Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-27 / 73. szám
TOLNA MEGYEI VIUG PROLETÁRJAI /• Kgyeteai Könyvtár PÉCS II. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM. m ÁRA: 50 FILLER RT ÉS A TANÁCSOK LAPJA SZERDA, 1957. MÁRCIUS 27. Készülődnek a borsó-idényre a Paksi Konzervgyárban Több mint ezer holdon termelnek az idén borsót a Paks környéki dolgozó parasztok a Paks; Konzervgyár részére .többet, mint az elmúlt években bármikor. A borsót már mindenütt elvetették, sőt, legtöbb helyen már szépen sorol a vetés. Az eddigi jelek szerint — bár még sok minden jöhet közbe — jó lesz a termés, lesz, mit „tölteni az üvegbe” a gyárban. Mert a gyárban is nagy készülődés folyik a zöldborsó fogadására. — Hónapok óta szerelik a gépeket, az új borsó-vonalat. A berendezés legnagyobb részét a gyárban állítják elő, de kapott az üzem új gépeket is. • A gépek „vonalba állítása” — nem új dolog a Paksi Konzervgyárban. A konzerviparban — így a paksi gyárban is — már évek óta érvényesül az a törekvés ,hogy a különböző gépeket a technológiai folyamatoknak megfelelő sorrendben helyezzék el, így termelékenyebb lehet a munka, gyorsabb az áru átfutási ideje, ami különösen fontos a romlandó főzelék, és gyümölcsféléknél. A most készülő borsó-vonal azonban sokkal korszerűbb lesz a tavalyinál. Az egyes gépek közötti szállítást — ahol nem közvetlenül, szabad esés útján kerül a félkészáru következőre, csövekkel oldották meg, ahol víz nyomja a borsót egyik géptől a másikhoz. A Paksi Konzervgyár termékeit ismerik szerte az országban, de külföldön is. Tavaly is több országba jutottak el az üzem gyártmányai, köztük a zöldborsókonzervek is. — Mcst úgy tervezik a gyárban, hogy a tavalyi ötvenöt vagonnal szemben több, mint nyolcvan vagon zöldborsó- konzervet gyártanak. Ehhez az kell, hogy naponta legalább öt vagonnyit fel tudjanak dolgozni. Az eddigi jelek azt mutatják — főkép, am; a gép; berendezés állapotát illeti — a gyár meg tud birkózni e nagy feladattal. Tűz Alsóimnán Riadt kongatás verte fel kedden délelőtt a falu csendjét, félreverték a harangot Alsónánán, jelezve, hogy tűz van. A tűz még nem volt nagy, csak egy szalmakazal gyulladt ki a bikaistálló mellett, de annál veszélyesebb. Az erős szélben könnyen továbbterjedhetett volna mint ahogy már előfordult, ha ilyen időben tűz ütött ki, egy fél falu is leéghetett. A tűznél percek alatt megjelentek felszerelésükkel a községi önkéntes tűzoltók. Szakszerűen, a terjedési iránnyal szemben támadták meg a tüzet és félórai szívós küzdelemben sikerült lokalizálni. A községi tanács közben segítséget kért Szekszárdról — mivel fennált a tűz továbbterjedésének veszélye —, de mire a városból a helyszínre ért a két tűzoltókocsi, már nem volt dolguk a szekszárdi tűzoltóknak. A tüzet egy három éves gyerek okozta, aki gyufával játszott és meggyújtotta a szalmát. Hála a helybeli tűzoltók gyors és eredményes fellépésének — a tűz 10,15 órakor kezdődött, 10 óra 19 perckor volt a riasztás és 10 óra 25- kor már a helyszínen voltak a tűzoltók — csak a szalma és a mellette lévő disznóól égett el. A kár mindössze 640 forint. A tűzoltók közül különösen Tóth Ferenc és Céh János érdemel dicséretet akik a fecskendőt a majdnem egy kilométernyire lévő szertárból gyalog húzták a tűzhöz. Tőkés Ödön gazda, aki a tűz jelzésekor a tűzoltószertár előtt tartózkodott lovaskocsival, nem volt hajlandó befogni lovait és a tűzhöz vinni a fecskendőt. Ellene eljárás: indul. Népszerű a traktor — a gyönki dolgozó parasztok körében Gyakran hangzott el az elmúlt években a gyönki dolgozó parasztok részéről az a panasz, hogy hiába szeretnének a gépállomással dolgoztatni, erre nincs mód és lehetőség. Panaszuknak volt is alapja. A helyzet ugyanis az volt, hogy' a gépállomás nem igen szeretett egyéni parasztok kisparcelláján nagy gépekkel dolgozni, másrészről pedig nem is igen volt erre lehetősége mert tervének túlynyomó részét a szocialista szektorokban kellett teljesíteni. Ez a helyzet, a többi között, a gyönki dolgozó parasztok örömére is megváltozott. A varsádi gépállomás szinte korlátlan mennyiségben dolgozik most már Gyünkön az egyéni dolgozó parasztoknak, kisebb társulásoknak is. Éppen a minap tájékoztatta szerkesztőségünket