Tolna Megyei Népújság, 1957. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1957-02-26 / 48. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. FEBRUÁR 26. Csehszlovák gazdasági delegáció érkezeit Budapestre Hétfőn csehszlovák repülőgép szállt le a Ferihegyi repülőtéren, amellyel kereskedelmi és gazdasági delegáció érkezett Prágából Buda­pestre. A küldöttség vezetője Otakar Simunek, a Csehszlovák Állami Tervhivatal elnöke, tagjai a cseh­szlovák gazdasági élet irányítói, ve­zető szakemberei. A vendégeket Ró­nai Sándor kereskedelemügyi minisz­ter és gazdasági életünk számos veze tője fogadta. Üdvözölte a küldöttsé­get a Csehszlovák Köztársaság buda pesti nagykövetségének több tagja is. A Magyar Távirati Iroda munka­társa megkérte a küldöttség vezető­jét, hogy adjon tájékoztatást utazá­suk céljáról. Otakar Simunek a kö­vetkezőket válaszolta: — Magyar elvtársainkkal folyta- tatni akarjuk az elmúlt héten Prá­gában megkezdett tanácskozásokat, néhány nyitott kérdést akarunk tisz tázni. Közelebbről megvizsgáljuk az ipari együttműködés lehetőségeit, hogy a kölcsönös gazdasági együtt­működés a magyar ipar újbóli fel­lendülését eredményezze. KÜLFÖLDI HÍREK Iz indiai választás első napja Nehru pártjának sikerét hozta Az indiai általános választás va­sárnapi első napja befejeződött. Az AP szerint az indiai kormány rádiója azt mondotta, hogy a szava­zás nagyarányú és biztató volt. A szavazás legelőször Pandzsab és Orissza állam tizenkilenc kerületé­ben kezdődött meg. India más részeiben később sza­A TASZSZ közli: Az Izraeli Kommu­nista Párt politikai bizottsága határoza­tot hozott, amelyben rámutat arra, hogy az úgynevezett Eisenhower-doktrina célja, bármilyen eszközzel, még katonai beavatkozással is, megteremteni az Egyesült Államok osztatlan uralmát a Közép-Keleten és az agresszió támasz­pontjává tenni ezt a területet. Az Egyiptom elleni intervenció ku­darca után — mondja a határozat — az imperializmus továbbra iá felhasználja Izraelt arra, hogy rajta keresztül nyo­mást gyakoroljon az arab országokra. vaznak és a választás március 14-én fejeződik be. Bár a szavazás az ország külön­böző részeiben tovább tart, a le­adott szavazatok összeszámlálása hét főn megkezdődik, sőt néhány helyen már meg is kezdődött. Eddig ötvenöt mandátum sorsa dőlt el, mert a kér­déses körzetekben csak egy jelölt indult. Az 55 mandátum közül öt­venegy jutott Nehru pártjának. A politikai bizottság felhívja a nép­tömegeket, követeljék az egyiptomi te­rületen levő izraeli csapatok azonnali és feltétlen visszavonását. A határozat hangsúlyozza, hogy a közel- és közép­keleti béke és biztonság megszilárdítá­sára vonatkozó szovjet javaslatok össz­hangban állnak e térség minden népé­nek nemzeti érdekeivel és Ben Gurion kormánya azért ‘próbálja figyelmen kí­vül hagyni a szovjet tervet, hogy to­vábbra is összeköthesse Izrael jövőjét az imperialisták agresszív terveivel. A TASZSZ jelenti: Nie Zsung-Csen, a Kínai Népköztársaság miniszterelnök­helyettese, az állami honvédelmi bizott­ság elnökhelyettese, február 24-én Pc- kingből Moszkvába érkezett. Nie Zsung- csen marsall Nyugat-Afrikába utazik to­vább, hogy résztvegyen az Aranypart függetlenségének kikiáltásával kapcsola­tos ünnepségeken. * A japán képviselőház hétfőn 276 sza­vazattal 129 ellenében a hatvan éves Iíisit választotta miniszterelnökké a a szocialista Szuzukival szemben. * A SAS skandináv légiforgalmi társaság Koppenhágából, illetőleg Tokióból el­indult, szembejövő járata vasárnap éj­szaka — magyar idő szerint — 22 óra 37 perckor találkozott az Északi-sark fö­lött és üzenetet váltott. Az Északi-sark átrcpülésekor az egyik repülőgépen utazó Hansen dán minisz­terelnök világszerte közvetített rádió­beszédet mondott és — mint az AP je­lenti —, azt a reményét fejezte ki, hogy ennek a légijáratnak a megnyitása „a világbéke és az emberi haladás ügyét szolgálja“. * Berlin (MTI). A Szabad Demokrata Párt országos vezetősége határozatot ho­zott Bonnban. A határozat értelmében a párt a szövetségi gyűlésben a közös európai piac és az európai atomerőügy- nökség ellen foglal állást. A szabad de­mokraták szóvivője megállapította: a párt azért foglal állást e közösségekkel szemben, mert mind a közös európai piac, mind az atomerőügynökség meg­nehezíti Németország újraegyesítését. „Az új tömbalakítás által Európát nem egyesítik, hanem még jobban megoszt­ják” — mondotta a szóvivő. * A Szovjet Tudományos Akadémia február 22—23-án Moszkvában tar­totta évi rendes közgyűlését. Össze­gyűlt tudósok megvitatták az aka­démia egyéves munkáját és a to­vábbi tudományos munkatervet. A közgyűlésen Topcsijev akadémi­kus, az elnökség tudományos főtitká_ ra számolt be a szovjet tudósok kü­lönböző tudományágakban elért ered­ményeiről. * Belgrad (MTI). A magyar elektro- gazdasági küldöttség, amely február 15-i és 22-e között Ljubjanában foly_ tatott tárgyalásokat a két ország kő. zötti áramcseréről Jugoszlávia képvi­selőivel, hétfőn hazautazott Buda­pestre. A küldöttség tagjai az elmúlt három nap folyamán megtekintettek néhány Jugoszláv elektrogazdasági létesítményt. A magyar külkereskedelemnek is többletköltséget okozott a szuezi válság Több hajórakoimmY áru érkezik Kínából A napokban a világsajtóban nap­világot látott az a hír, hogy áthaladt az első kisebb hajó a Szuezi-csator- nán. A közlemény alapján az MTI munkatársa felkereste a MAHART szállítmányozási vállalat igazgatóját, hogy megtudja, mit jelent külkeres­kedelmünk számára a Szuezi-csator- na szabaddá tétele. — A Távol-Keletről, különösen . Kínából, de Indiából és Indonéziából is sok áru érkezik hazánkba — mondotta a vállalat igazgatója. — Kínából mint ismeretes, különböző ipari alapanyagokat, vasércet, féme­ket, bőrt, mezőgazdasági termékeket kapunk. Mivel a Szuezi-csatorna több mint hárem hónapja nem voll hajózható, azoknak a hajóknak, ame lyek Kínából, Indonéziából hoztak számunkra árut, meg kellett kerül­niük Afrikát. A kontinenst körül­hajózva, a Jóreménység foka érinté­sivel ötezernyolcszáz mérfölddel, mintegy hétezer kilométerrel meg­hosszabbodott az áruk útja, s szállí­tásuk két-három héttel tovább tart A hajótársaságok előre kikötötték, hogy 15 százalékkal több költséget kell fizetnünk. — Kínából a közeljövőben öt nagy hajórakományt várunk. Most jelez­ték, hogy az első hajó e hónap 26-án ér Rotterdamba. Ez vegyesárut, töb­bek között nyersvasércet, kalcium- karbidot, szójababot és negyven ton­na bőrt hoz. A második hajó is el­hagyta már a Jóreménység fokát. Nagy hajókat béreltünk, mert sok árut kell ideszállítani Kínából. A to­vábbi három is tízezer—tizennégy­ezer tonnás, s egyelőre még nem jö­hetnek Szuez felé, mert amint erről tájékoztatták a MAHART-ot, ilyen nagy hajók átengedése csak május közepére várható. Egy-egy ilyen hajó fuvardíja kilencvenötezer—százezer angol font és még tizenöt százalék­kal drágább a szállítás, ha nem jöhet a rövidebb úton. Többszázezer deviza-forintunkba került, hogy nem volt hajózható a csatorna. Áz Izraeli Kommunista Párt politikai bizottságának határozata Kasahevics: CSILLAG 2. A felderítők még egy percig ott álltak, aztán Travkin lassan elindult és utána a többiek is. Szokása sze­rint Travkin minden neszre figyelt és közben osztagára gondolt. Akárcsak a hadosztályparancsnok, ő is kívánta a találkozást az ellen, séggel és ugyanakkor félt is tőle. Kí­vánta, mert a kötelesség így parancs. csolta és mert a kényszerű semmit­tevés bomlasztó hatással volt fel. derítőire, befonta őket a tompaság és nemtörődömség hálójával. — Félt tőle, mert a támadás kezdetén 18 em_ bere volt és csak 11 maradt. Igaz, köztük ott volt az egész hadosztály­nál ismert Anikanov, a rettenthetet­len Marcsenko, a fürge Mamocskin s a két kipróbált öreg felderítő — Brazsnyikov és Bikov. A többiek a támadásban szétszórt és újra össze­szedett lövészek voltak. Ezeknek idá. ig nagyon tetszett felderítőben járni, kis csoportokban egymás mögött lép. kedni. Élvezték azt a szabadságot, amely a gyalogságnál elképzelhetet­len. Tisztelet és megbecsülés vette körül őket. Természetesen nem vol­tak mentesek némi hiúságtól, sasok­nak érezték magukat, de hogy milye. nek lesznek a munkában nem lehe­tett tudni. Most jött rá csak Travkin, hogy éppen ezek az okok tartották vissza a sietéstől. A hadosztályparancsnok szemrehányásai elkeserítették, annál is inkább, mert ismerte Szerbicsenko gyengéjét a felderítők iránt. A múlt háború tapasztalt feiderítőjének, — Szerbicsenko tiszthelyettesnek/ ra­vasz pillantásával szegeződött reá az ezredes zöld szeme, mintha ezt ku­tatná: „No, lássuk, milyen vagy te fiatal, velem, öreggel szemben.” Közben a század elért egy falut: közönséges nyugatukrajnai falu volt, szétszórt házakkal. Az utcák sivárak, elhagyottak voltak, csak az udvaro­kon ugató kutyák és az ablakok kézi­szőttes kenderfüggönyének rebbenése mutatta, hogy a rablóbandáktól meg. félemlített lakosság figyeli a falun átvonuló katonákat. Travkin egy dombon álló magános házhoz vezette osztagát. Egy öreg parasztasszony nyitott ajtót. Elker gette a nagy kutyát és sűrű szürke szemöldöke alatt mélyen fekvő sze­meivel minden sietség nélkül vizs­gálta a katonákat. — Zdrasztvujtye — köszönt Travkin — megpihenhetünk egy órát magá­nál? Felderítőktől követve, belépett a festett padlójú tiszta szobába, amely­nek falai tele voltak ikonokkal. A parasztasszony nem különbözött a többi, Kiev és Csernigov vidéki uk­rán parasztasszonytól; megszámlál, hatatlan számú kenderszoknyája és inas, erős keze volt, mégis elütött ■tőlük szúrós szemének kevés jót Ígérő csillogásával. Mogorva, szinte ellenséges hallga­tása nem akadályozta meg abban, hogy friss kenyérrel, tejszínsűrűségű tejjel uborkával és egy tele fazék burgonyával meg ne kínálja a kato­nákat. Mindezt olyan kelletlen, ba_ Az algériai kérdés változatlanul fájó pontja a világ, nak. Igaz, hogy az ENSZ közgyűlése a közelmúltban határozatot hozott, amely reméli, hogy ,,az együttmű­ködés szellemében sikerül megtalál, ni az algériai kérdés békés, demo­kratikus és igazságos megoldását’’. Ez a remény azonban mindaddig, ameddig csak remény marad, nem sokat ad az algériaiaknak, akik a haladó francia közvéleménnyel együtt azt vallják, hogy „Algéria az algériaiaké!” Ezzel szemben a hivatalos francia állásfoglalás ra­gaszkodik a 130 éves gyarmati rend­szerhez s továbbra is fenn akarja tartani Algériát, mint Franciaor­szág tengerentúli részét. Ez az ál­lásfoglalás annál is inkább meg­lepő, mert Algéria nagyobb, mint Franciaország s 9 és félmillió lako­sa közül mindössze egybillió a francia, spanyol és olasz a többi arab. Érthető tehát, ha az algériaiak végre le akarják rázni nyakukról az 1830 óta tartó francia rabságot s végre önállóan akarnak élni saját hazájukban. A Francia Kommunista Párt az első perctői kezdve támogatta az algériai nép jogos követelését s minden erejével azon volt, hogy megszüntesse a haszontalan váron, tást. A franciáknak azonban gazda­sági szempontból nagyon fontos Al­géria. megtartása, mert rengeteg gabonát, vasércet, bort, gyümölcsöt vihetnek ki az országból. Az algé­riai nép viszont tudja, hogy a francia elnyomás nemcsak a leg­jobb hazafiak börtönbevetését je­lenti, hanem az ország teljes gazda­sági kizsákmányolását is. Ezért akarja lerázni nyakáról a francia igát s ezért küzd minden erővel szabadságáért. Ezen a héten a Francia Kommu­nista Párt akcióhetet indított az algériai béke érdekében. A francia kommunisták felhívásához már az első napon sokan csatlakoztak, mert a haladó franciák is érzik, hogy mi­lyen méltánytalan és igazságtalan Algéria rabságban tartása. A hiva­talos francia körök hiába mester­kednek, Algéria előbb, utóbb ki­vívja szabadságát. S ehhez a sza­badsághoz, mely már nem késhet sokáig, nagy segítséget nyújtanak a francia kommunisták is. Magyar—norvég pénzügyi megállapodást írtak alá 1957 február 22-én a magyar és norvég kormány megbízottai Oslóban megállapodást írtak alá a két ország között függőben levő egyes pénzügyi kérdések rendezéséről. Ugyanakkor az 1955 május 13.-án aláírt árucsereforgalmi megállapodás érvényét 1958 április 30-ig változat­lan formában meghosszabbították a hozzátartozó árulistákkal együtt. A pénzügyi megállapodást és az árucsereforgalmi megállapodás meg­hosszabbításáról szóló leveleket ma­gyar részről Hajdú József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, norvég részről pedig Halvard Lange külügyminiszter írták alá. Manteuffel báró Lengyelország ellen uszít Berlin (MTI): Manteuffel báró, a Nyu- gat-Németországban működő „kitelepí­tettek szövetségének“ elnöke közölte, hogy a nyugat-német választási hadjá­ratban nem szabad megkerülni az Ode­ra—Neisse határ kérdését, és hozzáfűzte, hogy „ha a szövetségi köztársaság jelen­legi vezetői mosolygó arcot vágnak is, a lengyelek nem hihetik, hogy mi őket és jelenlegi határainkat érintetlenül fog­juk hagyni“. Bonni politikai körökben Manteuffel báró szavait „politikailag oktalannak“ minősítik, mert ezek — mint mond­ják —, csökkentik a Lengyelországgal szembeni „fellázító stratégia“ sikerét és figyelmeztetnek arra, hogy „a nyílt fel­hívások gyakorlata a magyarországi esetben sikertelenné vált és ez „tanul­ságos“ lehetne Manteuffel számára is. A terrorista* szervezetek Eldorádója Majna-Frankfurtban A Frankfurter Rundschau című nyu­gat-német lap vasárnapi számában le­leplezi, hogy Majna-Frankfurtban a na­pokban megszervezték a „tájékoztató és akcióközpont“ nevű antikommunista szervezetet, amely különböző fasiszta emigráns szervezetek központi irányí­tója. Ez a központ irányítja a népi de­mokratikus és a Szovjetunió elleni uszító propagandát és gondoskodik az emigrán­rátságtalan módon tette, hogy a falat torkán akadt az embernek. — Ez aztán egy rablóbanda anyja — morogta a felderítők egyike — és majdnem ráhibázott. Az öregasszony kisebbik fia valóban az erdei uton- állást választotta élethivatásul. Az idősebb azonban a vörös partizánok­hoz csatlakozott. Ugyanakkor amikor a bandita anyja ellenségesen hallga­tott, a partizán anyja vendégszere, tőén nyitotta meg kunyhója ajtaját a harcosoknak. A partizán anyja sült szalonnát és csuporban „kvászt” adott a felderítőknek, majd átadta helyét a bandita anyjának, aki mogorva áb. rázattal ült a fél szobát elfoglaló sző. vőszék mögé. A nyugodt, széles, egyszerűarcú őr­mester, Iván Anikanov, rápillantva kicsi, de átható tekintetű szemével, így szólt hozzá: — Anyó­kám, miért hallgatsz mintha néma volnál? Ülj hozzánk inkább és mesélj valamit. A hajlotthátú, vékony, ideges Ma­mocskin őrmester gúnyosan suttogta: — Micsoda lovag ez az Anikanov! Még evvel az öreggel is kedve van beszédbe ereszkedni. (Folytatjuk.) * sok soraiból kiválasztott kémek és ügy­nökök kiképzéséről és a népi demokra­tikus országokba való bejuttatásáról. A frankfurti lap cikkében elsősorban az NTS nevezetű szervezettel, a Nyugat- Németországban működő száz emigráns egyik legaktívabbjával foglalkozik. Közli, hogy e szervezet frankfurti központjá­ban tett látogatása alkalmával a lap munkatársát tetőtől talpig megvizsgál­ták, hogy nincs-e nála fegyver. Ez jel­lemző az itt uralkodó légkörre — jegyzi meg a lap. A lap szerint egyedül 1955-ben tizen­négy millió röplapot juttattak cl e köz­pontból léggömbök segítségével a kelet­európai országokba. A szervezetnek tit­kos rádióállomása is van, amely a népi demokratikus országokban működő ké­mek munkáját irányítja. Ez is világosan mutatja azt a szerepet, amelyet Nyugat- Németország a kommunistaellenes uszító hadjáratban játszik. A lap végül megjegyzi: „Országunk — amint látszik —, a kémszolgálatok és a föld alatt dolgozó emigráns szervezetek eldorádójává vált“. Gerard Philipe Pekingben Az Uj Kína jelenti: Több ezer pekingi lelkesen üdvö­zölte Gerard Philipe-t, amikor feb. ruár 24-én bemutatták a „Királylány a feleségem” című francia filmet. A bemutatón a francia filmszínész ki­fejezésre juttatta örömét, hogy sze­mélyesen üdvözölheti a kínai közön­séget. A bemutató után a filmszín­házból ^ilépő Gerard Philipe-t hatal más tömeg ostromolta meg, auto­gramot követelve.

Next

/
Oldalképek
Tartalom