Tolna Megyei Népújság, 1957. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1957-01-31 / 26. szám
TOLNA MEGYEI 4 írni Könyvt&r PÉCS' A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT ÉS A TANÁCSOK LAPJA II. ÉVFOLYAM. 26. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK 1957. JANUÁR 31. 99 Hof CTAiftCTátlvál'“ Lesz‘e elé9 üzemanyag? HO o£Ullld£.CIIvdr Lesz-e elég ruhanemű? Tél az erdőn A Duna-menti erdőség bárányfoki részén készült ez a felvétel. Hudanik József és Feiertag János, ennek az erdőrésznek a legrégibb munkásai kézifűrésszel szabdalják el a hatalmas rönköket. Naponta 15—16 ezer üter tej Két telep, két lerakat a szekszárdi I vasútállomás mellett... Az ÁFOR- ! telep és a Textilkereskedelmi Vállalat. Egyiknek is, a másiknak is komoly „vihart” kellett kiállnia az októberi események után ... A hallatlanul megnövekedett teher autóforgalmat biztosítani üzemanyag, gal az üzleteket ellátni petróleummal az egyiknek, a másiknak pedig gondoskodni arról, hogy az üzletek állják elegendő áruval a meg-meg- újuló vásárlási rohamokat. AZ ÁFOR-TELEPEN A szekszárdi telep elsősorban a város üzemeit, intézményeit látja el üzemanyaggal, azonkívül az üzleteket — öcsényben és Decsen is — petróleummal. Akárhogyan is alakultak az események, a telep tudott üzemanyagot adni — ke. vés kivétellel — mehettek a gépko. esik. Azonban nemcsak azokról kellett gondoskodni, mert a gyakori áramhiány miatt még inkább szükség volt a benzinre, a gázolajra, kenő olajra. — Mindenekelőtt a Vízműveknek kellett üzemanyagot biztosítanunk — mondja Csendes Antalné a telep vezetője — aztán a mentők, a kórház, a vágóhíd és az élelmiszerszállító kocsik részére. A Vízműveknek például „keret” nélkül adtunk naponta 400 liter benzint, hogy a város vízellátását biztosítani lehessen. A különböző más üzemeket, vállalatokat csak azután láttuk el üzemanyaggal. — Ha volt is esetleg fennakadás az ellátásban, csupán szállítóeszköz hiánya miatt volt — mondja a továbbiakban — most azonban már minden szükségletet kielégíthetünk van üzemanyag. Nem egyszer vitázni kellett, mert egyesek nagyobb mennyiséget akartak raktározni azzal, hogy „hátha nem lesz”, aztán most van mégis. Van elég üzemanyag, nem kell hozzámondani mást, mint azt, hogy hétfőn — igen nagyforgalmú nap volt — 12 tonna üzemanyagot szállítottak el ., telepről. „Csendesebb” napokon 8—10 tonna a napi forgalom. Hozzá kell fűzni még azt is, hogy mindössze két fő végzi mindezt. Az autósok és más üzemanyagfogyasztók megnyugtatására közöjük, nem lesz különösebb fennakadás az üzemanyagellátásban a szekszárdi telef>en. Egészségére •. • / Jó termést adott a paksi homoki kadarka: most, a második fejtés után már nagyszerű a színe és az íze is. Szakemberek szerint a paksi homoki borok a megye legjobb borai közé tartoznak. A TEXTILNAGYKERESKEDELMI VÁLLALATNÁL „Nincs az a sok, amj egyszer el ne fogyna.” Ez történt az októberi események hatására a tex- tilnagykereskedelminél is. Addig annyi volt az áru, hogy nem fért be itt a raktárba, — pedig nem éppen kicsi — sőt Harkányban és Tompán kellett raktárát bérelni. — Az a megrohanás, ami az utolsó évnegyedben volt, nem mindennapi gondot okozott az ellátásban — mond ják a textilesek. — Nem annyira az ellátás volt nehéz, mint a beszerzés. Az a kényelmes elosztás ami eddig volt, Budapestről a központ rendszeresen küldte az árut, most csődöt mondott. Magunknak kellett gondoskodnunk megfelelő készletekről. Nem vártunk a központi elosztásra, magunk mentünk a gyárakhoz. Volt rá eset, hogy amint egy-egy gyár megindult, a futószalagról közvetlen a teherautóra raktuk az árut. — Bizony, élelmesnek kellett lennünk — mondja Németh Lajos, a lerakat vezetője — mert ha történetesen nem mentünk volna idejében, más városok vitték voltra el az árut. Novemberben, decemberben 52 gépkocsirakomány ruhaneműt és méterárut hoztunk, ugyanakkor vasúton — a központtól — csak egy vagonnal kaptunk. Milyen nagy volt a forgalom, azzal tudnám legjobban érzékel, telni, hogy 10 millió forint értékű áru Ez év január 21-én összesen 218 kisiparos volt Szekszárdon, akik iparengedéllyel rendelkeztek. Ekkor hat iparengedély iránti kérelem érkezett be a szekszárdi városi tanácshoz, s ezek már meg is kapták az iparengedélyt. Újabban ismét 30 kisiparos szeretne iparengedéllyel dolgozni. Az ilyen irányú kérelmek most vannak felülvizsgálás alatt a Az elmúlt hónapokban csak hat nap esett ki a termelésből. Még a leg- forrób napokban is zúgtak a kender- 'gyár gépei, a dolgozók rendszeresen megjelentek a munkahelyen. És az utóbbi időben, amikor már az országos áramhálózattól is kaptak energiát, két műszakban tudnak termelő munkát végezni. A legeredményesebb hónap január volt. Még nem volt arra példa, hogy a tervet ilyen egyenletesen és kimagaslóan tudják teljesíteni. Hosszas keresgélés után sem találtunk egy évi kimutatásban hasonló magas eredményt. Az elmúlt évi januári átlagot is felülmúlta a mostani termelés, mintegy 20 százalékkal. A napi termelés is állandóan emelkedik. Az októberi események előtt naponta 25—2G mázsa készárut tudtak bálázni. Most, annak ellenére, hogy az időjárás sokkal rosszabb, mint volt októberben és ez kihatással van a feldolgozásra, mégis a napi termelés a 30 mázsa alatt még nem volt. Az eredmény érékét emeli az a tény is, hogy ebben a hónapban nem tudták rendszeresen működtetni a kenderturbina gépegységet, amelynek teljesítménye, sok esetben felér a kézi tilósok teljesítményével. A termeléshez közvetlen szükséges minden nyersanyaggal és energiával rendelkeznek. Bőven van tüzelő is, hisz a kenderkikészítés melléktermékiadásával haladtuk meg a negyedévi tervszámot. Eléggé megcsappant az árukészletünk és mikorra, hogyan tudjuk újból feltölteni készleteinket, ez a jövő titka. Attól függ, hogvan tud dolgozni az ipar. Annyit tudunk, hogy a fő- igazgatóság közölte, erre a nagyed. évre a tavalyinak kétszeresét kapjuk pamutáruból, selyemből 130 százalékát a férfi és gyermekkonfekció viszont valamivel kevesebb lesz. Míg tavaly 25 millió, az idej első negyedévben 30 millió forint értékű árut kapunk és adunk tovább az üzleteknek. Szó van arról, hogy 600—700 millió forint értékű külföldi árut is kapunk — valószínű Tolna megye ebből 6—7 millió forint értékű árut kap. — A ruházati bolt kirakatában nagy feltűnést keltett két síma bársony női ruha. Sokan mondogatták, miért nem lehet méterben kapni síma bársonyt. Mi a helyzet ezzel tulajdonképpen? — Ezeket a ruhákat a segélyszállít, mányban kaptuk Csehszlovákiától, Magyarországon ugyanis jelenleg nem gyártanak ilyen anyagot — mondja Németh Lajos. — Lehet, hogy az előbb említett külföldi áruban méteráruként is kapunk síma bársonyt. Habár ez nem volt túlságosan keresett néhány év óta. Tehát — habár a mostani készletek nem túlságosan bőségesek — akinek lesz pénze, vásárolha. ezután is, ruhaneműből nem lesz hiány, jön majd az „utápótlás”. városnál. Feltérképezik, hogy a város melyik részén hány és milyen jellegű kisiparos dolgozik, s ennek alapján adják majd ki az iparengedélyeket. A kérelmező kisiparosok között van műszerész, asztalos, lakatos kovács és bognár. Hogy megkapják-e az iparengedélyt, s kiír kapják meg, arra még visszatérünk. Évekkel ezelőtt híressé tette a megyét a kölesdi vajüzem terméke. Nem csak az országban, külföldön is tudták azt, hogy valahol Magyarországon van egy vajüzem, ahol kiváló minőségű vajat tudnak készíteni. Sokáig büszkélkedtek a vajüzem dolgozói ezzel. Azonban néhány évvel ezelőtt — nem tudni milyen gazdasági okokból — leáll ították a vaj termelését. Helyette sajtot kezdtek készíteni Uj volt ez. A szakemberek értettek a sajt készítéséhez, ez nem is volt baj. A baj ott kezdődött, hogy áttérni egy teljesen új cikk termelésére mindig zökkenőkkel jár. De csak egy két hétig tartott ez a termelési bizonytalanság. Hamar megtanulták a gyár szakemberei és a dolgozók is, hogyan kell sajtot készíteni. S azóta, ahogyan az évek teltek, mindig jobb minőségű sajtot készítettek. Egyszer azt mondták: nézzék meg, nem alkalmas-e termékük exportra. A bíráló bizottság elfogadta expert szállításra a trspista sajtot. Azóta már nagyon sok vagon sajtot ismertek meg a külföldi fogyasztók. Most is exportra és belföldi fogyasztásra termelnek. A4,|ryári típusú sajtot a belkereskedelemnek, a trapistát pedig a külkeres- kedelgmnek adják át. Az októberi események előtt soha nem volt baj a tervek teljesítésével. Mindig tudták az előirányzatot teljesíteni. Most sincs különösebb baj, csak az a helyzet, hogy bizonytalanság van a jövőre nézve, nem tudják, hogy a tej mennyisége mennyi lesz majd a következő hónapokban. Biztonságos lenne a jövő akkor, ha már több tej szövetkezet alakult volna. Jelenleg csak egy tejszövetkezet, a kajdacsi szállít a vaj üzemnek. Naponta 15—16 ezer liter tejet pont, sem a gyár vezetői még nem tudtak ékszíjat beszerezni. A januári kimagasló eredmény elérésében döntő szerepet játszott az is, hogy a dolgozók bérezését igazságosan tudják megoldani. Az intézkedéssel a dolgozók átlagkeresete mintegy 13 százalékkal emelkedett. , Ezenkívül úgynevezett hideg pótléíWt is fizetnek az esetbe^ha a hőmérséklet plusz 10 fok alá süllyed. Ilyenkor a napi kereset 10 százalékát kapjogosultsági igazolvánnyal (gazdavagy adókönyvével) igazolja. Azok a termelők, akiknek több nyersanyaguk van, a tíz literen felüli pálinka felét adófizetés nélkül elvihetik ha a másik felét az állam részére átadják. Aki az adófizetés melletti főzés lehetőségét nem veszi igénybe, egész anyagját ilyen módon főzheti ki. A kedvezményben a szőlő- és gyümölcstermeléssel foglalkozó termelő- szövetkezetek is részesülnek. Ezek sajáttermésű nyersanyagból a tagok közötti szétosztásra annyiszor tíz liter (5 hlf.) pálinkát főzhetnek ki 45 forint adó fizetése mellett, ahány családfő tagja van a termelőszövetkezetnek. Az igényjogcsultságct ebben az esetben is a helyi tanács végrehajtó bizottsága igazolja. A vadontermő szállítanak az üzembe az AKÖV gépkocsijai. Nincs probléma a termékek feldolgozásával sem. A beérkező mennyiséget fel tudják dolgozni. Naponta ebből a mennyiségből 2500—3000 liter pasztőrözött tejet szállítanak Szek- szárdra, 5—600 litert. Tolnára is készítenek 3 mázsa óvári sajtot és 150— 160 kiló trapista sajtot is, a mellék- termékeket pedig helyben és a szállítók között értékesítik. Mostani munkájuk érdekessége, hogy a termelés nem kifizetődő. Ezt az eredményezi, hogy külön fuvart kell fizetni a Tolna környéki tej beszállításáért és azután a pasztőrözést ha elvégezték, akkor újabb fuvart kell fizetni, hogy visszaszállítsák a pasztőrözött tejet Szekszárdra és Tolnára. Ugyanez a helyzet a tejszín szállításával is. Ha csak egy olyan gépet kapnának, amivel vajat tudnának feldolgozni, akkor a majosi fuvarköltséget is meg tudnák takarítani. Isméi numkához láttok o képviselők Tolna megye 11 képviselője ismét munkához látott. A választók az elmúlt hetekben sűrűn keresték fel panaszaikkal a képviselőket, s elsősorban azt kérték, hogy az elmúlt évek során a tagosításokkal kapcsolatos sérelmeiket orvosolják a képviselők. Összegyűjtötték az ezzel kapcsolatos panaszokat, s most úgy határoztak, hogy a közeljövőben megbeszélésre gyűlnek össze a képviselőcsoport tanácskozásán. Részt vesz az MSZMP megyei bizottsága és elnöksége is, s minden egyes panaszt külön megvizsgálnak. majd megteszik a szükséges intézkedési is, hogy a megkárosított gazdákat az állami tartalékföldből kártalanítsák. Nem használt a büntetés — most ismét letartóztatták Romvári József decsi lakost tiltott határátlépés és üzérkedés miatt börtönbüntetésre ítélték, de feltételesen szabadlábra helyezték. Ez azonban úgy látszik, nem hatott rá, mert ismét törvényellenes dolgot követett el. Most egy 9 milliméteres pisztolyt találtak nála töltényekkel együtt, ezenkívül egy kézigránátot. Tolna megye részletes térképét és a népi demokrácia ellen izgató röplapot. Romvári Józsefet letartóztatták. gyümölcsökből (eper. boróka, bodza stb.) bárki főzhet pálinkát és az ezekből főzetett pálinka teljes mennyiségét megtarthatja magának hektoliter- fokonként 30 forint adó megfizetése ellenében. A főzési díj hektoliterfokonként 12 forint. Ezt a főzető az átvett pálinkamennyiség után köteles a szeszfőzde részére megfizetni. A tüzelőanyagot a főzető adja. Bor, vagy romlott bor kifőzéséhez a könnyűipari és az éllemiszeripari miniszter engedélye szükséges. Az állami gazdaságok, a mezőgazda sági kísérletügyi központ telepei, az állami főiskolák és szőlőoltvány-tele- pek sajáttermésű gyümölcsből, szőlő- törkölyből és borseprőből is csak az állam részére főzethetnek, vagy főzhetnek pálinkát. Tolnanémedi Kendergyár: A januári tervei 170 százalékra teljesítették két, a pezdorját használják fel a kazán fűtéséhez. így nem okoz gondot az energia- ellátás sem, mert a termelt gőzzel a generátort tudják hajtani, ami áramot fejleszt és a gépek ezzel az energiával üzemelnek. Hiány, illetve a termelést a közeljövőben akadályozó tényező az lesz, ha nem kapnak megfelelő mennyiségben segédanyagot. Nagy szükségük volna például a villanymotorokhoz ékszíjakra Az eddigi tárgyalások nem vezettek eredményre. Sem a köz ják a dolgozók. A pálinkafőzés új szabályozása 1957. január 20. napjával a pénzügy miniszter a könnyűipari és élelmi- szeripari miniszterrel együtt a pálinkafőzés rendjét újból szabályozta. A szabályozás szerint: A szőlő- és gyümölcstermelők saját termésű gyümölcsből, szőlőtörkölyből és borseprőből termelési időszakonként (július 1-től a következő év június 30-ig) tíz liter 50 százalékos pálinkát főzhetnek a hektóliterfokon- kénti 45 forint adó lefizetése mellett (A tíz liter 50 százalékos pálinka öt hektoliter foknak felel meg.) Ezt a mennyiséget teljes egészében elvihetik. Aki ezt a kedvezményt igénybe kívánja venni, termelői igényjogosultságát az illetékes helyi tanács végrehajtó bizottsága által kiállított igényÚjabb 30 kisiparos kért iparengedélyt Szekszárdon
