Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-11 / 189. szám
2. TOLNAI NAPLÓ 1956 AUGUSZTUS 11. A Szovjetunió válaszjegyzéke Angliának a szuezi ügyben Dulíes vasárnap megbeszélést tart a szuezi kérdésről a kongresszus vezetőivel Moszkva (TASZSZ). William Harter úr. Nagy-Britannla moszkvai nagykövete, augusztus 3án átnyújtotta D. T. Sepilov- nak, a Szovjetunió külügyminiszterének Nagy-Britannia kormányának a Szovjetunió kormá nyához intézett jegyzékét. A jegyzékhez csatolták a három hatalom közös nyilatkozatát a Szuezi-csatorna kérdéséről. A Szovjetunió külügyminisztériuma nyilvánosságra hozta az' említett jegyzéket és a csatolt mellékletet. Augusztus 9-én a Szovjetunió külügyminisztériuma válaszjegyzéket juttatott el Nagy-Britannia moszkvai nagykövetségéhez. A Szovjetunió külügyminisztériuma Nagy-Britannia kormányához való továbbítás végett egyben átnyújtotta a szovjet kormány nyilatkozatát a Szuezi csaKairó (TASZSZ). A líbiai hadügyminiszter egy hírügynökség tudósítójának adott nyilatkozaté ban kijelentette, hogy Líbia népe és kormánya határozottan támogatja Egyiptom nemzeti jo galért vívott harcát. Líbia földje — mondotta — nem lesz felvonulási terület Egyiptom vagy bármely más arab ország elleni hadműveletek céljára. A miniszter annak a reményének adott kifejezést, hogy az angol és a francia kormány Egyiptommal szemben elveti a fenyegetőzés politi káját és békés úton fogják megoldani mindazokat a problémákat, amelyek a Szuezi-csatorna államosításával kapcsolatban felszínre kerültek. Fahad emír, Szaud-Arábia királyának fia sajtónyilatkozatában kiemelte, hogy a Szuezi- csatorna problémája az arabok nemzetközi problémája lett. Hangsúlyozta, hogy Szaud-Arábia osztatlanul Egyiptom mellett áll és kész bármilyen segítség nyújtására. Egyiptom és Szaud- Arábia egy ország, — mondotta. — Mindaz, ami érinti Egyiptom érdekeit, érinti Szaud-Arábia érdekeit is. Fahad emír nagyra értékelte Egyiptomnak az utóbbi négy év alatt elért sikereit. Khartumból keltezett jelentés szerint a nemzeti unionista párt követelte a szudáni parlament torna ügyéről azzal a nyilatkozattal kapcsolatban, amelyet Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok kormánya tett a Szuedi-csatorna társaság államosításáról, illetőleg azzal a meghívással összefüggésben, hogy vegyen részt az 195C. augusztus 16-ra Londonba ösz- szehívott értekezleten. A Szovjetunió külügyminisztériuma arra kéri a nagykövetséget, hozza tudomására Nagy- Britannia kormányának, hogy a szovjet kormány mellékelt nyi latkozatát egyidejűleg megküldi valamennyi állam kormányának. A Szovjetunió külügyminisztériuma a jegyzéket és a szov. jet kormánynak a Szuezi-csator- náról szóló nyilatkozatát megküldte a világ valamennyi kormányának. rendkívüli ülésszakának összehívását, hogy állást foglaljon Egyiptom mellett. A szabad Szudán — hangoztatja a végrehajtó bizottság nyilatkozata — teljes mértékben a függetlenségének és szuverénitásának megszilárdításáért harcoló Egyiptom oldalán áll. Augusztus 8-án mintegy tízezer Egyiptomban élő szudáni nagygyűlést tartott Kairóban és állást foglalt a Szuezi-csatorna államosításáról hozott egyiptomi döntés mellett. A nagygyűlés határozata a szudániak teljes szolidaritásáról biztosítja az egyiptomi nép szuverén jogaiért vívott harcát. Ugyanazon a napon gyűA csütörtök esti űj-Delhl-i sajtó kommentárjai tükrözik azt a mély csalódást, amelyet Eden beszéde az indiai fővárosban keltett — jelenti az AFP. Különösen azt kifogásolják, hogy az angol miniszterelnök személyes támadásokat Intézett Nasszer elnök ellen. üj-Delhl-i vélemény szerint a beszéd hangja nemcsak arra volt alkalmas, lést tartottak az Egyiptomban tanuló jemeni diákok is. Egyhangúlag elfogadott határozatuk támogatja a nemzeti érdekeit védelmező egyiptomi népet. Lippmann a Szuezi - csatornáról New York (TASZSZ). Lippmann, a Newyork Herald Tribune szemleírója legutóbbi cikkében helyesli ugyan a nyugati hatalmak politikáját és azt, hogy tagadják Egyiptomnak a Szuezi- csatorna államosításához való törvényes jogát, mégis arra figyelmezteti az illetékeseket, ne kíséreljenek meg fegyveres erőket felhasználni Egyiptom ellen. A szemleíró szerint, ha a nyu gáti hatalmak katonái erőt alkalmaznának Egyiptommal szemben, katonai blokád alá vennék kikötőit, vagy megszállnák a csatornaövezetet, „ez a jelenlegi körülmények között agressziót jelentene abban az értelemben, amilyen értelemben az ENSZ alapokmánya az agresszióról beszél”. Az angol fegyveres erők kivonása egyiptomi területről — állapítja meg Lippmann — „bizonyos korszak végét jelentette a Közép-Keleten . . . most túlságosan késő lenne komolyan gyakorlatias és reális politiká nak tartani a régi viszonyok visszaállítására irányuló törekvést. A nyugati hatalmak nem folyamodhatnak durva beavatkozáshoz, hogy olyan uralmat kényszerítsenek a csatornaövezetre, amilyent ők szeretnének." hogy megmerevítse Nasszer állásfoglalását, hanem arra is, hogy elkedvetlenítse az 'rte- kezleten résztvevő nem-nyugati hatalmakat. Nehru szerdai, mérsékletre szólító felhívása után űj-Delhi- ben azt remélték, az angol kormány bizonyítékát adja annak, hogy a londoni értekezletet sikeressé kívánja tenni. Az arab országok közvéleménye támogatja Egyiptomot Uj-Delhiben nagy csalódást keltett Eden beszéde A Reuter jelenti: Dulles kül ügyminiszter csütörtökön felkérté a kongresszus mind köztársasági, rrtind demokratapárti vezetőit, hogy vasárnap üljenek össze vele a Szuezi-csatorna kérdésről szóló megbeszélésre — közölte a külügyminisztérium. Végétért az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának ülésszaka Genf (TASZSZ). Géniben csütörtökön végétért az ENSZ gazdasági és szociális tanácsának 22. ülésszakai Az ülésszak munkájában a Szovjetunió, Anglia, Franciaország, az Egyesült Államok, Csehszlovákia, — Jugoszlávia, Egyiptom, Indonézia és sok más állam képviselői vettek részt. A tanács a világgazdaság helyzetével, a gazdaságilag elmaradott országok fejlesztésének finanszírozásával és az e célból létesítendő különleges ENSZ-alappal, az ENSZ mű. szaki segélyprogramjával össze függő kérdéseket és egyéb kérdéseket vitatott meg. Az üléssszak egyhangúlag ha tározatot hozott a kereskedelmi együttműködés kiszélesítésére irányuló intézkedésekről. A határozat rámutat arra, hogy a világkereskedelem további bővítése egyike azoknak a legfontosabb tényezőknek, amelyek pozitívan hatnak a vi_ lág valamennyi országának gazdasági fejlődésére, ezen országok kölcsönös gazdasági kapcsolatainak megjavítására és e mellett világszerte hozzájárulnak a béke megszilárdításához. A határozat javasolja a kormányoknak, hogy ne csökkentsék a világkereskedelem kiszélesítésére irányuló erőfeszítéseket. Az ülésszak folyamán Anglia és Franciaország képviselői többször érintették a Szuezi-csatorna társaság Egyiptom részéről történt államosításának kérdését. Egyiptom képviselője hangsúlyozta, hogy a tanács nem illetékes az Egyiptom szuverén jogait érintő kérdések megtárgyalására, majd tiltakozott az ellen, hogy a gyarmattartó hatalmak még az olyan ENSZ-szervekben is támadásokat intéznek országa ellen, mint a gazdasági és szociális tanács. (63. folytatás.) A kezemet gyorsan az ablak résbe dugtam. — Hé, várjon egy kicsit... — Mondtam már... — Tudom,, hogy menjek a fenébe, de oda - maga tanácsa nélkül is eltalálok... Nekem szállás kell és a tisztelendő azt mondta, hogy itt álhatóm éjsza_ kára. — Minden hely foglalt, nincs szállás. — És munka? — Menjen a munkaközvetítőbe, vagy a szakszervezethez... — és ezzel újból be akarta csukni az ablakot. Elfogott a keserűség, majdnem sírtam, úgy könyörögtem ennek a szívtelen vénségnek — Maga magyar? ... és elnézné, hogy egy honfitársa az ismeretlenben éhezzen és az utcán aludjon? — Várjon — és ezzel eltűnt. Hallottam, amint végigcsoszogott a hosszú folyosón. Jó öt percig várakoztam, míg újból megjelent. Egy kis csomagot nyújtott ki az ablakon. — Itt van, vigye. Egy kig ennivaló van benne ... Szállásunk nincs, így is már ketten alusznak egy ágyon... és most menjen isten hírével. Ha lelki vigaszra van szüksége, minden délután hat- tól-nyolcig imaórát tartunk a Quint-street ötvenkilenc alatt... Sxamoti Rudolf t Amerikából jöttem... Kalandos történet félemelet kettő — és ezzel végérvényesen becsapta előttem a rácsos ablakot. Ott áldogáltam még néhány percig. Nem jött senki. Mi mást tehettem, elindultam vissza a Quint-streetre. Céltalanul őgye- legtem az utcán. — Hol alszom én az éjjel? Az ^utóbusz pályaudvarra nem mehetek. Ott biztosan razziáz- nak megint és ha véletlenül azok a detektívek lesznek, akik ma éjjel igazoltattak, felismernek és akkor mit mondok? — még mindig Befellastba utazom? Ez nem jó, eleve gyanús. Az Ontario-partján meg hideg van ... A pályaudvaron? ... — Nem, ez sem jó. Ahogy így töprengtem magamban az egyik hirdető oszlopnak támaszkodva, nyűtt- ruhás bácsikát vettem észre. Hátha az öreg tud valami tanácsot, mert én mindig szíve sen kértem az öregektől tanácsot ... Hasznos dolog az amiolyasmit végigéltek már, amiből a fiatal csak tanulhat. Köszöntöttem az öreget és mutatom neki — aludni szeretnék, hol lehet éjjel aludni? A bácsika angol volt. — Az egyik amerikai érdekeltségű dobozgyárban dolgozott és két éve rokkantsegélyből élt. Türelmesen végighallgatott és kifaggatott utána, hogy ki, miféle ember vagyok én. Mondtam, hogy magyar bevándorolt és még új fiú vagyok Torontóban. Az öreg végre is kijelentette, tud egy jó éjjeli szállást, de csak úgy mutatja meg, ha neki is fi_ zetek egy éjszakai szállást. Ä zsebembe nyúltam és elkezdtem számolgatni maradék dollárjaim ... Öt egész dollár és néhány cent. Ami azt illeti, a helyzethez képest egész jól állton anyagilag. — Mennyi a szállás? — Két dollár egy éjszaka ... — Kettőnknek az négy dollár ... Hm ... Üsse kő, papa, holnap majd lesz valahogy, kifizetem a szállást menjünk. Ahogy én már hozzászoktam és vártam, hogy nekiindulunk Toronto valamelyík külvárosának. Nem — ez esetben tévedtem. Az öreg a Quint-utca hatvanháromba vitt, ahol hátul az egyik udvari lakás ajtaján kocogott. A háziasszony előre kérte a pénzt és egy papircetlin nyugtát adott róla. Miután az éjszakai szállást így sikerült biztosítanom, visszamentem az utcára és tovább csavarogtam. — ‘Abban reménykedtem .hátha találkozom valami munkalehetőséggel. Ahogy csavargók, egyszer csak magam előtt látom a „Budapest restaurant” címtábláját. Egyet gondoltam, — van még egy dollárom és néhány centem — ide bemegyek. Óvatosan toltam a forgóajtót és az ajtó túloldalán egy barátságos háromoszlopos terembe értem. A vendéglő közepe táján leültem az egyik üres asztalhoz. Nyomban jött a kiszolgáló. — Mit parancsol? — ' kérdezte magyarul. — Levest kérnék... és tessék mondani, hol lehetne beszélni a tulajdonossal? A kiszolgáló pincérlány a terem hátsó sarkában levő fél_ köralakú pult felé mutatott. — Ott ül a tulajdonosnő... — ezzel elment. Én pedig fölkeltem és a tulajdonosnőhöz indultam. Idősebb őszeshajú asszony számolgatott a félkörű pult belső oldalán. (Folytatjuk.) Nasszer elnök rendelete nemzeti felszabadító hadsereg megalakítására Nasszer köztársasági elnök csütörtökön rendeletet bocsátott ki, melynek értelmében a nemzeti gárda, az ifjúsági légiók és más önkéntes szervezetek egységesítése útján „nemzeti felszabadító hadsereget” hoznak létre — jelenti az AP. Arab menekültek tömeggyűlése Gazában A gazai arab menekültek csütörtökön tömeggyűlésen határozták el, hogy augusztus 16-ra, a szuezi értekezlet megnyitó napjára általános sztrájkot hirdetnek* Gaza térségében tiltakozásul „az Egyptomra gyakorolt imperialista nyomás ellen” — jelenti az AFP. A tömeggyűlés felszólította áz arab államokat, hogy bójkottál- ják az „imperialista államokat” és követelte az egyiptomi kormánytól, hogy fokozza a Gaza térségben levő önkéntesek kiképzését. n szitiai miniszterelnök megbeszélése az amerikai nagykövénél Szabri el Asszali Szíriái miniszterelnök csütörtökön James Moose amerikai nagykövettel folytatott megbeszélésén közöl, te, hogy az arab országok „nem fogják tétlenül nézni”, hogy a nyugati hatalmak bármiféle kísérletet tegyenek a Szuezi- csatorna Egyiptomtól való elvételére és „bitorlására” — jelenti az AP egy szíriai szóvivőt idézve. Asszali kijelentette Moosenak hogy az arab államok nézete szerint semilyen törvényes alap ja nincs értekezlet összehívásának arra, „hogy megvitassanak egy olyan egyiptomi bel. ügyet, mint a csatorna államosítása, vagy hogy döntést hozzanak egy ilyen „ügyben” — közölte a szóvivő. Asszali azt is kijelentette, hogy az arab államok nem fognak tudomásul venni egyetlen olyan döntést sem, amelyet az értekezlet a csatorna fölötti teljes egyiptomi szuverenitást érintően hozna. A szíriai miniszerelnök végül hangsúlyozta Moose előtt, hogy nem az arab államok lesznek felelősek „a Közép-Kelet békéjének megzavarásáért abban az esetben, ha nyugat erélyes intézkedéseket léptet életbe Egyip tóm ellen”. Arnold Zweig a Német Kommunista Párt betiltása ellen Berlin (MTI), Arnold. Zweig, a világhírű német író rádiónyilatkozatában ítélte el az Adenauer-kormánynak a Német Kommunista Párt betiltására irányuló tervét. „Nekünk művészeknek érdekünk fűződik ahhoz, hogy Adenauer és tervei ellen népmozgalmat indítsunk” mondotta, majd óva intett Adenauer politikájának követésétől”. E politika, arra irányul — mondotta, — hogy Nyugat- Németországot ismét a reakció olyan központjává fejlessze, — mint amilyen II. Vilmos Porosz országa volt. Szembe kell szánnunk Németország újrafelfegy- verzőivel, azok munkásellenes politikájával, Adenauerrel és a mögötte álló milliomosokkal, akiket valójában képvisel. Mi az embermilliókat képviseljük, ö pedig a dollármillókat. Nekem az a meggyőződésem, hogy az emberek erősebbek a dollároknál” — hangoztatta végül Arnold Zweig. A malájföldi munkáspárt követelései Az új Kína hírügynökség jelenti, hogy a malájföldi munkáspárt Selangor állambeli szervezete a napokban tartotta 4. évi kongres zusát. A kongresszuson követelték a malájföidi kormánytól, hogy ismerje el a kommunista párt jogát a törvényes működésre és szüntesse meg a rendkívüli állapotot az országban. A kongresszus résztvevői követelték továbbá, hogy haladéktalanul vonjanak ki minden külföldi katonát Malájföldről és egyesítsék Malájföldet Szingapúrral. Az ülésszakon leszögezték, hogy a párt fő célja: harcolni Malájföld teljes függetlenségéért. Embermagasságu kukorica a szüzföldeken A szüzföldeken az elmúlt években létesült Csagani gabonatermesztő szovhozban (Nyugat Kazahsztáni terület), a kukorica embermagasságnyira nőtt. A képen: L. Sz. Kuljakin, a gabonatermesztő szovhoz fő- agronómusa megtekinti a kuko ricát. (Foto: V. Huhlajev.)
