Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-16 / 64. szám
1957 MÁRCIUS 16. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Regöiyi jegyzetek az ellenforradalomról Már az első időben, pedig még választás sem volt, a tanácsházára gyűltek a hangadók, mint Antal Gyula, volt kisgazdapárti elnök, volt községi bíró, Dobos Ferenc kupec és mások. De milyen nagy hangja volt Dobosnak. Kártyacsatá j ukat megmerte zavarni Z. Kovács Péter, a tsz helyettes elnöke, mindjárt rátámadt: Mit keresel itt, persze cifrábban kifejezve. Közben úgy látszik, a „forradalmi“ gyűlés előkészítését is megbeszélték, melyet 29-én délutánra terveztek. A szervezésben nemcsak a fentiek, hanem Huszák Ede állatorvos is résztvett. Nemcsak Majsa pusztára ment ki szervezni, hanem Bogarason még kocsit is szerzett a szállításra. Mindamellett bármilyen ürügyekkel is a gyűlést megtartották, s a hangadóknak, Bíró Lajos kulák fia, Szili János volt kisgazdapárti titkár és a többieknek csak az volt a kikötésük, hogy PIROS KÖNYVESEK NEM LEHETNEK A TANÄCSBAN. Nem is kerültek be. Elnök Dávid Gyula lett, s első ténykedéseként javasolta a vadászfegyverek össze- szedését, mivel azok tartási engedélyét a kommunisták adták ki. Ezzel kívánták az általuk létrehozott nemzetőrséget felszerelni, Huszár Elek parancsnoksága alatt. Az elnök helyettese a volt bírq, Antal György lett, de ott található volt a vezetőségben Salamon Gyula, vagy Horváth István volt hercegi ispán is. Hogy, hogynem, |a végén kisült, egy kommunista mégis bekerült a vezetőségbe, Lenti Ferenc személyében. Nyíltan nem lehetett már szólni ellene, hát Huszár Elek magára vállalta az ügy elintézését. Mily ön- feláldozás!? Kihívta tehát s „megagitálta’1, hogy az ő személye, minek utána párttag, nem kívánatos, ezért mondjon le. „GAZDASÁGI11 TÉREN IS VOLTAK „SÜRGŐS" TENNIVALÓK. Nem éppen a szántás-vetés, hanem éppen a tsz szétverése. Be is hívatták a következő napokon Z. Kovács Pétert, a tsz helyettes elnökét, hogy mi lesz, mikor szándékszik szétosztani a tsz-t, s a javak szétosztását mikor végzik el. Ezenkívül gondjuk volt arra is, hogy a kommunistákat elvágják a felsőbb szervektől, ezért szakították szét a pártszervezet telefon vonalát. Úgy látszik, a fegyverek is kevésnek bizonyultak, mert Farkas János párttitkárt többször is a tanácsházára kísérték, követelve tőle fegy vereket. „Csak“ egy hibája volt Farkas elvtársnak — Huszár szerint —, hogy kommunista. Igen, csak az volt a „bűnük", hogy tehetségükhöz mérten dolgoztak a néphatalomért, harcoltak népünk szebb, boldogabb életéért. Még ha hibáztak is valamiben, végeredményben az igazi néphatalmat ők képviselték, nem a fent nevezett és meg nem nevezett különféle elemek, akiknek végső terveit a kapitalista restaurációt, szerencsére a szovjet csapatok segítsége megakadályozta. Tegyük belterjessé a gazdálkodást Nagyon sok szó esett az elmúlt hónapokban, sőt években arról, hogy a belterjes termelés megvalósítása egyik legfőbb feladata a mezőgazdaságnak. Mit is jelent a belterjes gazdálkodás? Mindenki nagyon jól tudja, hogy Magyarországon nem áll módunkban a szántóterület növelése parlagterületek feltörésével. Számunkra az egyedüli nt az egységnyi terület hozamának a növelése. Ez szoros összefüggésben van az állattenyésztés fejlesztésével, az állati termékhozamok növelésével. A gyakorlati élet komoly bizonyítéka, hogy a belterjes gazdálkodásnak megvan az alapja nálunk. Elég nagy területeken épültek me gyénkben is öntöző telepek, melyeken a jó kertész nagytömegű zöldségféléket állít elő. Megvalósítja egy évben a kétszeri termés betakarítását. Milyen súlyos hibák gátolják, hogy ezen a téren még szebb eredmények születhessenek? Sok helyen teljesen kihasználatlanul fekszenek évek óta az öntözhető területek. Szivattyúk, motorok a gépállomáson megfelelő számban vannak, az öntözés is megoldható, mégis évről évre hagyjuk, hogy sokezer forint vesszen el ezeken a telepeken. Nincs gazdája, vagy nincs megfelelő szakember, aki ezt az értéket megtalálja? Belterjes termelésről addig nem beszélhetünk, míg legalább a megépített öntözőtelepek kihasználásáról nem gondoskodunk. Ehhez hasonló kényes kérdés a szőlő és gyümölcscsös területeinek igen sok helyen található elhanyagolt állapota. Külföldi piacok mindig versengtek a híres magyar borért és a különféle gyümölcsökért. Ha ngm gondozzuk, ha nem kezeljük megfelelően egyik legjobb piaclehetőségünket veszítjük el külföldön. Vagy nézzük a fehérje takarmányok termesztésében mutatkozó nagy visszaesésünket. Szántóföldi termelésünkbe megyei szinten a pillangóstakarmányok alig érik el a 8—10 százalékot, mikor legalább 18—20 százaléknak kellene lenni. Világszerte keresett lucemamagunk arankával fertőzött, sok esetben nem exportképes. Vagy nézzük meg milyen véleményt alkothatunk arról a nagyüzemi gazdaságról, ahol az istállótrágyát egyéni termelőknek adják el. Sajnos, ilyen eset található a paksi járásban is. Ezekre a tényekre gondoltam, amikor elhatároztam, hogy a sajtón keresztül ismét felvetem a belterjesség gondolatát is. Nincs még késő ahhoz, hogy a tavaszi munkáknál ne gondoljunk erre. Az öntözőtelepek kihasználásával, a szántóföldi kertészetekben minden lehetőséget használjanak ki a termelők, hogy ezekben még nagyobb átlagterméseredményt tudjanak elérni. Gon dozzuk, ápoljuk és növeljük gyümölcse» és szőlőtelepeinket, hogy visszaszerezzük ebben is a régi hírnevet. Horváth József főagronómus. Néhány órával a bemutató előtt A nagy falióra lassan veri a másodperceket, minden másodpercben kattan az óraszerkezet, s minden másodperc közelebb hozza azt a pillanatot, amikor megszólal a nyitány, Huszka Jenő könnyed muzsikája, felgördül a függöny megkezdődik az előadás a Mária főhadnagy bemutatója. Szombat délelőtt van_ kilenc óra. Az első előadás agy óra múlva kezdődik, tíz órakor a diákoknak. Az öltözőben és az irodában nagy az izgalom, az arcok kipirulnak, a szívek hevesebben dobognak, mint máskor, egyszóval olyanok a szereplők: — fiatalok és idősebbek egyaránt, — mintha szerelmesek lenné_ nek, életükben először és várnák az első találkát... Odalépek Haasz Miklóshoz, a darab vendégszereplőjéhez, aki szinte az utolsó pillanatban jött Pécsről, hogy megmentse az előadást. Eddig mindössze háromszor négyszer próbált együtt a szereplőkkel és már percek múlva színpadra lép. — Hogyan fogadta a meghívást? — kérdeztem tőle a fokozott hangulatú pillanatokban. — Először megijedtem egy kicsit a szereptől — mondja — az idő nagyon rövid volt a darab szépsége viszont vonzott. S különösen izgalmat jelentett számomra ez a szerep azért is, mert még nem játszottam, csak láttam. — Milyen szerepei voltak eddig? — Tizenötéves koromban szegődtem a színjátszás szolgálatába, amikor Pécsett megalakítottam a Déryné stúdiót, később csak. mint rende. ző dolgoztam inkább. Most januártól kezdve pedig a pécsi filharmónia rendezvényeiben szerepelek operett és tánczene műsorokban. Rácz Anna a darab főszereplője izgatottan járkál a helyiségben... Ruhaprobléma és egyéb apróságok is okot adnak az izgalomra ... Nini, ott meg Cwikli Tóbiás (Szalai Tibor) magyaráz valamit, beszédét a szerepből használt furcsa mozdulatokkal kísérve. Már nem rekedt. — Nagy volt az izgalom tegnap még, hisz megfázott és fájt a torka, s az ének fájós torokkal bajos. Amott Panni (Latyak Károlyné) trilláz s úgy mosolyog, mintha már a közönséget akarná vidámságra hangolni. Legnagyobb izgalomban talán mégis a rendező van, hisz tegnapelőtt még nemvárt meglepetések érték: megbetegedett az egyik zenész, azt a bírt kapta, hogy a súgó ágyban fekszik, s ráadásul az egyik szereplő a szerepben megkívántnál többet ivott... Több idő nincs a beszélgetésre, megszólal a gong, az orchesterben a nyitányt kezdi játszani a zenekar és felgördül a függöny, táncolnak a lányok, a nézőtér pedig csendben figyel, tapsra készíti tenyerét... B. G. TOLTSA MEGYEI ASSZONYOK: Elfelejtik saját gondjaikat, ha másokon kell segíteni „Tisztelettel értesítem a Hazafias Népfront vezetőségét, hogy a krump lit ,a babot és a sonkát megkaptam, aminek nagyon megörültem. Hálásan köszönöm a hozzám való szíves. ségüket, amivel nagy családomon segítettek és azt a nagy örömet, amit gyermekeimnek szereztek vele, hogy ők is ehetnek egyszer húsvéti sonkát. Ezért a jóindulatukért és fáradtságukért gyermekeimmel együtt hálásan köszönöm a hozzám való jóságukat az egész Hazafias Népfront vezetőségének. Tisztelettel: BALOGH PÁLNÉ Budapest, IX., Üllői-úti kislakások, 25-ös épület, 246-os ajtó. Baloghék a 11 gyerekkel megköszönték a küldeményt, hálásak egy kis babért, húsvéti sonkáért. Kissé furcsának tűnik ez nekünk, akik az utóbbi években a nagy célok, a nagy teljesítmények hajszájában, elfeledkeztünk a szociális bajokról, amelye_ két az ellenforradalmi kísérlet még inkább elmélyített. Pedig vannak ilyenek, s a Tolna megyei asszonyok minden erejükkel segítik a megszorult családokat. Csütörtökön adta pos tára a nőszövetség megyénk harmadik segélyküldeményét, amelyet a palánkiak gyűjtöttek 26 budapesti családnak. Megható az emberek egységes segíteniakarása. Gépész, főagronómus éjjeliőr, tanár gulyás és főzőnő mind adtak valamit. Zsír, sonka, szalonna, tojás és bab gyűlt össze szép mennyiségben, s ezt két palánki asszony hozta be Szekszárdra kosarakban. Az egyik előzőén elküldött segély- csomag, amelyben ágynemű és gyümölcsíz volt, a hatgyermekes Miklós- családhoz került Budapestre. A 12 éves Gyuri — tbc-s szegényke — reménykedve bontogatta akkor a csomagot: hátha szalonna is van benne. Miklósék nem győztek örülni az ágyneműnek, hiszen a hat gyerek nem tudott mibe lefeküdni, de a kis Gyúrj csalódott. Gyermekesze egyre csak a szalonnán járt. Most a palánkiak adományából neki is küldtek egy csomagot, szalonna, sonka és tojás is van benne. Természetesen nem ez az utolsó küldemény. Závodon máris összegyűjtöttek az asszonyok 600 forintot, Dunaszentgyörgyön március 15-én csomagolták az élelmiszert, — Várdombon folyik a pénzgyüjtés és még vagy 10 községben gyűjtenek élelmiszert, vagy pénzt. A Miklósék Gyurija sokszor ehet még azt, amire annyira áhítozott — szalonnát. Nap, mint nap jönnek a levelek Szekszárdra a nőszövetséghez. Egyik köszön, hálálkodik, a másik kér, de kívánsága nem marad teljesítetlen egy sem. A Tolna megyei asszonyok elhatározták, hogy a 26 budapesti családot állandóan segítik, s ezt a szavukat tartják. Folyamatosan küldenek élelmiszert vagy éppen azt, amire szükség van. Minden segítséget megadnak. Február 19-én a következő levél érkezett Szekszárdra: „Kedves kis Segítőtársam! Tudatom, hogy leveled megkaptam, nagyon örülök annak, hogy gondjaimmal foglalkozol. Egyben örömmel tudatom, hogy február 15-én hajnali 3 órakor egy édes kis fiúnak adtam életet, súlya 420 deka-, hossza 58 centiméter. E sorokat a kórházban írom betegágyamon. Férjem a T leveledet behozta a kórházba, örülök annak, hogy nem feledkeze meg rólam. A gyermekeim elhelyezése sokat segítene rajtam és bele is egyezek, ha tudnád intézni sorsukat. István kisfiam 8 éves Ibolya 6 éves lesz a nyáron, Klárikám pedig aznap töltötte be 4. énét, mikor én szültem a negyedik gyermekem. Egyelőre többet nem tudok írni, majd ha hazajövök, bővebben is írni fogok. írjál. Szeretettel üdvözöllek'- Fazekasné.’’ Mondán; sem kell — írtak. Megírták, hogy szívesen látják a három Fazekas-gyereket, addig is aranyéletük lesz Tolnában, míg Fazekas néni megerősödik, s túljutnak az első gondokon. A levél után nemsokára csomagot küldtek, hogy Fazekas néni erősödjön, most Pedig valószínűleg pénzt küldenek, hogy a legifjabb kis Fazekasnak is jusson valami ajándék a messzi ismerősöktől. Ilyenek a Tolna megyei asszonyok: Elfelejtik saját gondjaikat bajaikat is, ha másokon kell segíteni. „Isten, haza, király'1 e feliratú, s herceg Eszterházy által a tartórúdba vert dísz-szeggel felékesített zászló kibontásával akart készülni az ellenforradalom Regölyben is. Az első rádióhírek nem zavarták a község nyugalmát, de annál inkább a Dávid Gyula és Salamon Gyula által Buda pestről hozott és terjesztett röpcédulák. Személyszerint is dicsekedtek. Dávid azzal, hogy 2 napig a tömeg gél vonult fel Pesten, Salamon pedig azzal: „Különös élményt nyújtott számomra a villamoskocsik feldön- tögetése“, stb. Mindez október 25-én történt, de a felbújtás csak 27-éré ért meg, ekkor már tömegfelvonulás és hangzavar követelte többek között: pusztuljanak a kommunisták. A szónok, az értelmi szerzők csak azzal csillapítottak: „ENNEK AZ IDEJE MÉG NEM ÉRKEZETT EL.'1 Hazafelé menve azonban az egyik csoport Szarvas Sándor, Gábor János, Papp Gyula, Pintér János és többen már arról tanakodtak, hogy az éjszaka Tóth Zsig- mondot, Csapó Jánost, Farkas Jánost, Gábor Józsefet fel kell akasztani. Itt is csak a fenti bűvös mondat: „Ennek az ideje még nem érkezett el“, verte vissza a nagy felbuzdulást. Papp Gyula azért figyelmeztetett: „Ha valamelyikünket a rendből kiütik, a többiek ne kíméljenek senkit, folytassák a megbeszélt vyii írvlró-f “ Eafy képviselő noteszéből A Hazafias Népfront roma megyei képviselőcsoportja megkezdte működését. Mónus István ország- gyűlési képviselő úgy állította össze tervét, hogy február 20-a és március 27-e között a gyönki járás hat községét látogatja meg, ahol a választókkal történő beszélgetések formájá ban foglalkozik a választók sérelmeivel, panaszaival. Mónus István az elmúlt hetekben Hőgyész, Felsőnána és Kalaznó községekbe látogatott el, ahol a panaszosok úgyszólván egymásnak adták a kilincset. Ki-ki elmondja a ma gáét. A panaszok egyrészét helyileg is el lehetett intézni, a másik részét — amely megyei szerveknél utánjárást igényel — a képviselő noteszébe került feljegyzés formájában. És, hogy a panaszok orvoslása nem marad írott malaszt, igazolja, hogy Mónus István képviselő egy jóné- hány ügyben már személyesen is eljárt s az eredményről levélben tájékoztatta a panaszosokat. Lapozzunk a képviselő noteszébe, milyen problémákat tartalmaz és hogyan nyertek azok elintézést? Tihanyi Mátyásné hőgyészi védőnőnek lakás panasza van. Meg lehet oldani Tihanyiné lakásproblémájával együtt az egészségház ügyét is Domokos elvtárs, volt vb. titkár jelenleg is még a részére kiutalt szolgálati lakásban lakik, ugyanakkor, mint gépállomási dolgozó fenntartják számára a gépállomási szolgálati lakást is. Ezt helyileg el lehet intézni. A másik feljegyzés már nagyobb -utánjárást igényel. Újvári József ugyancsak hőgyészi lakos pékségét 1952-ben kártalanítás nélkül sajátították ki. Az a kérése Újvári Józsefnek, hogy kártalanítsák. A kérés jogos. Mónus elv- társ a MESZÖV-vel tárgyalt az ügyben, ugyanis, annak idején a földművesszövetkezet kezelésében volt .a pékség. így a vizsgálatok alapján a MESZÖV-nek kell megállapítani ,a kártalanítás mértékét. Felsőnánán igen sokan a földkérdéssel kapcsolatos panaszaikat mond ták el a képviselőnek. Orbán Géza volt tsz-tag több gazdatársa problémáját mondta el A kilépett tsz-ta- gok jelentős adósságot vittek magukkal. Az volt a kérésük, az állam tegye lehetővé, hogy az adósságot részletekben törleszthessék le. Erre határozott és egyenes választ kellett adni. Az államnak nincs módja arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben ilyen segítséget adhasson. Sok idős ember, köztük Illés Péter arról panaszkodott, hogy miután kilépett a tsz-ből, nem tud mit kezdeni a részére visszamért földekkel. Mások viszont földet és házat szeretnélek kapni. Lovász Antal kalaznói panaszos il l et K-tíi. te cl tf-epvisciuL, iicusöun <Jua, hogy a székely telepeseket is olyan elbánásban részesítsék, mint a felvidékieket. Az igaz, és ezt a panaszos is elismerte, hogy a felvidéki telepesek annakidején földet, házat hagytak ott és értékes gazdasági felszerelést hoztak magukkal. Lovász Antal szerint a székelyek között is vannak ilyenek szép számmal. Az volt a javaslata, vizsgálják felül, hogy a székelyek közül ki, mennyi vagyonnal rendelkezett Bukovinában és akinek vagyona nem volt, ezt vegyék figyelembe, viszont akinek vagyona volt, azt olyan elbánásban részesítsék, mint a felvidékieket. Ezzel a panasszal egyébként már a képviselő csoport is foglalkozott és Mónus István képviselőnek is az a véleménye, hogy ezt a kérdést központosán kell megoldani. Sok és különféle megjegyzés sorakozik Mónus István képviselő noteszében. Közülük csak néhányat említettünk meg. A panaszok nagyobb része a sérelmek orvoslását sürgeti. A föld iránti érdeklődés pedig azt mutatja, hogy az emberekben nagy a termelési kedv és nap- ról-napra növekszik a munkásparaszt kormány iránti bizalom.
