Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-15 / 39. szám

195t. FEBRUÁR 15. TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A jó politikai munka nyomán a község politikai életének irányítóivá váltak II&IPF a nagy szakoly i kommunisták Nincs ma fontosabb feladata, meg­bízatása egyetlen kommunistának és nincs szebb cselekedete a becsületes rendet, nyugalmat, békét, alkotó munkát akaró embernek, mint az, hogy elősegítse annak megteremté­sét. Ee rendkívül sokoldalú, szinte tudományos munkát igényel. Embe­rekkel kell foglalkozni^ orvosolni sé­relmeiket, magyarázatot adni kéte­lyeikre, választ adni valamennyi kér­désükre. Ebben a politikai munkában a döntő szerepet természetesen a kommunistáknak kell vállalnak. Számos példa igazolja, hogy az MSZMP tagjai e kötelességüknek eleget tesznek. Ezt bizonyítja töb­bek között a nagyszokolyi kommu­nisták példája is. RENDEZIK SORAIKAT Ahhoz, hogy a tömegfelvilágosító munkát eredményesen végezhessék, mindenekelőtt szükséges volt az, hogy rendezzék saját soraikat. A volt MDP-tagok közül sokan ismét aktí­van tevékenykednek már az MSZMP alapszervezetben. De vannak olya­nok, akik még nem találták meg az utat a párthoz, az alapszervezethez. Számuk azonban egyre csökken, visszatalálnak a közösségbe. Leg­utóbb Molnár Sándor és Takács Jó­zsef dolgozó parasztok kérték, hogy vegyék fel őket az MSZMP-be, iga­zolják át őket. Elmondották; egyetér­tenek a párt és a kormány eddigi te­vékenységével, készek segíteni cél­kitűzéseik megvalósítását. A falusi alapszerVezet mellett létre jött már a Béke Termelőszövetkezet­ben is a pártszervezet, közel 10 tag­gal kezdték meg a politikai munkát. A nagyszokolyi MSZMP alapszer­vezetben minden hónapban RENDSZERESEN MEGTARTJÁK A TAGGYŰLÉST. Igazolatlanul. egyetlen párttag sem hiányzott. Rendeztek pártnapot is, amelyen mintegy 40-en vettek részt, annak ellenére, hogy alig volt tuda­tosítva annak időpontja. Úgy hatá­roztak a kommunisták, hogy ezentúl minden hónapban egyszer — két taggyűlés között —v; tartanak párt­napot, ahol termésíétesen résztvehet mindenki, akit érdekel a kül- és bel­politikai helyzet, vagy egy-egy fon­tos határozat ismertetése esetleg a közösséget is közvetlenül érintő kér­dések megvitatása. így tehát a párt- szervezet rendezésében átlagosan két hetenként lesz ezentúl a községben olyan pártfórum, ahol a párt, az or­szág, a megye és a község életével kapcsolatos kérdésekről kifejthetik véleményüket, és javaslatokat tehet­nek az adott kérdések megoldására. A pártrendezvények mellett a kom munisták megragadnak minden al­kalmat arra, hogy ismertessék a párt politikáját, a kormány határozatait. Ilyen fórum, hogy egyet említsünk, a községi tanácsülés. Nagyszokolyon éppen a kommünikék javaslatára történt meg az, ami egyébként alig mondható el megyénk többi közsé­géről, hogy novemberben, december­ben és januárban is MEGTARTOTTAK A NYILVÁNOS TANÁCSÜLÉSEKET, s azokon a tanácstagok mellett igen sok vendég is résztvett. A tanács­ülések megtartása jó hatással volt a község életének normalizálódásához. Amellett, hogy rendszeresen ismer­tették itt a kormány-határozatokat, — amelyeket a község dolgozó pa­rasztjai örömmel fogadták: mint például a begyűjtés eltörlése, a kö­telező állami biztosítás megszünte­tése, stb. — foglalkoztak valamennyi úgynevezett helyi „kényes“ kérdés­sel is. Sok szó esett a közellátás kér­déseiről, és sok helyes intézkedést hoztak. Például, amikor sóhiány volt, szinte helyi jegyrendszert vezettek be, hogy megakadályozzák egyesek felhalmozási törekvését. Jutott min­denkinek, nem volt eorbanállás a községben közellátás miatt. A KOMMUNISTA TANÁCSTAGOK PÉLDAMUTATÁSA nyomán az elmúlt időkben ismét csaknem valamennyi tanácstag fel­kereste választóit, elbeszélgettek ve­lük, s az általuk felvetett sérelmes ügyeket, javaslatokat, terveket a köz ségi tanács végrehajtó bizottságához juttatták el. A felsoroltak csupán részei annak a politikai munkának, amelyet a nagyszokolyi kommunisták végeznek. Munkájuk eredményeképpen egyre inkább háttérbeszorulnak és nevet­ségessé válnak a rémhírterjesztők, mert suttogásukat nemcsak az élet, de a kommunisták politikai munkája is megcáfolja. A kommunisták felvi­lágosító munkája nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy á községben helyre­állt a rend, a dolgozó parasztok ké­szülnek a tavaszi munkákra, s terve­ket szőnek a község lakói községük szebbé, csinosabbá, kulturáltabbá té­teléről. Juli néni. . . f. .az az asszony aki mindennél jobban szereti állatait. Lelkiismere­tesen gondozza Rezedát, amelyik 32.40 kiló tejet adott naponta, Szek- fűt, Violát és a 11 hónapos 405 kilo gramm súlyú törzskönyvezett nővén dékbikát, a Szultánt. Meg kell azt is mondani, hogy Lippa Ambrusné, vagyis Juli néni állatainak sok látogatója és csodá- lója van, mert olyan anyakoca, ame. lyik egy-egy elléskor 11, meg 13 rózsaszínű visító jószágot hoz a vi­lágra, csak Zombán, Juli néni udva­rában található. Mondogatják is a jó szomszédok, hogy nem tudjuk, ez az asszony mit csinál ezekkel a sül­dőkkel^ mivel eteti, mert úgy híz­nak, gyarapodnak, mintha fújná őket. S Juli néni minderre csak mosolyog magában és azt mondja: — Nem ördöngösség ez kérem. — Szeretni kell az állatot és megadni azt, ami jár neki. Naponta főzöm hatalmas üstben a burgonyát és a répát ez a süldők s a koca adag­jának egy részét képezi. A tehenek nálam is azt kapják, mint a szom­Megindult a kultúráiét Báta&xéken Helyiséget kaptak a kisiparosok és a gazdák A bátaszéki tanács végrehajtó­bizottsága a kisiparosok megelége désére úgy döntött, hogy a kultúr- ház ezután is a község tulajdoná­ban marad ugyan, de megfelelő iro­dát kapnak az épületben a KIOSZ- tagok, sőt, a kultúrház többi helyi­ségeit is közösen használják. Az intézkedés óta néhány hét telt el és hogy helyesen járt el a köz­ségi tanács, ezt a tények bizonyít­ják. A kultúrházban, amelyet az­előtt csak rendezvények idején látó. gatták, most élénk kulturális élet folyik. Együtt szórakozik öreg, fiatal, iparos, kereskedő, szövetkezeti és népbolt dolgozó, mindenki megtalál­ja a maga szórakozását. A bátaszéki parasztság körében gazdakör alakításának kérdése me. rült fel. A gazdák kezdeményezését a tanács helyesléssel fogadta és tá­mogatja kérésüket. A gazdakör el­helyezése nem okoz különösebb gondot, mert a megüresedett KIOSZ helyiség megfelel a célnak. Az a tervük, hogy mezőgazdasági szak­előadásokat ankétokat, borkóstoló­kat tartanak, de itt akarják meg­szervezni az ezüstkalászos tanfolya­mokat is. A gazdakör célja — ahogy azt a gazdák mondják, — megegyezik a szocializmus építésével, éppen ezért a jövőben nem a tanácsházán, ha­nem a gazdakörben fogják