Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-27 / 73. szám

t TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. MÁRCIUS 2 ffl magyar kormány- és pártküldöttség Uraiban tartózkodó csoportja Moszkvába utazott Szverdlovszk (MTI). A TASZSZ je­lenti: A magyar kormány- és párt. küldöttség Uraiban vendégeskedő csoportja .amelyet Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke és az MSZMP központi bizott­ságának elnöke vezet, kedden Szverd. lovszkból Moszkvába repült. A küldöttséggel együtt Moszkvába Utazott M. A. Szuszlov, az SZKP köz_ ponti bizottsága elnökségének tagja. A TASZSZ jelenti: Nehru miniszter- elnök hétfőn nagy beszéddel nyitotta ineg áz indiai népi kamara vitáját a kormány külpolitikájáról. Kijelentette, hogy kielégítő megoldást lehet találni a Szuezi-csatornára. Ez je­lentékenyen megkönnyítené a közel- keleti helyzetet. Á közelkeleti helyzetet — mondotta — az nehezíti meg, hogy külső konfliktusok befolyásolják. Nehru újból élesen bírálta a katonai tömböket és egyezményeket. Hang­súlyozta, hogy azok nem segítik elő a békét és biztonságot. Kijelentette, hogy a SF.ATO és a bagdadi egyezmény sérti India érdekeit és hangsúlyozta, hogy ezeket az egyezményeket a kás- miri kérdésben India ellen használták fel. Ezek az egyezmények — mondotta — közelebb hozták a „hidegháborút“ India haláraihoz. Nehru hangsúlyozta: a „hidegháború“ továbbra is hátrányo­san befolyásolja a nemzetközi helyzetet és rámutatott arra, hogy meg kell ta­Anglia tíz gépipari kerületéből, ahol az angol hajóépítők és gépipari munkások szakszervezeteinek szövet sége lavinasztrájkjainak első részét megkezdte, mindenhonnan száz szá­zalékos munkabeszüntetést jelente­nek. Nagy-Manchester és kerülete ezer gépipari és rokonszakmabeli gyárában több mint százezer munkás sztrájkol. New-Castleban a Vickers- Armstrong-gyár bejártainál állan. dóan száz sztrájkőr áll. Sheffieldben a sztrájkolok száma meghaladja az öt­A Reuter jelenti: Tuniszban hétfőn este hivatalos közleményt adtak ki Burgiba tuniszi & Szamj Szolh liba­noni miniszterelnök multheti tárgya­lásairól. A 'közlemény bejelenti, hogy a két ország együttműködési programot fogadott el, amely szerint mielőbb az SZKP központi bizottságának tit­kára, J. I. Gromov a Szovjetunió magyarországi nagykövete, valamint más hivatalos személyiségek. A repülőtéren sokszáz szverdlovszki dolgozó jelent meg a vendégek bú­csúztatására. Kádár János az elutazás előtt rövid beszédet mondott .amelyben köszöne­tét fejezte ki az uráliaknak a meleg és baráti fogadtatásért. látni a nemzetközi kérdések megoldásá­nak új ■módszerét. Nehru miniszterelnök újból megismé­telte azt a javaslatát, hogy a nagyhatal­mak vezetői, különösen a Szovjetunió és az Egyesült Államok vezetői tárgyalják meg a vitás kérdéseket. Utalt ezzel kap­csolatban a genfi négyhatalmi kormány­fői értekezlet kedvező eredményeire. Nehru határozottan bírálta a „légüres tér“ gondolatát, amely — mint mon­dotta — különösen veszélyes az ázsiai és afrikai országokra nézve. Az a véleménye, hogy az imperialista hatalmak kivonulása miatt keletkezeti „légüres teret“ nem kívülről, hanem magukkal Ázsia és Afrika népeivel kell betölteni. Azt mondotta, hogy a béke útja nem a katonai egyezmények