Tolna Megyei Népújság, 1957. március (2. évfolyam, 51-77. szám)
1957-03-26 / 72. szám
TOLNA MEGY*1» VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Kör/vtát PáCS m A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANA CSŐK LAPJA II. ÉVFOLYAM, 72. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR KEDD, 1957. MÁRCIUS 26. Jól működik a barkácsoló szakkör Tengelicen Fábián Béla harmadmagával szabadidejének nagy részét a községi kul tárházban tölti. Nem színdarabért, a népi táncért rajong, neki sajátos, ritka szép művészete van: barkácsoló. Az ő irányítása alatt működik Tengelicen a barkácsoló-szakkör. Szerényen már két éve szervezetten dolgoznak a tengelici barkácsolók. De ezideig még nem igen figyelt fel senki értékes munkájukra. Pedig megérdemelnének néha egy kis dicséretet, biztatást, elismerést. A szak kör ugyanis díszes kivitelű gyermek kocsikat készít fából, apróbb gyermekjátékokat és díszeket. A két év alatt olyan szépen fejlődött a szakkör, hogy most már, ha úgy adódik megrendelésre is dolgozik. A közelmúltban például a helybeli óvoda részére készített több apró játékot. Ezenkívül készít a szakkör a falu lakóinak nagyon jutányos áron fából gyermekkocsikat és finoman megmunkált dísztárgyakat. A párt határozata és a KISZ felirata nyomán Az októberi ellenforradalmi események során szétesett a magyar fiatalok szervezete, a DISZ. Az ifjúság érezte, egy egységes szervezet hiányát és a párt határozata után megyénkben is megindult a kommunista fiatalok szövetségének létrehozása. A megye fiatalsága örömmel üdvözölte a párt határozatát és a kommunisták vezetésével megindult a szervező munka, mely nek eredménye az, hogy Tamásiban a KISZ-t a legharcosabb és a szocializmus eszméihez hű fiatalok, a téglagyár fiataljai alakították meg. Szekszárdon az üzemek és hivatalok legjobb fiataljai jöttek össze és vitatták meg a párt határozatát, valamint a KISZ felhívását, melynek nyomán létrehozták a megye Félmillió halivadékot telepítenek a Tolna megyei halastavakba Közel 300 hold kiterjedésű halastó val rendelkeznek a Tolna megyei termelőszövetkezetek, s az országosan is híres két halászati termelőszö vetkezetnek, paksinak 20, a tolnainak pedig 150 hold tava van. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a halászati termelőszövetke zetek összesen mintegy 460 hold tavát most halivadékolják a halászmesterek. A simontornyai Alkotmány Tsz 27 holdas, a gyulaji Uj Barázda 17, a felsönánai Zöldmező 11 holdas taván és még több termelőszövetkezetben is már végeztek ezzel a munkával. Az aparhanti Március 15 Tsz 14 holdas halastava már most a tavasszal jól jövedelmezett a szövetkezetnek. A fél megye halastavát innét látták cl egynyaras, általában 5—10 dkg-os pontyivadékkal, s ez több mint 69 000 forintot hozott a szövetkezet pénztárába. A megye több termelőszövetkezetében és a halászati termelőszövetkezetek halastavainak is most folyik a beivadékolása. összesen mintegy félmillió halivadékot telepítenek a Tolna megyei halastavakba, amely 50 dkg súlygyarapodás esetén is több mint 250 000 kiló hal értékesítését teszi lehetővé már az idei őszön. Haláleset — gondatlanságból A dombóvári vasútállomás raktár- j telepén két tragikus végű baleset történt gondatlanság miatt. Érdekes- | ségük, hogy mindkettő majdnem azo nos körülmények között történt. Az ügyből éppen ezért bírósági ügy j lett. Nemrégiben megtartották már az első tárgyalást is. Az első baleset még 1955 végén történt. Berakodást végeztek transzportőrrel: amikor megrakták a vagont, hét nő és kettő férfi megfogta, hogy odébb emelik. Közben érintkezésbe került egy má sik transzportőrrel, amely áram alatt állott, áramütés lépett fel és nem tudták elengedni a gépet. Kiabálni kezdtek. Légrádi Henrik azt gondolta, hogy talán valakinek a lábára esett rá és odasietett, megfogta a gépet, hogy ő is segítsen az emelésnél. Légrádi azonban idősebb ember volt és szíve nsm bírta ki az áramütést, meghalt. Hundák István valahogy elesett és így tudott megszabadulni az áramütés alól és a közelből segítségükre siető Nagy Józseffel együtt kihúzták a vezetéket a konektorból és így menekült meg a többi 8 ember. Megállapították, hogy helytelen bekötés történt és az okozta a zárlatot. Azt azonban már nem tudták megállapítani, hogy kit terhel ezért a felelősség. Tavaly nyáron, szintén a dombóvári vasút területén, hasonló eset történt. Nem ismertették az üzemeltetési szabályokat a munkásokkal, a kábel kikopott és áram alá vette a gépet annak ellenére, hogy a gépet nem is üzemeltették. Ezen rajta volt a tábla is, hogy a gépet a helyéről elmozdítani, csak az áram teljes kikapcsolásával lehet, de ez olyan állapotban volt, hogy nem igen lehetett elolvasni és nem voltak kioktatva a munkások. Hét ember megfogta, közülük egy. Lakatos József azonnal meghalt. Szerencsére észrevették a balesetet és kikapcsolták az áramot, így a többi megmenekült. A bíróság megállapítása szerint a felelősség elsősorban a szertárfőnökség vezetőjét, Horváth Lajost terheli a kioktatás elmulasztásáért és, ezért őt elítélték hat hónapi börtön- büntetésre. Három vádlottat felmentettek a. vád alól. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett. — Hatezer négyzetméter területű mesterséges szigetet alakítottak ki Bakuban a tengerből alig kiemelkedő kőzátony helyén, s a szigeten gőzturbinákkal működő villanytelepet építettek. Az üzemanyag olcsó földgáz, a víz alatt 10 méter mélységben húzódik a 10 kilométeres gázvezeték, s a villanytelep már megkezdte az áramszolgáltatást. —A Magyar Közlöny a Népköztár. saság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendeletét közli a mezőgazda- sági lakosság általános jövedelem- adójáról szóló 1955. évi 35. számú törvényerejű rendelet módosításáról és kiegészítéséről. Ugyanez a szám közli a pénzügyminiszter rendeletét a mezőgazdasági lakosság általános jövedelemadójáról szóló 1955. évi 35. számú és az ezt módosító törvény erejű rendelet végrehajtásáról. székhelyén a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséget. A Tolna megyei Építőipari Vállalatnál is megalakult a KISZ, mely célul tűzte ki a vállalat ipari tanulóinak kommunista nevelését, sport és kulturális munkába való bekapcsolását. A megalakult három szövetségnek közel 120 tagja van. A megalakult szövetségek a magyar fiatalság nevelését, sport és kultúrmunkába való bekapcsolását; hazánk, valamint a baráti szocialista államok megismerését és fiataljai életének tanulmányozását tűzték ki célul csere útján. A gyűlések résztvevőinek felszólalásaiból kitűnik az, hogy menynyire átérzik a magyar fiatalság helyzetét Igen sok jó javaslattal segítették a KISZ ideiglenes vezetőségének munkáját. Sokan felvetették, hogy a fiatalságot osztályharcos szellemben kell nevelni és megismertetni a marxizmus-leni- nizmus tanításaival, hogy ezen keresztül a párt aktív segítője legyen az új ifi szervezet. Furkópusztai képek Készülnek az áztatási idényre a Furkópusztai Kendergyárban. A Dunántúli Rostkikészítő Vállalat kőműves brigádja rendbehozza, kijavítja az áztatómedencét, hogy április elsején munkába állhassanak az áztatósok is. Uj vasbetonhíd épül a kendergyar mellett, a Lajvér-patakon. A híd már majdnem teljesen kész, már csak a korlátokat kell felszerelni és az útburkolatot elkészíteni. Képünkön Meggyesi József, Krebsz Pál és Máté János kubikosok a híd töltését egyengetik. Amiről a pincehelyiek beszélnek — és amiről jó lenne, ha beszélnének A pincehelyiek igen megörültek, amikor arról értesültek az elmúlt évben ,hogy a községben törpe-vizmű létesül, s szinte minden utcában valóban jóízű ivóvíz áll majd rendelkezésükre. Nem sok jövőt jósoltak például a Kemény Zsigmand utcai gé_ mes kutaknak. A tervek megvalósultak: megvannak már a vízvezetékek, szép betonozott állványokon vannak — a község lakóinak örömére — a csillogó csapok. De víz — ez talán magától értetődik — nem folyik. — Persze nem arról van szó, hogy nincs víz. Víz az bőven van, de a Tamásiban székelő Tatarozó Vállalat nem hajlandó a munkát befejezni. A víztartályt kellene mintegy 300 köbméter földdel befedni, hogy a víz nyomását ellensúlyozzák A vállalatnak az az álláspontja, ha majd a községi tanács a föld kitermeléséhez még mintegy 8 forintot ad köbméterenként, akkor befejezik a munkát. De miért ez a követelőzés? Hiszen amikor a munkát elvállalták, az akkori megállapodás szerint a munkát be is kellene fejezniük. A vállalat és a tanács közli viták helyett a pincehelyiek vizet várnak. * Pincehelyen sem építettek évtizedeken át annyi házat, mint az elmúlt évben és az idén. — Jellemző erre egyedül az az egy adat is, amely szerint egy hét alatt nem kevesebb, mint öt házépítési engedélyt kértek a községi tanácstól. — Valamennyi építtető saját erőből épít. Egyébként alig akad utca Pincehelyen, amelyben legalább egy ház előtt ne állnának szép piros új téglák. * Nem közömbös megállapítani azt. sem ,hogy Pincehelyen van. talán a megyében a legtöbb nádtetős ház. Ez egyúttal azt is jelenti hogy itt nagy a tűzveszély, mert ha egyszer valahol tűz keletkezik, akkor az gyorsan tova terjed. Ennek ellenére alig-alig lehetett látni itt-ott egy-egy vizeshordót, csáklyát. A tűzrendészetnek sokkal nagyobb gondot kellene fordítania a tűz megelőzésére, főleg most, amikor motorfecskendőjük Budapesten van s az csak mintegy fél év múlva ké szül el. Sokan beszélnek arról is a községben, hogy az ellenforradalomban aktívan résztvevő néhány gépállomási „dolgozó”-nak még a hajaszála sem A községben folytatják a villany- hálózat bővítését. Az idén mintegy 5000 méter hosszúságú vezetékkel bővül majd a hálózat. Az oszlopokat már megszerezték, csupán a földmunkák és a vezeték felszerelés van hátra. * Megalakult Pincehelyen is a munkásőrség. Tagjai között vannak a termelőszövetkezeti és gépállomási dolgozók. Rajtuk kívül még a falusi párt alapszervezet küldött kommunistákat a munkásőrségbe. A fegyverek :gyrészét már meg is kapták. TAVASZI „SZEMLE" SZEKSZÁRDON n Észrevehetően útt a tavasz. Igaz, még eléggé változékony az időjárás, de szép derűit időben szívesen sétálgatnak az emberek a korzón ,a sétakertben, amelyet Szekszárd egyetlen valamirevaló parkjaként szoktak emlegetni. Jgen. tavaszra fordult az idő és reméljük, a város is tavaszi ruhát ölt magára, mert a jelenlegi kép — mondjuk meg őszintén — nem valami üdítő látvány. A hétfő délelőtt hűvös, szeles. Az üzletek előtt forgószél kavarja a port, szalmát, papírhulladékot. Pedig sepertek reggel — legalább is a feltevések szerint. Nézzünk csak szét egy kissé a városban. A Széchenyi utcát szegélyező pázsiton motort szerelnek, a legtöbb helyen kitaposták a tavaszi pázsitot. És por. por kavarog mindenütt. Feltűnik ugyan néha az utcán a Városgazdálkodási Vállalat öntözőautója, de ez édeskevés. A nagy forgalom miatt félóra múlva már ugyanakkora a por, mint az öntözés előtt. Udvö" dolog lenne néha a házak előtti járdákat is öntözni, napjában legalább kétszer, legalább kevesebb port kellene törülgetniök a háziasszonyoknak. A Rákóczi úton végigmenve, még rosszabb a helyzet. A kenyérgyár előtti eredetileg vízlevezetés céljára készült — árok valóságos kacsaúsztató, egészen megzöldült, megposhadt benne a víz, nem tud elfolyni. És ami a legszomorúbb, így' van ez ott már évek óta. És éppen a város főútvonalán. Vagy menjünk végig a sétakerten. A hősök szobra körül szépen díszük az árvácska. A gyepszőnyegen viszont papírhulladék, szemét. Mindmegannyi beszédes bizonyíték arra. mit ebédeltek a szombati piac vidéki résztvevői. Persze, nemcsak a szombati hulladék „díszíti“ a sétakertet, hanem sokkal régebbi is, ahogyan a hóié, az eső eláztatta és a növekvő fű benőtte. Éppen ideje lenne rendbehozni már. Arról nem is teszünk említést, hogy a sétakert fái évek óta ritkulnak, és nem pótolják őket. A padok is eléggé foghíjasok, azokra is ráférne, ha pótolnák a „folytonossági hiányt“. Sétáljunk el még az állomás felé. A Séd két oldalán levő grund jó szolgálatot tesz a környékbelieknek — olt legeltetik a teheneket, sertéseket és egyéb jószágokat. Nem lehetne vajon legalább az SZMT székháza melletti részt füvesíteni, parkosítani, beültetni virággal? Az illetékesek: a Városi Tanács, a Városgazdálkodási Vállalat elgondolkodhatnak az elmondottakon, a látottakon. Nem mindegy az számunkra, milyen véleményt alkotnak a városról azok. akik az ország más részéből vetődnek erre.
