Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-15 / 218. szám

TOfcNAI NAPLÓ 1956. SZEPTEMBER 15. Újabb hírek a szuezi kérdésről fi Press Association parla­menti tudósítója úgy értesült, hogy a jövő héten értekezletre fognak összegyűlni — valószí­nűleg Londonban — a csatorna használók szövetségébe java. soft hatalmak. Selvyn Lloyd már szétküldte a meghívókat, a válaszokat rövidesen várják. A péntek reggeli angol lapok cikkeiből és kommentárjaiból tükröződik az a tény, hogy a munkáspárti ellenzék erős nyomása Eden miniszterelnö­köt álláspontjának némi meg­változtatására késztette. A mi­niszterelnök ugyanis a parla­menti vitát bezáró beszédében kijelentette, hogy Anglia első lépésként hajlandó a szuezi problémát a Biztonsági Tanács elé terjeszteni, holott előzőleg az ENSZ igénybevételét csupán mint az erőszak alkalmazása mellett, egy másik eszközt ve­tette fel. A konzervatív Daily Teleg­raph írja, immár világos, hogy ha Egyiptom nem engedi át a csatornát használók szövetségé nek hajóit, nincs szándékunk­ban, hogy azonnal fegyverrel törjünk magunknak utat a csa­tornán. A munkáspárti Daily Herald azt írja, hogy Gaidskell állí­totta meg Edent a háború felé vezető úton. A lap azonban hozzáteszi ,hogy egy súlyos ve­szély még mindig fenyeget. A miniszterelnök ugyanis fenn­tartja a jogot, hogy „sürgető szükség esetén fegyverhez nyúl jón.“ A TANJUG TUDÓSÍTÓJA JELENTI: A Hindustan Standard című indiai lap bírálja Eisenhower elnöknek azt a kijelentését, amely szerint elítéli Nagybri- tanniának és Franciországnak jogát arra, hogy bizonyos fel­tételek között az erő alkalmazó sához folyamodjék. A FRANCIA POLGÁRI SAJTÓ egy része továbbra is teljes tá­mogatásáról biztosítja a kor­mányt a szuezi ügyben, más polgári lapok viszont egyre több bíráló hangú cikket közöl­nek a francia—angol kezde­ményezésről. A Figaro szerint „a nyuga­tiak visszavágása jól kiszámí­tott volt, természetszerűleg arra kell kényszeríteni Nasz- szert, hogy fejet hajtson és el­fogadja azt, amit nyolc nap­pal ezelőtt megtagadott, hogy magára maradjon.“ A lap azt hangoztatja, hogy Nasszer mindkét esetben vesztes lesz. A Les Echos cikke szerint vi szont az amerikaiak Párizs és London kiengesztelése céljából „valamiféle kőolaj Marsall­tervet ajánljanak, hogy ennek segítségével azután a Jóremény ség-fok felé bonyolítsák le a forgalmat addig, amíg Nasszer saját feltételei alapján hajlan­dó beleegyezni a csatorna újra- megnyitásába. Lényegében is­mét Nasszemek van esélye a nyerésre“ — vonja le a követ­keztetést. A Monde több cikket is kö­zöl, s ezekben kimutatja, meny nvire ingatag alapokon nyug­szik technikai szempontból a nyugatiak kidolgozta terv s milyen könnyen felborulhat az egész tákolmány. Barátságos légkörben folyta­tott tárgyalások után pénteken aláírták az 1956—57. évre szóló magyar—osztrák árucserefor- gálmi megállapodást. A két or­szág közötti árucsereforgalom tíz százalékkal meghaladja az előző évit. Az előirányzat sze­rint Magyarország élelmisze­reket, gyümölcs és zöldségfé­Nem valószínű, hogy Nehru a közeljövőben ‘ Amerikába láto­gat, — válaszolta csütörtökön a hozzáintézett kérdésekre Laksmi Menőn asszony Nehru London (TASZSZ). Az angol alsóház ülésén csütörtökön a kormány nevében Eden mon­dott záróbeszédet. Felhívta az alsóházat, hatalmazza fel a kormányt, hogy más kormá­nyokkal való tanácskozások megvilágításában maga hatá­rozza meg, melyik időpont lesz a legalkalmasabb ahhoz, hogy a Biztonsági Tanácshoz fordul­jon. Ami azt illeti, hogy a kor­mány vállaljon kötelezettséget, hogy nem folyamodik erőszak­hoz a szuezi kérdés megoldásé­NASSZER ELNÖK TANÁCSKOZÁSAI. Nasszer elnök csütörtökön több mint egyórás megbeszé lést folytatott Mohieddin bel­ügyminiszterrel és Abdel Ha­kim Amer tábornok hadügymi­niszterrel az egyiptomi fegy­veres erők főparancsnokával, jelentette a kairói rádió. MENZIES NEW YORKBA UTAZOTT London (MTI). Robert Men - zies ausztráliai miniszterelnök a Kairóban tárgyalt „ötös bi­zottság“ vezetője, csütörtökön este a skóciai Prestwickből re­pülőgéppel Newyorkba utazott. Menzies néhány napig idő­zik az Egyesült Államokban és mielőtt visszatér Ausztráliába, még találkozik Eisenhowerrel és Dullessel. léket, valamint különféle ipar­cikkeket szállít Ausztriának, fűrészáru, bányafa. hengerelt áru és gépek ellenében. A meg állapodást magyar részről Nyer ges János, a külkereskedelmi minisztérium főosztályvezetője, osztrák részről dr. Friedrich Kudernach követségi tanácsos írtak alá. parlamenti titkára — je­lenti a Reuter. — El­mondotta még, hogy Nehru újabb meghívást kapott Eisen­hower elnöktől de a látogatás időpontját még nem tűzték ki. nál, Eden kijelentette, „ha azt akarják, hogy egy ilyen bizto­síték abszolút legyen, akkor sem én, sem bárki más e szó­székről felszólaló angol mi­niszter nem adhatja azt meg”. Eden felszólalása után került sor a szavazásra. A munkás­párti ellenzék módosító indít­ványát, amely elítéli a kormány politikáját, 321 szavazattal 251 ellenében elvetették. A kormány által beterjesztett bizalmi indítványt az alsóház 319 szavazattal 248 ellenében elfogadta. külföldi hírek Mint a Tanjug jelenti, Joszip Broz Tito a Jugoszláv Szövet­ségi Népköztársaság elnöke csütörtökön díszebédet adóit Sukamo indonéz köztársasági elnök tiszteletére. Tito elnök és Sukarno elnök pohárköszöntőt mondott. Joszip Broz Tito köztársasági elnök és felesége csütörtökön este a gedinjei kastélyban foga­dást rendezett Sukamo indonéz köztársasági elnök tiszteletere. A fogadáson mintegy S00 meg­hívott vendég volt jelen. A Neues Deutschland jelen­tése szerint a bonni kormány­körök a Német Kommunista Párt betiltása után újabb meg­torló intézkedéseket terveznek a katonai szolgálat ellen síkra- szálló szervezetekkel szemben. Ezzel egyidejűleg a kormány széleskörű üldözőkampányt szándékozik indítani a nyugat­német nagyipari vállalatoknál dolgozó haladó érzelmű szemé­lyiségek ellen. Ennek érdeké­ben kartotékrendszert készíte­nek a Német Kommunista Párt és Németország Szocialista Egységpártja összes vezető 'ag- jairól. Ez a kartotékrendszer. — ál­lapítja meg a lap, — a hitle­rista feketelistákhoz hasonlóan alapot kell, hogy szolgáltasson a kormány politikai ellenfelei­vel szemben alkalmazandó to. vábbi terrorista intézkedések végrehajtására. * ­Az AFP jelenti, Nehru indiai miniszterelnök szombaton érte­kezletre hívta össze Uj Delhi­ben a Colombo-hatalmak diplo­máciai képviselőit — jelentik hivatalosan. * Mint a tokiói rádió jelenti, a japán külügyminisztérium köz. zétette annak az emlékiratnak a tartalmát, amelyet a japán— szovjet tárgyalások kérdésében az amerikai kormány intézett a japán kormányhoz. Az emlékirat kifejti a amerikai kormány véleményét, a japán—szovjet tárgyalásokon szereplő főbb kérdésekről, s a többi között támogatja Japán területi igényeit, amelyeket mint ismeretes, a japán megbí­zottak a londoni és a moszkvai tárgyalásokon támasztottak és amelyek nem segítik elő a tár­gyalások sikeres befejezését. Az amerikai kormánynak ez a durva beavatkozása Japán belügyeibe, nagy felháborodást keltett a japán közvélemény­ben. Nehru egyenlőre nem utazik az Egyesült Államokba Végétért az angol alsóház szuezi vitája Aláírták az 1956—57. évi magyar—osztrák árucsereforgalmi megállapodást Á Szuezi-csatorna IV. A TARTALÉKUTAK A csatorna megnyitása óta a háborús események már kétszer kényszerítették a forgalmat arra, hogy a Jóreménység-fokon ke« resztül a nagy Afrika«körüli ten­geri utat vegye ismét igénybe, átmenetileg: az első német ten« geralattjárók megjelenése a Földközi-tengeren 1916-ban és 1940-től 1943-ig a, tengeren foly­tatott légiháború. Ez a tartalék- tengeri útvonal jóval hosszabb, főleg a mai legfontosabb teher­forgalom: a Perzsa‘öbölből az Európa felé tartó petróleumszái- lítás számára. Hawretól Koweitig valóban 14 800 kilométer a távolság a Szuezen keresztül, és 21 300 ki­lométer a Jóreménység-fokon át, a különbség tehát kb. 40 száza­lék. Ezzel szemben a Nyugat- Európa és a Távol-Kelet viszony­latában a különbség csupán 24 százalék, Ausztrália viszonylatá­ban pedig a különbség mindösz- sze 8 százalékra csökken. Nyil­ván a keleti földközitengeri és a Vörös-tenger, valamint a Perzsa-öböl melletti országok kö­zötti tengeri utak a leghosszab- bak, ha nem vesszük igénybe a Szuezi-csatornát. mivel ebben az esetben egész Afrikát körül kell hajózni. Az Is igaz, hogy a je­lenlegi csatorna megnyitása előtt átrakodással biztosították az em­lített országok közötti (akkor még kismennyiségű) 'áruforgal­mat. A csatorna megnyitása előtt az angol Waghorn és a Peninsu­lar and Oriental Lins szervezte meg a szuezi szorostól kiinduló szárazföldi utat. Ez az útvonal 184CKŐ1 185CMig Alexandriátö] Rosette-ig és Kairóig csatornán és a Níluson haladt, ezután Kai­rótól Szuezig a sivatagon keresz­tül vezető csapáson kétkerekű omnibuszokon, 1850-ben az Alexandria—Szuez vasút alap­vető módon megjavította a szo­rosban végzett átrakodásokat. Megépítése óta különböző át­menő útvonalak fenyegették a csatornát. Ilyen útvonal volt 1914 előtt a török—német vasút, amelyet egyfelől a Boszporusztól Bagdad és a Perzsa-öböl, más­felől pedig Palesztina és Hed- zsasz, tehát a Vörös-tenger ke­leti partja irányába építettek. Anglia azzal védte ki a vágást, hogy a Sinai hegyig tolta keletre az egyiptomi határt és hogy el­lenőrzése alá vette a Bagdad— Bassorah vasutat. A második világháború óta a Távol-Kelet felé az Athén— Beyrouth—Bassorahn keresztül, vagy Karazhi irányában Kairó— Bahreinon keresztül vezető légi­járatok, valamint a Kelet-Afriká- ból és Madagaszkárból a Kairó — Khartum—Mombassa vonalon haladó légijáratok minden olyan utasától megfosztotta a csator­nát, akiknek sürgős az útjuk. De a Szuezi-csatorna számára 1950- ben jelentkezett a legnagyobb technikai veszedelem, amikor üzembe helyezték a Perzsa-öböl­től a Libanon partján fekvő Sai- dáig nyúló Transzarábiai csőve­zetéket. A Perzsa-öböl és a Földközi- tenger közötti kőolajszállítások mennyisége a háború után való­ban jelentős arányokban meg­növekedett, úgy, hogy ez most a csatorna egész forgalmának több' mint 70 százalékát kép­viseli. Az évente 25 millió tonna kapacitású transzarábiai csőveze­ték, amely az oda-vissza 11 000 kilométeres úttól mentesítette a kőolajszállító hajókat, ilymódon a csatorna félelmetes versenytár­sának látszott. A sakkhúzás való­jában — három okból — alig volt érezhető és nagyon átmeneti volt. Elsősorban a koweitl és a szaudarábiai kőolajtermelés rend kívüli módon felszökött és jelen­tős mértékben meghaladta azt a mennyiséget, amennyit a cső­vezeték a hajókra tudott volna továbbítani. Másodsorban a part­menti országok szükségletei megnövelték a csővezetéken tör­ténő szállítás fenntartási költsé­geit. Végül a kőolajszállító ha­jók fuvardíjszabásának világ- viszonylatban történt 40 százalé­kos csökkenése a csővezetéknél gazdaságosabbá tette a csatorna használatát. A forgalom növekedésének ál­landósulása egyébként lehetővé tette, hogy 1950-ben az utasok számára megszűntessék a csa­tornahasználati díjat, 1951-ben pedig a teherszállító hajók te­kintetében is leszállították azt. (Folytatjuk) KOMMENTÁR A tegnapi lapokban rövid hír jelent meg arról, hogy megérkezett a Szovjetunióból az első műszer- és gépszállít­mány a magyar atomreaktor­hoz. Lapjaink ezekben a na­pokban a szuezi kérdés körüli bonyodalmakkal vannak tele s a kis hír egyes újságokban alig kapott jelentőséget. A XX. század legnagyobb felfe­dezése az atomenergia hasz­nosítása volt. mely jelentősé­gében sokkal nagyobb, mint a gőzgép, a rádió, vagy a repülő gép felfedezése. Az atom­energia hasznosítása forradal­masítja az ipart, s kihatását ma még, amikor a felhaszná­lás első lépéseinél tartunk, jó­formán fel sem lehet mérni. Szomorú valóság, hogy az atomenergia mindaddig, amíg a Szovjetunióban fel nem ál­lították az első atomvillany- telepet, kizárólag háborús cé­lokat szolgált. De amilyen roppant pusztító erő rejlik az atomban, ugyanolyan mérték­ben az emberiség javára is fordítható lenne a benne rejlő hatalmas energia. Ezt ismerte fel a Szovjetunió akkor, amikor a háború befejezésének perce óta következetesen harcol az atomfegyverek betiltásáért és az atonenergia békés fel- használásáért. Sajnos, mind­eddig még egyik kérdésben sem született megegyezés, de az a tény, hogy a Szovjetunió nemcsak a világ közvélemé­nye előtt, szavakkal harcol ezért, hanem tettekkel is, ami kor bebizonyítja, hogy az em­beriségre milyen áldásos lehet az atomerő békés felhasználá­sa, azt mutatja hogy ezen a téren is remélhetünk meg­egyezést és együttműködést. Az együttműködésnek szép példája a most érkezett kül­demény, mely az elmaradt magyar átomkutatás számára megteremti az alapot s lehe­tővé teszi, hogy nálunk is megindulhasson az atomerő békés felhasználásával kap­csolatos kutatómunka. 80 ládában 45 tonnányi mű­szer érkezett pénteken Ma­gyarországra s ezzel megte­remtődtek feltételei a magyar atomkutatásnak. Ha itt csak tudományos és technika; kér­désről lenne szó, akkor is óriási jelentősége lenne az első szállítmány megérkezésé­nek. De ez azt is jelenti, hogy ezzel nálunk is megkezdődhet a munka az atomerő békés felhasználásáért, amint az öt­éves tervünk irányelveiben is szerepel. Ez pedig tovább erő. siti nemzetköz; helyzetünket s elősegíti annak a békeszere­tő politikának megvalósítását, amit pártunk és kormányunk maga elé tűzött. Hatalmas vihar tamlialt északkelet Boszniában Belgrád (MTI). Északkelet Bosznia felett csütörtökön dél­után hatalmas fehőszakadás és szélvihar vonult végig, amely elsősorban Tuzla, Brcs- ko és Zvornik környékén oko­zott igen nagy károkat. A Po­litika jelentése szerint a vihar következtében több mint 100 ház összedőlt, többszáz pedig megrongálódott. A szél leszakította a villany és telefonvezetékeket, több vá­ros és község villanyáram nél­kül maradt. Magasicsin, Kra- vicán és Valjevicin áthaladva úgy érzi az ember, mintha ezek a falvak súlyos bombatá madást éltek volna át — írja többek között a Politika. Az ál latállományban okozott kár többszázezer dinár. Különleges marógép Uj, különleges marógép a ha­talmas hajóturbinák megmun­kálásához. A gép súlya 280 tonna. Az új marógépet 20 da­rab 370 kilowattos villarnosmo. tor hajtja. A gép kezelése össz­pontosított: kezelését egy mui- kás végzi. Az angreni vízierőmű (Üz- beg SZSZK) építő kollektívája azért verseng, hogy határidő előtt helyezhesse üzembe az erőmű első szakaszát. A szere­lők már a kazánokat állítják helyükre. Ebben a munkában kitűnik a többi közül L. Sz. Szventickij brigádja. Tervfel­adatát a brigád 150—160 száza­lékra teljesíti. A képen a Szventickij-bri- gád szereli az egyik kazán- blokkot. (Foto: V. Lejzerovics.) Épül az angreni vizierőmű

Next

/
Oldalképek
Tartalom