Tolna Megyei Népújság, 1957. április (2. évfolyam, 78-100. szám)
1957-04-21 / 94. szám
4 TOLNA MEGYEI NÉPŰJSAG 1937. ÁPRILIS 81. Miszlai György: LISZT Buni Gésa: Világjáró utódnak állomása vol^ egykor itt, e lankák -alji város, s gyújtott borával zengő látomásra dalok királya, égő égi jár ősz. Fényedből itt is hullott egy sugárka, s melengetőén simítja meg szívünket. Itt orgonáit föl álmodon az ária, akkordja bennük most *s egyre lüktet. ölébe veszt s elringat, mint a dajka: föloldódunk egy lágycsengésű dalba, s megcsap lehellete a végtelennek... A dallamok lelkedtől istenülnek, ujjongva gyors villámszámyákra ülnek, és röptűkben a fénylő égbe zengenek!... Ä naki kultűrházhan húsvéfkor már előadást tartanak Érdekesek a naki emberek, elhatározták, hogy építenek egy kultúr- házat, mert szükségük van rá, s addig nem is tágítanak elhatározásuktól, amíg kész nem lesz. Pár évig vártak, hogy kapnak állami támogatást az építkezéshez, de megúnták a várakozást és most a maguk erejéből már majdnem fel is építették a kultúrházat. Ezt a „majdnem felépítést“ természetesen, nem úgy kell érteni, hogy a falak már állnak, de tető még nincs az épületen. Nem. Az épület teljességéből a külső vakolás és egy-két apró munka van még vissza. Ez azonban nem okoz különösebb akadályt a meginduló munkában, mert ma már színdarabot mutatnak be a helyi kultúr'csoport tagjai az új épületben. A darab, a Szabin nők elrablása. Hadd említsük meg néhány szereplőnek a nevét is: Tóth István, Kaposi Ilona, Nagy István, Vörös Rózsa, Bóna Dezső, Kelemen Piroska, Fülöp Ferenc, Durczi Mária... Az előadást megtartják, pedig még állandó ülőhelyeik nincsenek, s az így jelentkező nehézséget úgy oldják meg — tréfásan mondták, hogy elindítanak „egy szék mozgalmat”, mindenki visz magával egy széket az előadásra, amelyet ott is hagy mindaddig, amíg a községnek pénze lesz arra, hogy székeket vásároljon. A kultúrház építkezései eddig 170 ezer forintba kerültek, s ebből 50 ezer forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá az építkezéshez a község lakói. Erről a kultúrházról igazán elmondhatják majd a nakiak, hogy az övék, mert teljesen a maguk erejéből építették. KULTÚRHfREK Dombóváron lelkesen készülnek a május elsejei ünnepségekre, az előkészítő bizottság a lakosság szórakoztatásának biztosításáról is gondoskodott. A felvonulás után, délután sportműsorok és kultúrműsorok kezdődnek. A sportműsorban labdarúgás és a szabadtéri színpadon boxmérkőzés szerepel. A délutáni órákban a kultúrházban bábszínház bemutató lesz a gyerekeknek. A komolyabb kultúrműsor este hat órakor kezdődik. A kétórás műsort a dombóvári együttesek adják; be is elmennek, ma például Kocso- lán szerepelnek, a közeljövőben pedig Kaposváron lépnek fel. A kultúr ház vezetősége tánckarral alkarja kibővíteni az együttest, melynek szervezése már folyamatban van. ♦ Április 20-án a Szent láng című darabbal, melyet nemrég a rádió is közvetített, vendégszerepei a Kaposvári Csiky Gergely Színház Dombóváron. * Dombóváron ismeretterjesztő előadássorozatot terveznek. A közeljövőben meginduló előadássorozat témája egészségügyi lesz. (Rák, gümő- kór; női betegségek.) Később egyéb témájú előadásokat is akarnak tartani filmvetítéssel egybekötve. t A tanár úr, amikor belépett az oszÍ tályba, szeme először mindig a harmadik padra tévedt s mintha elgondolko- J zott volna valamin, megállt egy pilla- \natra a katedra mellett. A diákok ilyen- i kor mindig felálltak s várták, mfg a f tanár úr fellép a dobogóra, az asztalra ) teszi az osztálykönyvet és int, hogy le- I Sülhetnek. Minden óra előtt így volt ez, f csak Fehér tanár úr, mintha egy kicsit \ tovább hagyta volna őket állni, mint a ? többi tanárok. j A negyedik „b” leányosztály volt s i ebben az osztályban Fehér tanár úr egy , kicsit mindig zavarban volt. Óra alatt t többször megigazította a nyakkendőjét fitt, mint a másik osztályokban és volt 1 rá eset, hogy a fésűjét is elővette, de amikor a hajához akarta emelni, eszébe jutott, hogy nem illik és a diákok talán ki is nevetnék, s zavartan tette vissza a zsebébe. — üljenek le — mondta most is, s amíg a padok megreccsentek, beírt az osztálykönyvbe, a hetes elsorolta a hiányzók nevét s ő unottan írta a neveket az erre kijelölt rovatba, majd összecsukta a kékfedelű könyvet és lapozni kezdett az osztályozó naplóban ... Igen, itt a tizenötödik oldal. Fonó Klári. Felemelte a fejét a harmadik pad felé, az Ott ülő Fonó Klárira, s a tekintetük találkozott. A lány szemében apró fény csillant meg, nyugodtan nézett vissza a szemébe s a tanár azt olvasta ki ezekből a szemekből, hogy a lány készült a mai órára, s ennek tudatában nyugodtan hívta fel felelni. Milyen könnyű a járása, figyelte a tanár, s annyira elfeledkezett, hogy csak bámulta, ujjával lapozgatva az osztályozó naplóban, és csak azon vette észre magát, hogy a padok közül sóhajtásokat hall és a napló végéhez érkezett. Hirtelen elmosolyodott, mert megértette, hogy a diákok azért sóhajtottak fel, mert azt hitték, hogy többen nem felelnek. . . Gyorsan visszalapozott, mire ismét halálos csend lett a teremben, s minden lap átfordításánál reccsent valamelyik pad és megkönnyebbült sóhajtás bukdácsolt át a padok felett. — Kővári Mária és... — szünetet tartott, végignézett az osztályon, mert egy olyan névnél állt meg, aki tegnap is felelt..; — Magyar Erzsébet. A lányok már ott is álltak mellette s várták, hogy kérdezze őket. Székét kicsit feléjük fordította és várt. Közülük csak Fonó Klári látszott egészen nyűgöd tnak. — Kezdhetem a negyedik tételt, tanár úr? — kérdezte Klári magabiztosan. — Miért éppen a negyediket? — Mára a negyedik érettségi tételtől a hetedikig volt feladva. — Jó, akkor mondja a hetediket. — Csokonai Vitéz Mihály... — és mondta élettörténetét, műveit, beszélt szerelméről... Elbeszélés Amikor Csokonai reménytelen szerelméről kezdett beszélni, a tanár félbeszakította mondatát: — Mit gondol, milyen dolog az, reménytelenül szeretni valakit, s hogyan mutatkozik meg ez Csokonai verseiben? — Hogy milyen dolog reménytelenül szeretni valakit, azt nem tudom tanár úr, mert én még reménytelenül nem voltam szerelmes, Csokonainál viszont ez az érzés erősen hangot kap verseiben, például.. . — Jó, beszéljen a Dorottyáról — szakította ismét félbe a tanár. . . . Klári jól felelt, s amikor a lány helyére ment, a tanár sokáig gondolkozott azon, hogy milyen osztályzatot írjon be a lánynak. Apró hibákat ejtett a feleletében, de az egész felelet jó volt. Azon gondolkozott, hogy kitűnőt ír be, de úgy érezte, hogy nem lenne egészen igazságos. Fél jegyet nem akart adni. — Majd legközelebb jobban felel — gondolta magában és akkor jelest kap. — Befejeztem tanár úr — mondta az egyik felelő. — Igen, igen — kapta fel fejét zavarodottan a tanár. — Menjenek helyre és most beszélünk néhány szót a jelenlegi magyar irodalomról... ... A tanár úr magyar érái egymás után peregtek, minden osztályban leadta a betervezett anyagot, s amikor megszólalt a csengő, lassú léptekkel ballagott a tanári szoba felé. Szünetekben is Klárit kereste a szemével, de nem látta, csak egyszer, akkor is csak egy pillanatig, amikor barátnőibe karolva szaladt le az udvarra, az ablakon keresztül megpillantotta. A tanár úr a délutánt mindig azzal töltötte, hogy az utcán sétált s ilyenkor is nagyon sokat gondolt Klárira. S egy kicsit szégyelte is magát, hogy a tanítványába szerelmes. Nem, nem, talán nem is szerelmes, csak a szíve játszik vele egy kicsit. Bolondos jószág... de a gondolattól nem tudott szabadulni. Ábrándokat szőtt, mint a diákok, mint valamikor diák korában Sokszor arra gondolt, hogy elhelyezteti magát egy másik iskolába, mert a saját tanítványának mégse mondhatja, hogy szereti. Mi történne, ha elmondaná az osztálytársnőinek, s azok mind kinevetnék. — Igen, a tanár úr szerelmes — suttogta mosolyogva maga elé s egy kavicsot félrerúgott a gyalogjáróról, mintha azon akarná kitölteni bosszúját. S amint a kavics után nézett, a túlsó oldalon Klárit pillantotta meg, amint egy fiúval sietett. Annyira elmerültek a beszélgetésbe, hogy őt, a magyar tanárt, észre sem vette. Észre sem vette, s ez nagyon rosszul esett neki. Haza akart már menni, mert késő délután volt, a nap már a templomtorony mögött bújkált, de lábai nem hazafelé, hanem a lány után vtiték. Látta, hogy bementek a parkba, hogy ott leültek egy padra és közel hajolva egymáshoz beszélgettek. A fiúnál fényképezőgép volt, odaállt Klári elé és lefényképezte. Milyen jó annak a fiúnak, irigykedett rá. hogy annyi fényképet hívathat elő Kláriról, amennyit csak akar, akár egy egész szobát teleaggathat a fényképekkel ... Nem ment feléjük, megkerülte a parkot, elsétált a sportpályáig meg vissza, a cukrászdában megivott egy feketét, de amikor arra jött, még ott találta őket, pedig már sötétedett. Még mindig ott ültek egymás mellett, a ruhájuk összeért, s távolról úgy látta, hogy a lány szoknyáját a fiú combjára leb- bentette a szél... Melegség futott át a testén, hirtelen nagyon fáradtnak érezte magát, leült az egyik padra, cigarettára gyújtott és szívta mélyen mellre a füstöt, mintha azzal egy kis boldogságot szívna magába. Sokáig ült így, már cipője előtt elhamvadt a harmadik cigaretta parazsa is, amikor nevetést hallott s közeledő lépteket. Felpillantott és látta, hogy Klári jön a fiúval karonfogva. Nem kelt fel, nem ment el, úgy maradt lehajtott fejjel, kicsit előredőlve. Azok pedig elmentek előtte, s hiába várta a lány köszönését, az nem köszönt, pem maradt utánuk más, csak egy kis szellő, amit a lány szoknyája csapott, ami megérintette az arcát és elszállt..: Másnap a harmadik óra volt magyar, s a tanár egy kicsit később ment be órára, mint rendesen szokott, s most nem is állt tovább a katedrán, mint a többi tanár, azonnal leült, beírta a hiányzókat, s csak azután emelte fel a fejét és nézett végig az osztályon. Igen, a harmadik pad, itt egy kicsit megpihent a szeme, majd hirtelen mozdulattal felemelte a kezét és mutatóujjával Klárira mutatott — ön jöjjön ki felelni! Klári egy pillanatig elsápadt, de ez csak addig tartott, míg felállt, s amikor ott állt a katedra mellett, már nyoma se látszott arcán az ijedtségnek. — Melyik tételt akarja mondani? — hangzott feléje a kérdés. — A ... a ... nyolcadikat. — Jó, akkor kérem a tizennegyediket! — és az osztály felé fordult, várva a feleletet, de pár másodperc múlva csak annyit hallott: — Tanár úr kérem nem készültem — és lassan, lehajtott fejjel elindult a helyére. A tanár pedig az osztályozó naplóba nagy ceruzával bevéste az elégtelent, s mintha bosszút állt volna a lányon, egy pillanatig megkönnyebbült, ismét a harmadik padra nézett, ahol a lány a padra borulva sírt és ez a megkönnyebbülés egyszerre elmúlt, szégyelte magát, mert talán mégse kellett volna Klárit kihívni felelni... • Február végén alakult Dombóváron egy tizenkét tagú népi együttes. Az együttes kilenc zenészből és három énekesből tevődik össze és műsorukkal szórakoztatják a lakosságot. Vidékre, a környező községekMordvin népdal Pompás hely Szlavkona falva, ki a gazdag Szlavkonában? A vén Szansja nagyon gazdag, a vén Szansja nagyon büszke. Nem a terméséből gazdag, nem is hombárjára büszke, lányaitól ilyen gazdag, lányaira ilyen büszke. Hét lánya van az öregnek, a hét közül melyik legszebb? Nagyon helyre a Natasa, nagyon csinos a Natasa, bőrcipőben jár Natasa, szép vászonban jár Natasa, gyapotból van a ruhája, hajnálpir ül a hajában, mit nogajszki fésű fog be. Bojtja, mint a hajnalcsillag esteli fény a kendője, hajfonata felkelő Nap, sötét felhő a köténye s szalmafonat a kötője. Fordította: CSÁNYI LÁSZLÓ Könyvismertetés Karikatúra G. B. Shawról, akinek „Hét színdarab” címmel legközkedveltebb színdarabjai Jelentek meg Össxeütköxhet-e a Föld ax üstökössel? Az emberiség történelme folyamán sokszor okozott rémületet a hír, hogy a Föld üstökössel találkozik és ennek következtében elpusztul. Ha arról beszélünk, hogy a Föld az üstökös szilárd magjával összeütközhet, akkor meg kell jegyezni, hogy egy olyan üstökösmagnak, amely a Napot akkora távolságra közelíti meg, amekkora a Nap és a Föld közötti távolság, csupán 1:400.000.000- nyi esélye van arra, hogy a Földdel összeütközhessen. Mivel pedig évente átlag öt üstökös kerül egy csillagászati egységnél közelebb a Naphoz, azért átlagban 80 millió évenként ütközik össze egyszer a Föld egy üstökössel. Miután pedig a Föld körülbelül 2—3 ezer millió éves, ezért könnyű kiszámítani, hogy körülbelül 25—30 alkalommal ütközhetett össze eddigi élete folyamán üstökös magjával Az üstökös fejével vagy csóvájával való összeütközés már gyakrabban bekövetkezhetik. Mj történik ebben az esetben? Némelyek úgy képzelik el a Földnek az üstökös csóvájával való összeütközését, mint valami ahhoz hasonlót, ami akkor következik be, ha a krokodil a farkával egy nagy tojást meglegyint. Mi már azonban ismerjük az üstökös csóváját és tudjuk azt, hogy az ilyesmitől nem kell félni. Az üstökös csóvája nem képes a Földet sem pályájától letéríteni, sem formáját eltorzítani. Kérdés azonban az, hogy nem mérgezhetnek-e meg bennünket azok a mérges gázo’-, amelyek az üstökösben vannak. Ismerve az üstökösök tömegének szerfelett csekély voltát, meg lehetünk győződve arról, hogy az üstökös gázok keveredése a mi légkörünkkel teljesen érzékelhetetlen. A Föld, 1861-ben átszelte az 1861. II. üstökös csóváját. Ennek azonban semmi következménye nem lett a Földre. Mivel a Halley-üstökös a nagyobb üstökösök közé tartozik, nyilvánvaló, hogy a kisebb üstökösök csóvájával való találkozás még kevésbé jelenthet veszedelmet a Föld lakosai számára. De mi történne abban az esetben, ha a Földdel egy üstökös magja ütközne össze? Ez nem jelentene semmi különösebb veszélyt. Ebben az esetben az üstökös magját alkotó meteorikus tömegek a Föld légkörébe jutnának és a vele való súrlódás következtében erősen izzásba jönnének. Az egész jelenség egy szokatlan méretű csillageső látványát nyújtaná. Nyugodtan mondhatjuk, hogy egy ilyen összeütközés inkább érdekes lenne, mint veszélyes Végezetül néhány szóval megemlékezünk az Arend-Roland üstökösről. Ezt az új üstököst 1956 őszén fedezte fel két csillagász, Arend és Roland. 1956-ban ez már a nyolcadik üstökös volt, de egyik sem volt ilyen jelentős, mint ez! Az üstökös április 8-án érkezett napközeibe. — Ekkor mintegy 47 millió kilométerre közelítette meg a Napot. A legfényesebbnek április 12-én látszott, ekkor a számítások szerint 0.2 nagyságrendű volt, ami a legfényesebb csillagok fényességének felel meg. Látni azonban nem láttuk, mert a Nap mellett tartózkodott. A későbbiek folyamán a megfigyelés szempontjából egy kedvezőbb helyzetbe került. Először április 17-én a kora hajnali órákban a keleti égbolton vagy a kora esti órákban a nyugati égbolton volt látható. Ettől kezdve mind magasabbra emelkedett a horizont síkja fölé és április végén olyan magasan jár majd, hogy egész éjszaka látni lehet. Ekkor ugyan már túl lesz a legnagyobb fényességén, de azért bizonyos, hogy még szabad szemmel is látni fogjuk. Az üstökösnek már most is van csóvája és remélhetőleg még nőni fog. Minden reményünk meg lehet arra, hogy egy szép égi tüneményben lesz részünk.
