Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-11 / 189. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! r TOLNAK NAPLÓ | AZ MDP TOLNA HEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A HEGYEI TANÁCS ÍAPJaI XIII. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM. ÁRA: 5# FILLÉR. SZOMBAT, 1956. AUGUSZTUS 11. A MAI SZAMBÁN: A Szovjetunió válaszjegyzéke Angliának a szuezi ügyben (2. o.) — A jó munka eredménye: Clüzem a Dombóvári Fűtőház (3. o.) — A legfontosabb feladat a pártirányítás biztosítása (3. o.) — A dolgozók tiszta lapra írják a város eljövendő történetét (3. o.) — A bizalomért viszonzásul több gabonát és húst termelünk (3. o.) — Húsz nap Bulgáriában (4. o.) J Az agitáció fontos fegyvere ... Sok szó esik ilyenkor nyáron a kultúrotthonok vezetői között a kuitúragitációról, s velejárójáról, a szemléltető agitációról. Ez könnyen érthető, mert a kul- túrcsoportok is valamilyen formában ki akarják venrfi részüket a termelő munkából, annak fellendítéséből. Ma már egyre több kultúrcsoport vezetője érti meg, — és aszerint cselekszik — hogy a nyári időre sem lehet bezárni a kultúrházakat, nem lehet „szabadságolni” a kultúrmunkásokat, mert a községek dolgozói várják, igénylik a kultúrát. Színvonalas, egybefüggő. hosszabb felkészülést igénylő darabokat nem tudnak bemutatni azok az együttesek, melyeknek tagjai áldozatvállalással, a napi fárasztó munka után vesznek részt a kultúrcsoport munkájában. Ezektől a szereplőktől nem is kívánhatjuk természetesen, hogy a nagy nyári munkák idején, amikor hajnaltól késő estig dolgoznak, hosszú órákat igénybe vevő próbákon töltsék éjszakájukat. Maradt tehát a fiatalabbak bevonása a kultúragitációs munkába, akikkel legfeljebb egy-két egy- felvonásost tanulnak meg és köszönthetik a dolgozókat. A legtöbb kultúrotthon igazgató, — természetesen a szereplők is — ezzel befejezettnek tekintik a kultúragitációt, megfeledkezve arról, hogy vannak még módok, melyek ötletes alka'mazása szintén elősegíti, illetve elősegítené a soron következő feladatok megoldását. Ezek közé a módok közé tartozik elsősorban a faliújságon keresztül is szemléltető agitáció. Ezzel a lehetőséggel azonban igen kevés kultúrotthon ék Gyönkön például csak most készítik még a faliújságot, amivel a nyár folyamán már hatásos agitációt, és ismeretterjesztő munkát fejthettek volna ki. A szemléltető agitációra jó példát Paksról és Bonyhádról említhetünk, ahol ezt az ágitá- ciós módot is állandóan szem előtt tartja a kultúrház vezetősége. Fényképeket készítenek az ott dolgozókról, grafikonokon mutatják be a termelőszövetkezetek fejlődését, a tagok munkaegység Utáni állandó részesedését, esetleg párhuzamot vonva a község módos parasztjának, vagy parasztjainak jövedelmével. Helyes kezdeményezéssel Ismerteti a termelőszövetkezet eredményeit Nagyszokolyon Peres Árpád pedagógus, aki feldolgozza a termelőszövetkezet történetét képekkel, grafikonok kai ábrázolva a fejlődést. Feltünteti a létszám emelkedését, a jövedelem növekedését évről évre, s így könnyen, érthetően láthatják az egyéni gazdák, de a termelőszövetkezet tagjai is, hogy milyen ulat tettek meg társulásuk óta, milyen eredménnyel. Napjainkban a szemléltető agitációnál nem szabad megfeledkezni a második ötéves terv célkitűzéseiről sem. A faliújságokon igen színesen, a dolgozóknak könnyen érthetően, grafikusan, vagy képekben ábrázolhatjuk azokat a feladatokat, s az elvégzett munka után következő eredményeket, melyek második ötéves tervünk alatt dolgozó népünk munkájából születnek, s jobblétünket, életszínvonalunkat emelik. Feltétlenül vigyázni kell arra, hogy a szemléltető agitáció érdekes legyen, felkeltse a dolgozók érdeklődését — ne maradjon a száraz adatközlés színvonalán. Ne szégyenük eredményeinket és a ránk váró feladatokat, hanem igyekezzünk azt mindenkivel megismertetni. Az üzemekben és termelőszövetkezetekben is eredményesen alkalmazható a 'munka megjavítása érdekében a faliújság, vagy a szemléltető agitáció. A szemléltetés jó eredményéhez nem feltétlenül szükséges díszes faliújság készítése sem, mert egy feltűnő helyen elhelyezett, ízlésesen készített tájékoztató is ismertetheti azokat az eredményeket, amelyeket már az üzem dolgozói elértek, vagy ^'adatokat, melyek elvégzése rájuk vár. Az ötéves terv célkitűzései ?'apján egy üzemben például kidolgozható egy brigád terve is, vagy gépesítéssel .kapcsolatban könnyen ábrázolható, hogy egy brigád munkát eddig bizonyos idő alatt végzett el, az ötéves terv végére, a gépesítés során ennyi idő alatt mennyivel több munkát végez. Az üzemekben és termelöszö. vetkezetekben kell, hogy legyen egy szerkesztője, vagy egy szerkesztő bizottsága a faliújságnak. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy egy emberre rábízták ezt a munkát és csak ő törődik vele, ő írja valamennyi cikket, mert a vezetők sok esetben méltóságukon alulinak tartják a faliúj Ságon keresztül szólni a dolgozókhoz. Gyönkön például a köz ségi tanács elnöke, Deli elvtárs azt mondta, mikor megkérték, hogy írjon a faliújságra cikket: „Ha írok, akkor a Szabad Népnek, vagy a Tolnai Naplónak? írok”. Pedig a faliújságon keresztül igen sok dolgot, elgondolást közölhetne a község dolgozóival, s ezáltal csak öregbedne, nem pedig csökkenne a tekintélye. Célszerű, ha a faliújság szerkesztésébe bevonják a dolgozókat is, akik ezen keresztül — ha él az újság — kicserélhetik véleményüket, * elmondhatják észrevételeiket, akkor érezni fogják, hogy értük és munkájukért van az újság, szívesen írnak rá, szeretni fogják. Ezt a munkát természetesen a párt- szervezetnek kell irányítani,, segíteni, hogy a faliújság igényes legyen, a tartalom párosuljon az ízléses külsővel, hogy szeressék a dolgozók, mert megfelel a kommunista sajtó követelményeinek. Közel 100 000 forintot jövedelmez a bonyhádi Szabad Föld Tsz-nek a másodvetés Zvekán András csapata az első A Nagyformáig Állami Gazdaság cséplő munkacsapata, melynek Zvekán András a vezetője, versenyre hívta Hilsz Péter munkacsapatát, amely a Juhé- pusztai Állami Gazdaságban csépel. De egyúttal mindkét munkacsapat csatlakozott a cséplő munkacsapatok -megyei versenyéhez is. Eddig a végzett munka alapján volt első Hilsz Péter munkacsapata, de arra is volt már példa, hogy Zvekán András cséplő munkacsapata vette át a vezetést. Ezidő szerint megyei viszonylatban ismét Zvekán András, a Nagytormási Állami Gazdaság cséplő munkacsapata vezet, nemcsak a párosversenyben, hanem megyei viszonylatban is. Az említett cséplő munkacsapat 3843 mázsa gabonát csépelt el eddig. A Juhépusztai Állami Gazdaság. Hilsz Péter munkacsapata pedig 3285 mázsa gabonát csépelt eddig, s ezzel az eredménnyel megyei viszonylatban a második. Érdemes kertészettel foglalkozni A bonyhádi Szabad Föld Tsz-ben az elmúlt évben mindössze 18 kh másodvetést vetettek. Az idén az iratas befejezése után azonnal hozzákezdtek a tarlóhántáshoz s bár a száraz időjárás nem ked vezett teljesen a másodvetéseknek 80 kh-n vetettek má_ sodnövényt, 20 kh-n köles, 10 kh-n takarmánykáposzta és repce, 50 kh-n pedig zöldtrágyázásnak való napraforgó került a földbe. A vetések a száraz időjárás ellenére is szépen keltek és jó termést ígérnek. A bonyhádi Szabad Föld Vasárnap délelőtt 40 bátaszé- ki egyéni gazda látogatott el a tamási Vörös Szikra Tsz-be. A látogatók, akiket a tsz vezetői ünnepélyesen fogadtak, megtekintették a tsz földjeit s különösen megnyerte tetszésüket a tamási tsz-tagok nagyszerű állatállománya. A tsz-ne/c 2000 hold szántóföldje van s ennek megfelelő nagyságú állatállománnyal rendelkezik. Jelenleg 450 szarvasmarha yan istállóikban, sertésállományuk eléri az 1500-at, a baromfiállomány a Tsz tagjai már most számvetést készítettek, hogy mit jövedelmez a másodvetés. Az eddigiek szerint kölesből 5 q-s holdankénti átlagtermést várnak, amiből 18.000 Ft-t tud jövedelmezni a termelőszövetkezet. A várható 2000 q zöldtakarmány és az egyéb takarmánynövényekből készített siló értéke meghaladja a 40 ezer forintot, s így biztosítani tudják az állatállomány téli takarmányszükségletét. Különös jelentősége van a Szabad Föld Tsz-ben az 50 kh napraforgó másodvetésnek. A 2000-et. Az állatállományt S0 ló és 400 juh egészíti ki. A ’átoga- tők részletesen érdeklődtek aziránt, hogy a tsz hogyan biztosítja a nagy állatállomány téli takarmányozását. A tsz vezetői elmondták, annak ellenére, — hogy majdnem 1500 mázsa szénájukat tönkretette a víz, a téli takarmányozást biztosítani tudják. Eddig betakarítottak több mint 3000 mázsa szálastakar_ mányt és készítettek 800 köbméter zöldsilót. A terv szerint tsz több mint 1000 holdas földterületéhez képest kis állatállománya van, amely földjeik trágyázását nem tudja biztosítani. Szervestrágyával az idén 200 kh-t tudnak trágyázni s az 50 kh-s zöld_ trágyázásnak szánt napraforgóvetés azt jelenti, hogy a tsz teljesíteni tudj- idei trágyá- zási tervét. A másodvetések összes értéke megközelíti a 100.000 forintot s ez is hozzájárul ahhoz hogy a szövetkezet az idén körülbelül 40 forintot tud ad_ ni tagjainak egy munkaegységre. az idén 3000 köbméter silót készítenek, míg szálastakarmányból még 5000 mázsát takarítanak be. A vendégek részletesen érdek lődtek a tsz-tagok jövedelméről is. A Vörös Szikra Tsz vezetői elmondták, hogy teljesített mun kaegységekre eddig több, mint 200.000 forintot osztottak ki, s számításuk szerint a zárszámadáskor egy munkaegység értéke meg fogja haladni az 50 forintot. Batczszeki egyem gazdak latogatasa a tamási Vörös Szikra Tsz-ben A Bonyhádon meg.ártott körheti mezőgazdasági kiállításon sok csodálója volt a majosi Kossuth Termelőszövetkezet kertészeti termékeinek. Annál is inkább dicséretre méltó a Kos- suth Tsz kertészeti tagjainak munkája, mivel ebben az évben kezdtek, egyelőre 2 hr ülőn kér tészkedni. — Sajnos, későn kezdhettük a munkát — mondotta Katrocof György, a tsz kertésze —, mert későn kaptuk a magot. Ennek ellenére eddig mégis mintegy 16000 forintot adptt a kertészet, amelynek előnyét látva, már most úgy határozott termelőszövetkezetünk tagsága, hogy jövőre négy holddal bővítjük a kertészét területét. A tamásiak meg akarják tartani a Megyei Pártbizottság vándorzászlóját Jó gabona termésátlagok a Középhidvégi Kísérleti Gazdaságban Az Állattenyésztési Kutató In-, tézet Középhídvégi Kísérleti( Gazdaságában végeztek a ke-i nyér. és takarmánygabonák ara-i fásával, -cséplésével. Ebben ai gazdaságban is, — mint általá-1 ban a rhegyében — sok elemi csapás érte a gabonákat. Ennek ellenére mégis kiváló termést takarítottak be a kísérletit gazdaság dolgozói. Búzából# 14,2, őszi árpából 13,5 és tavaszi árpából 12.1 mázsa a holdankénti termésátlag. A kísérleti gazdaságban a ga-i bonabetakarítással egyidejűleg# és azóta is silóznak, hogy az ál-1 latoknak megfelelő takarmány! legyen. A jelentés szerint az ál-J lami gazdaságban eddig 1100^ köbméter jóminőségű silótakar-( mányt készítettek. A begyűjtési tervek pontos teljesítéséért az elmúlt hetekben a megye nagyhatárú községei közül a Tamási kapta meg a Megyei Pártbizottság vándorzászlaját. Mikor átvette a köz- sékj tanács elnöke a zászlót azt mondotta, igyekszenek ezt megtartani. Kardos elvtárs, a tanácselnök mikor megígérte — hogy megtartják a vándorzászlót az egész község dolgozó parasztjainak képviseletében beszélt. Biztos volt abban, hogy támogatják a dolgozó parasztok a tanácsot ezután is, mint eddig az elsőség megtartásában. Három hét telt el azóta, mióta a tamásiak átvették a Megyei Pártbizottság vándorzászlóját. Azóta talán még jobban megy a munka. Állat és állati termékekből időszerű beadási tervét a község részleteiben is teljesítette. Hasonlóan jól megy a gabonabegyüjtés is Tamásiban. Pelcz Mihályné begyűjtési előadó jelentése szerint a községben eddig 800 egyéni gazda teljesítette beadási kötelezett, ségét. Az egyéniek között nincs hátralékos, ha akad is, csak olyan van, aki ma elcsépelt és holnap viszi be a gabonát de ezidőszerint egyetlen gazdát sem kellett felszólítani, hogy tegyen eleget törvényesen előírt kötelezettségének. A tamási egyéni parasztok amellett, hogy kötelező beadásukat mindjárt a cséplőgéptől, teljesítik, gabonájuk feleslegének egy részét szívesen adják az államnak. Pacza József 798 kilót, Kiss János 933 kiló szabadgabonát szállított a begyüj- tőhelyre. 1960-ra minden Tolna megyei községben lesz filmvetítés A felszabadulás előtt Tolna megye területén mindössze 36 mozi volt. Azóta a mozik száma 110-re emelkedett s jelenleg 105 községben rendeznek rendszeres mozielőadásokat. A Tolna megyei Moziüzemi V. most készítette, el ötéves tervét, amelynek egyik legfontosabb része, hogy a második ötéves terv végére további három községben állítanak fel mozit, s ezzel a megye valamennyi községében rendezhetnej. rendszeres filmvetítéseket. A három új moziüzemen kívül jelentős mértékben bővítik, korszerűsítik a meglévő mozikat is. Az új mozikra, valamint a meglévő felszerelés felújítására, a tervek 1 szerint, több mint egymillió forintot fordítanak. Ebből az ősz- ' szegből három községben, Ujdombóvárott, Ozorán és Őcsény- ben a jelenlegi keskenymozit normálfilmes mozivá alakítják át. • A második ötéves terv folyamán tovább emelkedik a mozilátogatók száma is. Jelenleg a megye 105 moziját közel 30.000 dolgozó látogatja havonta. Az új mozik létesítésével és a meglévő korszerűsítésével ez a szám a tervek szerint, száz—százötvenezerrel emelkedik a második ötéves terv végére. 86 házba költöztek be eddig az árvízsuitotta Bátán A tavaszi jeges árvíz alkalmával 230 ház dőlt össze, illetve rongálódott meg. Ezek közül 103 lakóépületet teljesen újjá kell építeni, míg 127 házat hely reállítással lakhatóvá lehet tenni. Báta újjáépítése az első hetekben nehezen indult meg. Az építőknek állandóan anvag_ hiánnyal kellett küzdeniök s külön megnehezítette a munkákat az, hogy az új háza^ alapzatát 60 centiméterrel emelik. Ezzel az úgynevezett „úsztatott alapbeton” alapzattal szilárdabbá teszik a házakat az esetleges későbbi árvizekkel szemben. Nagy segítséget jelent az újjá i építőknek, hogy a bátai Vörös I Zászló Tsz körfűrésze naponta 14-—5 órán át csak az építkezések számára dolgozik s ezzel az összes fafeldolgozás; munkákat , elvégzi. Bátán jelenleg 58 szakmunkás dolgozik. A helyreállította k i ból eddig 86 házba költöztek be #a lakók, míg az újonnan felépítendő házak közüj 6 lakásba költöztek be lakói. A kezdeti nehézségek után az újjáépítés ma már teljes erővel Ifolyik s az építőmunkások meg_ |i fogadták, hogy még a tél beválttá előtt otthont biztosítanak minden bátai árvízkáros iltnak-
