Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)

1956-08-05 / 184. szám

1956 AUGUSZTUS 5. TOLNAI NAPLÓ 7 Rizsaratógép készül a Mezőgazdasági Gépjavítóban Szekszárdon, a Mezőgazdasá. gi Gépjavító Vállalat lakatosmű­helyének egyik sarkában külö- nö gép vonja magára napok óta az ott dolgozók, az arrajárók figyelmét. Alig két hete, hogy hozzáfogtak az elkészítéséhez és már körülbelül látszik, hogy milyen lesz. Két kereke már a helyén van, az elülső részére már felszerelték a vágószerke­zetet is, mellette, a munkapadon egy 125 köbcentis Csepel-motor várja, hogy végleges he­lyére kerüljön. Néha egy kis csoportosulás jön össze a gép körül — mintha orvosok tarta­nának konzíliumot — utána to­vább folyik a munka. Egy fiatal munkás irányítja az alkatrészek készítését, — de többnyire ma­ga végzi —, a gép összeállítását. Ez a fiatalember nem a válla­lat alkalmazottja. Két hete "aol- gozik itt ,.civilben” — rendőr­hadnagy. L. Kovács László, a BM paksi járási osztályának ve­zetője, szabadságát tölti az üzem ben, hogy mire a szabadság le­jár, elkészüljön a gép, mely az egyik legnehezebb mezőgazda- sági munkát, a rizsaratást lesz hivatva megkönnyíteni. A találmány története — mert Kovács elvtárs gépe an­nak ellenére, hogy az illetékes szervek még nem döntöttek, ta Iálmány, — alig kétesztendős. Úgy kezdődött, hogy Kovács elv társ két évvel ezelőtt éppen ak­kor volt otthon szüleinél, Sza­badszálláson, amikor ott a rizst aratták. Látta — és érezte is, maga is aratott édesanyjával együtt, — hogy milyen fárasztó, nehéz munka kézzel, sarlóval aratni a rizst. Egy ember alig száz négyszögölet tud egy nap levágni, mégis holtfáradt lesz estére. — Lehetetlen, hogy ezen ne tudnának segíteni, — gon­dolta s hamarosan megszületett elhatározása: Majd ő megcsinálja a gépet. Tanult szakmája laka­tos, Csepelről került a rendőr­séghez. Tavaly aztán — miután ma­gában eltervezte, milyen legyen a gép, hozzáfogott a munkához. Szabadságát a Biritói Állami Gazdaságban, majd a Paksi Konzervgyár műhelyében töl­tötte. Saját pénzéből beszerezte a szükséges anyagokat, elkészí­tette a gépet. Motort az egyik barátjától — akivel valamikor együtt dolgozott Csepelen — kért kölcsön. Még tartott; a rizsaratás, amikor gépével meg­jelent Szabadszálláson. Három napig aratott vele. A gép fé­nyesen kiállta a próbát. Egy óra alatt kétszáz négyszögöl rizst vágott le a géppel, kétszerany- nyit, mint amennyit egy ember e'gésznapi munkája. A szabad- szállásiak nem győztek eleget csodálkozni rajta, milyen nagy­szerűen dolgozik a gép. A Paksi Járási Pártbizottság biztatására a Találmányi Hivatal hoz fordult. Nem azért, mintha ő bármi jutalmat várna, hanem azért, hogy meg lehessen köny­nyíteni ezt a nehéz munkát. A nép rendelkezésére bocsátja a gépet. Gyártsanak belőle minél többet, hisz a rizstermelésnél az összes többi munka nem tesz ki annyit, mint az aratás és ő úgy tudja, hogy a rizsaratás gépesí­tését még sehol sem oldották meg. Elég hűvösen fogadták. Bár a bizottság megállapította, hogy a gép jó, dehát a nagybani gyár tása nem fizetődne ki. Keserűen mondja Kovács elvtárs: — Az egészből úgy látszik, mintha né­kem lenne legnagyobb érdekem, hogy ezt a gépet gyártsák, al kalmazzák. Másfél hónappal ezelőtt a Szabad Nép egyik cikke hívta fel a figyelmet a találmányra. A cikk annyit segített, hogy most már közölték a feltalálóval: Ad­nak tízezer forintot a gép proto­típusának, sorozatgyártásra al­kalmas példányának elkészíté­sére, keressen vállalatot, ame lyik hajlandó elkészíteni. így került Kovács elvtárs és gépe a Tolnamegy ói Mezőgazdasági Gépjavító Vállalathoz* melynek vezetői — bár kissé csóválták a fejüket, amikor a rendőrhad­nagy megjelent náluk, hisz any- nyi szakember, mérnök, techni­kus van az országban, van ku­tatóintézet is, ahol ilyen dolgok­kal kellene foglalkozni — kész­séggel vállalkoztak a kivitele­zésre. Azóta készül a gép. ősz János a vállalat főmérnöke segít a fel­találónak a műszaki problémák megoldásában, a műszaki irodá­ban készülnek a bonyolult raj­zok az egyes alkatrészekhez, mint például az áttételezés, a járókerekek meghajtószerkezete a motor felfüggesztése stb. >a tavalyi gépen a motor csak a kaszát hajtotta meg) és készül­nek az alkatrészek is. Nagyon várják már a gépet Szabadszálláson — mondja Ko­vács elvtárs, — és bizony emle­getik azokat is, akiknek feladata lenne egy ilyen gép elkészítése. Ha azok is leglább egy napot aratnának biztosan rajta lenné- nek, hogy a gép gyorsabban ké- szüljön el Az új gép tökéletesebb, na­gyobb teljesítményű lesz, mint a régi. Annak biciklikerekei vol­tak, ezt szélesebb, kapaszkodós kerekekkel látják el, hogy a sá­ros talajban ne sűlyedjen a gép. Vágószélessége 80 centiméter lesz (a másiké 60 volt), egy órai teljesítménye pedig 400 négy­szögöl. Kiszámították, hogy ta­lán nem is lesz szükség mind a tízezer forintra, megcsinálják nyolcezerből, ha pedig rátérnek a sorozatgyártásra, akkor öt-hat­ezer forintból kihozzák a gépet. A készülő mintapéldányt fel­viszik Budapestre az őszi mező- gazdasági kiállításra, utána pe­dig Szabadszálláson — ahol any nyira várják — fognak rizst aratni vele. J. J. L. Kovács László és Németh István szerelő a gép járókerekének elhelyezését felfüggesztését beszélik meg. Hulladéktelep — Dombóvár szivében A téma, amelyről írok, régi gondok felszínrehozása, ered­ményt elérve pedig kilencven­kilenc — vagy még ennél is több — ember megnyugvása lesz. Arról van szó, hogy Domb­óvár szívében székel a Baranya megyei MÉH vállalat járási székhelye. Hogy székel? — Azt is mondhatjuk, úgy befészkelö- dött, akár egy darázsfészek. A telep beékelődve fekszik a lakó­házak, élelmiszerüzletek, élelmi­szerraktárak, valamint egy kor­szerűen felszerelt népbüffé által alkotott kordon kellős közepén. De nincs messze tőle a piactér, az élelmiszer „stand” és egy is­kola sem. Közvetlen szomszéd­Már zománctűzhelyet is lehet részletre vásárolni Pártunk és kormányzatunk már eddig is számos intézke­dést tett, hogy olyan közszük­ségleti dikkek, melyeknek ára természetüknél fogva magas, részletre lehessen vásárolni. — Most a különféle rádiók, porszí­vó, parkettkefélő és egyéb rész. letre kapható áruk mellett elren­delték a síma és mintás LUNA zománcozott asztaltűzhely rész­letre való árusítását a szaküzle­tekben. Megyénkben a népbolt kijelölt szaküzleteiben lehet részletre vásárolni a tűzhelyeket. A részletfizetési idő 6 hónap. A kormánynak ez az intézkedése Ismét könnyítést jelent a bérből és fizetésből élő dolgozók szá­mára. ságában szövetkezeti áruház, a másik végén szíkvízüzem. Mondhatnánk, hogy éppen csak megközelíthető a telep, mert úgy körül van építve, illet­ve úgy befészkelte magát, mert az említett üzletek, piac és üze mek sokkal régibbek, mint a telep. Köztudomású, hogy a MÉH vállalatoknak népgazdasági szempontból igen nagy szere­pük, jelentőségük van. Minden hulladékot itt gyűjtenek össze melyet iparunk, mint nyers anyagot fel tud használni. As azonban nem közömbös, hogy a szeméttelepekről, egyéb helyek­ről összeszedett toll és rongyhul ladék, papír és kimúlt állatok bőrei, valamint egyéb, a beteg­ségek csíráit rejtegető anyagok gyűlnek itt össze. E hulladékok egy része nyitott helyen van tá rolva, s arról nem kell különös­képpen beszélni, hogy ez mit je­lent különösképpen nyári idő­szakban. A szél és a legyek ver senyezve hordják a bacillusok tömegét ebből a fészekből a föld­művesszövetkezet élelmiszerrak tára felé (tíz méterre a teleptől), ahonnét naponta látják el a stan. dókat is áruval. De ugyanonnét a szomszédos lakások asztalára és nem utolsósorban a piaci élelmi­szerárukra ts. Az érintett és egészségügyi szempontból ve­szélyeztetett pontok mindegyike a telep közvetlen szomszédsá­gában van és elférne egy ötven méter átmérőjű körben. Ki felel ezért, ha netán emiatt egy járvány ütné fel a fejét, fer­tőzés lépne fel? De erre talán feleljenek az illetékesek. Helyez­zék át a telepet más, megfele­lőbb helyre. Kilencvenkilenc közvetlenül érintett lakó — köztük tizen négy öt éven aluli gyermek nevében: Kiss Lajos. Uj exportcikk a Tolnai Textilgyárban A Tolnai Textilgyár egy évvel ezelőtt termelésének mintegy 10 százalékát gyártotta exportra. — Egy év alatt állandóan nőtt az üzem exporttermelése, újabb és újabb exportcikkek gyártását kezdték meg az üzemben és ma már csaknem fele exportra kerül a gyár termelésének. Több kül­földi ország — köztük nyugati országok részére gyártanak kü­lönböző abroszokat. Az elmúlt napokban új export cikk gyártását kezdték meg az üzemben. Ez az új cikk a telje sen műszálból készülő, kreppkö­tésű „Melinda” női felsőruha­anyag. Honvédek az újjáépítésnél Derekasan kiveszik részüket az árvízsújtotta Bogyiszló újjá­építéséből néphadseregünk katonái. Képünk: Honvédek húz­zák fel a vasbetongerendákat Hegedűs Péter árvízkárosult épülő új házára. Ki felel a rossz tégláért ? A TÜZÉP Béri Balogh Ádám utcai telepén vásárolt egyik olvasónk 3000 darab I. osztályú téglát, melyet a Csa­tári Téglagyárban — a gyártás színhelyén — vett át. Az átvé­telt követő negyedik nap a tég la az építkezésen kisebb esőt kapott. Ezt követte a kétnapos napsütés, s a téglának mint­egy 25—30 százaléka teljesen szétmállott. A tulajdonos felkereste a Bá nya és Epítőanyagipari Egyesü­lést, ahol az igazgatóval és a főmérnökkel beszélt a fenti üggyel kapcsolatban. Legna­gyobb meglepetésére az egye­sülés igazgatója kereken kije­lentette, hogy falekkel nem tárgyalnak, őket ez az ügy nem érdekli, forduljanak köz­vetlen a TÜZÉP-hez pana­szukkal, amely majd a panaszt továbbítja a téglagyárnak, a téglagyár viszont az egyesülés­nek. Majd megjegyezte: „Le­het, hogy I. osztályút vásárol­tak, és III. osztályút adtak, ilyenre vigyázni kell.“ Az Epítőanyagipari Egyesü­léstől a tégla tárolási helye; 3 perc. Olvasónk jogosan kérde­zi, nem lett volna-e egysze­rűbb a helyszínen megvizsgálni a panaszt és azonnal orvosolni, mint aktát gyártani. Az ügy sürgős, az építkezésnél kell az építőanyag és ha aktákat gyár tanak az intézkedés helyett, a kislakásépítés nem nyer a kö­zeljövőben befejezést. Ha spórolni akar... Nem akarja senki sem elvitatni, vagy csorbítani a szek­szárdi Sörkert „hírnevét“, de úton útfélen hallani az efféle figyelmeztetést: „Ha spórolni akar, menjen szórakozni a Sör­kertbe.“ Ugyanis, aki ide megy szórakozni, az bizonyos lehet afelől, hogy két, esetleg három pohár sörnél nem igen ihat meg többet — még ha van pénze akkor sem, egyszerűen azor. oknál fogva, mert nem kap többet. Amikor pedig műsoros est van, egyenesen a mellét verhdti büszkeségében az a Vendég, aki eddig is eljut valami „protekció“ nélkül. — Kérek négy pohár sört — szól a vendég a száguldó pincér után, miután már jó tíz perce ül családjával az asztal­nál és senki feléje sem néz, s mérgét alig tudja lenyelni. — Azonnal, kérem, csak egy kis türelem, két perc az egész. Erre a vendég egy kicsit megnyugszik, ha csak két perc­ről van szó, addig igazán mindenki kibírhatja szomjasan. El telik két perc, öt perc, tíz perc, tizenöt, a sör pedig tovább késik. — Pincér kartárs! — türelmetlenkedik a vendég, de mi­után a „pincér kartárs“ oda sem néz, megfogja a fehér ka­bátját: — Inni szeretnénk, szomjasak vagyunk.“ Erre a pin­cér kartárs kijön a türelméből: — Tessék kérem egy kicsit türelmesen várni, azonnal jövök. Más előbb jött mint ma­guk, mégsem türelmetlenkedik. Mi is dolgozók vagyunk. Röpke félórás várakozás után végre megérkezik a sör. A vendég, mivel egészen kiméi ült a türelmetlenségben, egy­ből lehajtja és megkezdi a „közelharcot“ a másik pohár sör­ért. Talán mondani sem kell, sokkal kisebb sikerrel, mert nincs „erkölcsi“ alapja, hiszen egy pohárral már meg'ivott és így nem lehet szomjas. A Sörkertbe olyan emberek is elmennek, akik nem akar­nak „spórolni“, hanem szeretnének szórakozni néhány po­hár sör mellett. Ezeknek pedig semmi esetre sem tetszik — és jogosan —, hogy leülnek az asztalhoz és senki feléjük sem néz, amíg nem vívták meg az említett „közelharcot“ és az ilyep, eset sehogysem válik a Sörkert dicsőségére. Karlovy Vary Vízszintes: 1. Bemutatott szovjet film — névelővel. 12. Nevelő tulajdona. 13. Folyónk. 14. Ital. 15. Hangszer. 16. Néger mássalhangzód. 17. Jolánt becézve. 19. Súly egység névelő­vel. 21, EEEEE. 22. Kárt tettél. 23. Német prepozíció. 24. Szer­szám. 25. Az ön személyét. 26. Kiejtett betű. 28. ördögre. 31. 95 római számokkal. 32. Mell­kas. 34. M-mel nem az enyém. 35. Versenyjáték — fordítva. 37. R-rel rásüti a puskáját. 38. Kereskedelmi röv. 39. Nagy Henrik. 41. Kevert kín! 42. Szovjet filmszínésznő. 46. Kicsa­vart kar! 47. Becézett női név. 49. Elképzelések, felfogások. — 51/a. Férfinév. 54. Szovjet film- színésznő. Függőleges: 1. Juttat. 2. Be vannak zárva. 3. Rudolf belse­je! 4. Az „Egy pikoló világos” című magyar film rendezője. 5. Csodálkozás. 6. A fesztiválon be­mutatott jugoszláv film. 7. Ki­ejtett betű. 8. Feldúlónak. 9. Mezei állat. 10. Híres belgyó. gyász orvos. 11. YS. 17. Mi mu­tattuk be ezt a dokumentum fil­met. 18. Három franciául — fo­netikusan. 19. Szúrószerszám — névelővel. 20. A fesztiválon bemutatott spanyol cimascope film. 27. Gyermeket hoz a vi­lágra. 29. Felvidéki hegység. 30. Az idősebb hölgy tulajdona. 31. Lét Ige jelenidejű alakja. 33. Mérhetetlen büszkeség. — 36. Ázsiai ország. 38. Öli fonóesz­köz. 40. Tétlenül fekszik. 43. Véredényei, 44. I-vel a végén, szállítani. 45. Becézett női név. 48. Meggyőzés szerve. 49. Ige­kötő. 50. 495 római számmal. 51. 900 római számokkal. 52. Szolmizálóhang. 53. EA.

Next

/
Oldalképek
Tartalom