Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)
1956-09-15 / 218. szám
Világ proletárjai esyesiilietp.lt! I XIII. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1956 SZEPTEMBER 15. Közei másfél millió forintot fordítanak Szekszárdon az idén lakóházak tatarozására :: Szekszárdon 360 államosított 11 lakóház van, amelynek tatarozására minden évben nagy ősz- szegeket fordítanak. Az idén 20 i épület renoválására kerül sor 11 amire 1,400.000 forintot fordíta- 11 nak. 11 A renoválásokat már 15 épü- i1 létén befejezték s a tél beállta ^ előtt valamennyi terv bevett államosított lakóház tatarozását elvégzik. \Holnap békekölcsön sorsolás Sátoraljaújhelyen Szeptember 16-án délelőtt 11 —13 óráig-kerül megrendezésre a IV. Békekölcsön ötödik sorsolása. A sorsolás alkalmával két óra alatt 78.500 nyereményt húznak ki mintegy 24,913.800 forint értékben. A nyeremények kifizetését szeptember 18-án reggel kezdik meg az Országos Takarékpénztár fiók- Jjai és a postahivatalok, a hiÍ vatalos nyereményjegyzék alap ján. További sorsolások: október 18—21-én a II. Békekölcsön kilencedik sorsolása Nagykani zsán november 15—18-án az I. Békekölcsön tizenegyedik sorsolása Szekszárdon. Decemberben két húzás is lesz. Ekkor sorsolják először a VI. Békekölcsönt Miskolcon, majd de_ cember 30-án a III. Békekölcsön hetedik sorsolására kerül sor Vácott. Ä SZOT IX. teljes ülése után Lapunk egyik munkatársa — jó másfél évvel ezelőtt — szak- szervezeti taggyűlésen vett részt a megye egyik üzemében. A taggyűlésről nem született tudósítás, mivel az — mint akkor megállapították, a „rossz előkészítés miatt“ — nem sikerült. Az üb. elnöknek szinte kötéllel kellett fogni a tagokat, a műszak végeztével kiállt a gyárkapuba és a hazafelé igyekvőknek olyanfélekép pen agitált, hogy „nem tart soká az értekezlet,“ „egy órán belül hazamehetnek," „csak ne gyedórás lesz a beszámoló.“ A gyár többszáz dolgozója közül vagy harmincán vettek részt a taggyűlésen, hozzászólás alig volt egy-kettő, így az még egy óra hosszat sem tartott. Az újságíró a könnyebbik megoldást választotta, nem írt a taggyűlésről. Pedig ha nem elégszik meg a „gyenge előkészítés“ indokolással, hanem alaposabban kutatja az okokat, írhatott volna róla. Akkoriban ugyanis elég gyakori volt a közönybe fulladt, rossz értekezlet. A dolgozók passzív magatartása _ bírálat volt a szakszerve zetek munkája, és hozzátehetjük, egész politikai munkánk iránt. Az ilyen értekezletekről mindenki tudta előre, miről lesz szó: Termelés, munkaverseny, termelékenység stb... Annál kevesebb szó esett a dolgozók közvetlen problémáiról, az üzemi munkavédelem, egészségvédelem helyzetéről, a bérezésről és a többi, nap, mint nap felmerülő kérdésekről. A szak- szervezetek munkájában szinte teljesen a termelés kérdései kerültek előtérbe — bár igaz, hogy elsősorban a termelés fokozásával, a termelékenység emelésével, az önköltség csökkentésével lehet biztosítani az életszínvonal emelését — háttérbe szorítva azokat a kérdéseket. amelyek a dolgozókat a legjobban foglalkoztatják. A Szakszervezetek Országos Tanácsának a napokban lezajlott IX. teljes ülése megmutatta, hogy a szakszervezetek szakítanak az eddigi helytelen munkamódszerrel, megvalósítják Pártunk Központi Vezetőségének júliusi határozatát, amely kimondja: „A szakszervezetek határozottabban és harcosabban lépjenek fel a munkásság érdekeinek védelmében, őrködjenek a kollektív szerződések betartásán, bátrabban kezdeményezzenek, következetesebben állítsák munkájuk középpontjába a dől gozókkal való törődést.'“ A SZKP XX. Kongresszusa óta új, kedvező politikai légkör alakul ki hazánkban, ennek során kelnek új életre a szak- szervezetek is. Harcosan fellépni a munkásság érdekeinek védelmében. — Talán olyan harcról van szó, amit a szakszervezetek a múlt ban vívtak a munkások jogaiért? — Korántsem. Nálunk a dolgozó nép van hatalmon, a termelőeszközök a nép államának tulajdonában vannak. A párt, az állam politikája helyes, törvényeink a dolgozók érdekeit szolgálják. Az állam és a dolgozók érdekei azonosak, céljuk: a dolgozók életszín vonalának emelése. A munkások, alkalmazottak érdekei nem az állam, az üzemek érdekeivel ütköznek, hanem gyak. ran ütköznek a dolgozók érdekei, törvényes jogai az államigazdasági munkában előforduló hibákkal, bürokratikus intézkedésekkel, egyes gazdasági vezetők helytelen intézkedéseivel. Ezek ellen kell — a dolgozók érdekeinek védelmében — a szakszervezeteknek harcolni. Hozzátehetjük, legalább olyan energiával, mint a múltban a tőkések ellen. Rosszul felfogott állami érdek például egyes területeken, főként a kereskedelemben, a közhivatalokban mérték nélkül túlóra ztatni, mégpedig túlóradíj néljíül túlóráztatni a dől gozókat. Csak helyeselni lehet, hogy mind a Kereskedelmi és Pénzügyi Dolgozók Szakszer vezete, mind a Közalkalmazottak Szakszervezetének területi bizottsága harcosan lépett fel e túlóráztatások, de főként a túlóradíj nélküli túlóráztatások ellen. A KPDSZ-nek sikerült elérnie például, hogy a Vendég látó Vállalat dunaföldvári egységeinél 1142 forintot fizessenek ki az utóbbi hónapokban végzett túlórákért a dolgozóknak. Hasonló vizsgálat folyik a FÜSZÉRT-nél. amihez hozzá kell tenni azt is, hogy itt a' vizsgálat megindulása óta túlórázás nélkül is rendben el tudják végezni a munkát. Csak helyeselni lehet a KPDSZ mun káját, még akkor is, amikor egy alkalommal a Belkereskedelmi Minisztérium munkaügyi osztályának egyik dolgozója „jobboldali elhajlással“ vá delta a területi bizottság elnökét. A Közalkalmazottak Szak- szervezetének területi bizottsága eredményesen lép fel a begyűjtési, a pénzügyi apparátusnál, különösen az egyes kampányok idején lévő díjtalan túlóráztatások ellen. A Szakszervezetek Országos Tanácsa a dolgozókat leginkább érdeklő kérdéseket tűzte a teljes ülés napirendiére, amikor a. szakszervezetek feladatait a dolgozók élet- és munkakörülményeinek megjavításában, a szakszervezetek kulturális nevelőmunkáját, a szakszervezeti demokrácia szélesítését, a szakszervezetek köz ponti vezetőségei és az üzemi bizottságok jogkörének növelését tárgyalta meg. „Amióta hazánkban a munkásosztály van hatalmon, ilyen feíelősségtel- ' jesen még nem tárgyalták a szakszervezetek a munkásokat, a dolgozókat foglalkoztató legfontosabb kérdéseket“ — állapítja meg a SZOT elnöksége Most az alsóbb szakszervezeti funkcionáriusokon, üzemi bizottságokon, bizalmiakon a sor. hogy megvalósítsák a teljes ülés útmutatásait. A pártszervezeteknek és a szakszervezeti szervekben dolgozó kommunistáknak a feladata elsősorban, hogy e helyes irányba vigyék a szakszervezeti munkát, hogy a szakszervezetek ténylegesen a dolgozók érdekképviseleti szervei legyenek. Uj gépjavítás! módszerek a gépállomásokon Bárdos Lajos Kossuth-díjas művész segíti a szakcsi népdalgyiijtőket Az elmúlt évek gyakorlata az volt a gépállomásokon a gépjavításoknál, hogy a felsőbb szervek meghatározták, a gépál* lomások részére ,hány erő- és munkagépet, hány cséplőgépet, vagy más gépet kell bizonyos határidőre kijavítani. Novembei* ben mindenütt meg kellett kezdeni a téli gépjavítást, még ha hátrányos is volt az a gépállomás részére. Nem egy gépállc- mási igazgató kapott fegyelmit azért. — mert nem kezdték meg időben a téli gépjavítást. (Azt persze nem vették figyelembe, milyen feltételek voltak a gép Javításhoz.) Most nem lesz olyan gépjavítási piogramm, mint eddig volt. tehát nem lesz időhöz kötve a téli gépjavítás sem. A gépállc* mások maguk határozzák meg. milyen terv szerint végzik a gépek javítását, a rendelkezésre álló lehetőségek felhasználásával, így nagyobb önállóságot kap egy-egy gépállomás. A bölcskel gépállomáson már eszerint végzik a gépek javítását, ezideig ö: erőgépet javítottak meg. Hasonó képpen folyik a gépek javítása a teveli gépállomáson is. Arról is szó van. hogy a gépjavítások műszaki módszereit is megváltoztatják és az új módszerek bevezetésével jelentéke nyc'n csökkentik az egy gépre fordított javítási időt. Szakoson folyik a legszervezettebb népdalgyűjtés Tolna megyében, ahol Könczöl Ferenc pedagógus. a szakcsi énekkar tagjaival eddig több mint 50 teljesen ismeretlen régi népi éneket gyűjtött és jegyzett fel. Gyűjtésük egy részét elküldték Bárdos Lajos Kossuth-díjas zeneszerzőnek. aki a szakcsi gyűjtésből kórusművet írt. Művét megküldte a szakcsi énekeseknek is, akik betanulták, majd a zeneszerző jelenlétében előadták. Bárdos Lajos szakcsi tartózkodása alatt tovább mélyült a Kossuth-díjas művész és az énekkar kapcsolata. Bárdos Lajos sok szakmai tanáccsal segítette a szakcsi énekeseket, s egyben megígérte, hogy a jövőben is mindenben támogatja őket. A szakcsiak pedig legszebb gyűjtéseiket megküldik Bárdos Lajosnak a jövőben is. A Szakoson folyó népdalgyűjtőmunka sikeréhez most a Tolna megyei tanács népművelési osztálya is hozzájárul: rövidesen egy magnetofont kapnak a szakcsiak. 26 hold vöröshere — 260 000 forint Az állattenyésztés fellendítésének fontos feltétele, hogy bőséges mennyiségben álljon rendelkezésre a legjobb tápértékű takarmány. Köztudomású, hogy a pillangós takarmány tápértéke a legnagyobb. Néhány éven keresztül azonban elhanyagolták a termelését. Ezért a párt és a kormány a mező- gazdaság fejlesztéséről hozott határozataiban mindannyiszor hangoztatta a lucernafélék termelésének fontosságát, termő- területének növelését. A lucernafélék termelése azért is szükséges, mert magjuk külföldön igen keresett. Számos termelőszövetkezet ragadta meg a szerződéses lucerna s vörösheremagtermelés lehetőségeit és most. az apró- magvak cséplése során tűnik ki, milyen jól számítottak. A gyulaji Kossuth Termelőszövetkezet 26 hold vörösherét szerződött magtermesztésre. A 26 holdon több, mint 70 mázsa mag termett, holdanként tehát közel 3 mázsa. A szövetkezetnek ez a vörösheremagmennyiség előzetes számítás szerint mintegy 260.000—280.000 forint bevételt jelent, ebben benne van a termelői ár és a többtermelés után járó prémium. Egy hold vöröshere tehát 10.000 forintot hozott, — az első kaszálásé takarmányt nem is számítva. Érdemes megemlíteni még azt, hogy a szövetkezet által termelt 70 mázsányi vöröshere- mag mintegy 440 hold elvetésére elég, s egy kisebb járás vetőmagszükségletét fedezné. Érdemes volt tehát a termelőszövetkezetnek vörösheremag termelésre szerződést kötni. Zala megyéből váruk látegatákat a tengelici Petőfi Tsz-ben Korszerűsítik a Bátaszéki Vasát áll omást Jelentős beruházási munkák kezdődtek meg az elmúlt hónap végén a Bátaszéki Vasútállomáson. Hárommillió forintos költséggel kicserélik a régi, elavult, elhasználódott váltókat keresztezéseket, helyükbe uj, modern berendezéseket építe. nek be, ezzel növelik az állomás forgalmának üzembiztonságát. A munkák zömét két hét alatt már elvégezték a pálya- fenntartási dolgozók. Az állomás Dombóvár felőli oldalán már kicserélték a váltókat és keresztezéseket, most már csak a fűtőház bejáratánál lévő ke resztezések és váltók kicserélése van hátra. Egy héten belül e munkával is elkészülnek., Nem mindenki tudja... ... hogy a második ötéves tervben 78 milliárd forintot fői dítunk a népgazdaság fejlesztésére, olyan hatalmas pénz- mennyiséget, hogy ha ezt 100 forintokban 10 tonnás vagonok ba raknánk, 86 vasúti kocsi telne meg belőle. ... hogy 1860-ban, egyetlen év alatt annyi . acélt termelünk, amelyből Budapesttől Peking- ig tudnánk duplavágányon vas úti síneket építeni. ... hogy a második ötéves terv ben a villamosénergia termelésünk növekedéséből 120 Debrecenhez hasonló nagyváros teljes villamosenergia szükség letét lehetne fedezni. ,.. hogy vegyiparunk 1960-ban annyi szintetikus műszálat állít elő, hogy abból 126 millió női harisnyát lehetne készíteni. ... hogy a második ötéves terv egyik alkotása, a Váci Cementmű évente annyi cementet termel majd, amelyből egy Budapesttől Moszkváig érő betonútat lehetne beburkolna ... hogy a második ötéves terv ben annyi tehergépkocsit gyártunk. amelyekből egymásután rakva Szekszárdtól Budapestig terjgdő .gépkocsisort kapnánk. ,.. hogy a második ötéves terv ben olyan nagymennyiséggel emeljük gyapjútermelésünket, amelyből 8 és fél millió hosszú újjú gyapjú férfi pulóvert lehetne készíteni. Most. amikor az őszi munkák zöme még nem kezdődik, lehet időt szakítani arra, hogy egy- egy termelőszövetkezetbe egyéni gazdák, vagy más termelő, szövetkezetek tagjai látogassa nak el. Az egyéniek azért, hogy közelebbről megismerkedjenek a közös gazdálkodással a tsz-tagok azért, hogy kicseréljék egymás tapasztalatait. i Sok látogató megfordult már megyénk legnagyobb termelő- szövetkezetében, a tengelici Petőfi Tsz-ben. Egyéni gazdák. tsz-tagok a megyéből, de más megyékből is szép számmal jár tak látogatók, hogy tapasztalatokat szerezzenek az országszerte ismert termelőszövetkezetből. Vasárnapra ismét vendégeket várnak a tengelici Petőfi Tsz- ben. Ezúttal nem éppen közelről, Zala megyéből keresik fel a látogatók, mintegy 80—85 fő — a termelőszövetkezetet. Valószínű sok jó tapasztalatot szerezhetnek majd megyénk legnagyobb közös gazdaságában. Útirány: Hcsgyarország A nagyszokolyi általános iskola tanulói a napokban négynapos kirándulásra indultak. A felsőtagozatnak mintegy fele, vagyis 30 gyerek vesz részt ezen a kiránduláson. Az utaza. saik során ellátogatnak, többek között a Bakonyba, Tatabánya, ra, majd megtekintik Budapesten az Országos Mezőgazda- sági Kiállítást, útbaejtik még Kisbért, a Balatont és megfíi- rödnek majd Hévizén is. A kirándulás költségeinek egy részét maga az iskola fedezi. Ugyanis ebben a gazdasági évben egy hold földet béreltek a tanácstól, s azt maguk a gyermekek művelték meg. A többi költséget a szülők fedezik. Három a kislány A Tolnai Központi Színjátszó Együttes októberben mutatja be Schubert: Három a kislány című örökszép operettjét. A darab előadásánál közreműködnek a Textilgyár. a Selyemfonó, a Nép bolt, az AVESZ dojgozói, az általános iskola és gimnázium pedagógusai és a kisiparosok. Az előadás zenei részét a tolnai kis szimfonikus zenekar szolgáltatja. Az együttes már Bonyhádra és Szekszárdra is kapott meghívást. Népfront-hírek A szekszárdi járási Hazafias Népfrontbizottság elnöksége szeptember 10-én ülést tartott. Megbeszélték, hogy milyen feladataik vannak még ebben az évben, mit akarnak megvalósítani. Az elnökségi ülésen számos javaslat hangzott el. * Az országgyűlési képviselők Tolna megyei csoportja 14-én délelőtt 10 órai kezdettel ülést tartott, amelyen három napirendi pont szerepelt: 1. A vezetőség kibővítése (elnökhelyettest és titkárt választottak). 2. Interpellációs javas, latok. 3. A fogadónaapokon elhangzott problémák megvitatása, intézkedések. A dombóvári járás képviselője Szabó Piroska elvtársnő, a dombóvári járás országgyűlési képviselője rendszeresen tartja választóival a kapcsolatot: fogadóórákat, beszámolókat tart a járás községeiben. Ebben a hónapban is három napot fog egyfolytában a járás területén tartózkodni. 20-án Gyulajon fogadónapot tart, este pedig beszámolót. 21-én két községbe látogat el, délelőtt Döbröközre és itt fogadóórát tart, délután pedig Kúrára megy. ahol szintén fogadóórát tart, este pedig képviselői beszámolót. 22-én Dombóvár községben tart fogadónapot. I
