Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1957-02-03 / 29. szám
6 TOLNA MEGYEI NSPÜJSAG 1957. FEBRUÁR 3. Egy újjászülető gyár Látogatás a Dunaföldvári Kendergyárban Nem zúgnak a gépek, nem füstöl a kémény a Dunaföldvári Kendergyárban. Az ember azt hihetné, hogy még mindig áramhiány miatt áll az üzem. Pedig áram most már volna elég. De egyelőre nem hajtja a gépeket. „Nem kell eloltani a cigarettát“ — mondja Varga elvtárs a gyárvezető, amikor belépünk az üzembe — egyelőre felfüggesztettük ezt a szigorú rendszabályt.“’ — Való igaz, azelőtt, ha csak az udvaron rá akart gyújtani valaki, már ott termett egy tűzoltó és figyelmeztette a dohányzási tilalomra. A kender nagyon gyúlékony, elég egy kis szikra és lángbaborulhat az egész gyár. Dehát most nem kendert törnek, tilolnak a hatalmas csarnokban, hanem ásnak, építenek, szerelnek. Szinte megállás nélkül folyik évek óta az építkezés a gyárban. Most azonban már nem újabb épületeket emelnek, azok már korábban elkészültek, októberig folyt is a termelés bennük, megfelelnek továbbra is a célnak. Belül, a csarnokokban építkeznek. Gépalapokat betonoznak, falazzák a csatornákat, amelyeken keresztül majd a pozdorját szívják el a ventillátorok. Itt dolgoznak most nem csak a szombathelyi szerelők a paksi kőművesek, hanem a gyár áztatósai, tilosai, toroséi, rázósai is. A hatalmas csarnok optikai csalódást okoz, a nagy, gumikerekű stráfkocsi, amiről éppen a homokot lapátolják, kis kézikocsinak tűnik. Az egyik gépnél — amit éppen most szerelnek fel végleges helyére — találjuk Czillinger József gépészmérnököt, a munkák irányítóját. Idős ember, mint megtudjuk, nyugdíjba készül, de előbb még be akarja fejezni itt a munkát. — Évtizedek óta dolgozom a kender-szakmában — mondja. — Sok gyár felszerelésében vettem részt, de ilyen korszerű kenderfeldolgozó üzem, mint ez lesz, nincs még egy az országban. Ha aztán majd beindul itt a termelés, az itt szerzett tapasztalatok képezik majd az alapját a többi kendergyár korszerűsítésének is. — Miben fog különbözni az „új“ gyár a régitől? — Mindenekelőtt abban hogy sok olyan munkát, amit azelőtt kézierö- vel végeztek, gép végez majd. A hulladék, a pozdorja elszállítása például teljesen gépi erővel történik, a földalatti csatornákon keresztül kerül ki a szabadba. A tiloláson kívül gépesítjük a belső szállítás nagy részét is. A kenderkikészítő berendezés hárem technológiai csoportból áll majd. Egy árövidkenderkóró feldolgozására, a másik a hosszúkender, a harmadik pedig a kúszalék feldolgozására. A rövidkender feldolgozása nagyjából ugyanúgy történik, mint eddig, kézi tilolással. A különbség az, hogy a gyártási folyamatnak megfelelően sorban lesznek felállítva a gépek. A hátul leeső kócot transzportszalag viszi a rázóra. A hosszúkendernél — amely szál- nyerésre a legalkalmasabb, teljesen kiküszöböljük a nehéz és fárasztó kézi tilolást. Huszonhét tilosnak a munkáját végzi majd ez az új, csehszlovák kenderturbina, amit öt-hat munkás kezel majd. Az ugyancsak Csehszlovákiából kapott 29 méter hosszú kóc-agregát gépsoron dolgozzuk majd fel a kócgyár- tásra alkalmas kúszalék-kendert. Ez a gépsor felrakó-, adagoló,- törő-, rázószárító- és kócnemesítő gépből áll. Itt dolgozzák majd fel a másik két gépcsoportnál leeső kócot is. Kézi tilolás tehát csak a rövid-kendernél lesz a hosszú kendert és a kócot teljesen gépi erővel tilolják. — Hogyan alakul a termelékenység? — Még nem ismerjük e gépek teljesítőképességét, hiszen ilyen gépelt még nem működnek az országban — válaszolja Czillinger József. — Annyi azonban biztos, hogy a gyár teljesítőképessége jóval nagyobb lesz, mint ezelőtt, ugyanakkor nem lesz szükség több munkásra. A felszabaduló munkaerőt pedig oda lehet irányítani, ahol a kézre, az észre nagyobb szükség van, mint például az osztályozásnál. Nagyon fontos ugyanis, hogy a gépekre egyforma minőségű nyersanyag kerüljön, így lehet minél jobbminőségű árut gyártani, minél magasabb rost- és szálhozamot elérni. — Mikor indul meg a termelés a gyárban? — Erre már Bálint elvtárs, a művezető válaszol. — Hétfőn akarjuk megkezdeni — még a régi gépeken — a kínai rost feldolgozását, de február 15-én már dolgozni akarunk az új kócgépsorral is. Március végéig pedig megindul a munka a többi gépeken is. J. BOGYISZLÓI HÍREK KÉT ÜJ LAKÓTELEP ÉPÜLT Az árvíz utáni károk helyreállítása során Bogyiszlón egy teljesen új lakótelepet építettek. A lakótelep építésére kedvező hely is kínálkozott, ugyanis az a terület magasabban van, mint a község. A holt-Duna mellett épült lakótelepen már felépítettek 92 családi házat. A házak már készek és a lakók elfoglalták az épületeket. A tavasz beálltával az utolsó munkálatokat is elvégzik, nevezetesen a házak külső vakolását. Az újjáépítés során egy új cigánytelepet is építettek, ahol mintegy hatvan családnak jutott szoba-konyhás lakás. Ezenkívül a cigánytelepen építettek két tömbházat is nyolc lakással. Ezek a lakások egy szobából állnak. ISMERETTERJESZTŐ ELŐADÁSOK Az általános iskola pedagógusai az elmúlt év tapasztalatai alapján idén újból tervbevették, hogy tudományos ismeretterjesztő előadássorozatokat indítanak. Az előadások mellett tervbevették azt is — mint Bárd Flórián igazgató mondja —, hogy a keskeny- film vetítőgéppel, melyet a napokban kaptak, 15 részből álló előadássorozatot tartanak. A filmet az Oktatásügyi Minisztérium filmkölcsönzőjétől szerzik be. Az iskola újjáépítése során egyik tantermet úgy építették, hogy abban most filmvetítéseket lehet tartani. Zavarólag csak az hat, hogy tekintettel az előadások nagy látogatottságára, a teremben mintegy 50 ember tud csak elférni. VÍZVEZETÉKET ÉPÍTENEK zett utcai csapokat állítanának fel. Sok éves panaszuk oldódik meg a bogyiszlói lakosoknak. Most az árvízkárok helyreállításával egyidőben egy mérnök csoport dolgozik azon, hogy a község vízellátásának problémáját megoldja. A tervező munkálatok', többségében már elkészültek a meg-', valósítást pedig a tavaszra tervezik. A\ vizvezetekhálozat kiépítésével a falu|l utcáin különböző helyeken úgyneveNEM ŐRÖL A PAPRIKAMALOM Nagy híre volt az elmúlt években a híres bogyiszlói paprikának. Kiváló minőségben készítették az erős és édesnemes ízletes paprikát. Néhány év óta azonban, mint malom már megszűnt létezni. Csupán a környékbeli paprika szárítását végzik és azt továbbítják a kalocsai paprikamalomba. Pedig a gyár rendelkezett megfelelő gépekkel, mégis megszüntették. Nem tudni, hogy kinek volt hasznára, hogy külön fuvart kelljen fizetni, amíg a szárított paprikát a kalocsai malomba szállítják. Mennyi pénzt lehetne megtakarítani, ha a paprika egyik őshazájában, megyénk híres helyén dolgoznák fel a faluban és a környéken termelt paprikát. Nyolc helyen négy függetlenített vezető irányít a szekszárdi Béke Tsz-ben A jó pap is holtig tanul — tartja a közmondás. így van ez valahogy a termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatban is. Saját kárukon tanulták meg például a szekszárdi Béke Tsz tagjai, hogy felesleges olyan sok improduktív munkát végző egyén a közösben. Azonkívül, hogy egyik vezető szándékosság nélkül ellenkező utasítást adhat, mint a másik, a munkaegység szaporodik, mely mögött nincs termelési érték. Ezért a szekszárdi Béke Termelőszövetkezet tagjai a közelmúltban egy közgyűlésen úgy döntöttek, hogy az eddigi nyolc helyett, csak négy vezető lesz a közösben. Ezek között van az elnök, egy brigádvezető, aki szakképzett agronómus egyben és a könyvelő, valamint a pénztáros, aki egyben raktáros is. Ilymódon a szekszárdi Béke Tsz-ben havonta mintegy 150 munkaegységet takarítanak meg ami évente 1800 munkaegységet jelent. Az idei 40 forintos munkaegységrészesedést vesszük is alapul, évente mintegy 72.000 forinttal kevesebbet fizetnek ki a szekszárdi Béke Tsz-ben az improduktív munkát végzőknek. Vállalatvezetők, munkástanács elnökök megbeszélése Pakson de az MSZMP alakításával ne keltsék életre azt a helytelen gyakorlatot — Vállalatvezetők, munkástanácsok elnökei és a szakszervezetek üzemi bizottság elnökei megbeszélést tartót, tak 30-án a paksi járási tanács székházában. Az egybegyült vezetők között termékeny és hasznos vita alakult ki, amely azt igazolta, hogy örvendetesen javult az együttműködés a vállalatok és üzemek vezetősége, a munkástanács és a szakszervezet között. Valamennyi vezető arról beszélt, hogy az üzemeknél és vállalatoknál igenis szükség van az MSZMP-szervezetek- re. Szükség van a politikai munkára, amely október 23-a előtt volt — mely szerint az egyes helyeken a pártveze. tőség tagjai a gazdasági irányítást is ki akarták sajátítani. Valamennyien megállapodtak abban, hogy a vállalat és üzemvezetőket, munkástanácsokat és szakszerve. zeteket egy cél kell, hogy vezesse. Ez a cél a szocializmus építése, mondották, amelynek megvilósításához az szükséges hogy a munkástanácsok helyesen -folyjanak be a vezetésbe és segítsék elő a gazdaságos termelést. 14-en kértek iparengedélyt Decsen Biztos talajt kezdenek érezni maguk alatt a kisiparosok. Legalábbis azt mutatja a tény, hogy már most, az év első hónapjában annyian kérték az iparengedélyt, mint eddig egykét év alatt. Akár városban, akár községben, szemmelláthatóan nő a kisiparosok száma. Decsen például eddig öt hentes, négy kőműves, azonfelül bognár, ’kovács, pék, géplakatos adta be kérelmét az iparengedély kiváltására, ösz- szesen 14-en. Az iparengedélyt többen meg is kapták, Nyilasi Béla pékműhely létesítésére és rajta kívül két kőműves. Az egyik kőműves ezideig a Vízügyi Igazgatóságon dolgozott, ahol racionalizálták, s így visszatért a régi mesterséghez. Amint mondják, szükség is lesz a kisiparosok munkájára, hiszen eddig alig volt belőlük ebben az elég nagy lélekszámú községben. Azelőtt még a háború előtti években csak hentes volt nyolc, de mindegyiknek jól ment az üzlete, rájuk is, de a többi kisiporsra is nagy szükség van Decsen. ÜZEMI A Kölesdi Vajüzemben januárban átlagosan naponta 15—16 ezer liter tejet szállítottak a termelők. Ez a mennyiség sokkal kevesebb, mint az elmúlt év hasonló időszakában volt, ugyanis akkor naponta 22—24 ezer liter között váltakozott a beszállított tej mennyisége. A Tolnanémedi Kendergyárból 33 dolgozónak kellett volna felmondani. A gyár vezetője és a munkástanács úgy határozott, hogy a dolgozókat nem küldik el, hanem foglalkoztatják őket továbbra is termelőmunkában. Az elbocsátásra azért nem került sor, mert a tervtúlteljesítésből a kifizetendő bért fedezni tudják. Januárban a havi tervet 170 százalékra teljesítették. A Tolnai Pamutszövő Vállalat termékeinek mintegy 60 százalékát a külkereskedelemnek adja át. Ez a mennyiség kevesebb, mint a szokásos export mennyiség volt, de ez abból adódik, hogy belföldi fogyasztásra nagyobb mennyiségben szőnek különböző vásznakat, melyeket a hazai piacon keresnek. Mihoiics József és brigádja választ vár „Kitől és mikor kapunk alkatrészeket ?“ Mihoiics József több éve dolgozik a bonyhádi gépállomáson. Ilyenkor a téli hónapokra kap maga mellé néhány traktorost, s javítják a gépeket. Nyáron, a mezei munkák idején pedig az elromlott gépek gyors kijavításán foglalatoskodik. S hogy el tudja-e látni majd annakidején a munkáját, az attól függ, hogy ezekben a téli hónapokban hogyan dolgozik ő maga és hogyan irányítja annak a néhány embernek a munkáját, akiket mellé osztottak be. Ezzel kapcsolatban kérte szerkesztőségünket arra, hogy írjunk brigádja gondjairól, s az újságon keresztül kérjünk választ arra, hogyan lehet problémájukat megoldani. Kérésének ezúttal teszünk eleget. íme a probléma: A bonyhádi gépállomáson a Miho- lics-brigád nagy gondokkal küz.d, nincsenek a javításhoz megfelelő gép- alkatrészek. Ez aztán azt vonja maga után, hogy a brigádba beosztott emberek a munkaidőt nem tudják kihasználni, dolgoznak is, meg nem is. S van, illetve lesz ebből kifolyólag egy másik baj is. Mikor elérkezik a legnagyobb munkák ideje, nem tudnak dolgozni, mert rosszak lesznek a gépek, s akkor mindenki majd azokat szidja, akik most javítják őket, mondván: annakidején miért nem javították ki jól. — Mi ezt meg akarjuk előzni kezdi mondókáját Mihoiics József. — Ezért kérdéssel fordulunk az illetékesekhez. Az a kérésünk, haladéktalanul intézkedjenek, hogy legyen alkatrész a gépállomáson. A mi vezetőink már mindent elkövettek, de mégsem kaptak sehol alkatrészeket. Ahol csak jártak, mindenütt kifizették őket kurtán-furcsán: „Elvtársak, nincs alkatrész, nem adhatunk”. Mi elhisszük, hogy nincs, csak azt nem értjük, hogy hova lett. Október 23-a előtt ugyanis voltak alkatrészek. S ezenkívül azt is képtelenek vagyunké megérteni, miért nem intézkednek az illetékesek, hogy legyen. Ha valami akadálya van a gyártásnak, az újságon keresztül közöljék velünk, lehet, hogy mi is segíthetünk és segítünk is nagyon szívesen. De abbaf nem tudunk beletörődni, hogy nincs, mert ez odavezethet, hogy a tavasz- szal nem tudunk szántani, vetni nem lesz kenyér, illetve jóval kev sebb lesz a termés — fejezte be mon danivalóját Mihoiics József. Hej halászok, halászok . • . ó- r iA i: Ehhez csak annyit: A szerkesztőség Mihoiics József gépállomási dolgozó felvetésével egyetért és várjuk az illetéke-i sek őszinte válaszát, s annak a lapban f helyet adunk. ^ ... ZENG A NÓTA a Paksi Hala. szati Szövetkezet csárdájában. Most így télvíz idején — különösen mióta hatalmas jégtáblák úszklálnak o Duna vizének tükrén — nem igen fognak hálójukkal a halászok, még csak vörösszámyú keszeget sem — mint ahogy azt a nóta mondja. Azért mégis szorgalmasan dolgoz_ nak a Paksi Halászati Szövetkezet tagjai, csak éppen nem a víz hátán foglalatoskodnak, hanem fedél alatt. Készülnek a tavaszi nagy halászatra kötik a hálókat, javítják a szerszámokat, varsákat „edényeket” — mint ahogy halásznyelven a ladikot és a bárkát nevezik. Évente legalább négy mázsa kender és lenfonalat dolgoznak fel. Ebből készültek eddig a kerítőhálók emelőhálók, varsák. Az idén kísérletképpen először használtak mű. anyagot — periont. A szövetkezet leleményes vezetősége másfél mázsa perlonszálra tett szert, ebből készítik 50 méteres darabokban a kerítő_ hálókat, amelyből aztán 2—300 méter hosszú hálókat kapcsolnak egybe. — BIZONY MI IS modernizálódunk — mondja Marosi elvtárs, a szövetkezet könyvelője. Igaz, hogy drága a perion, de kifizetődő, mert a perionszálból kötött háló nem rothad el, három évig is lehet használni megfelelő kezelés mellett. Amikor enyhéb az idő, a halászok kimennek a vízre, tisztítják a „kiszedő” helyeket. Rendszerint a bokros helyeket jelölik ki erre a célra, mert ezek a legmegfelelőbbek. — A bokros, árnyékos, vízparti részeken viszont jobban nőnek a vízinövények is. Most, hogy a vízállás elég alacsony, jól meg lehet tisztítani a medret, a rothadó gályáktól, vízinövényektől. BÁR TÉLEN nem folyik rendszeres halászat, mégsem hiányzik a híres paksi halászlé a csárdából, állandóan lehet halétkeket kapni, ahogy mondják — bármilyen mész, sziről és kis időre is jön az utas, fel, keresi a halászcsárdát, hogy egy jó halászlevet, vagy rántotthalat ehessen. — Hogyan tudják biztosítani az állandó halellátást? — kérdezem. — Erről már a nyár folyamán gondoskodtunk — mondta Bencze elvtárs, a szövetkezet elnöke. — Ugyanis a HALÉRT Vállalat lehetővé tette, hogy a csárdákkal rendelkező szövetkezetek a nyár folyamán halai adhassanak be az úgynevezett haltakarékba. Most onnét kérünk halat, amennyiben a lékhalászat nem járna eredménnyel — mondotta. nyel. A napokban újra megpróbáljuk, ugyanis teljesen beállt a Sziget_ köz, reméljük, nem lesz eredménytelen a jég alatti halászás. EZEK UTÁN a tervek iránt érdeklődtem, miután a halbeadást is eltörölték, s a jövőben csak bérletet fizet a szövetkezet. — Tagjaink nagy örömmel fogadták a beadás eltörlését, mert a hal szabad értékesítése növeli a tagok jövedelmét. Jól járunk mi is, de a halfogyasztók is, mert úgy gondoljuk, az eddiginél jobb lesz a halellátás. A Paksi Halászati Szövetkezet tagjai ez évben is — mint az elmúlt évben — nagyobb összegeket fordítanak beruházásokra. 40.000 forintba kerülnek a perionhálók. Két ladik építését is tervbevették ez körülbelül 20.000 forintba kerül. Ezenkívül felújítják a budapesti halász- csárda kerthelyiségéi is, új asztalokkal, székekkel szerelik fel. Ezek. re a költségekre 50.000 forintot irányoz ak elő. — Két héttel ezelőtt voltunk kint halászaton, sajnos, kis eredményNAGY SZÁMOK, szép tervek, melyek meg is valósíthatók, mert garancia erre a halászok szorgalmas munkája és nagy igyekeze e. Mindezekhez annyit fűzünk: Hálójukat sose hagyja el a szerencse, fogjanak sok-sok halat a halevők örömére és a szövetkezet gyarapodására. (-P-) 4
