb a kereslet. Egy pár választási malac 450—600 forintért cserélt gazdát. Mindenki­nek feltűnt azonban a szekszárdi vá­sáron, hogy szarvasmarhákból ke­veset kínáltak eladásra, s magas árat kértek a gazdák. Egy jó tehénért 6 —8 ezer forintot is elkértek. A keres let nagy volt a szarvasmarhák iránt, de vevők inkább csak érdeklődtek, nem igen vettek, mert sokalták a kért árakat. így nagyon kevés szarvasmarha cserélt gazdát leg­utóbb a szekszárdi vásáron. VEGYSZERES GYOMIRTÁSSAL TISZTÍTJÁK A LEGELŐT A fácánkerti Növényvédő Gépál­lomás a közelmúltban kísérletkép­pen egy nagyobb kiterjedésű lege­lőn vegyszeres gyomirtást végzett. Megpróbálták, hogy a DIKONIRT elnevezésű vegyszer milyen hatással van a legelőkön található tüskés gyo mekra. Az eredmény várakozáson felüli. Egy héttel a permetezés után a gyomok teljesen elpusztultak. Ép­pen ennek alapján a növényvédő gépállomás vezetői úgy határoztak, hogy mivel az idő most a legalkal­masabb a vegyszeres gyomirtásra, elvállalják a községekben lévő le­gelők vegyszeres gyomirtását. Bő­vebb felvilágosítást a növényvédő gépállomás ad. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom