Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-16 / 64. szám
n. ÉVFOLYAM, 64. SZÄM. ARA: 50 FILLER . SZOMBAT, 1957. TOLNA MEGYEI VILÁG ..ÖLETARJAI EGYESÜLJETEK! Március 15-i ünnepség Ozorán Tolna megyében csütörtökön min denütt megemlékeztek március 15-e évfordulójáról. Különösen szép ünnepséget rendeztek Ozorán, ahol a szabadságharc egyik győzelmes csatája zajlott le. De Ozorának más, 1848-hoz fűződő emlékei is vannak- Falai között többször megfordult Petőfi Sándor is s ma is áll az egy. kori, azóta kultúrházzá átalakított kocsmaépület, ahol Petőfi mint vándorszínész először lépett színpadra. Ozorán Petőfi szellemében ünnepelték meg az idei március 15-ét. Az iskolai ünnepség után megkoszorúzták a kultúrotthon falán elhelyezett márványtáblát, melyre a községi tanácson, a pártszervezeten és a. Petőfi Termelőszövetkezeten kívül az EPOSZ is elhelyezte koszorúját. Este a kultúrotthonban rendeztek ünnepséget, amelynek keretében megemlékeztek Petőfi ozorai időzé. séről, a szabadságharc eseményeiről is. Az ünnepség második részében Petőfi verseket adtak elő. v „1621 millió vetés" 24 óra alatt 16-17 ezer négyzetméter textilt szőnek Tolnán ■ Magyar Játékszín színészei Tengelicen Nagy sikerrel mutatták be Fodor László — Érettségi című háromfelvo- násos színművét, a Magyar Játékszín művészei Tengelicen. A közönség nek. a Horváth Kató szerepét játszó Lőrinczi Éva magasszínvonalú alakítása tetszett legjobban. Sok ‘apsot kapott a közönséget gyakran megnevettető Hegyi Péter is, aki a Bárány tanár úr kedves, bölcs az életigazsá- gakat humoros formában előadó alakját játszotta. Április 12-én Szekszárdon is előadják a rendkívül érdekes, sok szórakozást nyújtó Érettségi című színművet a társulat tagjai. Az idén érettségiző diákok és a közelgő érettségi vizsgák tanárai egyaránt tanulhatnak a darab mondanivalójából. Március 15-én délelőtt, a szekszárdi 48-as emlékműnél koszorúzás! ünnepséget tartottak. Az MSZMP megyei elnökségének, a Bonyolult tervezés és a többi iparágakkal a tervek összegyeztetése szükséges egy textilgyárban. E nélkül nehéz a megfelelő minőség, fajta és mennyiség termelése. Nehéz azért is, mert az anyagellátás még egyes helyeken akadozik, s ez hatással van az egész textiliparra Tolnán, a pamutszövő vállalat telepén már évtizedes gyakorlat van a textilszövés szakmájában. Nem volt még arra példa, hogy a textilszakma továbbfeldolgozó üzemeit ne tudták volna ellátni nyersanyaggal. Naponta több mint 32 millió vetést végeznek a szövőgépeken, ez 16—17 ezer négyzetméter textil szövését jelenti. A vetések száma ha azonos is, de a méterszám az rendszerint attól változik, hogy milyen fajta anyagot szőnek. Mert ha például a sűrű klott anyagot szövik azonos vetés ségének, a MÉSZÖV-nek, a Terményforgalminak, a Karhatalomnak, a MÖHOSZ-nak és a Rendőrségnek, valamint a szekszárdi üzemellett, kevesebb méter textíliát kapnak, mint a lepedő anyagból. Március 11-ig a szövőgépeken 1621 millió vetésű anyagot szőttek le. Nehéz volna kiszámítani, hogy még ebben az évben, hány tízezer méter textiliát adnak majd át a kereskedelemnek. Azt már most tudják, hogy sokkal jobb minőségű árut tudnak átadni, mint az elmúlt évben. Ezideig az volt a gyakorlat, bogy a szövők lehetőleg minél több gépen szőjenek. Most áttértek a kevesebb gépes rendszerre. Ez azt jelenti, hogy például egy hatgépes szövő most négy gépen dolgozik, de a teljesítmény így sem csökken^ mert például egy átlagos szövő 6 gépen 400 ezer vetést szőtt egy műszak alatt, most 4 géppel 350 ezer vetéses teljesítményt ér el. És nem csökken a dolgozó keresete sem, mert így nagyobb arányban tud elsőosztályú árut termelni, mivel a munkabér is emelkedik. A kevesebb gépkezelésre való áttérés már az első héten érezhető volt a minőség emelkedésében, a szokásos 80-ról 90-re emelkedett Ezekben a napokban a termelvények 92 —93 százaléka elsőosztályú. •• Ünnepségek a szekszárdi iskolákban Meleg, bensőséges ünnepségen emlékeztek meg az általános gimnázium tanulói és nevelői március 15-ről. Az iskola fiataljai a gimnázium udvarán tartották ünnepélyüket. Változatos műsorral, régi hagyományokkal, dallal és tánccal emlékeztek a 48-as hősökre. A Himnusz eléneklése után Zólyomi Jenő a Magyar Játékszín művésze elszavalta Petőfi Sándor „Egy gondolat bánt en- gemet” című költeményét, majd ezután Vörösmarty Mihály „Vén cigány’1 című versét adta elő. Kovács Márta III .osztályos tanuló Chopin- számokat játszott, majd ezután Hor- vay Árpád az iskola igazgatója mondta az ünnepi beszédet. Az ünnepség egyik érdekes jelenete volt, amint 1848-as honvéd egyenruhában Ötös Miklós III. osztályos tanuló 48-as verbunkost táncolt. Ezután Fogarasi Imre IV. osztályos tanuló elszavalta Petőfi Sándor „Nemzeti dal”-át. A Garay János Gimnázium tanulóinak ünnepsége a Szózat eléneklésével ért véget, majd ezután a 48-as emlékművet koszo- rúzta meg az osztályok küldöttsége. A Palánki Mezőgazdasági Technikum tanulói az utolsó órán emlékeztek meg március 15-ről. Az iskola parkjában rendezett ünnepségen résztvett a tangazdaság vezetősége is. Négy tanuló, Tornyai Olga Hortobágyi Klára, Jakab László és Rei- chardt Jenő, párbeszéd formájában adta elő az 1848 március 15-i eseményeket. Utána Szonnevend Tamás, Petőfi Sándor „Talpra magyar”-ját szavalta, majd Mártonfai Dénes igazgató mondott ünnepi beszédet. Tamásiban csütörtökön este a tanácsháza nagytermében ünnepi ülésen emlékeztek meg 1848 március 15-ről. Az ünnepségen az általános iskola tanulói szerepeltek szavalatokkal; Az ünnepség folytatásaképpen 15-én délelőtt 10 órakor az üzemek, vállalatok dolgozói koszorúzták meg a hősi emlékművet. Hogy minél több selyem ... Koszorúzási ünnepség Szekszárdon Reidbehozzák a munkáslakásokat Furkópusztán A Furkópusztai Kendergyár lakótelepén huszonegy munkáslakás javítását kezdték meg az elmúlt hetekben. A lakásokon már megjavították, ahol kellett, kicserélték á rossz ajtókat, ablakokat. De nemcsak javítási munkákat végeznek a lakásokon> hanem — a lehetőségeknek megfelelően — korszerűsítik is azokat. így például a földes, deszka- mennyezetes szobákat stukaturoz- zák, melegpadlóval látják el. Tavaszi séta a szekszárdi korzón Nagyjavításra áll le a Bátaszéki Malom Selyemhernyó peték millióit vizsgál ják meg mikroszkóppal, hogy megvédjék az ország selyemhernyóte- nyészetét az elkorcsosodástól és a betegségektől. Türelmet, sok fáradságot igénylő munka ez, amit a Szekszárdi Selyemhernyótenyésztő Kísérleti Intézet dolgozói végeznek. Innen küldik az ország különböző pontjain levő 30 selyemhernyótenyésztési kirendeltségnek az egészséges petéket. Mert az innét kikerülő petéknek egészségeseknek kell lenni. Gondos szemek fürkésznek a mikroszkópon keresztül és ügyelnek arra, hogy a beteg, élettelen peték ne maradhassanak az épek, az egész ségesek között. A legveszedelmesebb, leggyakrabban előforduló betegség a „szemcsekór”. A szemcsekórt magában hordozó petéből satnya, korán elpusztuló, gubókötésre képtelen hernyó lesz. Már itt a mikroszkópi vizsgálat által le kell választani a „polyé- derkómak”, vagy népiesen „sárgaságnak’’ nevezett betegség csíráit magukba hordó petéket is. Ez a betegség mivel ragályos ezrével öli a selyemhernyókat abban a tenyészetben, ahol felüti a fejét. Uj fajták kitenyésztésén is kísérleteznek itt. A kínai „aranysárga” és az előázsiai „Bagdad” fajtát keresztezik európai fajtájú selyemhernyókkal. Nem egyszerű feladat ez. Egy-egy újfajta kikísérletezése 10 esztendőt is igényel. És mégis megéri a fáradságot ez a munka. Mert ha például a világ legértékesebb hernyóival, a kínai selyemhernyókkal sikerül párosítani a mi selyem - hemyófajtánkat, akkor nagymérték. ben javítani tudjuk a magyar selyem minőségét. Tavaly országos viszonylatban 16 —15 százalékkal több selyemhernyót tenyésztettek, mint az előbbi évben. Az idén is sokan kötöttek már szerződést selyemhernyótenyésztésre. A tenyésztők amikor átveszik a hernyókat, dobozonként 100 forint előleget kapnak. A legújabb ármegállapítás szerint az első és másodosztályú gubákért egyaránt 32.50 forintot, a harmadosztályúért pedig 5 forintot fizetnek. Ha a selyemhernyó kísérleti inté_ zet által gondosan megvizsgált petéket ugyanolyan gondosan keltetik a szétosztó helyeken, és ha a te. nyésztők is lelkiismeretesen ápolják a kikelt hernyók millióit, akkor még nagyobbmennyiségű, olcsóbb selyemre számíthatunk a boltokban is. A Bátaszéki Malomban készülnek a szokásos évi nagyjavításra. Szombatig befejezik az első negyedévre előírt kenyérgabona — közte a nemrég érkezett hat vagon szovjet búza — őrlését, így a raktárak teljesen meg lesznek töltve liszttel. A javítási idő alatt is becserélik lisztre a gazdák búzáját. Hétfőn kezdik meg a nagyjavítást; ; Szakszervezetek Megyei Tanácsának, meknek dolgozói helyezték el ko- a Hazafias Népfront megyei elnök- szóróikat az emlékműnél. Hetenként 45 000—70 000 forint Még januárban is voltak olyan hangok Tamásiban, hogy „Ennek a kormánynak nem fizetünk adót,“ de ezeket a hangokat — látva a kedvező kormányintézkedéseket — hamarosan a semmibe fújta a szél. A tamási gazdák mégis fizetnek adót. Az ellenforradalom idején mentek a saját józan eszük után, arra gondolva, hogy a kenyér- nckvalót mindenkor meg kell termelni, és mostanában — az év eleje óta is — szorgalmasan fizetik az adót is, gondolva arra, hogy az adófizetés szükséges, mert az államnak szüksége van erre a pénzre. Elvétve fizettek adót a tamási gaz dák már november—decemberben Is, ez azonban elenyészően kevés volt — napi 300—400 forint. Azóta „csak“ annyit változott ez a helyzet, hogy mostanában hetenként 45 090— 70 000 forint között ingadozik az adóbefizetés összege. Az elmúlt héten például 116 gazda fizetett adót, szombaton például 9, hétfőn 32, kedden 15, szerdán 14, csütörtökön 30, pénteken 16. Kilátás van ezekután arra, hogy a negyedévre előirányzott adóösszeget valamivel túl is fizetik a község adófizetői-: Hozzá lehet sorolni még azt ! is, hogy ezideig semmiféle kényszerítő eljárást nem alkalmaztak, csupán felhívást tett közzé a tanács a gazdák között;
