Tolnai Napló, 1956. szeptember (13. évfolyam, 206-231. szám)

1956-09-11 / 214. szám

2 TORKAI NAPLÓ 1956 SZEPTEMBER 11. II Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom fejlesztéséről (Folytatás az 1. oldalról) ugyanazokra a kedvezmények­re jogosultak, mint a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek (beadás, adó, hitelfelvétel, gép_ állomási munkadíj). Az alap­szabály szerint gazdálkodó ter­melőszövetkezeti csoportoknak közös tevékenységük előmozdí­tása érdekében ugyancsak meg kell engedni segéd és feldolgo­zó üzemek létesítését saját kö­zös termelvényeik, illetőleg tagjaik termelvényeinek feldol­gozására. 14. A termelőszövetkezetek 1955. október 31-én fennálló közép- és hosszúlejáratú hitel- tartozását a következők szerint kell rendezni: a) A termelőszövetkezetek hi telállományát egységesen évi 1 százalékos kamatozású, 25 éves hitellé kell átalakítani. E hite­lek lejáratát úgy kell megálla­pítani, hogy a termelőszövet­kezetek hitelállományuknak évenként mintegy 4 százalékát fizessék vissza. b) 1955. november 1. után folyósított és folyósításra ke­rülő beruházási hiteleket egy. ségesen 1 százalékos kamat mellett kell folyósítani. A fo­lyósításra kerülő hitelek lejá­ratát az amortizáció és a ter­melőszövetkezetek teherbíróké­pességének messzemenő figye­lembevételével kell megállapí­tani az alábbiak szerint. I. Épületek, építmények, tel­kesítés, talajjavítás 20—35 év. II. Gépek berendezések, fel­szerelés, igás és tenyészállatok, új termelőszövetkezetek részére alapítási hitel 5—15 év. Az I. pontban felsorolt hite. lek lejáratát a Magyar Nemzeti Bank úgy állapítsa meg, hogy a visszafizetés általában a negye­dik évben, a II. pontban sze­replő hiteleknél pedig a máso­dik évben kezdődjék. Az egyéb célokra folyósított hitelek visszafizetési feltételeit a Ma­gyar Nemzeti Bank a Földmű­velésügyi Minisztériummal — együtt állapítsa meg. c) Annak a termelőszövetke­zetnek, amely a felvett hitele­ket a Magyar Nemzeti Bank­kal kötött megállapodás sze- renti lejáratnál korábban fi­zeti vissza és az állam irán­ti egyéb természetbeni és pénzbeni kötelezettségeit telje­síti, kedvezményképpen a fenn­maradt hitelállományt az ere­detileg esedékessé vált hitelen felül visszafizetett összeg 25 százalékának megfelelő további összeggel kell csökkenteni. d) a termelőszövetkezetek el­adósodásának megakadályozása érdekében az egyes termelőszö­vetkezeteknek csak annyi hitelt lehet folyósítani, amennyinek évenkénti törlesztési hányada nem haladja meg a tagok kö­zött kiosztásra kerülő termé­szetbeni és pénzbeni részese­dés 15 százalékát. Ennek módo­zatait a Magyar Nemzeti Bank elnöke a földművelésügyi mi­niszterrel egyetértésben szabá­lyozza. A Magyar Nemzeti Bank kivételesen indokolt eset­ben ettől eltérhet. A folyósítható hitel összegének megállapítá­sánál a termelőszövetkezet sa­ját erőből történő új beruházá­sait is figyelembe kell venni. e) A Magyar Nemzeti Bank a beruházási tartalékszámlán levő összeget a termelőszövet­kezet kérelmére üzemviteli célra is kiadhatja, abban az esetben, ha a beruházási hite­lek esedékes részletének vissza, fizetése egyébként biztosítva van. f) A Minisztertanács felha­talmazza a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy a földmű­velésügyi miniszterrel egyet­értésben szabályozza a termelő szövetkezetek hitelellátásának rendszerét. 15. A termelőszövetkezetek új gyümölcsös telepítéseinek gépi forgatással történő talaj- előkészítését 1956 szeptember 1-től kezdődően vissza nem té­rítendő állami támogatásból kell biztosítani. A vissza nem térítendő állami támogatás igénybevételének feltételei megegyeznek az új szőlőtelepí­tések alá történő gépi forgatás feltételeivel. 16. A Minisztertanács kötele­zi az illetékes minisztereket arra, hogy a termelőszövetke­zetek által a szerződéses köte­lezettségeik teljesítésére át­adandó termények és termékek ellenértékének 30—40 százalé­kát a felügyeletük alá tartozó szervek és vállalatok árelőleg címén a Magyar Nemzeti Bank nál vezetett előlegszámlára át­utalják. Ebbe az összegbe a termelési szerződés szerint já­ró pénzbeli előleget is be kel! számítani. A Minisztertanács engedé­lyezi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a termelőszövetkezetek­nek rövidlejáratú hitelt folyó­sítson munkaegység-előlegre. 17. A begyűjtési miniszter a belvízkárok miatt súlyos gazda sági helyzetbe került termelő- szövetkezeteknél az 1956. évre kivetett hízottsertés beadási kötelezettség egy részét, szövet kezetenkénti elbírálás alapján, a kár arányának megfelelően törölje. A fennmaradó rész tel­jesítését — figyelembevéve a termelőszövetkezet gazdasági helyzetét — szükség esetén 3 évre hosszabbítsa meg. A terü­let utáni hízottsertés beadás és a szerződéses sertéshizlalás tel­jesítésének, valamint az állat- állomány átteleltetésének elő­segítésére adjon kamatmentes abraktakarmány-kölcsönt. A begyűjtési miniszter és az. illetékes miniszterek intézked­jenek az iránt, hogy a szerző­déses növényeket termeltető vállalatok által a termelőszö­vetkezeteknek folyósított ter­melési előlegek visszafizetést'" a vállalat az elszenvedett bel­vízkár arányának megfelelően elengedhesse és a még fennma­radó hátralék visszafizetésére indokolt esetben 2—3 évi hala­dékot adhasson. 18. A Minisztertanács a ta­gok kezdeményező munkájá­nak előmozdítása érdekében ja vasolja a termelőszövetkezetek rek bogv a többtermelési jutalom rendszerét az alapszabály ide vonatkozó rendelkezésétől, va­lamint a Minisztertanács 1044/1955. (IV. 17.) Mt. h. szá­mú határozatában foglalt javas lattól függetlenül, a közgyűlé­sen maguk állapítsák meg. A termelőszövetkezet közgyűlése döntsön tehát abban a kérdés­ben, hogy a szövetkezeti gaz­daság egyes üzemágaiban elért tervtúlteljesítés jutalmazására adjanak-e az üzemág dolgozói­nak prémiumot. A közgyűlés döntsön továbbá arról is, hogy milyen legyen a prémium mér­téke. A szerződéses termelés alapján a termeltető vállalatok által a termelőszövetkezetek ré szére több termelési jutalom címén fizetett összegek felhasz. nálásáról ugyancsak a közgyű­lés döntsön. Ha azonban a köz gyűlés ezekből az összegekből az illető növény megtermelé­sében részt vett tagokat kíván­ja premizálni, prémiumukat a termelőszövetkezet saját terme lési tervében előirányzott át­lagtermés alapján állapítsa meg. 19. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdeké­ben a termelőszövetkezeti cso­portok megalakulását, közös gazdálkodásuk fejlesztését, gaz dasági megerősítését a helyi mezőgazdasági szervek az eddi ginéi sokkal nagyobb mérték­ben támogassák. a) A Földművelésügyi Mi­nisztérium és a- helyi tanácsok mezőgazdasági szakigazgatási szervei a termelőszövetkezeti csoportok zárszámadásával, éves üzemtervével és pénzügyi előirányzatával ugyanolyan rendszeresen foglalkozzanak, mint a termelőszövetkezeteké­vel« b) A termelőszövetkezeti cso­portok közös gazdálkodását a gépállomásoknak teljes mér­tékben támogatni kell és gépái lemási mezőgazdászokat lehető A földművesszövetkezeti moz galmat és a földmüvesszövetke zetek tevékenységét, az áruel­látás mellett, mind az értékesí­tés, mind a termelés terén erű teljesen fejleszteni kell. A földművesszövetkezetek ér tékesítő tevékenységét felvá­sárló tevékenységük eddigi tapasztalataira támaszkodva erőteljesen ki kell szélesíteni és el kell érni, hogy a földmű vesszcvetkezetek tagjaik érté­kesítő szövetkezeteivé is válja­nak. Az értékesítési és áruellátá­si tevékenység növelése mel­lett az eddigieknél nagyobb mértékben kell fejleszteni a földművesszövetkezetek terme­lési tevékenységét. Ezért — a már működő szakcsoportok to­vábbfejlesztésével — az egysze­rű termelési társulások újabb formáinak a kialakulását is elő kell mozdítani. 1 A már működő egyszerű termelői társulások megszilár­dítását és fejlesztését, vala­mint újabb formáinak létreho­zását az alábbiak szerint kell elősegíteni: a) Alkalmi társulások: az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok alkalmi társulása a földművesszövetkezeteken be­lül egy-egy termelési vagy munkafolyamat, (gyümölcsös sző lőtelepítés, szántás, vetés, per­metezés stb.) közös elvégzésé­re, továbbá egyes termelési esz közök beszerzésére, vagy egyes termelvények közös értékesíté­sére egy-egy időszakra. A föld- művesszövetkezetek keretében alkalmi társulások kizárólag ér tőkésítésre nem alakulhatnak Az alkalmi társulások a föld- művesszövetkezet szerves ré­szei, tehát nem önálló jogi sze­mélyek. Gazdálkodásukért a földművesszövetkezet felelős, számadásaikat a földművesszö­vetkezet vezeti. b) Termelői szakcsoportok: az egyénileg gazdálkodó dol­gozó parasztok huzamosabb időre szóló társulása egy-egy növény termelésére, közös gép- használatra, egyes állatfajták te nyésztésére, továbbá egyes ál­lati és növényi termékek közös feldolgozására. A termelői szak csoportok az alkalmi társulá­sokhoz hasonlóan szerves ré­szei a földművesszövetkezetek, nek és egész tevékenységüket a földművesszövetkezet kereté­ben fejtik ki. c) Szakszövetkezetek: az egyé nileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztok értékesítő és beszerző társulása, amely egy-egy nö­vény termelését vagy állatfajta tenyésztését, illetőleg egyes ál­lati és növényi termékek feldől gozását önálló szövetkezeti ke­retben végzi. A szakszövetke­zetek a földművesszövetkeze­tekhez hasonlóan önálló szövet kezetek, amelyek a földműves­szövetkezeti hálózat kötelékébe tartoznak és közvetlen irányí­tásukat a földművesszövetkeze­tek járási, illetőleg megyei szer vei látják el. 2. Az egyszerű termelési tár sulások „Működési szabályzat“ alapján működnek, amelynek irányelveit a SZÖVOSZ hatá­rozza meg. A szakszövetkeze­tek tevékenységüket alapsza­bály szerint folytatják, amelyet a SZÖVOSZ által kiadott minta-alapszabály figyelembe vételével alakíthatnak ki. 3. A Minisztertanács annak érdekében, hogy a falusi la­kosság, elsősorban a dolgozó parasztság pénzbeni megtakar! tásait saját szövetkezeti szerve­zete útján összegyűjthesse és átmenetileg jelentkező hitel- szükségleteit a kölcsönös segí­tés elve alapján közvetlenül is kielégíthesse, helyesnek tartja a falusi takarékszövetkezetek létesítésére irányuló kezdemé­nyezéseket. Felkéri a SZÖVOSZ igazgatóságát, hogy a szövet­kezetek megalakulását szerve­ző munkával és anyagi eszkö­zeivel segítse elő. A szövetke­zetek szervezésének, működé, sének feltételeit a pénzügymi­niszter a SZÖVOSZ igazgató­ságának elnökével egyetértés­ben rendeletileg állapítsa meg. ség szerint a termelőszövetke­zetekhez hasonlóan helyezze­nek ki a termelőszövetkezeti csoportokba is. A szavatosság biztosítékakép­pen a Pénzügyminisztériumot e szövetkezetek pénzügyi mű­ködését illetően ellenőrzési jog illeti meg. A takarékszövetke­zeteket alapszabályszerű műkő désük keretében teljes adó- és illetékmentesség illeti meg. 4. A Minisztertanács szüksé­gesnek és helyesnek tartja, hogy az. állami és szövetkezeti szervek anyagi előnyöket biz­tosító kedvezményeket nyújt­sanak az egyszerű termelő tár­sulások számára, hogy ez is ösztönözze az egyénileg dolgozó parasztság egyszerű szövetkeze ti társulásainak széleskörű ki­bontakozását. Ilyen előnyöket és kedvezményeket a társulá­soknak aszerint kell nyújtani, amilyen mértékben a közös tér melés, feldolgozás és értékesí­tő tevékenység elemei a társu­lásban megvalósulnak. A ked­vezmények nyújtásánál alap­vető elvként kell érvényesíteni hogy ösztönözzék a közös ala­pok képzését és segítsék a kö­zös — főleg termelői tevékeny­ség továbbfejlődését és a ter­melés növelését 5. Az egyszerű termelői tár­sulások működését széleskörű termelési segítség nyújtásával is elő kell mozdítani. a) A talaj-, növényápolás), védekezési és betakarítási munkák idejében való elvégzé­se érdekében biztosítani ke!!, hogy a társulások tagjai ré­szére a gépállomások talajmeg­munkáló és betakarító gépei a mezőgazdasági termelőszövet­kezeteket és a termelőszövet­kezeti csoportokat követő sor­rendben rendelkezésre állja­nak. A gépi szolgáltatásokat — már alkalmi társulások esetében is — az egyénileg dolgozó pa­rasztok díjtételeinél 10 száza­lékkal alacsonyabban kell szá­molni. 30 katasztrális holdat meghaladó összefüggő táblán végzett gépi munka esetén a termelőszövetkezeti csoportok részére megállapított kedvez ményt kell adni. b) Az egyéni termelők előtt sorrendi előnyben kell részesí­teni az egyszerű termelői társu lásokat (szakcsoportokat) a tér rnelést elősegítő, továbbá a kö­zös létesítményekhez szükséges anyagok beszerzésénél (mű­trágya, növényvédőszer, meleg- ágyi felszerelés, szárító és fel­dolgozó épületekhez szükséges anyagok stb.). Ugyanilyen előnyt kell biztosítani az élő­állat, baromfi, állati termékek termelésére társult termelők ré szére a különféle takarmány­juttatásoknál, valamint napos csibe, tenyészállat és egyéb ak­cióknál. c) A gépállomások főmező­gazdászai, a községi agronómu- sok, a megyei- és járási mező- gazdasági szervek és a termel­tetésben érdekelt vállalatok kö telesek rendszeresen szakta­nácsadással támogatni az egy­szerű termelői társulásokat. 6. Az egyszerű termelői tár­sulások részére termelvényeik és termékeik értékesítésénél és feldolgozásánál előnyöket kell biztosítani. a) A termelési szerződések megkötésénél a társulásokat a társuláson kívüli termelőkkel szemben sorrendi előnyben kell részesíteni. Az így termelt cikkek után a társulások ré­szére az egyéni termelőknél ma gasabb, de a termelőszövetke­zetekét el nem érő többterme­lési prémiumot, illetőleg a do­hánynál minőségi felárat kell fizetni. b) Lehetővé kell tenni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási, érté­kesítési, szerződéses) teljesíté­sén felüli saját termékeiket feldolgozva, csomagolva közvet lenül a felhasználóknak szál­líthassák és ílymódon nagyobb jövedelmet érhessenek el. c) Elő kell továbbá segíteni, hogy a társulások az állam iránti kötelezettségeik (beadási értékesítési szerződéses) teljesí­tésén felül, saját termékeiket közösen feldolgozzák és közvet lenül forgalombahozzák (példá. ul gyümölcs-, zöldségelárusító­helyek fenntartása, tej lefölö­zése, gyümölcsfeldolgozás, pá­linkafőzés stb.). A szőlőtermelő szakcsoportok borértékesítését termelői borkimérések, palacké zás útján, továbbá a termelő­szövetkezetekhez hasonlóan po­harazás engedélyezésével, vala mint állami pincék, feldolgozó üzemek bérbeadásával is elő kell mozdítani. 7. A termelés növelését szol­gáló közös berendezések létesí­tésére és közös felszerelések beszerzésére kedvezményes be_ ruházási hitelt lehet nyújtani. Az ellátás és az export szem­pontjából fontos évelő kultúrák nagyobb összefüggő területen való telepítésére, a termőre for dulás után 2—3 év múlva visz- szafizetendő hitelt lehet folyó­sítani. A földművesszövetkezetek saját erőforrásaik felhaszná­lásával, az állami vállalatok pedig e célra rendelkezésre ál­ló kereteikből az egyszerű tár­sulások közös termelői tevé­kenységének elősegítésére gé­peket, termelési eszközöket sze rezhetnek be és adhatnak bér­be a termelői társulásoknak. 8. Az egyszerű termelői tár­sulások által telepített évelő Az AFP jelentése szerint a kairói értekezlet lezárásakor, vasárnap este az alábbi szöve­gű közös közleményt adták ki: „A Robert Menzies elnöksé­ge alatt álló szuezi bizottság és Nasszer elnök között szeptem. bér 3—9-ig tartó tanácskozások befejeződtek. A bizottság előterjesztette és kifejtette a szuezi kérdésről Londonban tartott értekezleten résztvett 18 nemzet javaslatait és meghallgatta az egyiptomi kormány álláspontját ezekre a javaslatokra. A tanácskozások őszinte és formaságoktól mentes légkör­ben folytak. A bizottság eluta­zik Kairóból, hogy megbízói elé terjessze tanácskozásainak — eredményét.” Egyidejűleg közzétették a bizottság és Nasszer elnök múlt heti levélváltását is — jelenti a londoni rádió. A bizottság le­velében azt állította, hogy ja­vaslatai értelmében Egyiptom felségjogait teljes mértékben elismerték, de a csatorna keze­lését, fenntartását és fejlesz­tését nemzetközi testület irá­nyítása alá helyeznék. E testü­let, amelyben Egyiptom is kép­viselve lenne, kapcsolatban áll­na az ENSZ-szel és a vitás kér­dések elintézésére egyeztető bi­zottságot állítanának fel. Nasszer elnök válaszában le­szögezte hogy e javaslat célja a csatornát használó egy cso­portjának igazgatása alá helyez ni azáltal, hogy kezébe adják a csatorna kezelését. A javas­lat célja tehát az — írja Nasz­Moszkva (TASZSZ). Szeptern* bér 2-án és 10*én a Szovjetunió­ban újabb nukleáris-fegyverkí­sérletek történtek a tudományos kutatómunka-program végre­hajtásának keretében. Az AP jelentése szerint a szovjet segélyküldöttséggel tár­gyaló indonéz kormánybizottság szóvivője szombaton közölte, hogy ,,a Szovjetunió korlátlan hitelt ajánlott fel Indonéziának és csak tőlünk függ az összeg megjelölése”. A szóvivő elmondotta, hogy a Szovjetunió hosszúlejáratú hi­telt ajánlott fel két egész öttlzed százalék kamatra és a megegye­kultúrák (földieper, gyümölcs, szőlő, egres málna, spár­ga stb.) összefüggő területét tagosításba bevonni nem lehet. Lehetővé kell tenni, hogy az egyszerű termelői társulások tagjai földterületüket közös művelés céljából önkéntes cse­re alapján összefüggő táblákba vonhassák egybe. Ehhez szük­ség esetén állami tartalékfölde­ket is fel lehet használni. A ta­nácsi szervek a tartalékföldek hasznosításánál az egyszerű tér melői társulások igényeit az egyéni termelők előtt elégítsék ki. 9. Az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok egyszerű termelői társulásainak . bizto­sított kedvezményekre vonat­kozó feltételeket az érdekelt miniszterek a pénzügyminisz­terrel és a SZÖVOSZ igazga­tósága elnökével egyetértésben szabályozzák. A hitelnyújtásra vonatkozó feltételeket pedig a pénzügyminiszter a SZÖVOSZ y igazgatóságának elnökével egyetértésben állapítsa meg. HEGEDŰS ANDRÁS s. k. a Minisztertanács elnöke. Kairói értekezlet után Újabb kísérleti atombomba-robbantások a Szovjetunióban A Szovjetül# korlátlan hitelt ajánlott fel Indonéziának szer — hogy a Szuezi-csatornát kivegyék Egyiptom kezéből és mások kezébe helyezzék. Ne­héz elképzelni ennél kihívóbb lépést az egyiptomi néppel szemben, — jelentette ki Nasz- szer elnök. Az ilyen lépések súrlódáshoz, félreértésekhez és állandó torzsalkodásokhoz ve­zetnének és nem a nehézségele végét hanem kezdetét jelente­nék. Végül Nasszer elnök ismét / kifejezésre juttatta hogy Egyip tóm biztosítani kívánja a csa­torna használatát kivétel nél­kül mindenki számán és meg­állapította, hogy ezt legjobban az 1888. évi egyezmény megújí­tását szolgáló nemzetközi meg­állapodás révén lehetne meg­oldani. A tárgyalások befejezése — után Menzies, az öthatalmi bi­zottság vezetője közölte, hogy egyiptomi részről annyi időt bo csátottak rendelkezésére, — amennyit kívánt és annyi meg­beszélést tartottak, amennyit, a bizottság kért. Menzies végül kijelentette, hogy a helyzet igen súlyos, mint ahogyan már ^ kezdettől fogva is az volt. Az ötösbizottsag hétfőn el­hagyta Kairót, Menzies Lon­donba repült hogy jelentést tegyen Selwyn Lloydnak, a londoni konferencia elnökének. Hírek szerint részt fog venni azokon a megbeszéléseken, — amelveket Eden és Selwyn Lloyd, Mollet francia minisz­terelnökkel es Pineae külügy­miniszterrel fog folytatni. — A francia miniszterek hétfőn dél­után érkeztek Londonba. A lakosság fokozottabb biz­tonsága érdekében a robbantá­sokat épp úgy, mint előbb is, j a lakótelepektől távoleső vlléke- ken, nagy magasságban végez­ték. zés aláírása már a hét elejére várható. Az egyetlen még füg­gőben levő kérdés a visszafize­tés módja. „Ezek az oroszok készek min­dent adni nekünk, nem úgy. mint az amerikaiak” — mondot­ta a szóvivő. Indonézia azért kért szovjet segélyt, hogy meg­valósíthassa ötéves iparosítási tervét, beleértve közép-szumát» ral szénbányáinak fejlesztését. 1L A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZ ÉTI MOZGALOM KISZÉLF. SlTÉSÉRÖL, EGYSZERŰ TERMELŐI TÁRSULÁSOK FEJLESZTÉSÉRŐL.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom