Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-17 / 194. szám

TOLNAI NAPLÓ 1956 AUGUSZTUS 17. Továbbra is a szuezi kérdés áll a nemzetközi érdeklődés középpontjában Csütörtökön megnyílt a londoni értekezlet A noviszádi rádió hírmagya­rázója többek között mondja; A kedélyek már lecsillapod­tak, a légkör már nem olyan robbanékony, mint két héttel ezelőtt volt. De ez korántsem jelenti, hogy a helyzet ma nem komoly. A kelet íelé irányított hadihajók és nehézbombázók nem fordultak vissza. Ellenke­zőleg, az Atlanti óceán felől tovább folynak a csapatszállí- tások a Földközi-tenger keleti vizeire. Ezek csupán a csütör­tökön kezdődő értekezlet külső, nem éppen kedvező megnyil­vánulásai. A londoni értekezlet összehí­vására és megszervezésének körülményeire az jellemző, hogy az értekezlet» előestéjén mindenfelé latolgatják, vájjon milyen eredményekkel is jár­hat? A nyugati hatalmak, ha nem is tágítottak eredeti javaslataik tói, mégis tompították hangju­kat és egyre többet beszélnek a szuezi viszály békés megol­dásának lehetőségéről. Különö sen jellemző Selwyn Lloyd brit külügyminiszter nyilatko­zata, amely szerint Nagy-Bri- tannia minden áron 'azon lesz, hogy a Szuezi-csatorna kérdé­sét békés úton rendezzék, de csakis úgy, hogy valamilyen nemzetközi ellenőrző szerv út­ján felügyeljenek erre a fon­tos nemzetközi útvonalra. Első ízben történt a szuezi válság kitörése óta, hogy hiva­talos angol részről megemlítet­ték Egyiptom jogait és nem a nemzetközivé tétel már előre megszabott tézisét hangoztat­ták, hanem bizonyosfajta nem zetközi ellenőrző szervet emle­gettek. A brit külügyminiszter kijelentése szerint az értekez­letnek az' a célja, hogy véle­ményt mondjon a nyugati ha­talmak javaslatairól. Dulles még nyíltabb volt. Olyan meg­oldást kell találni — mondot­ta— amely biztosítja a csa­torna nemzetközi használatát, de csakis Egyiptom jogainak és tekintélyének figyelembevétele mellett. Amennyiben a nyugati ál­lamférfiak csütörtöktől kezdve tettekkel is igazolják kijelenté­seiket, akkor az értekezlet nem végződik kudarccal, mert a csatornán való szabad hajózást senki sem fenyegeti. A londoni értekezlet ebben az esetben a kérdés értelmes megoldásának kezdetét jelentheti, amit vég­eredményben az ENSZ hagy majd jóvá, azokkal az orszá­gokkal egyetemben, amelyek igénybe veszik ezt a fontos nemzetközi utat. II kínai kormány nyilatkozata A Kínai Népköztársaság kor mánya szerdán nyilatkozatot tett közzé a Szuezi-csatorna kérdéséről; A Szuezi-csatorna társaság államosítása jogos lépés volt, amelyet Egyiptom saját szuve­renitásának és függetlenségé­nek érdekében tett. A kínai kormány és a kínai nép teljes mértékben támogatja az egyip tömi kormánynak ezt a jogos lépését. Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország augusztus 2-i közös nyilatkoza tában önkényesen összekeverte a csatorna-társaság államosítá­sának ügyét a csatornán át­menő hajóforgalom szabadsá­gának kérdésével. A kínai kormánynyilatkozat ezután rámutat arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Bri- tannia és Franciaország erő­szakos lépései nemcsak Egyip­tomot fenyegetik, hanem mind­azokat az országokat, amelyek a gyarmati uralom lerázása, szuverenitásuk és függetlensé­gük megvédésére törekszenek. Fenyegetik továbbá az egész világ békéjét és biztonságát ,s és durván megsértik az ENSZ alapokmányát és a nemzetközi jog rendelkezéseit. A három hatalom közös köz­leményéből ítélve ezzel az ér­tekezlettel az a céljuk, hogy a résztvevő országokra rákény- szerítsék a Szuezi-csatorna nemzetközi kezelésébe vételé­ről egyoldalúan kidolgozott tervüket. A Szovjetunió korma nyának nyilatkozata kifejezet­ten rámutat, hogy legalább 21 más államot, köztük a Kínai Népköztársaságot is meg kel­lett volna hívni a Szuezi csa­tornán átmenő hajóközlekedés szabadságáról tartandó vitára. Sajnálatos, hogy a Szovjetunió nak ez az észszerű javaslata nem nyerte el az Egyesült Ál­lamok, Nagy-Britannia és Fran eiaország jóváhagyását. Az ázsiai és afrikai országok képviselői a bandungi értekez­leten egyhangúlag kijelentet­ték, hogy á gyarmati rendszer mindenféle megnyilatkozása elítélendő és minél hamarabb el kell tüntetni. A kínai kor­mány véleménye az, hogy sem­miféle idegen országnak nincs joga beleszólni abba, hogy Egyiptom szuverén jogát gyake rolva, államosította a Szuezi csatorna-társaságot. A kínai kormány reméli, hogy Nagy- Britannia és Franciaország eb­ben a szellemben igyekszik megoldani a Szuezi csatorna problémáját. A fegyveres be­avatkozással való fenyegetőzés óhatatlanul Ázsia és Afrika né peinek és az egész világ köz­véleményének elszánt ellenál­lásába fog ütközni. Hz ausztráliai munkáspárti vezetők nyilatkozata Mint az AFP canberrai je­lentésre hivatkozva közli, Her­bert Evatt és a munkáspárti ellenzék más vezetői az ausztrá liai parlamentben kijelentették, hogy Egyiptomnak joga volt a Szuezi-csatorna-társaság álla­mosításához. „A munkáspárti vezetők ki­jelentették — közli a hírügy­nökség —, hogy az Egyiptom és a Szuezi csatorna-társaság kö­zötti egyezmény szerződéses jellegű volt és nem zárja ki az államosítást. A nemzetközi jog nem tekint szentnek egy szerződést, csupán azért, mert a részvényesek között külön­böző nemzetiségű csoportok vannak. A csatorna használata szabadságának fenntartására vonatkozólag vállalt nemzetkö­zi kötelezettség önmagában véve nem vesztette el erejét azért, mert Egyiptom államosí­totta a Szuezi csatorna-társasá­got. Vezérkari értekezlet Kairóban Szerdán délután Abdel Ha. kim Amer hadügyminiszternek, sz egyiptomi fegyveres erők fő- parancsnokának elnökletével egyiptomi vezérkari értekezle­tet tartottak — jelenti az AFP. Az egyiptomi fegyveres erők főparancsnoka megelőzőleg megszemlélte az Izmailában ál­lomásozó valamennyi szárazföl­di haditengerészeti és légi egységet. Eden megbeszélése Sepilovval Mint az AFP jelenti, Sir Anthony Eden csütörtökön dél­előtt 20 perces megbeszélést folytatott Sepilov szovjet kül­ügyminiszterrel, mielőtt a Lan_ caster Houseba indult, hogy el­mondja megnyitó beszédét. Az értekezlet megnyitása után a miniszterelnök visszatért a mi­niszterelnökségre, ahol zárt­körű minisztertanács ült össze. Egyiptom elfogadta Irak közvetítési javaslatát Az iraki külügyminiszter szó­vivője csütörtökön közölte, hogy Egyiptom elvben elfogadta Irak közvetítőnek való jelentke­zését a Szuezi vitában :— jelenti az AP. 'De — tette hozzá a szóvivő — Anglia még nem vá­laszolt Irak ajánlkozására és „addig gy lépést sem teszünk, amíg mindkét fél el nem fogad­ja az ajánlatot’’. Megnyílt a londoni értekezlet Mint az Associated Press je­lenti, a londoni Lancaster Houseban csütörtökön néhány perccel 12 óra után, 22 ország küldötteinek résztvételével meg nyílt a Szuezi-csatorna kérdésé­vel foglalkozó nemzetközi érte­kezlet. Eden megnyitébeszéde a londoni értekezleten Eden angol miniszterelnök csütörtökön délben rövid meg­nyitóbeszédben üdvözölte a 22 ország londoni értekezlet részt vevőit. Elöljáróban köszönetét fejez­te ki azárt, hogy elfogadták a meghívást, majd azt mondotta, hogy az értekezlet összehívását szükségessé tevő körülménye­ket „a legsúlyosabbaknak kell tekinteni mindazok közül, ame­lyekkel a második világháború óta szembe kellett nézni”. Hang súlyozta, hogy az értekezleten képviselt országok mindegyike „mélységesen érdekelt ebben a kérdésben, vagy tengerjáró ha­jóinak tonnatartalma, vagy pe­dig kereskedelmi szerepe miatt. Mindezeknek az országoknak közös érdekük, hogy a szerződé sek sértetlenek maradjanak”. A miniszterelnök befejezésül azt a reményét fejezte ki hogy az értekezlet tanácskozásainak „hasznos eredménye lesz”. A londoni értekezlet résztve­vői ezután egyhangúlag Selwyn Lloydot, mint a meghívó hata­lom külügyminiszterét válasz­tották az értekezlet elnökévé. Az értekezlet első ülése az el­járási szabályok megállapításá­val foglalkozott. A megnyitó ültésen felszólalt Sepilov szovjet, Dulles ameri­kai, Piheau franci- külügymi­niszter, továbbá India, Ceylon Indonéz és Pakisztán képvise­lője. Nasszer elnök elhalasztotta magyarországi látogatását A külügyminisztérium hivata­los értesítést kapott, hogy Nasszer egyiptomi köztársasági elnök, a jelenlegi politikai hely­zet miatt a szeptember elejére tervezett magyarországi látoga­tását későbbi időpontra halasz­totta. Hazaérkezett a Bolíviában járt magyar kormánydelegáció Az ENSZ főtitkár-ügyvezető helyettesének sajtófogadása Andrew Cordier, az Egyesült Nemzetek Szervezete főtitkára nak ügyvezető helyettese, aki rö­vid látogatásra jött hazánkba, csütörtökön délelőtt sajtófogadá­son találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel. Az ENSZ főtitkárának helyet­tese elmondotta: — Az Egyesült Nemzetek so­raiban nagy örömet keltett, amikor — hosszú és igen saj­nálatos huzavona után — tavaly decemberben 16 ország beke­rült a szervezetbe. A november­ben kezdődő XI. közgyűlésen előreláthatólag újabb három or. szágot vesznek be az ENSZ-be; Szudánt, Marokkót és Tuniszt. Az ENSZ tagállamainak a szá­ma ezáltal 79-re emelkedik, s így megközelítőleg eléri azt a célt, amelyet megalakítása ót» szemelőtt tart és elérni törek­szik: az egyetemességet. Bizonyos vagyok abban, hogy az új tagok közreműködése friss, új szemléletet hoz az ENSZ munkájába és hozzájárul, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetében érvényesüljön az egyetemes tapasztalat — mon­dotta. Szeptember 1-én kezdődik a tanév az általános és középiskolákban Az általános és középiskolák­ban a pótbeiratásokat augusz_ tus 23—28-a között tartják, a gimnáziumi pótbeiratásokat pe­dig augusztus 30—31-én. A tan­évnyitó ünnepélyeket szeptem. bér 1 -én rendezik és az első ta_ nítási nap szeptember 3-a lesz. Az első tanítási nap reggelén — szeptember 3-án 8 órakor — Kónya Albert közoktatás- ügyi miniszter a Kossuth-rá. dión üdvözli az általános és a középiskolai tanulókat, a szülő_ két és a pedagógusokat. Az általános és a középisko­lák levelező tagozatain ugyan­csak szeptember 1-én kezdődik a tanév. A dolgozók általános és® középiskoláiban szeptember ls­én lesz a tanévnyitás. A mezőgazdasági vidékeken a dolgozók általános iskolái ké­sőbb nyílnak meg. Ezekben az iskolákban szeptember elejétől októben 1-ig lehet jelentkezni a dolgozók lakásához vagy mun­kahelyéhez legközelebb eső ál­talános iskola igazgatójánál A Moszkva környéki kerámikus blokk gyárban Molnár Erik igazságügymi­niszter vezetésével augusztus 16-án, csütörtökön hazaérkezett a Bolívia új köztársasági elnö­kinek beiktatásán részt vett magyar kormánydelegáció. A Moszkva-területi kerá­mikus blokkgyár dolgozói kerá miakészítményeket, csiszolt és fényezett lapokat készítenek a moszkvai, leningrádi, kijevi építkezések számára. A gyár tdén jelentékenyen bővült. Nemrégen kezdte meg a terme lést egy lapgyártó üzem; befe­jezéséhez közeledik a mikropó rusos lapgyártó üzem építése. A képen: A lapgyártóüzem kemencerészlege. Lapokat rak­nak a kemencébe. (Fotó: Sz. Preobrazsenszkij.) (68. folytatás.) — Buta... Mit gondolsz, ta­lán az egész életemet ott töltöm abban a poshadtszagú konyhá­ban, elvégre már tizenhét éves vagyok és nálamnál csúnyább lányok is megélnek az utcán. Meglepődtem — Te pisze, csak nett) lettél k... — majdnem kicsúszott számon, hogy mi lett belő’e. — Na és ... Mit gondolsz, ta­lán az ilyen bevándorlótokra várok, mint te vagy... A szája megvan, csak a nadrágzseb lyukas... És ha keresel is egy­szer, bejutsz valami gyárba, jön az első szanálás, csak a be_ vándorokat bocsátják el első­nek, már pedig szanálás min­den fél évben van egy kettő ... Dolgozni sem érdemes, ha dol­gozom, keresek húsz dollárt egy héten, mert a nőket gyen­gébben fizetik mindenütt, mint a férfiakat... és ezt a húsz dől. lárt két óra alatt megkeresem este kint az utcán... Nem hi­szed? Ide nézz — és Dorris 3 zöld nylonretikülből egy marék ötdollárost kotort elő ... — Ezt kerestem ma este ... Feleség_ nek úgy sem vesz egy tisztessé­ges keresetű ember, annak fi­nomabb nők kellenek ... Azt meg nem csinálom hogy a fér­jemet a válság idején én tart­sam el... akkor is ki kell áll- nom az utcára, hát inkább, amit így keresek, magamra köl töm és nem bánt a lelkiismeret. No, pá, Ádám... — és beleka­SxamoH Rudolf t Amerikából jöttem... Kalandos történet túloldalán Clevelendba, Chica­góba, Detroitba — ahol a híres Ford-művek vannak. A közvélemény felháborodá­sát most az váltotta ki, hogy a város mellett az Ont&rio-tó partján egy hatéves kisgyer­mek holttestére bukkantak. A gyereket négy nappal ezelőtt rabolta el a banda a parki ját­szótérről és huszonötezer dollár váltságdíjat követeltek érte. A szülők — kanadai kisemberek már elzálogosították a házukat az összes ismerőseiket végigkö­nyörögték kölcsönért, hogy gyermeküket kiváltsák a geng­szterek karmai közül. Hiába, így is mindössze tizenhétezer dollárt tudtak összeszedni. Vég­ső kétségbeesésükben a rendőr­séghez fordultak. A rendőrfő­nök kijelentette, nem tud segít­séget adni. A gengszterek nem fogadták el a tizenhétezret, ra­gaszkodtak a huszonötezerhez és amikor az utolsó határidő is lejárt és a szülők nem tudták a kért összeget előteremteni, a kisfiút holtan találták meg az Ontario-tó partján. Az újság szerint a Mellon-bankház egyik milliomos igazgatójának is el­rabolták a fiát... A milliomos a rendőrség segítségével jut­tatta el a váltságdíjat a geng- nek és hogyan hogyan nem, a banda megkapta a rendőrségtől a pénzt, a rendőrség pedig visz. szakapta a gyermeket. (Folytatjuk.) J rolt egy arra sétáló férfibe, még hallottam, amint negédes hangon kérdezte: — Tetszem neked? ... öt dollár, mindössze öt dollár cuncikám ... Alig jutottam- szóhoz... Meg áll az ész, hogy hol tanulják ezt máról-holnapra a lányok, ez máig is rejtély előttem. A töprengésből egy rikkancs kiabálása riasztott... — Óriási szenzáció ... Különkiadás. — A rendőrfőnök a gengszterek élén. Az újság mindig izgalmas, ér­dekes olvasmányom volt. Én az újságokból tanultam, belő­lük ismertem meg a világot. —• Minden újságot, ami a kezembe került, elolvastam ... — Itt a Toronto Times — üvöltötte a rikkancs. Pillanatok alatt sűrű embergyűrű vette körül az újságos fiút és szinte a hón- alól kapkodták szét a lapokat... Ez az újság a baloldal lapja volt. Amint hallottam, szoros kap­csolatot tartott a város mun­kásaival. Amíg az emberek között fu- rakodtam a rikkancshoz egyre vadabbul dobogott a szívem. — Eszembe jutott a parki jelenet. — Milyen szerencse, hogy ak­kor nem kaptak el a rendőrök... Biztosan rámfogták volna a gyermekrablást, csak azért, hogy a banda tagjait mentsék. Végre sikerült egy újságot szereznem. A négy oldalas, le­pedő nagyságú újság egyébből sem állt, mint a Torontóban garázdálkodó gyermekrabló gengszterek és a rendőrség kap­csolatainak bizonyítékaiból. Az idegen számára, aki egy ország belső viszonyaival ismerkedik, — meglepő az ilyen újsághír. Bár már eddig is hal­lottam egyet mást a gengekről és gengszterekről, azért még­sem hittem hogy ennyire erő­sek legyenek és ilyen nagy ha­tásuk legyen egy város és talán egy egész ország életére. Amint az újságból megtud­tam, a „Szövetségesek” ban­dája, nemcsak a szesz- és ópiumcsempészés egyeduralko­dója, hanem gyermekrablásból is tekintélyes összegeket zsarol a szerencsétlen szülőktől. A bandának igen nagy segítséget nyújtott a rendőrség és a szö­vetség szálai átnyúltak az Egyesült Államokba. Az öt-tó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom