Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-22 / 18. szám
TOLNA MEGGYES AKA: 50 FILLÉR tolnai ív Egyetomi A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA-------------:-----------------------------------------------^ A MAI SZÁMBAN: Vasárnap szavazott Lengyelország népe (2. o.) Feledhetetlen találkozás (3. o.) Fanaszok nyomában (4. o.) V'____________________________________________/ II. ÉVFOLYAM, 18. SZÄM. KEDD, 1957. JANUÁR 22. A munkásönigazgatás szervei Hatalmas lelkesedéssel" ünnepelték a dolgozók annakidején az üzemek államosítását. ..Miénk a gyár, magunknak dolgozunk“ — mondották. E jelszó azonban — mint sok másik is — az elmúlt években elvesztette hitelét. A munkások nem érezték, hogy valóban övék a gyúr, gyakran még annyi beleszólásuk sem volt az üzem vezetésébe, mint amikor a tőkésekkel szemben az üzemi bizottságokon keresztül érvényesítették ellenőrzésüket. A munkások bevonása az üzem vezetésébe már napirendre került az elmúlt években is. A munkástanácsok létrehozásával kapcsolatban már jóval az október 23-a utáni események előtt voltak tervek, javaslatok, azonban a Rákosi—Gerő-klikk inkább saját pozícióinak megerősítésével foglalkozott, mintsem a gazdasági vezetésnek a munkások bevonásával való megjavítását szorgalmazta volna. A különböző hangzatos jelszavak ellenére, félt a tömegek öntevékenységétől, a munkás-önigazgatástól. A tömegeket lebecsülő vezetés nem is tehet máskép. Érthető, hegy október 23-a után szinte napok alatt jöttek létre országszerte a munkás-önigazgatás szervei, a munkástanácsok a gyárakban, bá- nyákban^ üzemekben. Igaz, hogy az ellenforradalom légköre erősen rányomta bélyegét az ebben az időszakban alakult munkástanácsokra, sok helyen kerültek be e szervekbe olyan elemek, akiknek soha, semmi közük sem volt a munkásosztályhoz akiknek pillanatnyilag sikerült megtéveszteni sok munkást, de ez mit sem változtat azon. hogy a munkások azért hozták létre a munkástanácsokat, hogy valóban övék legyen a gyár, a munkástanácsokon keresztül érvényesítsék a gazda jogait. Vezetésükkel úgy dolgozzék az üzem, hogy minél jobbak legyenek a gazdasági eredmények, minél olcsóbban, minél több és jobb termékeket gyártson. A munkástanácsok tagjainak döntő többsége becsületes dolgozó és ahogy — a népi hatalom csapásai alatt egymás után szenvedi el vereségeit az ellenforradalom, úgy szorulnak ki a munkástanácsokból is az ellenforradalmi elemek, veszik át a vezetést a becsületes munkások, alakul ki a munkástanácsok helyes munkamódszere. E munkamódszerek kialakítása nem könnyű dolog. Nap-mint nap akarnak beleszólni olyan elemek is, amelyeknek semmi közük a munkásérdekekhez. Külcnzöző tanácsokat adnak az imperialista rádiók „szakértői'“ arra, nagy mit tegyenek a munkástanácsok. Szerintük arra jó a munkástanács, hogy sztrájkot szervezzen, üldözze a kommunistákat, harcoljon a kormány ellen. Válaszunk erre csak ez lehet: Ha ennyire értenek a munkásügyekhéz, tessék, rengeteg gyár van Nyugaton, semmi kifogásunk ellene, hogy ott is a munkások, a munkástanácsok vegyék kezükbe a gyárakat, gazdálkodjanak a tőkések helyett. — örülnénk, ha a „Szabad Európa“ ilyen tanácsokat adna a nyugati munkásoknak. De mi, majd kialakítjuk magunk a munkás-önigazgatást. Fiatal munkástanácsaink tehát igen nehéz körülmények között kezdtek munkához, megtanulni a vezetés tudományát. Nem csak arról van szó, hogy hiányzik a gyakorlat, a tapasztalat, kidolgozatlanok még a munkamódszerek, hatáskörük, a rájuk épülő egész gazdasági szerkeket. — Jugoszláviában is először csak az üzemek egy kis részében kezdték meg a munkát a munkástanácsok, majd ezek tapasztalatainak felhasz nálásával terjesztették ki a munkásönigazgatás rendszerét az egész szocialista iparra. Megnehezíti a munkájukat az ország súlyos gazdasági helyzete is, amikor szűkében vagyunk a szénnek, a villamosenergiának, amikor iparunk termelése még messze elmarad az október előtti szint mögött. Igen sokat vitatott kérdés a munkástanács és az igazgató kapcsolata, a munkástanács és a gazdasági vezo tés együttműködése. Sokan úgy vélik, hogy az önállóság csorbítása az a rendelkezés, hogy az igazgatót az ál-í lám nevezi ki. Pedig nem így van.i Az egyes vállalatok, üzemek nemi dolgozhatnak egymástól és a nép ál-l lámától függetlenül, mint különálló* kis részvénytársaságot, mert ezj kapitalista anarchiára vezetne. Bizto-( sí tani kell egyes vállalatok, iparágak ( együttműködését, a tervgazdálkodást, i Az igazgató, köteles végrehajtani ai munkástanács határozatait, ha azok nem ütköznek törvénybe, törvény-1 erejű rendeletbe, vagy kormányren-' deleibe. De csak ebben az esetben.1 Munkástanácsaink többségénél az a hiba, hogy elaprózzák a munkájukat , ahelyett, hogy az elvi irányítást vé geznék. így aztán elsikkad -yr egyszemélyi felelősség, az operatív vezetés. A vállalati terveket nem a munkás-( tanácsoknak kell kidolgozni, vannak, erre szakemberek az üzemben i Sem személy szerint meghatározni ai besorolásokat stb. stb. Ellenben igenis, tárgyalják meg és határozzanak a gazdasági vezetés által előterjesztett1 javaslatok felett. A munkás-önigazgatás terén még csak a kezdeti lépéseket tesszük meg. Nyilvánvaló, hogy ma még sok központi rendeletre, utasításra van szükség, éppen annak érdekében, hogy egész népgazdaságunk kiláboljon a gazdasági nehézségekből. Azonban később, ahogy a munkástanácsok megerősödnek, megtanulják a vezetést, egyre kevesebb ilyen rendeletre lesz szükség, felszínre jönnek azok a tartalékok, amelyekkel jól, jövedelmezően gazdálkodhatnak az üzemek. A kormány bízik a munkástanácsokban. Ezért adott jóval nagyobb hatáskört számukra, mint amilyennel az igazgatók azelőtt rendelkeztek. E bizalom kifejezője a párt ideiglenes központi bizottságának határozata is, amely kimondja: „A kommunisták annak tudatában végezzék munkájukat, hogy a munkástanácsok a munkásosztály fontos szervei most is és a jövőben is azok lesznek ... Segítsék elő, hogy a tanácsok mielőbb betöltsék feladataikat; az üzemekbe a munkás takácsokon keresztül valóban érvényesüljön a munkásság joga, az önigazgatás.“ A kommunisták feladata tehát, támogatni minden olyan intézkedést, amit a munkástanácsok az üzemekben a rend megteremtésére, a termelés zavartalanságának, a fegyelmezett munka feltételeinek biztosítására tesznek. Dögéi Imre földművelésügyi miniszter mondott beszédet a hódmezővásárhelyi pártnapon Vasárnap délelőtt Hódmezővásárhelyen Dögéi Imre földművelésügyi miniszter mondott beszédet. Bevezetőjében az október 23-án kezdődött eseményeket fejtegette, majd elmondotta. hogy a legnagyobb képtelenség lenne azt állítani hogy egy országban, ahol már győzött a szocialista forradalom, a munkásosztály fel kel önmaga ellen abból a célból, hogy megdöntse saját hatalmát. A tények azt mutatják, hogy október 23-tól kezdve az események menetének irá. nyát nem a munkásosztály, hanem az elleníoradalmi elemek szabták meg. Ezután az MSZMP legfőbb célkitű. zéseit ismertette. — A Magyar Szocialista Munkáspárt elsősorban a munkásosztály egy_ séges és oszthatatlan forradalmi pártja — mondotta. — Ezért a párt elítél minden olyan törekvést, amely meg akarja osztani a munkásosztály rr Ok már akkor tudták... Horváth Antal dunaföldvári lakos két éve disszidált Nyugatra. Ausztriában, Becsben kötötf ki. Időközben azonban hazakívánkozott, de hát az országhatár az nem olyan, mint mondjuk valamelyik pesti mellékutca, hogy mindenki akkor megy ál az egyik oldalról a másikra, amikor éppen akar. Állandóan azon töprengett hogyan lehetne hazajönni, mástól is érdeklődött ezután, de biztató feleletet csak 1956 október 20-án kapott, amikor „nem hivatalosan” elárulták neki, hogy ,,Nincs oka a türelmellenkedésre, mert két nap múlva, október 22-én megnyitják az országhatárt és akkor lehet menni szabadon Magyar- országra.” (Hiába, Bécsben bizonyos körök már akkor jobban tudták, hogy mi készül itt Magyarországon, mint aki itt élt. Ez is bizonyítja, hogy az előkészítés szálai Nyugatra vezettek ...) Horváth 22-én éjszaka már ott aludt az egyik határmenti osztrák községben és másnap valóban átvándorolhatott minden külö_ nősebb nélkül a határon. A határnál természetesen találkozott a Nyugat felé igyekvő disszidálókkal és az egyiktől megvette a személyi igazolványát is 200 forintért. Ettől kezdve Németh János celldömölki ' lakos álnéven szerepelt és az ország különböző részeiben csavargóit. — Tiltott halárátlépésért természete, sen őrizetbe vették. Bécsben megígérték neki a határon való szabad közlekedést, ebben nem is volt ideiglenesen hiány, de végül mégis ,,kelepcébe” kerültI MÍV Vezérigazgatósága közli Január 21-től, hétfőtől Budapest Déli-pályaudvar—Bátaszék között közvetlen személyvonatot állít forgalomba. A vonat Budapest Déli- Pályaudvarról 15.47 órakor indul és Bátaszékre 22.03 órakor érkezik. Bátaszékről 4.50 órakor indul és 10.55 órakor érkezik Budapest Délipályaudvarra. Ugyancsak január 21-től a Székesfehérvárról Budapest felé induló személyvonatot 10.20 óra helyett 18.30 órakor indítják. történelmileg kialakult egységét. Kommunistáknak ma falun a legfőbb feladatuk, hogy rendszeres felvilágosító munkával leleplezzék a zavartkeltőket. Az állam nem fogja tűrni a jelenlegi földbirtok viszonyok megváltoztatását, mert ez nem szolgálná sem a parasztság, sem az ország érdekeit. A miniszter ezután ismertette a mezőgazdaság fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket. A gyors és nagyarányú fejlesztést elsősorban, a nagyüzem; gazdálkodás fejlesztésén keresztül lehet elérni tehát a mező- gazdaság szocialista átszervezéséről nem mondunk le. A fejlesztést azonban az eddigiektől eltérően az önkéntesség szigorú betartásával, a meggyőzés módszerével kell végrehajtani. Fő feladataink közé tartozik, hogy szakítsunk a termelés külterjes irályával. Meg kell szüntetni a minden. Járón önellátásra törekvő termelési f politikát, ami elsősorban a kenyérga- f bona termelés erőltetésében jelentkezett. Ezzel szemben a legtöbb jövedelmet biztosító termelési ágakat, így többek között az állattenyésztést kell fejleszteni. Külön szólt a miniszter a földtulajdonról és a földhasználatról. Biztosítani kívánjuk — mondotta — > az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok zavartalan földhasználatát. Az állami gazdaságoknál és a tsz-eknél az 1956 október 1-i állapot szerinti földterületet kell törvényesnek tekinteni. Aki ezt erőszakosan megváltoztatja, törvénysértést követ el, vele szemben a törvény teljes szigorával kell fellépni. Az elmúlt évek során végrehaj. tott földrendezésekkel kapcsolatban a dolgozó parasztok egy részét sérelem érte. Ezeket a sérelmeket azonban teljes egészében jóvátenni nem lehet csak a legkirívóbb sérelmet lehet orvosolni. Hangsúlyozni kívánom, — mondotta —, hogy a begyűjtési rendszer megszüntetése nem átmeneti jellegű, a kormány nem kívánja azt visszaállítani. Ez azonban nem jelenti azt, hogy lemondtunk az ellátatlan dolgozók ellátásának biztosításáról. Megfelelő állami készletek biztosítása érdekében termelési és felvásárlási szerződéseket kötünk a termelőkkel. Természetesen a szerződések kötését a termelők szabad elhatározására kell bízni. Nagy tapssal fogadott beszéd után mintegy húsz felszólalás hangzott el, amelyekre a miniszter részletesen válaszolt. Hét esztendős a jugoszláv munkástanácsok intézménye A Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szabad Szakszervezetének elnöksége a SZŐ VOSZ igazgatóságával együttes határozatot hozott a föld- művesszövetkezeti dolgozók terméket benj juttatásáról. A szövetkezetek, vállalatok és irányító szervek dolgozói az alábbi juttatásokban részesülnek. A tejiparban dolgozók naponta 7 deci tejet, hetenként 40 deka vajat és 50 deka túrót, valamint fél liter tejfelt kapnak termelői áron. Termelői áron kapnak a borpince dől. gozói hetenként 5 liter bolt. Az olaj cseretelepi alkalmazottak egy liter étolajat, a hizlaldák dolgozói hetenként egy kiló húst és kéthetenként egy kiló zsírszalonnát. A tésztaipari dolgozók hetenként két kiló tésztaárut. A Münöszer Vállalat dolgozói havonként két kiló káliszappant. — A szeszüzemek dolgozói havonként két liter szeszt kapnak 40 forintos áron. Ugyancsak természetbeni juttatásként kapnak a darálóüzemek dolgozói fejenként 220 kiló búzát, eltartott gyermekeik után pedig 160 kiló búzát ezért nem fizetnek őrlési díjat és a termény árát 12 havi részletben vonják le. ' Az előzőkben fel nem sorolt ipari — kisegítő és feldolgozó üzemek dolgozói — személyi szükségletüknek megfelelő mértékben vásárolhatnak forgalmiadó nélkül, termelői áron, üzemük termékeiből. Természetbeni, kedvezményes juttatásban csak azok a szövetkezeti dől gozók részesülhetnek, akik a megállapított időt teljes egészében ledől, gozták. A munkában töltött idő arányában emelkedik, vagy csökken a természetbeni juttatás. Minden térítés nélkül a következő dolgozóknak jár természetbeni juttatás1 a vendéglátóipari és üzemélelmezési dolgozóknak — az italboltok, — naponként az egyszeri főétkezés, cukrászdák espressók dolgozóinak is ha ennek feltétele biztosított. A húsiparban (a vágásnál, feldolgozásnál) dolgozóknak pedig hetenként egy kiló zsírszalonna és egy kiló hús. A szakszervezet további követelések megvalósításáért mindent megtesz a kereskedelmi, a pénzintézeti és vendéglátóipari dolgozók érdekében. KPDSZSZ MEGYEI BIZOTTSÁGA Kechezméiiycs természetbeni juttatásban részesülnek a föfdművesszö vetkezetek dolgozói Jugoszláviában 1950 januárjában úakultak meg az első munkástaná- ssok, mégpedig a kormány és a szax. tervezetek központi bizottságának .949 decemberében hozott határozata [lapján. Először csak 215 nagyüzemben hív_ ák életre a munkástanácsokat, ame- yek kezdetben tanácsadó szervként nukoatek, de 195U jumus 2b-an a szövetségi nemzetgyűlés törvényt alkotott a vállalati munkásönigazgatás- -ól. Ezt követően 1950 őszén megtar- ;ották a munkástanácsok és igazgató cizottságok első . választásait, úgy- aogy ettől kezdve a munkástanácsok irányító és határozó szervekké vál- :ak és a vállalatok vezetése teljesen i munkástanácsok kezébe ment át.