Sebestyén elvtárs, a gépállomás igazgatója, hogy Gyünkön egy öntözéses növénytermelési szakcsoport és egy kertészeti szakcsoport működik, amelyen a mezei munkák nagv részét a gépállomással végeztetik. Ezenkívül a tavaszi idényre ez- ideig 25 dolgozó paraszttal kötöttek szántási szerződést, mintegy 50 holdra. A varsádi gépállomás^ ígéretéhez híven, traktort küldött Gyünkre. Az említett két szakcsoportnak és az egyéni dolgozó parasztoknak állandó két traktor dolgozik. Arra is van mód és lehetőség, hogy aki korábban nem kötette meg egyik, vagy másik munkára a szerződést a gépállomással, az most felkeresse a brigádvezetőt és a helyszínen vele beszélje meg a munkát. A traktoros brigádvezető aztán talál módot arra is, hogy a kissé megkésett dolgozó parasztok földjét is felszántsák, s adott alkalomkor bevessék. Népiszerű lett a traktor a gyönki dolgozó parasztok körében is. Ezt azért is el lehet mondani, mert az elmúlt években alig, vagy egyáltalán nem végzett szántást a gyönki dolgozó parasztoknak a varsádi gépállomás. HÍREK — A NAGY ÉRDEKLŐDÉSRE való tekintettel ma este újból előadja a Szekszárdi Központi Művészegyüttes a Mária főhadnagyot. — VILÁGVISZONYLATBAN teljes pontossággal még nem sikerült megállapítani, hányféle mesterséget űznek az emberek, de statisztikai adatok alapján kimutatható, hogy a földön gyakorolt mesterségek száma meghaladja a tízezret. — A NAGYTORMÁSI Állami Gazdaságban ebben az évben négy holdon termelnek udvarosbúzát továbbszaporí- Lásra. Ennek a búzafajtának az a jellegzetessége, hogy a szára erősebb más búzafajtákénál, tehát könnyebb a kombájnnal való aratása. Az érdekesség még az, hogy a négy hold búzát úgy vetették a gazdaságban, hogy kapásművelést tudnak neki adni. — A BONYHÁDI járási kultúrház kultúrcsoportja április 30-án Mórágyon mutatja be a Faunt, 3i-én pedig Cikón lépnek fel ugyanezzel a darabbal. — Dr. IVAN PARFENTJEV, a Yale- egyetem tanára, új antibiotikumot fedezett fel, amely rendkívül hatásos a ba- cillusok és a mikroszkópikus gombák elpusztítására. Az új szer alapja az élesztő és neve: maludicin. Állatokon végzett kísérletek alapján arra a meglepő felfedezésre jutottak, hogy a ma- ludicin mindenfajta bacillust és gombát megsemmisít, illetve meggátolja fejlődésüket. Előnye még a maludicinnek. hogy sok fertőző betegségnél megelőző gyógyszerként használható. Gépjárműre szerelt fecskendőt kaptak a faddi tűzoltók lövőre népszámlálás lesz Lengyelországban; Nagy öröm érte a faddi tűzoltókat. A megyei tűzoltóparancsnokság egy gépjárműre szerelt fecskendőt bocsátott a testület rendelkezésére. A modem fecskendő percenként 1000 liter kifecskendezésére képes. A 96 év óta fennálló faddi önkéntes tűzoltótestület a megye legjobb testületéi közé tartozik. Nemcsak az évvégi tűzoltó vizsgákon szerepelnek jól a testület tagjai, de a közösségi munkában is megállják a helyüket. Legutóbb társadalmi munkával egy tűzoltószertár építését vállalták és az értékes többezer forint értékű épü. let elkészítését egy hét alatt végre is hajtották. Az átadás alkalmával ünnepséget rendeztek. Az ünnepségen Gombor István százados bajtárs, megyei tűzoltó parancsnok előléptetésekről szóló okleveleket adott át több faddi tűzoltónak. Az ünnepséget halvacsora követte. Az ízletes halászlé elfogyasztása közben jó rizling poharazgatása mellett felelevenítették tűzoltó élményeiket a testület tagjai. Vacsora után hajnalig tartó táncmulatság következett. I Hölesdí vajüzemben a teljesítménnyel egyidöben a dolgozók bére is emelkedik Sok huza-vona után végre tudtak olyan bérezési megoldást találni a tejiparban, ami ösztönzi a dolgozókat a jobb és több munkára. Most ezekben a napokban is a teljesítménnyel egyidöben emelkedik a dolgozók fizetése. A kannamosóknál például több mint egyforintos emelkedést is elérhetnek az órabérben a teljesítmények emelkedése után. örvendetes tény, az is, hogy minden munkahelyen az a tapasztalat hogy az új bérezési rendszerrel emelkedik a termelés, és sokkal magasabb értékű árut termelnek, mint ezelőtt hetekkel. 1,5 millió nyerstéglát készítenek Keszőhidegknton A keszőhidegkúti téglagyárban is befejezték már a nagy tavaszi-nyári munkához az előkészületeket. Ebben a tégla vetési szezonban a gyár dől. gozói öt asztalnál másfélmillió nyerstéglát fognak elkészíteni. A tégla- verők — öt brigád — a gyár helybeli dolgozói közül kerül ki. Úgy tervezik a kézivetők, hogy ezévi tervüket is, hasonlóan a mútévihez, túl fogják teljesíteni. A terv megvalósításához minden lehetőség megvan. Rövidesen befejezik a kemence átépítését és a szárítószínek kijavítását, ezután már aztán teljes erővel megkezdik Kesző- hidegkúton a nyerstégla kézi készítését. A lengyel statisztikai hivatal megkezdte az 1958-ban megrendezendő népszámlálás előkészületeit. Legutóbb 1950 decemberében tartottak népszámlálást. A népszámlálás előkészítése mind technikai, mind szervezési szempontból igen nagy munkát igényel. Már a kérdőívek megszerkesztéséhez is hosszú tanácskozásra van szükség a tudományos és gazdasági élet képviselőinek bevoná sával, mert az ívet úgy kell megszer keszteni, hogy aránylag kevés kérdésből a legkülönbözőbb információkat szerezhessék meg. Jelenleg úgy fest a dolog, hogy a kérdőíven körül belül 30 kérdés fog szerepelni. Nem lehetne másként? — Pillanatfelvétel a MÁVAUT-megállóról — mám Itt a tavasz. Bár az időjárás még elég szeszélyes, egyik nap melegen süt a Nap, s 20—22 fokos meleg is van, másnapra lehűl a levegő. De a gyerekek erről nem akarnak már tudomást szerezni. Ha kicsit hűvösebb az idő. kabátot öltenek (le rendületlenül játszanak a homo- kozóbarv Képünk a szekszárdi gyermekjátszótéren készült. Délidő elmúlt ,ilyenkor népesedik be leginkább a Garay-téren a MÁVAUT-megálló. Most indul a legtöbb autóbusz, négy-öt is sorakozik fel egymásután ilyenkor legtöbb az utas is. Ilyenkor nyilvánul meg jónéhány emberi tulajdonság is, a törtetés, a mindenekfeletti „én” az ,,aki bírja — felszáll’-elv. Különös is az ember — és az autóbuszra is csak bizonyos számú utas fér el — és ön- kénytelenüi is azt kell kérdezni: Nem lehetne ez máskép? Nézzük csak, éppen bejön egy autóbusz, meg sem áll, az ajtóhoz vréselődnek vagy negyvenen, kis zerencse, hogy azt. a fekete berliner kend?) s öreg nénit nem taszíi- ák a kerekek alá. — A tamási utasok jöjjenek elő- 'zör — szól a kalauz, jó hangosan, hallhatja mindenki. És mégis ... Egy férfi könyökkel térddel tör magának uta1-, szürke felöltőben, válláról szíjra kötve aktatáska lóg, áthatóan szaporította a söntés forgóimat, úgy akar felszállni, mint oki biztos a dolgában, de azért megkérdezi: — Ez a busz megy Dunaföld- várra? — Nem kérem ez Tamásiba megy. A tamási busszal tehát nem lehet Dunaföldvárra utazni, az atyafinak ki kell kerülni az összepréselődött tömegből, ami nem megy valami könnyen. — Jobban meg kellene nézni, melyik buszra akar szállni — méltatlankodnak többen. — Akinek nem tetszik, apelláljon — hangzik a válasz. Egy fiatalasszony kendőkbe bu- gyolált kisgyermeket tart a karján. — Engedjenek előre, a kórházból hozom a kisgyereket... —* Engedjék előre azt a fiatal- asszonyt — szól a kalauz is. Oda se neki, folyik tovább a harc a feljutásért. No, de mégis ... mégis csak van segítség. Egy magas férfi utat nyit a fiatalasszonynak, segít neki felszállni. — Csak azok jöjjenek, akiknek erre a járatra szól a jegye — halljuk a kalauz hangját. — Ez a jegy kérem, a tizenöthuszasra szól. — Nem lehetne valahogy mégis elmenni ezzel: kockáztatja meg a kérdést - jegytulajdonos. — Nem lehet, mert akkor azok az utasok maradnak le, akiknek erre a járatra szól a jegyük. — De én is erre kértem... (Akkor valószínűen erre is kapott volna. Csakhát, könnyebb a lelkiismeret ...) Végül megtelik, az autóbusz. A kalauz már-már csukná be az ajtót, de egy utas még fel akar szállni. — Kérem, vigyenek el Hőgyészre. — Nem tehetjük kérem, már teljesen megtelt a kocsi. Erre a járatra van jegye? — Nem, nincs jegyem ... — Akkor meg semmiképpen nem vehetjük már fel. — Nem visznek el? Jó, majd intézkedni fogok ... Majd én megmutatom, hogy velem nem lehet csak úgy elbánni... Az autóbusz már elindult, de az illető még mondja a magáét. — Majd én intézkedni fogok ... panaszt teszek ... mégsem lehet a dolgozókkal így elbánni... (Vajon mit tenne ő a kalauz helyében?) Ezt láttuk egy félóra leforgása alatt. Csak azt kérdezzük még mikor lesznek belátóbbak, megértőbbek és udvariasabbak az emberek egymás iránt?