ható­sugarának kiterjesztésén, hanem a vi­tás kérdések megoldását szolgáló meg­egyezéseken át vezet. A gazai helyzetről szólva Nehru hang­súlyozta, hogy Gaza egyiptomi terület. venezret, Nyugat-Skóciában a két­százezret. Bristolban hosszú időre feltartóztatta a forgalmat húszezer gépipari munkás, akik egy­szerre álltak sorba, hogy alá­írják a sztrájkívet, másfél­órás kerülőre kényszerítve a járókelő két. Salford gépipari gócpontban a sztrájkbizottság egyhangú határozat­tal kimondotta, hogy a munkások tíz százalékos béremelés megadás nél­kül semmiképpen nem állnak ismét munkába. kölcsönösen diplomáciai képviselőket neveznek ki. Együttműködnek az ENSZ alapok­mánya értelmében, mint testvéri arab országok hogy ezzel „a nemzetközi béke ügyét szolgálják’’. Támogatják a „függetlenségük elnyerésére törekvő országokat”. KÜLFÖLDI HÍREK Ihszan Dzsabri, a Szíriái parlament külügyi bizottságának elnöke, — mint az AP jelenti —, hétfőn felszólította Egyiptomot és Jordániát, hogy Szíriá­val együtt gyorsítsák meg az arab ál­lamszövetség létrehozását. Dzsabri új­ságírónak adott nyilatkozatában kijelen­tette: erre az államszövetségre szükség van a bermudai értekezlettől várható fejlemények miatt. * Peking (MTI). A hétfői kínai lapok külön hírben számolnak be a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség meg­alakulásáról, s arról, hogy a Kínai Ifjú­sági Szövetség központi vezetősége táviratban üdvözölte a magyar fiatalok új szervezetét. * Mint a belqrádi rádió jelenti, Tullio Vecchietti vezetésével Jugoszláviába érkezett az Olasz Szocialista Párt kül­döttsége. * A Kínai írószövetség tervei szerint rövidesen 20—30 tagú írócsoportokat szerveznek és küldenek a kínai falvak­ba. Az írók legalább négy-öt évi falusi élet után írják meg könyveiket a kínai parasztok megváltozott új életéről. * A DPA jelentése szerint az Izraelben tartózkodó Ollenhauer, a Német Szo­ciáldemokrata Párt elnöke hétfőn Jeru­zsálemben egyórás megbeszélést foly­tatott Ben Gurion miniszterelnökkel és Golda Meyr külügyminiszterrel a nem­zetközi helyzetről. Ollenhauer sajtóértekezleten hangol adott annak a reményének, hogy Izrael és Nyugat-Németország között helyre­áll a bizalom és hamarosan diplomáciai kapcsolat létesül. * Mint a Reuter jelenti, hétfőn Madrid­ban aláírás nélküli felhívást terjesztet­tek, amely felszólítja a főváros lakos­ságát, hogy ne vegyen részt Franco- nak a polgárháborúban aratott győ­zelme alkalmából a Jövő hétfőn rende­zendő szokásos ünnepségeken. A felhívás a többi között kijelenti: „A spanyol nép nemet mond ennek a kormánynak is mindaddig, amig az meg nem változtatja gyűlöletes rend­szerét.” Angol jegyzék Japánhoz, a hidrogénbomba kísérletekről Mint a Reuter jelenti, az angol külügyminisztérium nyilvánosságra hozta a japán kormányhoz intézett jegyzékének szövegét. A jegyzékben Nagy-Britannia el­utasította a Csendes-Óceán térségé­ben idén nyárra tervezett angol hid­rogénbomba kísérletek elleni japán tiltakozást. A jegyzékben Anglia biztosítja Japánt, hogy „minden lehető óvin­tézkedést megtesz“ és megígéri, hogy „gondosan megvizsgál“ minden, a hidrogénbomba kísérletekkel kap­csolatos kártérítési követelést! Ugyanakkor azonban rámutat arra: „Mindazok, akik szándékosan tartóz­kodnak a veszélyes övezetben, az angol kormány véleménye szerint nem jogosultak kártérítésre." iVcitr u: A nagyhatalmak vezetői üljenek le tárgyalni! Tovább tart az angliai sztrájk Együttműködési egyezmény Tunisz és Libanon között Kaxahevie«: Az újoncok, Szemjonov és Golub, leereszkedő csodálkozással nézték a németeket. Először láttak ellenséget ilyen közelről. De a maga részéről Travkin is élesen figyelte az újonco­kat. — Jól viselték magukat és azt tették, amit a töb­biek. Szemjonov, bár fiatal felde­rítő, de tapasztalt katona volt, kétszer sebesült meg és a háborúban elsajá­tította a katonás hidegvért. Golub, a kis, mozgékony, tizenhétéves kurszkj legény ke, egy — a németek által fel. akasztott — munkás fia, állandóan emelkedett hangulatban volt. Fiatal lelkében összevegyült apja gyilkosai el len érzett gyűlölet a nyomkeresők, indiánok és bátor utazók romantikus történeteivel és a szokatlan körülmé­nyek közé kerülve szinte remegett az elragadtatástól. Mamocskin nem állta meg, hogy ne bámulja Travkin vas önuralmát és hosszú napok óta először bízott a veszélyes vállalkozás sikerében. Visszaemlékezett búcsújá­ra Katjától. Katja megkérte, hogy vigyázzon a hadnagyra és ő fölénye­sen mosolyogva, megnyugtatóan ve­regette meg Katja hátát és azt mondta: —■ Ne izgulj, Katjusa, Mamocskin- nál mintha csak a Nemzeti Bankban lenne a hadnagyod. CSILLAG — Talán fordítva! Mamocskin nem — Adok, mondta Travkin — 21. vész el ezzel a hadnaggyal — vallotta be most önmaga előtt és Travkinra nézett vidám, megint szemtelen te­kintetével. Mindenkinek kiosztott egy darab kolbászt Travkinnak adta a legnagyobbat — és kulacsából egy egész kupak kisüstit. Véglegesen meggyőződve, hogy a berekben nincsenek németek és min­den eshetőségre, őrséget állítva fel, Travkin levette Brazsnyikov hátáról a rádiót és leadta az első rádió­grammot. Sokáig nem tudott választ kapni: az éterből recsegés tompa moraj hangzott, beszédfoszlányok, zene, sőt, az ő hullámhosszán kemény, paran­csoló német szavakat fogott cl. Hall­gatózás közben Travkin akaratlanul összerezzent,— a hullámok ilyen kö zelsége felfedhette a németek előtt a ,,Csillag’’ titkát. Végül meghallotta, — bár nem tisz­tán a visszahívást ,egy hangot, amely ugyanazt a szót ismételgette: — Csillag. Csillag. Csillag. Csillag. Travkin és messzi távol a „Föld” rádiósa felkiáltott az örömtől. Bagoly 2. 21. Bagoly 2. A távoli „Föld” szünet után közölte, hogy megértette. Jól értette. — Sok, nagyon sok 21, — ismétel­gette Travkin — épp most érkezett 21. A „Föld" ezt is értette és mint a visszhang ismételgette: — Sok, nagyon sok 21. Mindnyájan felvidultak. Átmenni egy ilyen első vonalon, utána a néme­tektől hemzsegő erdőn, összeköttetést kapni rádión és leadni a híreket a saját csapataiknak, — valóban, így érdemes élni! Travkin újra, meg újra belenézett baj társai arcába. Ezek már nem alá­rendeltjei, hanem bajtársai voltak. Egyébként mindegyiktől függött a másik élete és ő, a parancsnok egy­nek érezte magát velük és őket saját testrészeinek. A „Föld’-ön megenged, hette, hogy saját életüket éljék, elnéz- he te gyengéiket, — de itt, ezen a magányos „Csillag”-on, ő és társai egyetlen egészet jelentettek. Travkin meg volt elégedve magá­val — hétszeresen felnagyított ön­A szovjet kormány kész tárgyalásokat kezdeni a nyugatnémet kormánnyal ÍV. A. Bulganyin válasza Adenauer levelére A Német Szövetségi Köztársa­ság moszkvai rendkívüli nagykö­vete február 27-én átnyújtotta Adenauer kancellár levelét Bulga­nyin február 5-i üzenetére. Az alábbiakban ismertetjük Bulga­nyin viszonválaszát, amelyet már­cius 20-án nyújtottak át Adenauer kancellárnak. Haas úr, a szövetségi köztársaság nagykövete február 27-én átnyúj­totta nekem az ön levelét. Kollégá­immal együtt figyelmesen tanulmá­nyoztuk e levelet és megelégedéssel állapítjuk meg: Ön egyetért azzal a véleményünkkel, hogy az országaink közötti viszony* megjavítása végett át kell térni a konkrét lépésekre és ki kell bővíteni a mindkét fél szá­mára hasznos kapcsolatokat. Mint az ön leveléből látható, most egyöntetű véleményre jutottunk ab­ban, hogy a legközelebbi jövőben kormánytárgyalásokat :kell kezdeni a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kereskedelmi kapcsola­tainak rendezéséről és kiszélesítésé­ről. Ezt az alkalmat használom fel annak közlésére, hogy a szovjet kormány kész ilyen tárgyalásokat kezdeni Moszkvá­ban vagy Bonnban április folyamán, ha ez az időpont elfogadható az NSZK kormánya szá­mára. Ami az ön levelében érintett, olyan kérdéseket illeti, Szövetségi Kancellár Ür, mint az NSZK rész­vétele a NATO-ban és Németország egyesítésének problémája — a szov­jet kormány nagy jelentőséget tu­lajdonít e probléma megoldásána — be kell ismerni, hogy itt további- is különböző álláspontokhoz ragasz kódunk. Különösen nem tudok egyetér­teni a Német Demokratikus Köz­társaságról alkotott nézeteivel. Rendkívül sajnáljuk, hogy a sző vetségi köztársaság kormánya to vábbra sem tartja lehetségesnek jelenlegi helyzet reális, előítéletek­től mentes megítélését, most, amikoi már több mint hét éve két szuve­rén állam létezik, amelyek mindegyi kének saját alkotmánya, parla­mentje és kormánya van. Könnyű megérteni, hogy a Német Demokra­tikus Köztársaság nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy területére is kiterjesszék az NSZK-ban érvé­nyes rendet. Ugyanakkor az NSZK kormánya is kijelenti, nem járul hozzá, hogy átvigyék a szövetségi köztársaságba azokat a társadalmi körülményeket, amelyek a Német Demokratikus Köztársaságot jellem­zik. Már ebből is látható, hogy Né­metország újraegyesítéséhez a két állam közötti tárgyalásokra és meg­egyezésre van szükség, és hogy nincs más út e cél eléréséhez. És végül, még egy megjegyzés. Levélváltásunkból, Szövetségi Kan­cellár Űr, levonható az a következ­tetés, hogy mindkét ország kormá­nya nagy jelentőséget tulajdonít a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatai fejlesztésé­nek, mégpedig a bizalom és a barátság légköré­ben. — írja befejezésül N. A. Bulganyin. Mit mutatott a bermudai értekezlet? Nyekraszov eikke a Pravdában V. Nyekraszov, a Pravda bermudai különtudósítója, „Mit mutatott a bermudai értekezlet?” című cikkében kommentárokat fűz az értekezletről kiadott közleményhez. Mint a közlemény rámutat — írja Nyekraszov — a bermudai tárgyalá­sok résztvevői a katonai tömbök ko­rábbi politikájához és az erőpolitiká hoz szándékoznak ragaszkodni. A közlemény szovjetellenes és népi demokrácia ellenes kirohanásai, nak az a célja hogy leplezzék az im­perialista tábor ellentéteit. Alapvető célja, hogy hangsúlyozza a közelkeleti események megrendítette angol— amerikai szövetség helyreállítását. — Különösen fontos azt kiemelni, most magával. Tanácskozott Anikanovval és elhatározta hogy azonnal tovább indulnak a tervben kijelölt lakott pontokra, ahol a vasút és országút keresztezi egymást. Igaz, hogy nappal veszélyes mozogni, de mehetnek a mocsarak és erdők védelme alatt, tá­vot a közlekedési utaktól. A németek elkerülik ezeket a helyeket. Azonban a berek nyugati szélére érve, a felderítők megpillantottak egy német osztagot, amely egy mocsaras mellékúton haladt. A németek nem sötétzöld, hanem fekete egyenruhá. ban voltak. Az élen lépkedő tiszt szemüvege kegyetlenül villogott. — „Ezek SS-ek” — suttogta Anikanov. Az SS-osztagot húsz tetőig megrakott óriási kocsiból álló vonatoszlop kö­vette. A féld srí tők behatoltak a közeli er dőbe, ahol hernyótalpak nyomát vet­ték észre és vigyázva haladva a nyo­mokon, egy erdei tisztáshoz értek, melynek szélén tizenkét darab álcá­zott páncélos vontató állt. A friss por mutatta a lánctalpakon, hogy nem­rég érkeztek. Ezt a németek viselke­désén is észrevették, mert lármásan szaladgáltak az erdőben, fákat dön_ töttek ki, ágakat vagdostak a tűzra­káshoz, sátrat vertek, — egyszóval mindazt csinálták ,amit az emberek valami új helyen tenni szoktak. (Folytatjuk.) már nyiltan kimondták, hogy nincs különbség a gyarmatosító bagdadi paktum és „Eisenhower-elv’’ megtes­tesítette gyarmati politika közt. Az Egyesült Államok belép a bagdadi paktumba. Azt az egyezményt, amely, nek értelmében a két nyugati hata­lom egyesíti a Közel, és Közép-Kele­ten kifejtett ténykedéseit, az arab államok és Egyiptom hátamögött kö­tötték, olyan légkörben, mindén is­mét baljós előjelek mutatnak arra, hogy a gyarmatosítók e térségben újra kezdik agressziójukat. A közleményhez nyilatkozatot mellékeltek az atomfegyeverkísérle- tek bizonyosmérvű csökkentésének kívánatosságáról. E nyilatkozatból ki­tűnik, — mutat rá Nyekraszov, — hogy a tárgyalások résztvevői vissza utasítják a népeknek az atomfegyver, kísérletek betiltására vonatkozó kö­vetelését. Az ilyenfajta közlemény nem elé­gítheti ki a világ népeinek törekvé­sét a fegyverkezési hajsza reális bün­tetésére. A közlemény — folytatja Nyekra­szov — egyetlen szóval sem emléke­zik meg azon angol tervek jóváha­gyásáról, amelyek .szerint bizonyos mértékben csökkentenék a Nyugat- Németország területén állomásozó fegyveres erők létszámát. Nyilván­való, hogy a tárgyalások résztvevői­nek nem volt mit ímiok erről a fon­tos kérdésről, az angol miniszterelnök tői azonban ígéretet vettek arra nézve, hogy a ,,közös piacon” nem tá­maszt akadályokat magas vámilleté­kek formájában az amerikai árukkal szemben. Nyekraszov befejezésül így ír: Az imperialista tömbök olyan ter­mészetűek, hogy a kompromisszumot mindig az erősebb javára és a gyen­gébb rovására valósítják meg. Az ilyen kompromisszum azonban ter­mészetesen. nem erdményezi az ellen­tétek enyhülését, hanem ellenkezőleg, lépcsőfokot jelent az ellentétek kike. rülhetetlen további kiéleződése felé, s ezt mutatja a bermudai értekezlet is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom