Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-17 / 14. szám
TOL]' IEGYEI ARA: 50 FILLÉR rioln. II. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM. CSÜTÖRTÖK, 1957. JANUÁR 17. 4 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA A kínai nép a magyar nép harcát magáénak tekinti és győzelmét a saját győzelmének Megérkezett Budapestre a Kínai Népköztársaság kormányküldöttsége Szerdán délelőtt rövid látogatásra Budapestre érkezett a Kínai Népköz- társaság kormányküldöttsége. A küldöttség vezetője Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke és külügyminisztere, tagjai: Ho Lung marsall az államtanács elnök- helyettese, Van Csia-Hsziang külügy. miniszterhelyettes és Hao De-cin, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki Budapesten csatlakozott a küldöttséghez. A kínai vendégek fogadására a katonai repülőtéren nagy számban jelentek meg a politikai élet vezetői. Ott volt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt kormány elnöke, — Marosán György államminiszter — Münnich Ferenc a fegyveres erők minisztere, Kossá István pénzügyminiszter, Dögéi Imre földművelésügyi mi. niszter, Rónai Sándor kereskedelemügyi miniszter, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Sebes István külügyminiszterhelyettes, Pongrác Kálmán Buda- pes*' főváros tanácsa végrehajt^ bizottságának elnöke, továbbá az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának számos tagja, a külügyminisztérium vezető tisztviselői és sokan mások. Megjelentek a küldöttség fogadására a Kínai Népköztársaság magyarországi nagykövetségének tagjai, ott voltak a budapesti diplomáciai képviseletek vezetői, nagy számban jöttek el a magyar s a külföldi sajtó tudósítói. Csere-bere nincs és nem is akarunk ! Az elmúlt vasárnap érdekes beszélgetésre lettem figyelmes a Szabadság Étteremben. A szomszédomban parasztemberek ültek, sörözget- tek és beszélgettek. Akarva-akarat. lanul is a fülembe jutott néhány mondatfoszlány. Arról tárgyaltak, hogy lassan meghonosodik a cserebere, vannak üzletek, ahol már csak paprikáért adnak textilneműt, másutt pedig cigarettáért lehet cipőt kapni. Azután említették, hogy itt is, ott is hallottak már ilyen esetről. Önkénytelenül is elgondolkodtam a hallottakon. Igaz lenne? — kérdeztem önmagámtól. Hiszen ez azt eredményezi, hogy az emberekben mindjobban megfogamzik a gondolat: az infláció sötét árnya fenyeget. Érdeklődtünk ezzel kapcsolatban a megyei tanács kereskedelmá osztályán ,ahol elmondották, hogy az október 23-át követő napokban valóban voltak ilyen jelenségek és sajnos, néhány helyen még ma is megtalálhatók a maradványai. — Szekszárdin történt meg, hogy az 51-es Textil Méteráru bol ban Kossuth vagy más cigarettáért akartak adni textilneműt. A kereskedelmi osztály azonban még időben felfigyelt erre a jelenségre és leállította az egészet, az illetőt pedig fegyelmiben részesítették. Másrészt pedig intézkedett a kereskedelmi osztály, felhívta a járási kereskedelmi előadók figyelmét, hogy csak forintért lehet árut kiadni. Ez némi- kép megnyugtató, azonban mind- annyiunkban nyomot hagy az a gondolat, hogy például a Sárvári Textilgyárból csak húszezer cigarettáért akartak a munkások egy teherautó textilneműt adni. Lényegében tehát nem megyei jellegű volt ez a „kezdeményezés”, hanem a gyárakból indult ki. (Most már tehát azt is tudjuk, hogy hova tűnt el a rengeteg cigaretta.) Reméljük valamennyien, hogy dohánygyáraink fokozatos termelésemelkedése gátat vet az ilyenirányú törekvéseknek. A csere-bere meglétét igazolja két nagydorogi vásárló levele, amit szerkesztőségünkbe küld ek. E le- r vélben arról számoltak be, hogy kisleányaiknak ruhát akartak vásárolni és akkor érte őket a meglepetés, amikor az elárusítónő kijelentette: „Csak törött paprikáért, vagy cigarettáért adha unk árut.” E két vásárlónak akkor a háborúutáni infláció jutott az eszébe, és így elmélkedtek: „Igen, akkor arattak a feketézők a szerencsétlen munkás, a bérből és fizetésből élő pedig kénytelen volt elcserélni az utolsó ruhadarabját is. Hogyan vásároljon az olyan dolgozó, akinek sem paprikája., sem cigarettája nincsen? Ezt nem akarjuk!” Igazuk van. Mi sem akarjuk és senki sem, aki csak egy kicsit is józanul gondolkodik. Nincs szükségünk arra, hogy ismét milliók ban és billiókban gondolkodjunk. Nincs szükségünk arra sem, hogy paprikáért, vagy cigarettáért lehessen árut vásárolni. A kormány máris jelentős intézkedéseket tett az infláció elkerülésére. Jelentős összeget kapunk a Német Demokratikus Köz ársaság- tól, Bulgáriától, Csehszlovákiától, Kína pedig, mint köztudomású, 200 millió rubel kölcsönt ajánlott fel. Az említett segítségeken kívül felveszünk kölcsönöket a kapitalista államoktól is. Ezek az intézkedések, másrészt pedig az a jelenség, hogy egyre emelkedik szénbányászatunk termelése és így vele együtt a gyárak is egyre több árut tudnak biztosítani a fogyasztóknak, lehetővé tette és teszi, hogy még csak az infláció veszélye se fenyegesse a magyar népet. A forint nem veszített az október 23-i események előtti értékéből. Az áruk ugyanolyan árban kaphatók, mint az előtt. Az ilyen csere-bere ellen pedig a legerélyesebben lépjen fel minden ember mert egyetlen vásárló sem kívánja, hogy a feketézők világa és az infláció jólismert korszaka térjen vissza hazánkba. — Ez* nem akarja sem a nép, sem a párt, sem a kormány. A cél világos- i f ációmentes életben szeretnénk élni s ehhez minden ember segítségére szüksége van a kormánynak. Érdekes színfoltja volt a várakozásnak, hogy a külföldi sajtó képviselői a repülőtéren nyilatkozatot kértek és kaptak Kádár János miniszterelnöktől és Marosán György államminisztertől. Fél tizenkettő után néhány perccel érkezett meg a kínai és a magyar zászlókkal és feliratokkal díszített re, pülőtérre a kínai küldöttséget hozó Tu—104. típusú lökhajtásos repülőgép, amely egy órán belül érkezett Varsóból Budapestre. A repülőgép ajtajából kilépő Csou En-laj miniszter, elnököt és a küldöttség tagjait elsőnek Dobi István Kádár János, Marosán György és Münnich Ferenc üdvözölték. A küldöttség vezetője ezután üdvözölte a honvédség Kossuth-címeres zászlóval kivonult díszőrséget. A Kínai Népköztársaság és a Magyar Nép köztársaság himnuszának elhangzása dán a vendégeket Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány ünöke üdvözölte. Kádár János elvtárs beszéde — Kedves Csou En-laj elvtárs, kedves vendégeink! — A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya és a magyar dolgozó nép képviseletében, valamint a magam személyében :ga.z szeretettel és mély tisztelettel cöszöntöm önöket hazánk fővárosában. — Nagy tisztesség és megbecsülés számunkra a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségének látogatása. — Az öntudatos magyar dolgozók ismerik és nagyra becsülik azt a kiemelkedő szerepet amelyet a népek slső sorában küzdő nemcsak számbelileg hatalmas, hanem tetteiben is nagy kínai nép betölt. Abban a harcban. amely*világméretekben foivik a társadalmi haladásért a nagytőkés imperialista reakció ellen. — A Kínai és a Magyar Népköztársaságot, a kínai és a magyar népet a kilométerek ezrei választják el egymástól. Testvéri kapcsolataink mégis 'vről-évre növekednek és erősödnek az élet minden területén. Ez mindenek előtt azért van így, mert a föltl- •ajzi távolságot könnyen áthidalja és .testvéri kapcsolatainkat eltéphetet- 'enné teszi a szocializmus és a béke tözös ügye. — összekapcsol bennünket az a harc, amelyet ugyanazon ellenség, a népeink szabadsága, függetlensége, békés szocialista építőmunkája ellen rol uszító propagandával, hol sötét aknamunkával, hol nyílt politikai és “egyveres támadással beavatkozást 'olytató nyugati imperialista reakció llen együttesen vívunk. A világ első szocialista állama a Szovjetunió, majd a népi demokratikus országok hatalmas táborának ’étrejötte előtt, a történelem nem ismert nagy és kis népek között ilyan egyenjogúságon, kölcsönös megbecsülésen alapuló kapcsolatot, mint amilyen a nagy hatszáz milliós 'élekszámú Kínai Népköztársaság es a kilenc és félmilliós Magyar Népköz- társaság között kialakult. — A népek régi tapasztalati bölcsessége joggal azt tartja, hogy a bajban lehet megismerni valójában. Székely bálra készülnek a bonyhádi járásban A bonyhádi járás területén majdnem 12 000 székely lakik akik 1945 körül települtek ide. A székelyek itt is folytatták hagyományos kulturális életüket: feltámadt a háziipar s szövő, fonó és fafaragó szakkörök alakultak több községben. Egy évvel ezelőtt a székelyek nagyszabású összejövetelt tartottak Bony- hádon, amelyen elhatározták, hogy a korábbiaknál sokkal jobban bekapcsolódnak Tolna megye kulturális életébe. Az október 23-i események természetesen hátráltatták a székelyek munkáját is s több tervüket el kellett halasztani. így nem tudták megrendezni a majosi fafaragók és a len- gyeli székely szövő asszonyok kiállítását sem. Most azonban, újra indul' a kulturális élet a székely falvakban. Ennek lesz egyik első megnyilatkozása a közeljövőben Bonyhádon megrendezésre kerülő székely bál. A bál- rendezők mindenképpen ki akarják hangsúlyozni a sajátos székely jelleget: székely zenekar játszik a székely népviseletbe öltözött bálozóknak. A bállal egyidőben népművészeti kiállítást is rendeznek, melyen a majosi fafaragók és a lengyeli szövőasszonyok mutatják be újabb munkáikat. Januárban is lesz előlegosztás a tengelici Petőfi Tsz-ben Az országosan ismeretes tengelici Petőfi Termelőszövetkezet szilárdan állta az októberi események viharát. A több mint kettőszáz családdal és a mintegy 2600 hold földdel működő eres szövetkezetből mindössze 19 család lépett ki az elmúlt három hónap alatt. A termelőszövetkezet egyik távolabbi tanyai gazdasága a pusztahen- csei üzemegység — amely eddig is a tengelici Petőfi Tsz fennhatóságát élvezte — negyvennyolc családdal és 650 hold földdel kivált a nagy szövetkezeti gazdaságból. A Petőfi Tsz, amely most már 1470 holdon gazdálkodik, a föld holdjai számának csökkentéséhez mérten kisebbíti az állatállományát is. A napokban kezdték meg 260 hízottsertésnek az árubabocsájtá- sát élőkilogrammonkénti 18 forintos áron. Ezenkívül 200 malacot adnak el és ötvenegy tehenet hizlaltak meg ugyancsak eladásra. Rövidesen befejezik a dohány értékesítését is, amelyből már eddig közel másfélmillió forintot árultak a szövetkezet számára. Mindezekből lehetővé vált, hogy az országosan ismert és jól gazdálkodó termelőszövetkezetben alig egy hónappal a zárszámadás után már tekintélyes előleget osztanak a tagoknak. A földműqessxövetkexetek életéből A megyében eddig mintegy kétezer darab hízottsertést dolgoztak fel és tartósítottak a földművesszövetkezetek, elsősorban abból a célból, hogy tavaszra és nyárra biztosítsák a szövetkezeti boltokon keresztül a lakosság ellátását. * Férfiöltönyöket, gyermekruhákat és munkaruhákat készít a szövetkezeti áruház részére a Tolnai Földművesszövetkezet szabó üzemága. Teljes üzemben dolgozik a Nagydorogi Földművesszövetkezet tartósító üzeme. Elsőrendű készítményeit elsősorban a megye fóldmű- vesszövetkezeteinek adja el és így biztosítja a megyén belül az áruellátást. Ezenkívül gyáraknak is szállít árut, melyért cserébe iparcikket szerez. * Rövidesen kétszáz vagon nitrogén műtrágya érkezik a megyébe. (KOVÁCS) 8 (Folytatás a 2. oldalon.) Á jövőben is fenntartják a növényvédő állomások hálózatát Az állami növényvédő állomások az elmúlt években sikerrel vették fel a harcot az állati és a növényi kártevők ellen. A terve,k szerint a 19 növényvédő állomás-hálózatot a jövőben is fenntartják, de az eddiginél szőkébb feladatkörrel. Fő feladatunk az lesz, hogy a védelmi egyezményekben az állam részéről kötelezően vállalt védekezéseket végrehajtsák. Szabad gépkapacitásukkal azonban továbbra is segítik a termelőket, s a tgrvek szerint gépállományuknak mintegy felét készpénzfizetés ellenében adják a mezőgazdasági üzemeknek: állami, kísérleti és tangazdaságoknak, valamint termelőszövetkezeteknek és egyéb társulásoknak. A védelem felső irányítását ellátó két szerv, a növényvédelmi igazgatóságot és a növényvédelmi szolgálatot egyesítik, ami jelentős létszámmegtakarítást tenne lehetővé. Két állami gazdaság — kát hir A Juhépusztai Szarvasmarha Törzsállattenyésztő Állami Gazdaság többek között kiváló tehenészetéről is híres. Az elmúlt évben például 163 darab tehén volt egész éven át törzskönyvi ellenőrzés alatt és az egy tehénre eső átlag 4250 kiló volt 3.8 százalékos tejzsírral. Míg 1955-ben 193 darab tehéntől átlag 3756 kiló tejet fejtek, a tejzsír pedig 3.7 százalék volt. Nem rosszabbak az eredmények az Alsóleperdi Állami Gazdaságban sem ahol tavaly a 424 darabból álló tehenészetben 3220 kiló volt a darabonkénti évi átlag, 3.9 százalékos tej- zsírral. Ezzel szemben 1955-ben a 447 darab tehéntől átlag csak 2595 kiló tejet fejtek. A tejzsír pedig 3.8 százalékos volt.
