Tolnai Napló, 1956. október (13. évfolyam, 232-255. szám)
1956-10-21 / 249. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! Xli------- 249. SZÁM, ARA: 50 FILLER. VASÁRNAP, 1956 OKTÓBER 21. N éhány gondolat az egyszerűsítés előtt Nagyon sok embert foglalkoztat mostanában az a gondolat, hogy milyen formában lesz végrehajtva az adminisztrációs munka csökkentése, te hát az igazgatás egyszerűsítése, aminek a célja nyilvánvalóan nem csak az, hogy kevesebb nyomtatványt használjanak fel egyes vállalatok habár itt is roppant nagy összeget lehetne megtakarítani, hanem mindenekelőtt az, hogy megszűnjön egy egész sor adminisztratív munkakör. Ezzel kapcsolatban már a sajtóban is jelent meg értekezés, javaslat. Abban mindenki egyetért, hogy egyszerűsíteni kell minden vonalon az ügymenetet, el kell törölni a föld színéről a mindenkit bosszantó bürokráciát, mert mindenki tudja, hogy a nemzeti jövedelem jelentő, részét a megszámlálhatatlan sok kimutatás, nyomtatvány és az a rengeteg tollnok emészti fel mert elbürokratizálódtunk az utóbbi hat-hét év alatt. Egyenlőre nem lesz megyerendezés, de az egyszerűsítést ettől függetlenül is végre lehet és kell hajtani. Életszínvonalunk növekedésének ez talán az egyik legalapvetőbb előfeltétele. Végre kell hajtani az egyszerűsítést, de hogyan? — ez itt a nagy kérdés. Nyilvánvalóan meg kell szüntetni egy egész sor adminisztratív munkakört és semmi esetre sem úgy, mint az 1954-es racionalizálásnál amikor az egyik helyen csökkentették, a másik helyen pedig kétszeresére növelték az adminisztratív státuszok számát, sőt, ahol csökkentették, ott is csak ideiglenesen, formálisan. Tehát az, a racionalizálás lényegében nem jelentett semmit. Itt tehát arról van mindenekelőtt szó, hogy egész sor embernek el kell szakadnia az íróasztaltól, hogy az íróasztalok egy része „átalakul11 tűzifává, vagy konyhaasztallá... Az íróasztalhoz pedig nyilván minden ember ragaszkodik éppen a létérdekei miatt, és az íróasztalok megszűnése maga után vonja egyes emberek számára a kenyérgondot is. A ke- nvérgcnddal pedig nem lehet iátszadozni, az kényes kérdés s feltétlenül úgy kell megoldani, hogy minél kevesebb embert érien sérelem, hátrány — te hát igazságos megoldást kell keresni. Ahhoz, hogy megközelítőleg is érvényesüljön az igazság elve mindenekelőtt figyelembe kell venni azt a tényt, ami jelenleg fennáll: az utóbbi évek során kialakult hivatali, funk- cionáriusi családok kasztját. Ugyanis, ha a férj valamilyen funkcióba került, első dolga volt feleségének funkcióba helyezése, majd pedig következtek a rokonok . .. így aztán eléggé elkülönültek egymástól a munkás és funkciókat, hivatali állásokat betöltő családok. Ez pedig semmi esetre sem egészséges és sok családfenntartóban bizonyos félelmekéi kelt a jövőre vonatkozólag, mert a régi tapasztalatok alapján arra gondolnak, hogy inkább egy családfenntartó kerül ki a havi fizetéses állásból, mint az ilyen hivatali, funkcio- náriusi családok tagjainak egyike. Meglátásunk szerint feltétlenül figyelembe kell venni az adminisztratív és funkciókban lévő dolgozók létszámának csökkentésénél azt, hogy ki családfenntartó és ki nem az, és elsősorban a családfenntartóknak kell a helyükön maradniok. Ezt még az adminisztratív végrehajtásnál is feltétlenül figyelembe kell venni. Ugyanakkor van a dolognak egy másik oldala is, ami automatikusan segítené az adminisztratív dolgozók létszámának csökkentését. A feleségek nagyrésze nem azért dolgozik hivatalban, vagy bárhol is. mert otthon unatkozna, hanem azért, mert rá van utalva a csa Iád, a férj keresete nem elég a család fenntartásához. Ha például azoknak a 80!)—900— 1000 forint havifizetésse] rendelkező dolgozóknak lehetővé Unnék, hogy havonta 300—400 —500 forinttal többet tudjanak havonta hazavinni — akár béremelés, akár megfelelő munkakör biztosítása által — akkor a féleségek nagy része bizonyára önként lemondana a 700—800 forintos hivatali állásáról. Igy megtakarítást érne el az állam is és ugyanakkor kevesebb adminisztratív intézkedésre magyarul mondva elbccsájtásra, vagy „áthelyezésre“ lenne szűk ség. Ilyen „egyszerűsítéssel” például Szekszárdcn közel sem lenne olyan nagy a „munkahely“ probléma, tehát a kény érgond. Az pedig nyilvánvalóan sértő lenne nagyon sok ember számára, ha az egyszerűsítés folytán a családfő kikerülne a havi fizetéses állásából, a családtagok pedig bennmaradnának. Nem minden esetben igazságos megoldás az sem, hogy' sok szór nem egy esetben olyanok, akiknek nincs családjuk a férj is és a feleség is jóval ezer forinton felüli állást tölt be. Jogosan vetődik fel a kérdés, hogy az ilyen feleségek munka körét miért nem egy család- fenntartó tölti be? Az ugyanis legtöbb esetben nem áll, hogy ha egy férj alkalmas valami- ’.ven 1500—2000 forintos funkció betöltésére, akkor a feleség nek is feltétlenül funkcióban kell lennie, vagy egyáltalában alkalmas ilyen állás betöltésére. A férj beosztása semmiesetre sem járhat a feleség elhelyezésének az előnveivel és •m* megtörtént az előző évek során, azt is fel kell számolni éppen az emberek igazságérzete miatt. Természetesen itt nincs szó a speciális szakképzettséggel rendelkező feleségek ről, hanem pusztán azokról, akiknek a férjük „tekintéive“ miatt van „szakképzettsége”. Mindez talán a nők egyenjogúságát csorbítaná? Nem, pusz tán a régi. rossz értelemben vett egyenjogúságot számolná fel, amikor az volt az elv, hogy egy jó funkcionáriusnak feltétlenül funkcióban kell lenni a feleségének is, mert ez biztosítja neki az „egyenjogúságot“ és végül ez vezetett a hivatali, funkcionárius! — több ezer forint havi fikszel rendelkező — családok kialakulására. Vajon miért nem lehet egyenjogú az a nő, aki otthon neveli a gyermekeit és »•kielégítően gondoskodik a férjéről, és miért egyenjogúbb az a nő aki ezt nem teszi vagv nem tudja meg tenni? Itt tehát az emberi igaz ságérzetről van szó, amely azt követeli, hogy' az egyszerűsítés során ne a. Hvatali. funkció nériusi családok jussanak előnyökhöz, olyan jövedelemhez, ahol csak a férj fizetése jóval magasabb már eleve az átlagemberekénél, hanem mindenek előtt a családfenntartók akiknek a feleségről, gyermekről és néha még szülőkről is kell gondoskodni. Kitüntették a jól dolgozó könyvtárosokat Megyénk könyvtárosai közül többen kitüntetést kaptak a közelmúlt napokban. A Szocialista Kultúráért kitüntető jelvényt kapták Koleszár An- dorné és Sipter Gézáné. a Megyei Könyvtár csoportvezetői, Kiváló Dolgozó kitüntető jelvényt kaptak Fehérvári La- josné dombóvári önálló könyvtáros, Iharos Mária volt duna- szentgyörgyi népkönyvtáros, Mihályi Károly a Megyei Könyvtár feldolgozó könyvtárosa, Takács János, a paksi járási könyvtár vezetője. Kitüntető oklevelet Klein Magda alsó nánai népkönyvtáros és Wéber Györgyné felsőnyéki népkönyvtáros kapott. A könyvtárosi munka eme megbecsülése is serkentse jó munkára megyénk valamennyi könyvtárosát. Átteleltetési bemutató Mözsön Megyénk termelőszövetkezeti tagsága számára nem kis feladat lesz állatállományunk za- vai^alan, átteleltetése. Szálas, de abraktakarmányban sem bővelkednek a termelőszövetkezetek annyira, hogy beosztás, porciózás nélkül takarmányoz- hatnak. . Az állatállon ány zavartalan átteltetésének megbeszélése végett a mözsi Úttörő Termelő- szövetkezetbe tegnap tagértekezletre jöttek össze a szekszárdi járás termelőszövetkezeteiből, mintegy kilencvenen, tsz-elnökök kihelyezett mezőgazdászok és brigádvezetők. Az értekezlet gyakorlati bemutatóval volt egybekötve. Irodalmi est hétfőn a Városi K ultúrhásban Mint már erről egyszer hírt adtunk, holnap este 7 órakor ,,Szeretném, ha szeretnének” címmel irodalmi estet rendez a Városi Kultúrházban a Babits Mihály Irodalmi Társaság. Ez az irodalmi est egy előadás- sorozat első előadása lesz. Közreműködik az esten Pataki Jenő színművész, a budapesti Nemzeti Színház tagja, Pallos Miklósné, dr. Horváth Lajos Rácz Anna, Lányi Géza, Lakatos Mária, Szabados Endre ifj. Theisz Lőrinc. A műsorban Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Vajda János, Ady Endre. Juhász Gyula, Tóth Árpád, Babits Mihály József Attila versei mellett helyet kapnak az élő Tolna megyei költők is: Tamási Lajos, Fodor András, Bay Endre, Csányi László, Gyöngyös Imre és Sió Sándor. Ezen. kívül művészi tolmácsolásban hallgathatunk megzenésített Petőfi- és Ady-verseket. Négy községiéi megvonták a kukorica szabadpiac! értékesítésének jogát Két szüret egy tőkéről „Nem csalás, nem ámítás” való igaz, hogy a korai szőlőfajtáknál egy évben egy tőkéről két szer lehet szüretelni. Képünk Szíjártó Jánost, a Leperdpusz- tai Állami Gazdaság szőlészetének vezetőjét, ábrázolja, amint kezében tartja a szőlőskertek királynőjének második jól fejlett termését. A Megyei Begyűjtési Hivatal közli, hogy a Begyűjtési Minisztérium Bölcske, Paks, Kakasd és Izmény községeket a kukorica szabadpiaci forgalmából átmenetileg kizárta. A felsorolt községekben a betakarításhoz képest a kukoricabegyűjtési tervek teljesítése nun kielégítő, emellett a termelők egy része a beadási kötelezettség teljesítése előtt termését szabadforgalomban értékesíti. Mivel így a fennálló rendeleteket megszegték, a Begyűjtési Minisztérium ezektől a községektől átmenetileg megvonta a kukorica sza bad értékesítésének jogát. A szabadforgalomból kizárt községekben a korlátozás ideje alatt a termelők kukoricát csak a Terményforgalmi Vállalatnak adhatnak el. Ennek megfelelően a termelők sem egymás között, sem pedig a fogysztók részére nem értékesíthetnek, nem cserélhetnek, nem ajándékozhatnak kukoricát, továbbá mennyiségre való tekintet nélkül a községből sem saját fuvareszközeikkel, sem közületi fuvarosokkal, sem magánfuvarosokkal nem szállíthatnak el kukoricát. Átadták az ckő tizenkét lakást a szekszárdi bérház.építkezésen Pénteken átadták rendeltetésének a Bajcsy-Zsilinszky úton épült tizenkétlakásos bérházat. A lakásokat a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói kapták meg akik közül sokan már be is költöztek új otthonukba. Még ebben az évben elkészül az ugyanitt, a régi 20 lakásos bérház meghosszabbításaként épülő 24 lakásból és egy üzlethelyiségből álló épület is. Juhépussta: Kiváló eredmények az önköltségcsökkentésben A Juhépusztai Állami Gazdaság már többször volt él- üzem, ebben az évben is bebizonyította eredményeivel, hogy gazdaságosan tud termelni. A takarmánynövények előállítása 132 helyett 116 forintba, a hüvelyeseké 327 helyett 263.80 forintba kgrült. A gyapjú előállítási költségét 20.70 forinttal, a tejét 43 fillérrel csökkentették. A tervszerinti vállalati eredménnyel szemben a III. negyed évben az eredményjavulás 57 000 forint. A gazdaságban ed dig baleset nem volt, bér alapját nem lépte túl, beadási kötelezettségét pedig valamennyi cikkféleségből 100 százalékon felül teljesítette. Kiváló eredményeiért az állami gazdaságok megyei igazgatósága a Juhépusztai Állami Gazdaságot az élüzem címre tér jesztette fel. Téli-kert nyílik a Városi Kultúrházban A Városi Kultúrházban a hónap 27-én Téli-kert nyílik. A kultúrház vezetősége a nagytermet amelyet eddig kimondottan tánc céljára használtak, r,endbehoztaki \a falakat kifestette, asztalokkal rendezteti be, állandó italmérés lesz: Mindenféle italt felszolgálnak. Ezenkívül hidegkonyha elégíti ki a szórakozók igényeit. Október 27-én kerül sor ünnepélyes keretek között a Télikert megnyitá. ára. Ebből az alkalomból gazdag műsor várja Szekszárd közönségét. Mintegy 36 tagú zeneegyüttes — melynek műsora igen változatos — lép a közönség elé. A zenét minden szombaton és vasárnap kitűnő zenekar szolgáltatja. A Városi Kultúrhaz tervbevette, hogy ugyanebben a teremben a hétköznapokon klubesteket tart. Több tsz-ben befejezéshez közeledik a búza vetése „Korai vetés, bő termés“, nagyon igaz ez a közmondás, és termelőszövetkezeteink többsége és egyéni gazdáink kisrésze ehhez is tartja magát. Ezt igazolják a bevetett búzatáblák és sok helyen a már zöldelő vetések. Különösen a paksi járás tér melőszövetkezcteiben, de a megye többi téeszében is befejezéshez közeledik a búza vetése. A tengelici Petőfi Tér melőszövetkezet tagsága az idei őszön 560 holdon teszi földbe a kenyérgabona magját. A vetést a jövő hét közepéig befejezik, A tolnanémedi Meggyőződés Termelőszövetkezet tagjainak 120 holdas vetéstervéből mindössze 20 hold van vissza. Szép eredményről számolhatnak be az aparhanti termelőszövetkezetek is. Több száz hold kenyér gabona vetéstervükből alig 60 hold vár vetésre. Gyorslista \\ a Második Béke- t kölcsön <j 9. húzásának <> második napjáról j! (2. o.—8. o.) vas-műszaki cikkek Pirosszínű> piros gumis kerékpárokat raknak le éppen a kocsiról, amikor ellátogattunk a Vas-Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat raktárába, högy megtudjuk: milyen új cikkek kaphatók a közeljövőben a megye vas-műszaki boltjaiban. — Ez a tíz női kerékpár a Szovjetunióból jött — mondja Pallós Miklós elvtárs, a vállalat áruforgalmi osztályának vezetője. Már korábban kaptunk tiz szovjet férfikerékpárt is- Áruk ugyanannyi, mint a belföldi gyártmányú kerékpároké. A negyedév folyamán további háromszáz női és háromszáz férfikerékpárt kapunk. A továbbiakban elnwndja Pallós elvtárs hogy rövidesen motorkerékpárok is érkeznek a Szovjetunióból, valamint mosógépek és hűtőszekrények — A hűtőszekrényekből kétféle, a jelenleg is kapható nagy, hétezerötszáz forintos és az ennél kisebb 4100 forintos hűtőszekrény. Még két újság: A napokban televíziós készülékeket is kap a vállalat, valószínűleg itt is tud ják vele venni a budapesti adást. Ami pedig a motorosokat érdekli: Átkerült a vállalat profiljába a nagyméretű (300—350-es) motorkerékpárgumik árusítása, így azok rövidesen kaphatók lesznek a megye üzleteiben is. ! * í * * Közel félmillió forintos társadalmi munkával épültek az idén művelődési házak Tolna megyében Tolna megyében jelenleg 104 művelődési ház működik, s így az állami költségvetés az idén nem adott lehetőséget új építkezésekre s mindössze 160.000 forintot fordítottak a meglévő művelődési házak felújítására. Azokban a községekben azonban, ahol még nincs művelődési ház, a falu dolgozó parasztsága, a Haza_ fias Népfront kezdeményezésére, elhatározta, hogy a községfejlesztési alap felhasználásával, társadalmi munkával építi fel a község művelődési házát. Így kezdtek hozzá négy községben, Nakon, Lápafőn, Kurdon és Keszőhideg- kúton az építkezésekhez s állami támogatást mindössze Keszőhidegkút kapott, 45.000 forintot. Á négy falu építkezése közül Nakon haladt legjobban a munka, ahol a 250 férőhelyes, színpaddal, öltözővel ellátott művelődési ház építése már befejezés előtt áll, s november 7-én átadják rendeltetésének. A félmillió forint értékű épülethez a községi tanács csak az anyagot adta, az összes munkákat a falu dolgozói végezték el társadalmi munkával. Hasonló társadalmi munkát végeztek a lápafői, a kurdi és a keszőhedigkúti dolgozó parasztok is, akiknek művelődési házát uiég ugyancsak ebben az évben felavatják. A négy művelődési ház építéséhez eddig közel félmillió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá a falu lakói.
