Tolna Megyei Népújság, 1956. december (13. évfolyam, 281-306. szám)

1956-12-05 / 284. szám

2 TOLNA MEGYEI NÉPÚJSÁG 1956. DECEMBER 5. Az ENSZ-közgyűlés megkezdte a magyar vonatkozású 14 hatalmi javaslat tárgyalását Az ENSZ közgyűlése megkezdte a 14 ENSZ-tagállam által benyújtott határozati javaslat tárgyalását. A ha­tározati javaslat felszólítja a Szovjet­uniót és a magyar kormányt, legké­sőbb péntekig december 7-ig adjon engedélyt az ENSZ megfigyelőinek, hogy Magyarországra utazzanak. A határozati javaslatot Argentina, Ausztrália, Belgium, Kuba, Dánia, Salvador, Írország, Olaszország, Hol­landia, Norvégia, Pakisztán, Svéd­ország, Thaiföld és az Egyesült Ál­lamok terjesztette elő. Amikor a közgyűlés összeült, Ham­marskjöld főtitkárnak táviratot kéz­besítettek Budapestről, amely elfo­gadja a főtitkár ajánlkozását, hogy Budapestre utazzék, de — mint a távirat mondja — „csak mindkét fél­nek megfelelő későbbi időpontban.“ Horváth Imre külügyminiszter, a hétfői ülésen újból tiltakozott az el­len, hogy a magyarországi helyzet a közgyűlésen megvitatásra kerül. Hor­váth azt hangoztatta, hogy Kádár János, amint a rend helyreáll, kérni fogja a szovjet csapatoknak Magyar- országról való visszavonását. Ezután C. W. A, Schurmann hol­land küldött szólalt fel és azt mon­dotta, hogy a Hammarskjöldhöz inté­zett budapesti távirat nem változtat azon a tényen, hogy Magyarország visszautasította ENSZ-megfigyelők- nek Magyarország területére való be­engedését. Ernst Christiansen dán küldött közölte, hogy a Magyaországnak nyújtott dán segély körülbelül egy­millió dollárt tesz ki, ami „aránylag jelentékeny összeg.“ Henry Cabot Lodge, az Egyesült Államok küldötte kijelentette: Buda­pestnek az az ajánlata, hogy Ham- marskjöldnek „mindkét fél részére alkalmas későbbi időpontban’“ meg­engedi a beutazást, „igen kevéssé ki­elégítően hangzik“. Cabot Lodge hangoztatta: a főtitkár nak „nyilvánvalóan lehetővé kell tenni, hogy kellő időben utazhassák oda és elég szabadságot kell biz­tosítani mind neki, mind személyze­tének, hogy üdvös munkát végez­hessen.“ Feszüli a helyzet Szíriában és Irakban Miután a sziriai külügyminiszter az ENSZ-hez fordult, hogy hárítsa el a veszélyt amellyel Anglia, Franciaor­szág, Izrael és Törökország fenyegeti országa biztonságát, a sziriai helyzet az érdeklődés homlokterébe került. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára nyilatkozatot tett, amelyben megálla­pítja, hogy az ENSZ palcsztinai fegy­verszüneti bizottsága által kiküldött megfigyelők megvizsgálták a helyze­tet, „de nem tapasztaltak semmilyen szokatlan tevékenységet Izrael részé­ről a sziriai határon.“ Nyilatkozott az ügyben az amerikai külügyminisztérium is. Az Egyesült Államok külügyminisztériuma — jelenti az AP hírügynökség Washing­tonból — megdöbbenéssel vette tu­domásul. hogy Szíria és Irak között feszültté vált a helyzet. E jelentés szerint az amerikai külügyminiszté­riumban meglepetést keltett a sziriai külügyminiszter felhívása az ENSZ- hez Az amerikai külügyminisztéri­um hibáztatja Angliát, mivel az olyan láncreakciót indított el, amelynek célja az lett volna, hogy igazolja egyiptomi hadviselését. Szíriában ko­moly a helyzet és lehetséges, hogy rövidesen megdöntik a jelenlegi kor­mányt — tolmácsolja az AP, az amerikai külügyminisztériumi körök véleményét. A Szíriából érkezett jelentések sze­rint a hatóságok több politikai személyiséget le­tartóztattak. Az őrizetbe vettek között szerepei három képviselő, továbbá egy volt miniszter is. A letartóztatások a Soir című beiruti lap szerint „összefüg­gésben vannak azzal a leleplezett összeesküvéssel, amely a törvé­nyes rendet akarta felforgatni Szíri­ában." Ostromállapot Irakban Mint a damaszkuszi rádió jelenti, az iraki parlament szombati ülésén királyi rendeletet olvastak fel a páriámét feloszlatásáról. Lapjelenté­sek szerint az iraki király december A földművelésügyi minisztérium vezetői az ország legkiválóbb mező- gazdasági szakembereinek és agrár közgazdászainak bevonásával részt vesznek a kormány mezőgazdasági programtervezetének kidolgozásában. A tervezet felöleli a mezőgazdaság fellendítésére irányuló agrárpolitika minden fontosabb kérdését. A leg­főbb termelési, szakmai problémákon 1-t 51 kihirdette az ostromállapotot az ország egész területére. Bagdad la­kossága nagyszabású tüntetést rende­zett az iraki parlament épülete előtt. Amikor az iraki király megérkezett a parlamenthez, hogy részt vegyen az ülésen, a tüntetők ilyen jelszavakat kiáltoztak: „Vesszen Nuri Szaid! Vesszen a bagdadi paktum!“ Le az imperializmussal. Az iraki el­lenzéki pártok az angol ügynök, Nuri Szaid miniszterelnök azonnali lemondását követelik, Bagdadon kí­vül Irak más városaiban is véres összetűzésre került sor a rendőrség és a tüntetők között. Az egyiptomi lapok vezető helyen foglalkoznak a sziriai fejlemények­kel, és a közép-keleti helyzettel. kívül kiterjed többek között a pa­raszti szövetkezés, az állami gazda­ságok, a mezőgazdasági tudomány, a mezőgazdasági szakoktatás és a mező gazdasági érdekképviseletek alapvető kérdéseinek rendezésére. A terveze­tet a földművelésügyi miniszter rö­videsen a Minisztertanács elé ter­jeszti. Megkezdték a kormány mezőgazdasági programjának kidolgozását ÚTKÖZBEN Irta: CSANYI LÁSZLÓ IV. Egy kisebb társaságban valaki na­gyon figyelmes akar lenni hozzám és így mutatja be a feleségét: — Engedje meg ... a kedves fele­ségem. A nő sovány és csúnyácska. Unottan nyújtja felém csontos kezét. Nem, iga­zán nem is olyan kedves. Mit tudnak rólunk itt, a Duna bal­partján, közvetlen a szomszédunkban? Meglepően sokat, sőt talán többet is, mint amennyit szeretnénk. Nevetnek Sztálinvároson és a földalattin, meg­ütközve és értetlenül beszélnek a po­litikai perekről, gazdaságpolitikánk kudarcairól és irodalmi harcainkról. Ami számunkra a kemény valóság és a megújuló remény, az nekik ese­mény, amiről a kívülálló objektivitá­sával beszélhetnek. S a magyar utas, aki űticsomagjában a Toldit hozta ma­gával, szégyenkezik és lehajtja a fe­jét, mert érzi, hogy más közegbe ke­rült, ahol felborulnak az otthoni élet játékszabályai és nem kell szerepet játszania. Mi Csehszlovákia titka? Az olcsóbb és jobb élet, a kiegyensúlyo zottabb és józanabb körülmények csak következményei valaminek, aminek titkát szeretné megfejteni az utas. Csehszlovákiai barátaim szerint ve­lünk szemben annyival voltak előny­ben, hogy a Horthy-korszak félfeudá­lis viszonyai helyett egy fejlett polgá­ri demokrácia előzte meg a szocialista építést. Természetesen ezt sem szabad figyelmen kívül hagyni, de mégis haj lamosak vagyunk azt hinni, hogy Csehszlovákiában kezdettől fogva job­ban bíztak az emberekben, mint ná­lunk s az emberekben is több volt a bizalom. Talán épp ebből a kölcsönös bizalomból fakadt, hogy nem készítet­tek kalandos gazdasági terveket, nem volt szükségük politikai perekre s egy­be tudott fonódni az elmélet és a gya­korlat. Allamvezetésük és szocialista építésük nem illúziókból táplálkozott, hanem a meglevőből. Néhány hónap után ezért hagyták abba a Kass° mel lett Sztálinváros építését és ezért fej­lesztették gépiparukat, mely a bmói II. gépipari kiállításon bebizonyította, hogy nem marad alul a világverseny­ben. A többi már csak következmény, melynek olyan tetszetős és irigylé're- méltó útjelzői vanak, mint a magyar és cseh iparcikkek közötti árkülönb­ség, a viszonylag megoldott lakáskér dés, az ugrásszerűen emelkedő kül­kereskedelmi forgalom s a beíró élet­kiegyensúlyozottsága. T. azt mondja, időnként Pestre kell utaznia, hogy jó csehszlovák hazafi lehessen. Félig komoly tréfának szánja ezt s jobb híján én is nevetek, fanya­ron és keserűen. De T. szavaiból az is kiderül, hogy ők sem elégedettek, persze a szónak nem az elhízottan nyárspolgárf értelmében. De míg ná­lunk minden elégedetlenség alapja a hiányzó, a gyenge életszínvonal, a köz­ellátási nehézségek, az alacsony mun­kabérek és a belső kiegyensúlyozat­lanság, addig Csehszlovákiában legfel­jebb a meglevővel elégedetlenek; lé­nyeges különbség. Szívesen hivatko­zunk „elért eredményeinkre", de eze­ket a viszonylagos sikereket meg sem próbáljuk az elveszejtett lehetőségek mellé állítani; milyen kévésünk van ahhoz képest, amennyink lehetne! Az arány és az összehasonlítás csak így reális; sajnos éveken át ezt a reálitást hagytuk ki számításainkból. Az utasnak s vele együtt a remélt olvasónak is természetesen nincs oka azért pesszimizmusra. Ma már leg­alább addig eljutottunk, hogy meg­kezdhettük a hibák és kijavítani valók feltérképezését, s minden diagnózis ön­magában is eredmény. S az utas, meg­szokott napi stílusgyakorlatának befe­jeztével, ezzel a jóleső reménységgel teheti most le a tollát. Este P-vel a Devin kávéházban. Meglepő, Csehszlovákiában nem tud­nak kávét főzni. Hatalmas findzsák- ban teszik elénk az ízetlen, bő lére eresztett lötfyöt, amit 'általában ők sem szeretnek. e 1 Természetesen laz irodalomról be­szélünk s P váratlanul Aranyra tereli a szót. — Nincs egyetlen hibás sora fém, — mondja lelkendezve. Valóban, nincs egyetlen hibás sora sem, Arany a végső tökély, életműve az ihlet és gyakorlat, az invenció és erudic'ó ósz- szefonódása, s valószínűleg csak Goethével mérhető. De ne áltassuk magunkat, a Toldi szerelmével bajok vannak. Ez a heraldikával, adatokkal és valószínűtlenséggel agyonzsúfolt mű annak a romantikának utolsó haj­tása, mely irodalmunkban a Zalánnal kezdődik s a Karthauslban teljesedik ki. Aranyt mindig befolyásolta kör­nyezete; a Toldi szerelme egy kicsit Gyulai évtizedes zaklatásainak ered­ménye is. Hová lesz itt az első rész naív bája, spontaneitása, egyáltalán, hová lesz maga az elbeszélés? P-nek igaza van, a sorok tökéletesek, de el­tévedünk az egészben, nem értjük Toldit és nem értjük Aranyt. Az lső rész valósághűsége és tömörsége itt szétfolyik, egymásra borulnak a hosz- szú énekek, s botladozva és csügged­ten követjük Toldi érthetetlen kaland­jait. A kortársak ítéletében úgy látszik, nem lehet bízni. Babits és nyomában egész iskolája ugyanilyen tévesen nyi­latkozott a kortársi líráról (pl. Gtllért és Füst költészetéről), mint Gyulaiék a Toldi szerelméről. Gyulai országos meglepetésnek szán­ta a könyvet: a kéziratról senki sem tudott, hogy a nyomdászok ki ne fe­cseghessék a titkot, néma betűszedők szedték a könyvet. Gyulai a kész mű­vet tette le az Akadémia ülésén, s szégyenkező Aranyhoz. — Mindig a kortársak a veszedel­mesek, — mondja P. — az utókorban inkább szabad bíznunk. S milyen meglepő: ugyanezeknek a kortársaknak eszükbe sem jutott, hogv a Bolond Istók befejezésére ösztökél­jék Aranyt. Csak ma tudjuk, hogy mit vesztettünk ezzel, amikor felismertük, hogy mennyit nyertünk a töredék kel is! (Folytatjuk.) Amerika nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat a magyar kormánnyal Eisenhower elnök és Dulles külügy­miniszter vasárnap a Georgia-állambeli Augusztában, ahol az elnök rövid sza­badságát tölti, megbeszélést folytatott a nemzetközi politika legújabb fejle­ményeiről. Este Dulles sajtónyilatkoza­tot tett. A Daily Telegraph washingtoni tu­dósítója szerint Dulles kijelentette; Amerika nem határozta el a diplomá­ciai kapcsolat megszakítását a magyar kormánnyal. Egy kérdésre válaszolva Dulles kö­zölte, konkrét lépések vannak folya­matban Lengyelország megsegítésére. „Tárgyalások folynak — mondotta —, hogy Lengyelország a gazdasági se­gély bizonyos farmájábain részesül­jön.” A közép-keleti helyzetről Dulles op­timistán nyilatkozott, kijelentette, mind neki, mind Eisenhower elnöknek az a véleménye, hogy ott elég jók a béke kilátásai. Közös nyilatkozat aláírásával befejeződtek a szovjet—román tárgyalások December 3-án Moszkvában befeje ződtek a szovjet és a román kormány- küldöttség tárgyalásai. Hétfőn este há­romnegyed 6 órakor a Kreml-palotá- ban Bulganyin szovjet és Stoica román miniszterelnök aláírta a tárgyalások eredményeiről szóló közös nyilatkoza­tot. Az ünnepélyes aláíráson részt vet tek a szovjet kormány és a párt veze­tői, a román kormányküldöttség tag­jai. Az aláírás után Bulganyin minisz­terelnök fogadást rendezett Stoica és a román kormányküldöttség tiszteleté­re. A fogadáson a két miniszterelnök rövid pohárköszöntőt mondott, Bulge. nyin miniszterelnök beszédében hang­súlyozta — amit a kölcsönös nyilatko­zat' is kijelent —. hogy a két kormány közötti tárgyalásokat a teljes egyen­jogúság jellemezte. A tárgyalásokat élénk figyelemmel kísérték a különféle országok sajtó­tudósítói is. Különösen az együttes nyilatkozat keltett érdeklődést, ame­lyet nyugati újságírók előzetesen a szovjet kormány ismeretes nyilatko­zata próbájának neveztek. A szovjet— lengyel, majd a most befejezett ‘•’zov- jet—román tárgyalások után általános az a vélemény, hogy a szovjet kor­mány leszűrve a múlt tapasztalatait, a teljes egyenjogúság szellemében, egy­más szuverenitásának tiszteletbentar- tásával fejleszti tovább kapcsolatait a fenti országokkal. Nem kétséges, hogy a lengyel és a román tárgyalásokat hasonló szellemű megbeszélések köve­tik még a szocialista tábor más orszá­gaival is. OLIMPIAI HÍREK Kardcsapafunk veretlenül szerezte meg a harmadik aranyérmet A magyar kardvívó csapat Mel- bourneben is megőrizte több évti­zedes világelsőségét. A mai döntő­ben mindhárom ellenfelét fölényes biztonsággal győzte le és veretlenül jutott az olimpiai bajnoki címhez. A döntő során először Franciaország­gal vívott a magyar csapat és 12:4 arányban „lelépte" ellenfelét. Ke­resztes és Kovács minden csőrtéjét megnyerte. Gerevits és Magay 2—2 győzelmet szerzett. A másik pár ta­lálkozóján a lengyelek 9:7 arányban győztek a Szovjetunió csapata ellen. Ezután a magyar csapat került szembe a szovjet együttessel. KARDOZÓINK FOLYTATTÁK JÓ SZEREPLÉSÜKET és Kárpáti, valamint Keresztes 3—3, Gerevits 2 és Kovács 1 győzelme után 9:4-es vezetésnél feladták a hátra­lévő mérkőzéseket és így alakult a végeredmény 9:7 re. A második forduló másik mérkőzése a lengyelekés a franciák között, a len gyei csapat 10:6 arányú győzelmével végződött. Az arany érem sorsa tehát a magyar—lengyel mérkőzésen dőlt el véglegesen. Kovács, Gerevits, Kárpáti, Keresztes összeállítású magyar csapat, amikor 9:4-re elhú­zott nem vívott tovább, hisz a győ­zelmet és az aranyérmet ezzel már magának biztosította. Az utolsó mér­kőzésen Kovács háromszor, Kárpáti, Gerevits és Keresztes 2—2-szer győ­zött. A közönség meleg ünneplésben részesítette vívóinkat. JÖ HÍREK KÖTÖTTFOGÁSÚ BIRKÓZÓINKRÓL. A második fordulóban a lepke­súlyú Baranya belga a légsúlyú Hódos és a pehelysúlyú Pólyák ame­rikai ellenfelét győzte le pontozás­sal. * Magyar László a 100 méteres hát­úszásban bejutott a középdöntőbe. * A futó szarvaslövésben Kovács Miklós negyedik, Kocsis Miklós ötö­dik helyezést ért el. Fontos readeleiefc a doktori címről, a tiltott határátlépésről és a nyugdíjakról Az 1956. évi 26. sz. törvényerejű rendelet szerint mindazoknak, akik az 1951. évi 26. sz. törvényerejű ren­delet alapján a doktori címet nem kaphatták meg, ezt meg kell adni, illetőleg ennek megszerzését lehetővé kell tenni. A régi jogszabályok ér­vényüket vesztették. Hazatérnek a Jugoszláviába menekült magyarok Közleményt adtak ki a Jugoszláviá­ba menekült személyek Magyarország­ra való visszatéréséről. A jugoszláv kormány javaslatára november 23-tól 29-ig a magyar és a jugoszláv kormány által kijelölt vgyesbizott- ság tárgyalásokat folytatott Belg- rádban és Zágrábban a Magyar- országról Jugoszláviába menekült ma­gyar személyek hazatérésének előse­gítése céljából. A tárgyalások eredmé­nyeképpen a következő napokban megkezdődik azoknak a szemétek­nek visszatérése, akik a közelmúlt eseményei következtében Jugoszláviá­ban kerestek menedéket és most ha­zatérésük elősegítését kérték. Ezeknek a menekülteknek személyére is vonat­kozik a Magyar Népköztársaság forra­dalmi .munkás-paraszt kormányá­nak, november 30-án kiadott amnesz­tia rendelete. Egy másik törvényerejű rendelet kimondja, hogy tiltott határátlépés bűntette miatt nem lehet büntető el­járást indítani az ellen, aki az ország határát október 23 a és ennek a ren­deletnek a hatályba lépése közötti időben lépte át feltéve, ha Magyar- országra 1957. március 31-ig önként visszatér. A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány határozata hatályon kívül helyezi az Országos Krimina­lisztikai Intézet megszervezéséről szóló minisztertanácsi határozatot, valamint dr Alapi Gyulának, az in­tézet Vezetőjévé történt kinevezé­sét. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány a törvénytelenül megvont nyugdíjak miatt keletkezett sérelme­ket az ország jelenlegi teherbíróké­pességének és gazdasági helyzetének megfelelően jóvá kívánja tenni, anélkül azonban, hogy a múltra vo­natkozó terheket vállalni tudná. Azoknak, akiknek a nyugdíját tör­vénytelenül megvonták és akik az öregségi korhatárt betöltötték vagy rokkantak és saját maguk eltartásá­ról gondoskodni nem tudnak, a jövő évben saját jogon legfeljebb havi 400 forint, özvegyi jogon legfeljebb havi 200 forint nyugdíjat lehet adni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom