Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-15 / 39. szám
4 TOLNA MEGYEI NEPOJSAG 1957. FEBRUAR 15. MEGYEI LEXIKON Lájgéber bácsi Abban az időben, 1849-ben, mikor a hatalom és az ármány kicsavarta dicső honvédeink kezéből a fegyvert, élt Lájgéber bácsi s lakott a dunaföldvári Alsórévben, ahol kocsmáros és révészgazda volt. * A világosi fegyverletételnél 14 huszár nem tette le — mint a többiek — a fegyvert, hanem még a kardot is a nyakukba kötve, a ruhájuk alá dugták el. S úgy ügettek a kísérő kozákok előtt, mintha már vizet sem tudnának zavarni. Ezek mind dunántúli fiúk voltak, Tolna, Fejér, Veszprém és Somogy megyékből. Egy egész szakasznak (század) utolsó maradványa, kiket még most is a véres csatákba követett hadnagy vezérelt s beszélt rá a fegyverek elrejtésére, biztatván őket: „Csak rám vigyázzatok, én elvezetlek benneteket haza, Dunántúlra. * Bíztak is benne, mert mikor egy kukoricásnál kiugratott a többiek közül, az ő 13 földije minden gondolkozás nélkül utána. A kísérő kozákok elbámulni is alig értek rá. már elő voltak véve a kardok. Megkezdődött az őrült hajsza. Elül a huszárok s kipihent lovon utánuk a kozákok. De nem azért huszárló ám a huszár lova, hogy ha fáradt is, ne tudná, mi a veszély és hogy veszély ben mi a kötelessége. Tudták Is, mert futottak jól s csakhamar elérték a közeli erdőt. A kozákok vezetője alkalmasint hallott már a magyar huszár vészé delmes voltáról, mert az erdőtől jó puskalövésnyire megállította csapatát s olyanformán legyintett a kezével: „Hadd menjenek, ördög bánja.1’ Visszafordultak a többi foglyokhoz, illetve a főcsapathoz s bal lagtak tovább, kétszeresen vigyázva. A huszárok még azon napon elérték a Köröst, melynek sekély vizén könnyen átgázoltak s a lakosság vendégszeretete s kalauzolása mellett mindnyájan elérték a Tiszát is néhány nap múlva. Varsány mellett egy öreg halász útmutatása után a Tiszán is átjutottak. Ezután neki a nagykőrösi, kecskeméti és a kiskunsági pusztáknak, egy este Solt alá érkeztek. Illett egy kis pihenést engedni maguknak s a lovaknak. Eddig sem igen szenvedtek hiányt semmiben, mert a kukoricatáblák teli jászlak voltak a lovak számára, a huszárokat pedig a tanyai lakosság mindennel ellátta — ami csak volt nekik. Pénzük is volt a menekülőknek, de a gazdák nem fogadtak el semmit. Eddig még bújdosásuk közben alig találkoztak ellenséges csapotokkal, mert elővigyázatból, ha csak lehetett, elkerülték azokat. Most is bátran lovagoltak kora reggeltől a solti révhez. Itt azonban a kiserdőnél vasasokat pillantottak meg. (A gonoszok akkor érhettek oda Dunaegyházáról. No hiszen mentek is vissza mindjárt.) Ez a 20—25 főből álló német csapat meg akarta szállni a révet. A huszároknak sokat gondolkozni nem lehetett. Kiadta a vezető parancsot: „Utánam! Hajrái“ S mint a fergeteg, neki a vasasoknak! Azok — szegénykék — meglepetésükben azt sem tudták hol a fejük. Mindjárt az összecsapásnál hat vasas fordult le a lóról. Ezek nem is keféltek több lovat. A többi pedig a kis erdő mellett Dunaegyházá- nak vette az irányt s lovaik dicséretére legyen mondva, csakhamar nagyon elhagyták a mi huszárjainkat, kik azután az üldözéssel föl is hagytak s a révhez vágtattak. Könyörgött az öreg révész: „Ne kísértsék az urak a jó Istent. Odaát (a dunaföldvári révre mutatott) sokkal többen vannak. Oda valóságos halálba mennek.“ Nem volt idő teketóriázni. „Elő a pisztolyt és lőjétek le ezt az embert, ha nem engedelmeskedik1’ — hangzott. S abban a pillanatban pisztolycsövek meredeztek a se holt, se eleven révészre, ki „Legyen meg az Isten akarata“ szavakkal indult a komphoz, melyre a huszárdk is azonnal bevezették lovaikat s kis idő múlva már haladtak a dunaföldvári alsórév felé. (Jövő pénteki számunkban folytatjuk.) Női olvasóink közül többen fordultak szerkesztőségünkhöz azzal a kéréssel, hogy rendszeresítsünk kozmetikai tanácsidót. Olvasóink kérését Szűz Lászlóné- 'lak tolmácsoltuk, aki a szekszárdi ktsz kozmetika részlegének a vezetője, s Ígéretet tett, hogy a Népújság „Lányok- nak-asszonyoknak" című rovatában rendszeresen ír kozmetikai problémákról. Itt kívánjuk megjegyezni, és a kedves érdeklődök tudomására hozni, hogy a kozmetikával kapcsolatos bármilyen kérésüket és panaszukat írják meg szerkesztőségünknek, amelyekre lapon keresztül, vagy levélben részletes választ küldünk. Az első tanács kivétel nélkül valamennyi női olvasónkat érdekli, hiszen az arcbőr tavaszi ápolásáról, a szeplők megelőzéséről és eltávolításáról szól. I* Fontos, hogy az arcbőr ápolt legyen, amely ma már nem lukszus, hanem egészségvédelem. A fő cél: az arcbőrön jelentkező hibák lekezelése vagy megelőzése. A hibák eltávolításával nemcsak az érhető el, hogy az arc újra szép 11lesz, hanem — és ez is lényeges — nö- \ [véli az önbizalmat. Először is, mivel maholnap beköszönt a tavaszi jó idő, mindig erősebben süt a nap, hamarabb jelentkeznek az arcbőr hibái, beszélnénk a tavaszi bőrhibákról, azok megelőzéséről és ha már jelentkeztek, azok eltávolításáról. Ilyen bőrhiba a szeplő, bőrszárazság. Akinek szeplői télen elhalványodnak, vagy teljesen eltűnnek, most azokat a tavaszi levegő előcsalogatja, ha nem vigyáz, s nem ápolja. Legjobban ajánlható, ha ilyen esetben fényvédő krémmel védjük, ápoljuk a bőrt. Háziszernek jó, ha a mosdóvízbe egy kis boraxot teszünk, ez védi a bőr puhaságát is. Ha már Iájöttek a szeplők, akkor csak halványító krémmel, vagy hámlasztással lehet segíteni. A szeplő elleni védekezés természetesen attól függ, hogy a bőr zsíros, vagy száraz. Ugyanis mindkét arcbőrön keletkeznek szeplők, ezért egyforma szert nem lehet használni. Zsírosbőrűeknél használhatnak arclemosáshoz hígított citromoldatot, ez háziszer, de nagyobb mérvű szeplős arc esetén feltétlenül szakemberhez kell fordulni, ahol megfelelő ápolásban részesül az arcbőr és pár kezelés után komoly eredményt lehet elérni. A szárazbőrűeknek jobban kell vigyázni, mert a halványító szerek is szárítanak, így felületesség esetén komoly borhibákat is kaphatnak. Ezért megfelelő zsíros krémmel (kozmetikai vitamin és hormon krémek) ápolják arcukat. Jó hatást tesz még a bőrre a kvarc is. Megerősíti az arcbőrt és ellenállóbbá teszi a fényekkel szemben. Az előre- kvarcolt arcbőrön nem jelentkeznek a szeplők. (A legközelebbi tanácsadóban a száraz bőr ápolásáról lesz szó.) VASÁRNAPI ebéd A bor eredete, származása — A szőlő és borkultúra elterjedése — CSONTLEVES Hozzávalók: 60 dkg marhacsont, 40 dkg leveszöldség, 5 dkg gomba, 5 dkg kelkáposztalevél (egy zöldpaprika), paradicsom, 2 dkg zsír, hagyma, só, A csontot jól megmosva főni tesz- sziik és 2—3 órán keresztül főzzük. A sárgarépát, petrezselyemgyökeret hosszába vágjuk, a karalábét, hagymát szeletekre és zsírban lepirítjuk. A többi zöldséggel együtt a csontokhoz adjuk és együtt főzzük. Leszűrjük és bármilyen metéltet, vagy galuskát főzünk bele. MARHAPÖRKÖLT BUNDÁBAN Ezt főleg akkor készítjük, ha silányabb marhahúsunk van. Egyszerű marhapörköltet készítünk, zsírjára sütjük. Közben 1 kg burgonyából burgonyapürét készítünk, ezzel egy bezsírozott lábast vastagon bebélelünk, közepére öntjük a pörköltet és tetejét is burgonyapürével borítjuk be. Forró sütőben megpirítjuk. Tóba kiborítva adjuk fel, paradicsommár- tással, vagy savanyúságokkal. VAJAS CSŐK Hozzávalók: 20 dkg liszt, 15 dkg vaj, 15 dkg cukor, 8 tojás sárgája, 2 habja, fél citrom reszelt héja. A vajat habosra kavarjuk a cukorral. A tojásokat egyenkint hozzáadjuk, vigyázva, hogy előbb az egyik tojássárgával teljesen elkeverjük. Hu már mindegyik tojássárgát hozzáadjuk, beleszitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a citromhéjat és végül a két tojás habját. Az anyagot nyomózsákba tesszük, apró halmokat, vagy ovális formákat nyomunk belőle. Egyenletes tűznél világos színűre sütjük. Egyet-egyet finom lekvárral, vagy csokoládékrémmel összeragasztjuk és csokoládés fondannal beszórjuk. Ételleírások Adagolás négy személyre in. A görögök kedvelték az erősen fűszerezett borokat és mesterei voltak a borok hamisításszerű kezelésének, amit a szakírók által közölt tanácsokban láthatunk. A bornak a görögöknél elfoglalt különleges helyzetét mutatja, hogy Spártában az újszülött csecsemőt borban fürösztötték először. Lykurgosz idejében azonban az első borfürdő után egészen a férfi korbai Való beérkezéséig nem ihatott az ifjúság bort. A nőknek is tilos volt a bot fogyasztása. Az ókor legnemesebb bora Chali- bonban (Aleppóban) termett és Ezekiel próféta dicséri azt az erős bort, amely Tiruszból került Damaszkuszba. Ma már megszűnt azon a vidéken minden szőlőkultúra és Ázsiának ma aránylag a legkisebb borkultúrája van, annak ellenére, hogy nagy mennyiségben és gyönyörű pompában terem egyes helyeken a szőlő, de nemes nedűjét nem becsülik meg és a kezeléséhez sem értenek eléggé. Ehhez az eredményhez az izlám terjedése vezetett Ázsia fő bortermő vidékein, mivel annak parancsai szerint a mohamedánoknak a bor fogyasztása tilos. A rómaiak borkultúrájával kapcsolatban feljegyzés van arról, hogy egy Papirusz nevű, győzelmes hadAz országban 57 sportfogadási ki- rendeltség áll a totózó közönség ren. delkezésére, gondoskodik a totószelvények forgalombahozataláról, össze, gyűjtéséről és a nyeremények kifizetéséről. A Lottójáték bevezetésével, a sportfogadási kirendeltségek feladatköre kibővül, a Totó mellett ezentúl a Lottó-fogadások ügyeit is intézik. Ez a kirendeltségek új elnevezésében is kidomborodik: a Totó fiókok ezentúl „Totó-Lottó Iroda” néven működnek. A Totó-Lottó-irodák a totó- szelvények mellett lottó-szelvényeket is forgalomba hoznak, azokat összegyűjtik, nyareményeket kifizet, nek és minden Lottóval kapcsolatos ügyben a lakosság részére rendelkevezér a győzelem kivívása után csak egy kis pohárka bort áldozott Jupiternek, olyan kevés volt a bor még Itáliában. Plinius „História Naturális“ című művében feljegyezte azt is, hogy Numa Pompilius király (i. e. 715—672-ig) elrendelte, hogy csak rendes metszett tőke borával szabad az isteneknek áldozni és megtiltotta azt a régi szokást, hogy a halottak elégetésekor a máglyát borral öntözzék. Plinius szerint azért adta ki Numa Pompilius ezt a rendeletet, mert azidőtájt még nagyon kevés bort termeltek. A rendelkezésnek az a része, amely az isteneknek való áldozást csak rendesen metszett tőke borával engedi meg, azt bizonyítja, hogy a rómaiak is ismerték már a helyes metszés és a terméshozam közti összefüggést, de valószínűleg az a körülmény, hogy Itáliában a déli népek szokásos nemtörődömségével nem sok gondot fordítottak a szőlők kezelésére és elhanyagolták azok metszését, mert úgy is elég szőlő termett a fákra kúszó tőkéken, az évek folyamán megbosszulta magát, a terméshozam mind kevesebb lett. Numa Pompilius kénytelen volt a bor- és szőlőkultúra további romlását megakadályozni, másrészt takarékossági intézkedéssel, mint ami lyen a máglyák borral való iocsolázésre állnak. A Lottó-szelvényeket a Totó-Lottó-irodákon kívül az Országos Takarékpénztár összes fiókjaiban a postahivatalokban, a szövetkezeti és népboltokban, trafikokban, valamint újságárusoknál és más al- bizományosoknál is árusítják. — A Pénzjegynyomda már elkészítette az első heti Lottó-szelvényeket és elszállításuk megkezdődött az ország minden részébe. Február 15-től kezdve már mindenütt megvásárolhatók a Lottó-szelvények. A kitöltött Lottó- szelvényt bármelyik Totó gyüjtőládá ba vagy postaládába be lehet dobni, ahonnan azokat díjmentesen továbbítják a Sportfogadást és Lottó Igazgatóságra. sának tilalma volt, a készletek felhasználását szabályozni. Lehet, hogy takarékosság vezette a régi rómaiakat egy másik rendelkezés meghozásánál, de valószínűbb, hogy erkölcsi, vagy egészségügyi elgondolások vezették őket, amikor a nőknek és gyermekeknek megtiltották a borivást, a férfiaknak pedig csak 25 éves koruk betöltése után engedték meg. Gediusz írja, az asszonyoknak a bort megkóstolni sem volt szabad. Amikor hazatértek, meg kellett csó- kolniok férjeiket, s azok így szájuk szagáról megérezhették, ha titokban bort ittak. Voltak azonban a rómaiaknál ivóversenyek is, amelyeken a „rex bibendi1’ az ivászat királya, a borkirály határozta meg, mennyi vízzel kell keverni a bort. Tiszta, higí- tatlan bort csak orvosság gyanánt ittak, s majd a késői római korban szokásos tivornyákon és a késői bacchanáliákon. A bor keveréséhez külön korsójuk volt, az úgynevezett „Crassus“. A rómaiaknál sem volt ismeretlen a borral való vesztegetés lehetősége, tehát nem volt új találmány, amit a régi Magyarország képviselőválasztásain láttunk; a választóknak borral való itatása a szavazatok fejében. Julius Caesarról írták meg, hogy abban az időben, amikor a római nép Gallia helytartóját választotta. 22 000 helyiségben 44 ezer hordó borral vendégelte meg Caesar Róma lakosságát azért, hogy őt válasszák meg. A szőlőtőke i. e. 500—600 évvel, Görögország és a Római Birodalmon keresztül Galliába (a mai Franciaország) és lehetséges, hogy Hispániába (Spanyolország) is elkerült, bár ezzel szemben szemben áll az a feltevés, hogy Spanyolország őslakói a szőlőt ebben az időben már ismerték, mert hiszen Afrikától és így a punoktól csak egy keskeny tenger- szoros (Gibraltár) választotta el őket. A mai híres francia borfajták közül sok származik azokból a tőkékből, amelyeket még a keresztes hadjárat idején Görögországból és Kis- Ázsiából hoztak a visszatérő keresz- hsvitézek. (Folytatjuk.) Varga Péter Ételleírásainkban gazdasszonyáink megismerkedhetnek a mai korszerűsített magyar konyha legáltalánosabban használt és néhány különlegesebb ételeivel. Az ételek többsége általában könnyű technikával készül, de a változatosság szem előtt tartásával olyan ételek is találhatók, mint például a felfúj tak, ^Jeveles- vajastészta, majonézes saláták, pástétomok, amelyeknek elsajátítása kívánatos lenne, hogy az egyhangúságból a háziasszonyok kiemelkedjenek és konyha- technikájukat továbbfejlesszék. Tanácsos, hogy a kezdő gazdasszony a legegyszerűbb ételeknél is mindent és mindig mérjen ki, mert ez sok anyagpazarlástól menti meg. Ahol nincsen mérleg, a következő hozzávetőleges táRozsdafolt. Egy mogyorónagyságú heresót (oxálsav) 2 dl vízben feloldunk és forrón a rozsdás részt belemártjuk. Ezt megismételjük háromszor-négyszer, amíg a folt eltűnik. Utána bő vízben öblítjük. Kátrány-, korom-, kocsikcnőcs-folt. A foltot előbb zsírral bekenjük, azután meleg szappanoldatban vagy terpentinben áztatjuk, utána mossuk. jékoztatást adjuk a leggyakrabban előforduló anyagok súlyáról: Liszt, 1 csapott evőkanál, 1 dkg Liszt, egy tetejes evőkanál, 2 dkg Liszt, */j liter, 35 dkg Cukor, egy csapott evőkanál, 1 dkg Cukor, egy tetézett evőkanál, 2 dkg Kockacukor, 4 kocka, 2 dkg Só, egy csapott kávéskanál, 1 dkg Zsír, egy csapott evőkanál, 2 dkg Zsír, 1 diónyi, 2 dkg Zsír, egy tojásnyi, 6 dkg Leveses tányér tartalma a hajlásig 20 dkg f Egy csésze tartalma 20—25 dkg Egy vizespohár tartalma 20—25 dkg Tintafolt. Előbb nyers tejben áztatjuk, utána porrá tört citromsót kevés vízben feloldunk és abban áztatjuk, vagy citromlevet csepegtetünk rá. Utána mossuk. Gyümölcsfolt. Kéngőz fölé tartjuk, amíg a folt eltűnik. Utána kiöblítjük, vagy langyos szappanos vízbe pár csepp szalmiákszeszt vegyítünk és ebben áztatjuk. Hasonlóképpen vesszük ki a vörösbor-foltot is, amit legjobb frissen sóval meghinteni. Totó-Lottó irodákká alakulnak át a sportfogadási kirendeltségek Foltok eltávolítása Lányoknak — asszonyoknak Kozmetikai tanácsadó