megszer­vezni a mezőgazdasági versenyeket, amelyre a földművesszövetkezet cél jutalmakat tűz majd ki. A falu legfontosabb problémája: Földrendezés Iregszemcsén Falun legégetőbb probléma ma, a dolgozó parasztság földdel kapcsola. tos problémáinak igazságos és törvé­nyes keretek között történő rende­zése. Arról hallottunk a napokban Kovács Józseftől, a tamási járási ta­nács főagronómusától, hogy a járás területén Iregszemcse, Felsőnyék, Uj. ireg és Nagykónyi községekben kezd­ték meg a földrendezést. Szántó Ferenc elvtársat Iregszem­cse vb. elnökét kerestük fel és kér. tűk arra, nyilatkozzon a községben folyó földrendezési munkákról; — A járásban elsőnek mi láttunk e nagy munka elvégzéséhez. Komo­lyabb eredményekről még nem szá­molhatok be, mert a tényleges munka akkor kezdődik meg majd, amikor a gazdák írásban bejelentik földigényü. két. — Meddig lehet a földigényt beje­lenteni és milyen körülményeket vesznek figyelembe a földek vissza­adásánál? Aki február 28-ig nem jelenti be a községi tanácsnál írásban, hogy jogo_ sült, vonatkozik ez azokra, akik 6—7 évvel ezelőtt önként leadták, vagy le. mondtak a földről s nem kaptak he­lyette, vagy betagosították a földet, s nem lettek kártalanítva, később föld. del kapcsolatos követelésekkel nem léphetnek fel. A végrehajtó bizottság terve az, hogy több egyéni gazdát is meghívunk, s egyénenként elbíráljuk, ki jogosult arra, hogy a földet vissza­kapja, természetesen figyelembevéve az illető szociális körülményeit. — Előfordulhat-e, hogy az igénylő nem kapja meg teljes egészében azt a területet, amit kér és jár neki? — Igen, előfordulhat. Éppen ezért kényes ennek a kérdésnek az elinté­zése úgy, hogy mindenki jól járjon, mert az 1949—50-ben leadott földeket betagosították és azt a kísérleti gaz­daság és az erdőgazdaság kapta meg. A rendelet értelmében betagosított területet szétparcellázni nem lehet. — Van nekünk azonban több, mint 600 hold olyan területünk, amely eddig községi hasznosításban volt, bérletre lett kiadva, de van úgynevezett elha­gyott területünk is, gazdáik 10—15 éve elhagyták már a földet s azóta vagy elköltöztek a községből, vagy meghaltak. Ebből a több, mint 600 holdból elégítik ki a földigényt, figye. lembevéve az igénylő gazdák számát. — Mi lesz a feloszlott tsz tagosított földterületével? — A tsz tagjai elsősorban a tsz szét szórt parcelláiból lesznek kielégítve, s ha ez nem elég, akkor a tábla szé­léből kapnak. A napokban megtartott gazdagyülésen a gazdáknak éppen ar­ról beszéltem, hogy a mintegy 130 holdas tagosított területét a tsz-nek feldarabolni nem lehet, és gondolkoz­zanak azon ,hogy több gazda nem lenne-e hajlandó ezen a területen táb­lás gazdálkodást folytatni. Pár nappal később megtörtént a döntés, így ezen a 130 holdas területen 15 gazda foly­tat táblás gazdálkodást. Az alapsza. bályt a napokban készítik el. NÉHÁNY HÖNAPOS kiesés után újból füstöl a Tamási Tégla­gyár kéménye. Geruszi Lőrincné égető nem sajnálja a szenet. Nagy tüzet kell gerjeszteni, hogy átmele­gedjen a kihűlt kemence, szénhiány miatt szünetelt eddig a munka és most, hogy rendszeresen biztosítva lesz az égetéshez szükséges szén­mennyiség, megkezdjük a munkát — mondotta. — Kereken egymillió darab nyerstégla vár égetésre, így újig biztosítva van a munkánk. A behordok már végeztek, s a kemence oldalához támaszkodva ci­garettáznak, beszélgetnek. A fő téma természetesen az körül forog, mennyit lehet keresni az új bére­zéssel — Egy hónap múlva már többet tudunk, meglátjuk melyik jobb, a régi, amikor melegségi pótlékot, pré miumot stb. kaptunk, vagy a jelen, légi — mondotta Tóth János. A munkástanács és a szakvezetés a dolgozókkal közösen vitatta meg a bérkérdést, s ezer darab tégla kemence munkáját 48.30 forintban állapította meg. A kihordók 11 fo­rintot, a behordok 11.50-et, a rakok §.50-et, az égetők 16.50 forintot kap. nak ezer darab tégla után de' meg­határozták azt is> mennyit kap a házmester kamránként és a szénbe­hordó egy-egy mázsa szén behordá. sáért. A behordok keresete — ahogy számolják — 4 forinttal emelkedett a régebbihez viszonyítva. És ha ha­vonta 300.000 darab nyerstéglát hord be egy behordó, fizetése körülbelül 1800 forintot tesz ki, erre jön még a 15 százalékos idénypótlék. SZÁMITGATNAK, beszélgetnek s valamennyiük véleményét Tóth János, a telep egyik régi dolgozója foglalja össze. — Majd hónap végén megmond­juk, melyik jobb, ez vagy a régi, mindenesetre a számítás egyszerűbb lett, így naponta tudjuk mennyit kerestünk, míg a régi számolási módszert annyira agyonkomplikál­ták, hogy ördög sem ismerte ki magát. Sokszor bizony csak a hó­nap végén vakaróztunk ha valami nem stimmelt a számítással, — mondotta. A BÉR rendezésén kívül a munkafegyelem megszilárdítására is fontos határozatot hozott a munkás- tanács. Az elmúlt évben például sok volt a IV. osztályú tégla, baj volt a minőséggel. Többször állni kellett a tűzzel is a behordok hibájából. — Előfordult az is hogy a szénfelhor. dók nem biztosították a szenet az éjszakai műszaknak. Mindezek ki­küszöbölésére hathatós intézkedése­ket hoztak. Többek között határoza­tot hoztak arra is hogy a dolgozók a saját szerszámukat (ásó, kapa, lapát stb.) használják amelyért kü_ lön koptatási díjat kapnak. — Ez az intézkedés, úgy gondol­juk, jól bevált. A saját szerszámát mindenki jobban megbecsüli, gon­dozza, tisztítja, vigyáz rá — mondja Molnár Imre telepvezető. És ami igen helyes és követendő, a Tamási Téglagyárban jól működik a munkástanács, a szakvezetés, a párt cs a szakszervezet. A dolgozók meghallgatásával közösen döntene! fontos kérdésekben. AZ MSZMP-SZERVEZET erő_ sebb, mint az MDP volt, melynek 17 tagja volt az októberi események előtt. Az MSZMP-nek eddig már 26 tagja van. Hogy mi az oka? Erre ad választ Kovács Miklós elvtárs, a munkás- tanács elnöke. — Mi nem inogtunk meg a kriti­kus napokban sem, valamennyiünk, nek megvan az MDP könyve, nem tüzeltük el. mint jónéhányan tették — mondja nem kis büszkeséggel. — Akkor is kommunistáknak éreztük magunkat, most is azok vagyunk, ezért jönnek közénk nemcsak a te­lep munkásai, hanem a budaiak is (így nevezik a gyár környékét, a hajdani szegénynegyedet) akik kö­zül négy dolgozó parasztot vettünk fei párttagnak. A TAMÁSI TÉGLAQYÁR dől. gozói jogosan büszkék munkájukra, s arra, hogy hűségesen és szilárdan helytálltak a viharban. Most, hogy néhány hónapi állás után újból füstöl a gyárkémény, szívből kö­szöntjük a gyár dolgozóit. szédok tehenei. Igaz, az etetést min_ dennap pontosan kezdem, egy perc. cél sem előbb vagy utóbb. — Téli időszak alatt, nem a kútról itatok, hanem állott vizet kapnak a tehe­nek, s természetesen nem marad el a rendszeres járatás sem. Juli néninek az állatállomány je­lentős bevételt biztosít. A tavalyi Országos Mezőgazdasági Kiállításon is több, mint 14.000 forintot kapott egy bikáért. Ha már a kiállításnál tartunk, akkor elmondom röviden megismerkedésünk történetét. Harmadik éve, éppen én is Buda. pesten a kiállításon jártam és szem_ lélve a kiállított szebbnél szebb jó­szágokat egyszercsak egy síró asz- szonyt pillantok meg. Érdeklődtem szomszédaitól és hallom, hogy földi, Zombára való. Nosza kérdem rög­tön, miért e nagy elkeseredés. — Nem sírok én, vált mosoly­góssá az arca, de szeméből még pe­regtek a könnye^ csak nagyon saj­nálom a Zsemlyét, ezt a pirostarka tehenet, megvették a kiállításon' — más köti ezután jászol elé. Ennek három éve már és Juli néni azóta is fáradhatatlanul munkálko­dik. Istállójában mindig szebb és jobb tehenek kérődznek, igazolásul gazdaasszonyuk jó munkájának. B. R. Kötetlenebb művelési ág-változást Az elmúlt évek bürokratikus mezőgazdasági politikája sok visszás­ságot okozott a művelési ág-változá­soknál is. Mi is az a művelési ág-vál­tozás? Nem más, mint amikor a gaz­da megváltoztatja földterületének művelési jellegét, ha például gyü­mölcsöst, szőlőt, vagy erdőt telepít. Az ilyen művelési ág-változások­nak sok megkötöttség állta útját. Há­tán például Halász Jánosnak volt egy hold földje, amelynek legfeljebb felét tudta csak használni, a többi alkalmatlan volt szántóföldi műve­lésre. Több ízben kért már művelési ág-változást erre a területre, szerette volna erdősíteni, erre azonban csak az erdősítés után adták volna meg a változási engedélyt, a begyűjtési és egyéb terheket addig viselnie kellett volna. Most, a földrendezések és egyéb, a dolgozó parasztságot érintő intézke­dések mellett az illetékeseknek erre is kellene gondolni; Minden bürokra­tikus huza-vona nélkül kapják meg a művelési ág-változást a dolgozó parasztok. Tanácskozás az úttörőmozgalomról Országszerte nagy vita bontakozott ki a gyermekszervezet jellegéről — tartal­mi céljairól, szervezeti elveiről. Az úttörőszervezet megújhódása érde­kében éppen ezért a magyar őrszem­csapatok szövetségének ideiglenes inté­zőbizottsága február 18-án és 19-én or­szágos tanácskozást hív össze azzal a céllal, hogy mindazok, akik a gyerme­kek nevelésével foglalkoznak, kialakít­sák a gyermekszervezet helyes munká­ját, módszereit. Újból füstöl a gyárkémény Középiskolai tanulmányi verseny matematikából és pedagógiából A középiskolákban hagyományossá vált országos tanulmányi versenyt eb­ben az évben matematikából és peda­gógiából rendezik meg. A matematikai versenyen a középiskolák harmadik és negyedik osztályos tanulói, a pedagógiai versenyen a tanítóképzők harmadik és íegyedik, az óvónőképzők harmadik osz- ;ályos növendékei indulhatnak. A verseny első fordulóját az iskolák- jan rendezik; matematikából március 20-án, pedagógiából március 27-én. A második fordulót matematikából május 1-én, pedagógiából pedig május 6-án bo- íyolítják le. A legjobb dolgozatokat tudományos ársaságok tagjaiból és a művelődésügyi minisztérium szakelőadóiból álló bizott- ;ág rangsorolja. Az országos döntő első íelyezettje oklevelet és ezer forint jénzjutalmat, a második oklevelet és >00—500 forint pénzjutalmat kap. Az okleveleket, díjakat, könyvjutal- nakat a tanévzárón osztják ki.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom