Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-03 / 182. szám

TOLNAI NAPLÓ 1956 AUGUSZTUS 3. 2* Az Országgyűlés csütörtöki ülése (Folytatás az 1. oldalról.) Ezután a magyar parlamenti küldöttségnek a Német Demok ratikus Köztársaságban tett Iá togatásáról számolt be Rónai Sándor elvtárs, majd így foly­tatta: — A Szovjetunió Legfelső Ta nácsának a világ népeihez és parlamentjeihez a múlt év feb ruárjában intézett felhívása óta mintegy harmincöt ország ból, illetve országba több mint 90 delegáció tett látogatást. Nem lehet vitás, ez nagymér­tékben előmozdította, hogy mind több és több ország is­meri el a békés egymás mel­lett élés helyességét és szük­ségszerűségét és hozzájárul a tartós béke biztosításához. — Kérem a tisztelt ország- gyűlést, hogy a beszámoló je­lentésnek ezt a részét vegye tudomásul s egyben mondja ki, hogy a szocialista országok közötti szoros barátság és együttműködés további ápolása mellett sokoldalú* gazdasági, tudományos, művészeti, sport- és egyéb kapcsolatokat óhaj­tunk kiépíteni a szocialista vi­lágrendszeren kívül álló orszá­gokkal. konferencia óta aktívan közre­működik annak érdekében, hogy az Interparlamentáris Unió be­töltse az alapszabályának első pontjában meghatározott s be­számolómban ismertetett felada­tát. Kérem, hogy az országgyűlés vegye tudomásul a beszámoló jelentést és ezzel fejezze ki azt a véleményemet, hogy helyesli, hogy a magyar csoport továbbra is aktívan vegyen részt az Unió munkájában és ott a magyar nép szilárd és egységes béke­akaratának minden alkalommal adjon kifejezést. (Taps.) Több felszólalás hangzott el, majd az országgyűlés elnöké­nek válasza után az ország- gyűlés a beszámolót tudomá­sul vette és megállapította, hogy a parlamenti delegációk kölcsönös látogatásai helyesek és szükségesek. Az országgyű­lés helyesli, hogy az Interpar­lamentáris unió magyar cso­portja tevékenyen résztvesz az Unió munkájában és minden lehetőséget felhasznál annak érdekében, hogy a magyar nép egységes és szilárd békeakara­tának kifejezést adjon és kép­viselje a népek békés egymás mellett élésének gondolatát. Az országgyűlés ezután hoz­zákezdett az ügyrend, valamint az országgyűlés és az országgyűlési képviselők munkájáról szóló törvényjavas lat együttes tárgyalásához. A törvényjavaslat előadója Pong, rácz Kálmán, a jogi bizottság elnöke volt. Beszámoló az Interparlamentáris Unió munkájáról Nasszer, Nehru és a nyugati külügyminiszterek a Szuezi-csatorna államosításáról Tisztelt országgyűlés! A to­vábbiakban az Interparlamen­táris Unió tevékenységét kí­vánom ismertetni, illetve be­számolok a magyar csoport ál­tal e nemzetközi szervezetben végzett munkáról — mondotta ezután Rónai Sándor. — Az Interparlamentáris Uniónak a célja az 1922-ben elfogadott alapszabály első pontja értel­mében „a személyes kapcsola­tokat elősegíteni az Unióhoz tartozó parlamenti csoportok tagjai között és közös cselek­vésre tömöríteni őket abból a célból, hogy előmozdítsák a béke és népek közötti együtt­működést.“ E célok saját célkitűzéseink­kel összhangban vannak, mégis az 1948 utáni években nem vettünk részt az Unió mun­kájában, mert az alapszabály célkitűzéseivel ellentétben az imperialista hatalmak képviselői mindinkább békellenes, népelle­nes szószéknek használták fel az Unió konferenciáit. Magyarország megalakulása óta tagja az Uniónak, 1954-ben a nemzetközi helyzetben bekö­vetkezett enyhülés következté­ben arra az elhatározásra jutót, tunk, hogy ismét bekapcsoló­dunk az Interparlamentáris Unió tevékenységébe, abban a re­ményben, hogy közreműködé­sünkkel elő fogjuk segíteni az Uinó alapszabályában kitűzött célok elérését. így részt vettünk az Unió 1954. évi bécsi konfe­renciáján. Elhatározásunk he. lyesnek bizonyult, mert mint képviselőtársaink tudják, a bécsi konferencia a magyar küldött ség javaslatára határozatot foga­dott el, mely síkra szállt mind­azoknak az államoknak az Egye­sült Nemzetek Szervezetébe való felvétele érdekében, melyek fel. vételüket kérték. Az a tény, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete több or szággal együtt Magyarország fel vétele ügyében is kedvező dön tést hozott, mindenekelőtt a Szovjetunió és más békeszeretö országok álláspontjának köszön­hető, de emellett nem szabad* 1 le­becsülni azt a hatást sem, ame­lyet az Interparlamentáris Unió határozatai a nemzetközi közvé leményre gyakorolnak. Az előadó a továbbiakban is mertette az Unió római, helsinki és dubrovniki üléseinek mun káját, kiemelte, hogy az Inten parlamentárius Unió életében a helsinki konferencia a legjelen­tősebb állomás volt. Ezen a kon ferencián vettek első ízben részt a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak képviselői és döntő súllyal elősegítették, hogy a konferencia határoza­taiban állást foglalt többek között a békés egymás mellett élés. Az Interparlamentáris Unió ez évi tavaszi üléseit a baráti Jugo­szláviában, Dubrovnikban tar­totta meg. ’W'WI A dubrovniki ülésen jelentős kérdések megvitatása szerebeit a napirenden. Egyik legfonto­sabb volt ezek közül a leszerelés tárgyában Helsinkiben elfoga dott határozatok végrehajtása A szovjet delegáció e tárgyban előterjesztett javaslatát az angol delegáció hasonló javas láttával egyesítve fogadta el a leszere­lési bizottság. Ezen pozitív határozatok mel. lett a tanács többségi határo­zattal a Kínai Népköztársaság interparlamentáris csoportja fel vétele ügyében olyan határoza­tot hozott, amely a felvétel tudo­másulvételét elhalasztja a Kínai Népköztársaság ENSZ képvise­lete ügyének rendezéséig. A magyar és számos más ország delegátusai ebben a határozat, ban az alapszabály megsértését látják. A magyar csoport a bécsi KAIRÓ Nasszer egyiptomi elnök az arab országok alexandriai ifjú sági értekezletén beszédet mon­dott — jelenti a kairói rádió. „Gigászi harcot vívunk sza­badságunk védelmében és füg­getlenségünk megszilárdítása ér­dekében” — mondotta Nasszer. majd így folytatta: „Múltbeli tapasztalatainkból sok tanulsá­got vontunk le. Ezek a tanulsá­gok bizonyítják, hogy jogainkat csak szakadatlan harccal védhet- jük meg. Egyiptom független politikát hirdetett. Egyiptom a békepolitika híve, a háborús tömbök ellen irányuló küzdelem politikájának híve. — Egyiptom mindvégig kitart e politika mel­lett.” „A Szuezi-csatomát — hang­súlyozta Nasszer elnök — most visszaadtuk az egyiptomi nép­nek. A Szueai-csatorna valóban, nem pedig csak szavakkal Egyip tóm tulajdonává vált.” DELHI A delhi rádió jelentése sze­rint Nehru miniszterelnök a Bombay állambeli Punéban tar­tott gyűlésen többek között a következőket mondotta: — Az, ami most a Szuezi-csa- tornával kapcsolatban történik azaz Ázsiában és Afrikában gya­korolt európai befolyás fokoza­tos csökkentéséről tanúskodik. Ázsia és Afrika népe lerázzák magukról a gyarmati jármot és fejlődnek a szabadság új erői. LONDON Londonban szerdán délután és este Lloyd, Dulles és Pineau ta1- nácskozott a szuezi kérdésről. Az AFP úgy értesült, hogy Dulles amerikai javaslatot ter­jesztett b> a Szuezi-csatorna nemzetközivé tételére, s ezt a javaslatot a francia és angol kül­ügyminiszter elvben helyeselte. Dulles olyan szerv létrehozását javasolja, amely nem ellenőrzés, sei foglalkozna, hanem amely­nek a csatorna igazgatása lenne a feladata. Ez a szerv, amelyben az 1888. évi egyezmény aláíró országai és Egyiptom is képvi­seltetné magát, nem állna az ENSZ fennhatósága alatt. Dulles azt javasolta, hogy az Egyesült Államok, Anglia és Franciaor­szág közösen dolgozzák ki an­nak a határozatnak a szövegét, amely leszögezi ennek az új szervnek a struktúráját és műkö­dési elvéit s ezt a javaslatot egy nemzetközi értekezletre szóló meghívóval együtt küldjék még a konstantinápolyi egyezményt aláíró hatalmaknak. Az értekez­let tehát már csak a gyakorlati módszerekkel foglalkozzék. Dul­les elképzelése szerint a nem­zetközi ellenőrzés és igazgatás pedig az értekezleten már mint befejezett tény szerepelne. A nyugati külügyminiszterek között azonban még mindig áll­nak fenn ellentétek. Az AFP tudósítója szerint ugyanis Dulles óvatosabb álláspontot képvisel, a franciák és az angolok pedig azt követelik, hogy az Egyesült Államok teljes egészében tegye magáévá a francia—angol állás, pontot, amely erélyesebb lépé­seket sürget. Sxamos Rudolf i Amerikából jöttem... Kalandos történet (59. folytatás.) „BUDAPEST RESTAURANT” Csak neki a vakvilágnak. A világ magam vagyok és háta­mon a házam. Estére érkeztünk Torontóba. Jártam már a város­ban Freddel, nem volt ismeret­len az állomás környéke, mégis úgy gondoltam, este nem vágok neki az utcának, megvárom a reggelt. Még mindig nagyon gyengén éreztem magam. Hála. san gondoltam Fredre, amiért megváltotta a buszjegyet, így legalább a gazdától kapott ma­radék béremen vacsorát vehet­tem magamnak. Sokat nem mer­tem enni, mert még mindig fájt a végbelem. Néhány falatot ettem és a váróterem egy homályos zugá­ba húzódtam. A padra kuporog­tam, fejem alá tettem a táská­mat, magamra terítettem a fel­öltőmet és rövidesen elaludtam. Nem tudom hány óra lehetett, amikor fölébresztettek. Két ci­vilruhás úr állt előttem, nem mutatkoztak be, de nyomban megéreztem, hogy személyük­ben a rendőrség érdeklődik ira­taim után. Arra a kérdésükre: — Miért alszik itt? — szemrebbenés nél­kül hazudtam — ... mert reg­gel utazom Befellastba, a farmra. Mégegyszer megnézték be­vándorlási engedélyem és to­vább mentek. Ettől az epizódtól eltekintve, nyugodtan töltöttem az éjszakát. Reggel már korán felébredtem . . . Bizonytalanul és tétován indultam a városnak. — Lesz, ahogy lesz, valahol csak akad munka számomra. . . A gyárak után érdeklődtem ... Azon a délelőttön végigjártam vagy ötöt — mindenünnen el­küldték. Nem volt felvétel, még fél bérért se kellettem . . . Meglehetősen hűvös tavaszi idő volt. — Az északról futó felhők szakadozott dunnái ala­csonyan úsztak az égen. Ugv éreztem magam a szépen ren­dezett város széles utcáin, mint az idegen fészekbe magányosan bedugott madárfióka. Tudja, milyen rossz érzés, magányosan idegenül mászkálni egy idegen városban, ahol az embernek még a szavát sem értik? Ha nem próbálta, inkább ma- radjon veszteg és higyjen ne­kem . . . Hontalannak, csavar, gónak lenni!? Nem élet az uram, mert az éhséget még ideig óráig elbírja az ember, de ha a szavát sem értik, nem törődik vele senki . . . legfeljebb a rendőrség nézi gyanúsan — ordítani lehet a kíntól. Inkább gyötörjenek, de szóljanak hozzám, szóljanak, hogy megértsem, szidjanak vagy lökjenek arrébb, de emberek vegyétek észre, hogy én is élek . . . hogy én is azért kíván­koztam Amerikába, hogy észre­vegyék emberségem, hogy lás­sátok, én is érek valamit, én is élni akarok . .. i Nyüzsgött kavargott az On. tario-tó partján épült nagy vá­ros . . . Mit tegyek, bármerre né­zek, bezárulnak előttem a ka­puk. Alig vonszoltam magam. Az utolsó dolláromat váltottam fel az ebédnél. Sürgősen tenni kell valamit. Csavargásom során egy park­ba jutottam. Még nem rügyez­tek a fák, csak a hatalmas száz méternél is magasabb fenyőfák zöldeltek ... Fáradtan roskad- tam az egyik padra. A fejem fájt, tépő gond kínozott. — MU tegyek? . . . Meghalni. Meghal­ni? Most, amikor odaértem, ahol a szegény ember megvál­tását hittem, ahol.. . Nem, még élni kell. Hiszen és nem szeret­tem még lányt igazán, tisztán, hiszen még olyan fiatal vagyok. A pad melletti bokorról egy ágat törtem és magyar szavakat rajzoltam a sóderos útra és ak­kor eszembe jutott a belső zse­bemben lapuló zacskó. Óvato­san előhúztam Galambos Sanyi utolsó ajándékát: Föld — egy marék Magyarország, nem sok­kal nagyobb, mint a világ térké­pén az én kis hazám . . . Most gondoltam rá, amikor olyan messze kerültem tőle. Nem tudok énekelni, hangom sincs, egy dal jutott az eszembe — ma­gyar dal. .. Megpróbáltam fü­tyülni, majd dúdoltam és úgy gondolatban mondtam hozzá a szöveget, tavasszal, amikor a Tisza virágzik ... (Folytatjuk.) A Minisztertanács határozata a letelepedés engedélyhez kötésének megszüntetéséről A Miniszer^afnács rendelete szerint augusztus 1-től Buda­pesten, Miskolcon, Sztálinvá- rosban, Kazincbarcikán, Kom­lón és Várpalotán a letelepedési — és a jelenlegi ideiglenes tar- tózkodási engedély rendszere megszűnik. A rendelet szerint augusztus 1-től ezekben a vá­rosokban az állandó és az ideig lenes bejelentkezés korlátozás alá nem esik. A felsorolt vá­rosokra is vonatkozik azonban az a szabály, amely az egész or­szág területére érvényes, hogy az ideiglenes lakásbéjelentks­zés csak hat hónapig érvényes, utána vagy ki kell jelentkezni az ideiglenes lakásból, vagy pedig kérni kell a rendőrség­től az ideiglenes bejelentkezés további fenntartásának enge, délyezését. II vietnami katolikus küldöttség látogatása Szekszárdim A hazánkban tartózkodó vietnami katolikus küldöttség öt tagja ellátogatott Szekszárd ra. Ngo-Tu-Ha országgyűlési képviselő, a hanoi népfrontbi­zottság elnökének vezetésével. A vendégeket Czeber Árpád, a megyei tanács elnökhelyette­se és Sárosdi Tiber, az Egyház­ügyi Hivatal vezetője üdvözöl­te. A vietnami küldöttek megte kintették a város nevezetessé­geit, látogatást tettek a katoli­kus plébániahivatalban, majd megnézték a szekszárdi múze­um gyűjteményeit. A vietnami katolikus küldött^ ség tagjai Szekszárdról Sztálin városba utaztak. ü francia Minisztertanács ülése Párizs (MTI). A francia mi­nisztertanács szerdai ülésén Guy Mollet miniszterelnök Pineau kü! ügymíiniszter távollétében hosz- szabb beszédben ismertette azo­kat a nemzetközi eseményeket, amelyek a Szuezi-csatorna álla­mosítását követték. Bourges. Maunoury hadügyminiszter és Mitterand igazságügyiminiszter felszólalásukban saját szemszö­gükből elemezték a kérdést. Az Union Franchise d’Information szerint mindkét miniszter „szí lárd magatartást” javasolt a kői mánynak. Több lap szerint a kormány­ban nincs teljes egyetértés a tu­niszi kérdéssel kapcsolatban. A minisztertanács elfogadta a parlamenti ülésszak befejezését kimondó rendeletet, amelyet Mollet terjesztett be. E határo­zat érteimében a miniszterelnök akkor rekeszti be a parlament ülésszakát, amikor szükségesnek tartja „ahogyan az események alakulnak” — mondotta ezzel kapcsolatban a kormány szó­vivője. A francia kormány szerdán hosszasan tárgyalt a szuezi hely. zetröl is. Jacquet miniszterelnök­ségi államtitkár a londoni rádió értesülése szerint kijelentette: a kormány tagjai egyhangúlag ki­fejezésre juttatták azt a szándé­kukat. hogy hatékony intézkedé­seket tegyenek a frandia érde­kek megvédelmezésére. A minisztertanács ülése után) Guy Mollet miniszterelnök a nemzetgyűlésben azt mondotta: a francia kormány el van szánva erélyes ellenrendszabályok meg­tételére. A miniszterelnök után felszólaló Paul Reynaud kijelen­tette, hogy a Szuezi csatorna életfontosságú Franciaország szí mára, mert azt importált kőolaj­szállítmányok 60 százaléka a csatornán halad át. Hajóval a Jenyiszejen Nemrégiben Moszkvában, Leningrádban és más városok­ban a fiatalok ezrei jelentkez­tek, hogy résztvegyenek a távol keleti, sarkvidéki és az északi építkezéseken. A közelmúltban futott ki a moszkvai pályaudvarról az a szerelvény, amelyen 800 ifjú indult el - távolkeleti építkezé­sekre. A fiatalok vonaton tet­ték meg az utat Krasznojarsz- kig. Itt az „Alekszandr Matro- zov’’ személyszállító hajóra szálltak. Most a Jenyiszejen hajóznak, elhaladnak a sűrű tajga mellett, naphosszat gyö­nyörködnek a változatos szibé­riai tájban. A hajón könyvtár, étterem és kényelmes lakosztály áll a fia­talok rendelkezésére. Az ifjú utasok faliújságot és rádióhír­adót szerkesztenek, önálló zene kart alakítottak s esténként a fedélzeten és a táncteremben hangversenyeket tartanak. Az úton jól összebarátkoztak a fiatalok, jó barátság született köztük — és néha még szere­lem is. A képen: Az „Alekszandr Matrozov,, hajó fedélzetén a fiatalo^ a Jenyiszej középső folyásánál a kilátásban gyö­nyörködnek. (Foto M. Retykin.)^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom