Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)

1957-03-26 / 72. szám

4 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. MÁRCIUS 2«. Pécsbányatelepi Bányász—Szekszárdi SC 10:1 (5:0) A Szekszárdi Állami Zeneiskola növendékhangversenye Megyebajnokok tornája, Pécsbánya telep, 800 néző. Pécsbányatelep: Szabó — Varga, Gyimesi, Ulrich — Molnár, Farkas — Kóisa, Pintér, Keszler, Gyurkó, Oskó. Szekszárdi Bencze — Sloszár, Zá- dori, Bosnyák — Kunszabó, Baka — Kázmér, Domonkos, Gabi Lázár, Cser. Kellemes, napsütéses időben a szék szárdi csapat indítja el a labdát, s mindjárt támadólag lépnek fel. A 3. percben 18 méteres szabadrúgáshoz jutunk, de Zádori lövése a sorfalban akad el. Változatos, élvezetes játék, mindkét csapat szépen játszik. A szék szárdiak talán ebben az időszakban még többet kezdeményeznek, mint a hazaiak. A 8. percben Lázár éles lö­vését szerencsével menti csak a Bá­nyászok védelme. Két perc múlva Domonkos lövése száll mellé, majd Cser kerül jó helyzetbe, de röviddel lekésik és közbelépnek. A hazaiak fokozatosan feljönnek és ők lesznek a kezdeményezők. A 17. percben Slo­szár feleslegesen az alapvonalon túl­ra küldi a labdát, a sarokrúgásnál Bencze a labda után szalad és Pintér fejéről jut a labda a hálóba, melyet Zádcri már csak beljebb tud már se­gíteni. 1:0. A következő percben szép adogatás után Gyurkának még arra is jut ideje, hogy a kapust becsapja és a labda máris a hálóban táncol. 2:0. A 22. percben közvetett szabad­rúgáshoz jutunk, de azt Gabi csúnyán mellé lövi. Felváltva támadnak a csapatok, de addig míg a mj csatár­sorunkban nincs átütő erő, a pécsiek minden támadása gólveszélyt jelent. A 31. percben Cser szép egyéni akció után éles lövést küld a kapura, me­lyet a kapus csak jó reflexszel tud hárítani. A következő percben Pintér megy el Bosnyák mellett és hatalmas gólt ragaszt Bencze kepujába. 3:0. — Három perc múlva újból Bosnyák a felező vonalnál kalandoz és a szélsője, Oskó, közben gólt lő. 4:0. Három perc múlva a védelem lest reklamál, le­állnak, de a kifutó kapus fölött el~ küldött labda kapu mellé száll. — A szekszárdi védelem teljesen megzava- rcdik, a csatársor sem játssza azt, amit a mérkőzés elején, egyedül csak Cser megmozdulásai jelentenek ese­ményt, de a hazai védelem azt is könnyen hárítja. A 40. percben a ki­futó Bencze fölött Pintér újabb gólt A SPORT ÍRJA: lő. 5:0. A félidő eseménye Cser les­gólja. A második félidő második percében sarokrúgás után Pintér talál Bencze kapujába. 6:0. Az ötödik percben Kázmér húz el a jobbszélen, ahonnan hatalmas lövést küld kapura, de a kapus menteni tud. Ezután Kázmér hátramegy és Zádorj megy a csatár­sorba. A 10. percben megszületik Gyurkó lövéséből a hetedik gól is. A 18. percben Kósa lesz eredményes. 8:0. Ebben az időszakban a szekszárdi csapatra nem lehet ráismerni, a Bá­nyászok tetszés szerint játszanak. — mintha nem is volna ellenfelük. — A szekszárdiak» csak időnként jutnak 6zóhoz. A 21. percben Zádori átadásá­ból Lázár megszerzi a becsület gólt. 8:1. Négy perc múlva Kósa egyéni akció után Benczét elfekteti a jobb- sarokba és ő a labdát a bal sarokba küldi. 9:1. Cser is hátrahúzódik véde­kezni, Bosnyákkal cserél helyet, de így sem lehet megakadályozni a 10. gólt, arjai a 87. percben esik Kósa éles lövéséből. 10:1. A 43. percben Lázár szép lövését bravúrosan öklözi a Bányászok kapusa. hosszú hónapokon keresztül nélkülözött új színt vitt a város zenei életébe. Erre az alkalomra az érdeklődők (jobbára szü­lők, hozzátartozók és tanulótársak) majd­nem megtöltötték a zeneiskola hangver­senytermét. Az esten a zeneiskola mint­egy negyedszáz növendéke számolt be fejlődéséről > elsősorban zongoristák, tie mind több ma már az énekes és a hege­dűs is. Különösen az utóbbi örvendetes, mert egy város aktív zenei élete vonós­utánpótlás nélkül lehetetlen. Hallgatva egymás után a szereplőket, önkéntelenül az jutott eszünkbe, hogy az alig egyesztendős múltra visszatekintő zeneiskola, amelynek a falain belül több mint kétszáz szekszárdi és Szekszárd- környéki fiatal tanul, milyen hézagpótló feladatot lát cl a tanulók esztétikai ne­velésében. Az a fény, amely ebből az intézetből szétárad a városban, túljut a város falain kívül is. Az elmúlt hang­versenyen is több vidéki tanuló szó­hoz jutott, azt bizonyítva, hogy a vá­rosnak ez az intézmény? világító fáklya kíván lenni nemcsak a város, de az egész megye számára is. Az intézet igazgatójá­tól: Husek Rezsőtől nyert értesülésünk szerint ez a hangverseny nem az intézet legjobb növendékeinek a hangversenye volt, hanem csak egy növendékhangver­seny, amelyet követnek majd a többiek is. Előreláthatólag mir.den hónapban sor kerül ilyen növendékhangverseny megrendezésére. Szükség is van arra, hogy a fiatal növendékek megszokják a MOZI Garay Filmszínház március 25— 27-ig: Berlini románc. Kedves sze_ relmi történet. Német film. PÉNZTÁR NYITÁS- Vasár- és ünnep­nap délelőtt 9 — 12-lq és délután 2-től. Hétköznap: délelőtt 1Ó11 — 12-lq, dél­után 4 órától. Előadások kezdete hétköznap: %6 és 108, — vasárnap: 3, 5 és 7 órakor. Vasárnapokon délelőtt 10—12 órálq uqyanaz a műsor, mint délutáni szereplés izgalmait, mely nélkül az elő­adó képtelen azt nyújtani, amire pedig egyébként képes. De nem tétlen a zeneiskola más vo­natkozásban sem. Értesülésünk szerint megalakult az intézmény vonószenekara, amely egyelőre csak 12 tagot számlál ugyan, de évről évre bővülni fog. aho­gyan felnő majd az új vonós és fúvós­nemzedék. Ezzel kapcsolatban meg kell említenünk egy kérdést, amely feltétle­nül rendezésre vár. Van zenekara a kél általános iskolának és a gimnáziumnak is. Egy-egy növendék két-három zene­karban azonban mégsem működhet köz­re anélkül, hogy az tanulmányainak, ze­nei előrehaladásának a rovására ne men­ne. Nem merjük kategorikusan kimon­dani. hogy leghelyesebb volna, ha a zenekar csak a zeneiskola keretében mű­ködnék. mert akkor mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik nem a zeneiskolában folytatják tanulmányaikat, de valami­képpen illetékeseknek foglalkozniok kell ezzel a problémával és megnyugtató dön­tést kell hozniok. Végül azt is közölhetjük, hogy a zene­iskola énekkar létrehozásán is fáradozik. Ezzel olyan feladatot vállalt magára, amelynek megoldásán az elmúlt évtized­ben a kultúrmunkások hiába fáradoztak. Mégegyszer örömmel üdvözöljük az első növendékhangversenyt és várjuk a folytatást TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt és a tanácsok lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Szekszárd, Mártírok tere 15—17. Telefon: 20-10, 20-11 Felelős kiadó: az MSZMP intézőbizottsága Szekszárdi Nyomda Telefon: 21-21 Hi a döntő kérd é s Barcs -Sándor hozzászólása az alszövetség — megyei szövetség vitához Pénteki számunkban vidéki la­pokból közöltünk néhány cikket. Ezek közül 2 a labdarúgó alszövet ségsk és alosztályok kérdésével foglalkozott. A Tolna megyei Nép­újság is, a Somogy megyei Som- mogyország is arról írt, hogy jobb lett volna fenntartani a megyei szövetségek rendszerét. (Egyik me gyében sincs alszövetség.) A kér­déssel kapcsolatban Barcs Sándor, az MLSZ elnöke az alábbiakat írja: Szeretnék már valakivel találkoz- ú, aki a magyar labdarúgás szerve- :etének területi beosztását eszmé- lyinek találja. Általában: szeret­lek olyan határozattal is találkozni, imi mindenkinek érdek nélkül etszik. Az MLSZ az év elején — nit tehetett egyebet? — országos Ttekezlet elé vitte a területi beosz- ás ügyét. Az országos értekezlet íagy többsége a jelenlegi felépítés nellett foglalt állást. Ha pedig már íz országos értekezlet így döntött, ikkor oktalan lenne, ha ezt nem /ennénk figyelembe. Vajon miért kérdeztük akkor meg az országos értekezletet? A területi beosztás ügye egyébként is fogas kérdés, emmi esetre sem olyan egy­szerű, mint ahogy azt néhányan 'ondolják (különös tekintettel a okál patriotizmusra.) Melyik jobb: i megyei alszövetségi rendszer, vagy ledig a jelenlegi? Engedjék meg, logy az egész kérdést megvilágít­Mi szól a megyei alszövetségi rendszer mellett? Elsősorban a csapatok és a játé­kosok egyre növekvő száma. 1949- ben 70 000 labdarúgót tartottunk nyilván, tavaly ennek közel kétsze­resét. Csak természetes, hogy kisebb területen (egy megyében) jobban el tud ják látni a megnövekedett feladato­kat. A megyei alszövetség mellett szól a helyi sovinizmus szülte súr­lódások kiküszöbölése is. Mi szól ellene? A tapasztalat az, hogy a megyei társadalmi szövetségek — három, négy kivételével — igen gyengén dolgoztak és néptelenek voltak. Ép­pen ezért már 1953-ban javasoltuk hat alszövetség felállítását azzal a célzattal, hogy ezek az alszövetségek életet leheljenek a megyei szövetsé­gekbe, megerősítsék azokat és aztán — amikor már a megyei szövetségek saját lábukon tudnak járni — útjuk ra bocsássák őket. Az OTSB akkor nem fogadta el javaslatunkat, ez azonban nem Változtat azon a té­nyen, hogy a megyei szövetségek gyengék voltak és azok is marad­tak. Igaz, hegy azóta sokat válto­zott a társadalmi munka helyzete. De vajon, milyen biztosíték van, arra, hogy most minden megyében benépesednének a szövetségek és minden megye kifogástalanul látná el feladatát? Az előbb elmondottakból is kide­rül már, hogy van egy ismeretlen tényező, amely azonban perdöntőén fontos. Ez pedig a következő: ha a társadalmi munkát nem becsülik le és nem terelik olyan szűk korlá­tok közé, hogy szinte lélegzeni sem tud, akkor virágzani fog és nagy eredmények elérésére hivatott. A TSB-rendszer egyik fő hibája éppen a társadalmi munka (lebecsülése, semmibevevése, és sok esetben meg­szégyenítése volt. Az alszövetségek száma és székhelye tehát másodran­gú kérdés. A döntő kérdés az, hogy milyen lesz a sportfelügyelőség és az alszövetségek viszonya Ismerem a hetes bizottság elkép­zelését, amely a lehető legnagyobb önállóságot ígéri a szövetségeknek és az alszövetségeknek. De hogyan való sül ez majd meg a gyakorlatban? Nos, szerintem ez az egész probléma ugrópontja, nem pedig a számará­nyok vitatása. Ha a sportfelügyelőségek elisme­rik, hogy az alszövetségek csak az MLSZ-szel állnak függő viszonyban, A Szekszárdi SC kosarasai az elmúlt vasárnap a nagydorogiakat fogadták Szekszárdon, akik visszaadták az SC elmúlt heti látogatását. Ez a mér­kőzés is könnyű edzőmérkőzésnek bi­zonyult, amelynek során mindkét mér­kőzésen a szekszárdi NB Il-re készü­lődő csapat könnyű győzelmet aratott. Ennek ellenére a fiük játéka még sem kielégítő. Annál meggyőzőbb volt azonban a női csapat, amely 101 pont- különbséggel győzött. Pedig voltak olyan számbajöhető játékosai is, akik a mérkőzésen nem jutottak szóhoz. Az ugyancsak az NB II-be jutott labdarúgó csapat mérkőzései miatt kissé kevés figyelem jut a kosarasokra. Fel sze­retnénk hívni a város sportközvélemé­nyének figyelmét arra. hogy megítélé­sűnk szerint a Szekszárdi SC női kosár­labdacsapata sokkal több örömet fog majd szerezni a város sportközvélemé­nyének, mint a labdarúgó vagy a férfi kosárlabdacsapat. Ez a női együttes, amely mintegy tíz azonos képességű já­tékossal rendelkezik, nagyszerűen ért a gyors támadásindttáshoz éppen úgy, mint a védekezéshez. És a magunk ré­széről csak helyeselhetjük, hogy a csa­pat összekovácsolását a csapat erőihez képest mérsékelt teljesítményű ellen­felek lekötésével oldotta meg a vezető­ség. Véleményünk szerint a labdarúgó- csapat gyenge rajtja összefüggésben van azzal is, hogy az előkészületi mér­kőzések során a csapat két alkalommal is súlyos vereséget szenvedett az ugyancsak a megyei bajnokok torná­jára készülődő Bajai Építőktől, amely­nek során több játékos önbizalmában súlyos csorba esett. A két mérkőzésről az alábbiakban számolunk be: Szekszárdi SC — Naqydoroqi Traktor 119:18 (66:14.) Vezette: Asztalos és Csapó. Nagy technikai és taktikai fö­lényben volt az egész mérkőzés folya­mán a szekszárdi együttes. Az I. fél­időben inkább az eredményességre, a másodikban inkább a jó védőjátékra fektette a fősülyt. így Is körülbelül azonos teljesítményt nyújtott mindkét félidőben. Legjobb dobók; Zádoriné 42, Hermann és Simon 22—22 és Tóth J. 12. illetve Blatt 12. Szekszárdi SC —Naqydoroqi Traktor 93:32 (50:18.) Vezette: Fogarassy és Vá- rady. Biztos fölénnyel győzött a szek­szárdi csapat a nem nagy játékerőt képviselő dorogiakkal szemben, még sem volt a győzelme meggyőző. Az adó­dott személyiek során elért büntetődobá- seknak Is csak az 50 százalékát hasz­nálta ki a csapat. Legjobb dobók: Kar­dos 24. Hunyady 17 és Cs. Papp 10, illetve Szabó 13. s ha a felügyelők ténykedése való­ban a sportetikai és gazdasági ellen­őrzésre irányul, nem pedig, mint ré­gen volt, a parancsolgatásra és az igazolásokra, sőt a bajnoki döntések be való belenyúlásra terelődik — ak­kor bízom benne, az együttműködés zavartalan lesz. Ezzel egyidejűleg a társadalmi munka is szélesebb ala­pokat kap és azokban a megyékben is fellendül, ahol tavaly ilyenkor még csak papíron működött a társa­dalmi szövetség. Továbbmenően, ez adja majd meg az alapját a jövőbeli megyei alszövetségi rendszernek is. Idő és a helyzet alapos felmérése szükséges azonban ahhoz, hogy eb­ben a kérdésben véglegesen állást foglaljunk. Végezetül, ,még valami kikívártf- kozik belőlem. Hallottam olyan han­gokat, hogy a labdarúgóspcrtbar. a megyei alszövetségi rendszer beveze­tése vagy ennek tagadása — politi­kai kérdés. Az ilyen véleményen csak mosolyogni lehet. Miért politi­kai, vagy elvi kérdés az, hogy a labdarúgásban minden megyében legyen alszövetség, a kézilabdában és a súlyemelésben viszont csak egyes megyékben? Szerintem erről az oldaláról — a politikai oldaláról — sokkal inkább akkor közelítem meg a kérdést, ha a társadalmi mun kának teljes mozgási és akció-sza badságot kérek. Érdemes selyemgubó-tenyésztéssel foglalkozni T ár két adag (30 g pete)*hernyó gondos felne­velésével egy hónap alatt minden anyagi be­fektetés nélkül 1500 - 2000 Ft jövedelem érhető el. átvételi ár: 1. és II. o. (fonható) gubó egységesen Ilf. o. (fonhatatlan) gubó kg-ként 5 Ft ár "''most köthet termelési szerződést a helyi termelési felelősnél (peteki- keltetőknél) vagy a földművesszövet­kezeteknél. Bővebb felvilágosítást ad az Országos Gyógy­növény- és Selyemgubóforgalmi Szövetkezeti Központ, Budapest, V. Arany János ut 29 Már csak napig van érvényben a kötelező biztosítás. Április 1-től kártérítést csak azok a tűzkárosultak kapnak, akik önkéntes biztosítást kötnek. Fizesse be a címére már kiküldött értesítő levélben közölt összeget, vagy forduljon az Állami Biztosító körzetfelügyelőjéhez, helyi megbizottj óhoz. I Állami biztosító APROHÍR D ETESEK VÉTEL-ELADÁS 250 köbcentis NSU, prí­ma állapotban, 18000-ért eladó. Szabó Béla, Ger- jén; Méhészek! Kiselejtezett, de használható állapot­ban levő, 50X28 cm ke­retméretű rakodó kaptá­rakat adunk el. Tangaz­daság. Szekszárd-Palank. ÁLLÁS ALKALMAZÁS Keresünk 10 holdas ker­tészetünkbe kertészt. La­kás van, palánta van. Je­lentkezni lehet a gazda­ság vezetőjénél. Gyapjú termelő Gazdaság. Var­sád. Rudolf-major. Szervezőt fiksszel és ma­gas jutalékkal, a megye területére felveszünk. — „Képzőművészeti alko­tások” jeligére a ki­adóba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom