Tolnai Napló, 1956. augusztus (13. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-04 / 183. szám
195« AUGUSZTUS 4. TOLNAI NAPLÓ «< Megvalósítjuk a Központi Vezetőség határozatát Néhány mezőgazdasági feladat Tolna megyében A második ötéves terv alapelveinek a szocializmus építésének megvalósításához az egész nép jólétének további emeléséhez,, a fogyasztási cikkek meny- nyiségének növeléséhez, a minőség megjavításához, feltétlenül szükséges a mezőgazdasági termelés állandó növelése. Megyénkben — mezőgazdasági jellegénél fogva — igen sok még a tennivaló, ime ezekből néhány, amely a Központi Vezetőség határozatában is fontos helyet foglal el. Elsősorban a gépállomásokon kersztül sokkal több köny- nyű traktort kell alkalmazni az emberi munka megkönnyítésére, és felmentésére, s így a munkaigényes növények fokozott termelésére, örömmel ol vastam, hogy a jövőben megjavul a műtrágya ellátás is. — Már az is eredmény, hogy a dolgozó parasztok szívesen használnak műtrágyát, sőt, nehéz az igényeket kielégíteni. A több műtrágya komoly segítséget ad ahhoz, hogy állandósítsuk az átlagtermések emelkedését. Meg kell azonban javítanunk az istállótrágya fel- használását. Nem lehet tovább alkalmazni azt a helytelen gya korlatot, hogy a télen kihordott istállótrágyát tavasszal szántják alá, mindenütt rá kell térni a kora őszi, illetve őszi trágyázásra és alászántásra. Ezzel párhuzamosan kell alkalmazni a műtrágyát, de nemcsak a pétisót, hanem a szuper foszfátot és a kálisót is. Felhasználjuk és szívesen alkalmazzuk a nemesített vetőma gokat, mivel dolgozó parasztságunk egyre inkább meggyőződik arról, hogy a nemesített vetőmagvak alkalmazásával je. lentős eredményeket tud elérni mind a kalászosoknál, mind a kukoricánál és burgonyánál. A második ötéves terv az állattenyésztés nagymértékű fej lesztését irányozza elő és megyénkben szeretik iis az állat- tenyésztést, azonban lassan haladunk a pillangós takarmányok vetésterületének növelésével. Mindössze alig van 10 ezer hold lucerna és lóhere vetésünk, pedig már legalább 30 ezer holdnál kellene tartani. Az okát abban látom, hogy az elmúlt években magfogás alig volt, a megtermett magvak pedig sok helyen kicsépletlenül maradtak. Az idén körülbelül 4000 hold területen fognak magot a termelőszövetkezetek és egyéni gazdák. Ha csak 80 kilogramm termést tudunk is erről a területről holdanként betakarítani, akkor 32 vagon maggal rendelkeznek (termelőink, amellyel több, mint 20 ezer holdat lehet bevetni. Másik igen fontos tennivaló, melyhez a dolgozó parasztság saját erejével is hozzájárul, megyénk csatornahálózatán .k — rendbehozása. Ebben az évben körülbelül 15.000 hold réten maradt kint a széna. Az elvizese- dett rétek szénája igen gyenge, savanyú füvet terem, melynek fehérjetartalma alig éri el a 2—5 százalékot. Pedig a jó rétiszéna etetése nagy jövedelmet jelent az állattenyésztésben. Még sok javítanivaló van a talajművelésben, nem a célnak megfelelően gazdálkodunk, sok esetben drágán állítjuk elő a különböző terményeket. Ha • a kenyérgabona területünket jól ki akarjuk használni, ha el akarjuk érni a 28 százalékos termésemelkedést, elengedhetetlen a korai vetés, az ülle- pedett, jó vetőágy készítése, amely nálunk nem kielégítő. Az idén is a korán jó vetöágy- ba került ősziárpa, búza, rozs nem maradt adós gazdájának. A második ötéves terv további nehéz, de szép feladatokat ad nekünk mezőgazdaságban dolgozóknak. — Remélem, hogy minden mezőgazdaságban dolgozó szívvel lélekkel azon van, hogy eredményes legyen erőfeszítésünk és mindig magasabb .terméseredményeket érjünk el az egész dolgozó nép javára. Szűcs Lajos megyei főagronómus. 1960-ra Tolna megye valamennyi községében lesz filmvetítés A dolgozók igényeinek megfelelően ... Olvasva a Magyar Dolgozók Fártja Központi Vezetőségének határozatát, a magyar nép gazdaság fejlesztésének második ötéves tervét öröm töltött el amikor az életszínvonal, a kultúra és a tudományra vonatkozó részhez értem. Engem természetesen a mozihálózat bővítése és a filmgyártás fej • lesztése érdekel különösebben, mert ez új, eddig nem látott perspektívát jelent. A magyar film népszerűsége külföldön és a fesztiválokon, de nem utolsó sorban a magyar mozilátogató közönség körében is megmutat kozik. Az új ötéves terv továb bi lehetőségeket biztosít a film gyártásnak és a mozihálózat fejlesztésének. 1960-ra Tolna megyének valamennyi községében lesz filmvetítés, nem beszélve arról, hogy módunkban lesz ellátni az állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket és üzemeket is filmmel. Az új ötéves tervben előtérbe kerül a minőségi filmvetítés is. Megyénkben új vándorautóval biztosítjuk a szétszórt települések film ellátását, s ezzel a dolgozók filmigényeit igyekszünk kielégíteni. A megnövekedett felada tok új szakemberek beállítását teszik szükségessé, s ezért nagy súlyt kell helyezni a mozigépészek és üzemvezetők továbbképzésére, szakmai okta tására. Ezt a célt szolgálja a már beindított mozigépészek és üzemvezetők tanfolyama, mely augusztus folyamán már újabb szakembereket ad a falunak, il letve a mozi szakmának. A jövőben lehetőség nyílik kertmozik továbbfejlesztésére, ami nyári időszakban kényelmes szórakozást nyújt majd a dolgozóknak. A? irányelvekben szerepel, hogy a mozikat a községi tanácsok hatáskörébe kell átadni. Ez azt a célt fogja szolgálni, hogy a községi tanácsok fokozottabban gazdái légyenek a moziknak és a filmkultúrának. A Központi Vezetőség határozata ennek megfelelően paran- csolólag írja elő számunkra, hogy a községi tanácsok a jövő ben ne harmadrendű kérdésként kezeljék a mozit, mint a kultúrának egyik igen fontos ágát. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy Tolna megye dolgozói szeretik a filmet. Ez megnyilvánul a mozilátogatók számának évről évre való növekedésében is. A Tolna megyei mozi dolgozói eddig is lelkesen végezték munkájukat és úgy érzem, hogy a Központi Vezetőség határozata után még lelkesebben fognak hozzá feladataik végrehajtásához, s a mozit szívügyüknek tekintve gondoskodni fognak továbbra is a lakosság szórakoztatásáról és neveléséről. Rugási Endre Tolna megyei Mozi Vállalat igazgatója. ,,A tudományos, kulturális, művészeti élet fokozottabb demokratizálásával párhuzamosan növelni kell a párt eszmei irányító szerepét, az e területen dolgozó párttagok s a párt és állam megfelelő szervei segítségével.” (Részlet a KV 1956 július 18—21. ülésének határozatából). E kérdéssel kapcsolatban Lukács Károllyal, a Bonyhád községi párt végrehajtóbizottság tagjával beszélgettünk, aki mint a járási tanács népművelési csoportjának vezetője nyilatkozott: — A kultúrmunkát eddig elsősorban a rendezvények, színdarabok és egyéb előadások szervezésében láttuk. Kulturális tevékenységünkben háttérbe szorult a kultúrmunkások ideológiai képzése, |ke háttérbe szorult a dolgozók általános műveltségi színvonalának emelése is. Az ismeretterjesztő előadások keretében kevés ipari tárgyú .előadásokat tartottunk, de a mezőgazdasági témájú elő adásainkat sem kapcsoltuk ösz- sze az eleven élettel. Meg kell mondani azt is, hogy a köz- igazgatási szerveinktől kapott utasítások is nagyban hátráltatták munkánkat. Egy-egy kampányfeladat hetekig, egy községhez kötött bennünket, így nem tudtunk átfogó munkát végezni, bár ezzel kapcsolatban már van némi javulás. A Központi Vezetőség határozatát nagy örömmel tanulmányoztuk, és vannak már terveink, amelyeknek megvalósításához hozzá is láttunk. Széles aktívahálózatot épí tünk ki a községek értelmiségi dolgozóinak bevonásával. A pedagógusok mellett ^kikérjük az orvosok, mérnökök, agronó- musok véleményét és a jövőben jobban építünk támogatásukra, segítségükre. Bonyhád községben például az üzemi értelmiségiek közreműködésével ipari tárgyú előadás sorozatokat tartunk a műszaki fejlesztés, takarékosság stb-vel kapcsolat ban. A mezőgazdaság előtt álló feladatok megvalósítására, a helyi adottságok, talajviszonyok figyelembevételével tartunk „előadássorozatot a községekben. A továbbiakban nagy gonddal foglalkozunk a nemzetiségi községek kulturmunkájával. — Ahol zömmel németajkú lakosság él, német kultúrcsopor- tokat szervezünk. Nagymá- nyokon már jól működő sramll- zenekar szórakoztatja a lakosságot. Nagy gondot fordítunk a székely népművészeti hagyományok gyűjtésére, s munkánkat úgy irányítjuk, hogy a jelenleg működő szakköri foglalkozások a szövés és a fafaragás a lakosság, de különösen a fiatalok körében elterjedjen, hogy fenntartsuk a németség és a székelység ősi kultúráját, a népművészetet. Bonyhádi Cipőgyár: Uj gyártmányok, bűvölő választék a harmadik negyedévben „ ... A könnyűipari termékek minőségét meg kell javítani és választékát jelentősen ki kell bővíteni. A tartós, szép kivitelű, űj könnyűipari termékek egész sorát kell forgalomba hozni.” (A második ötéves terv irányelveiből). Az új gyártmányok bevezeté sében, az új technológia kidolgozásában és alkalmazásában a cipőiparon belül úttörő munkát végez a Bonyhádi Cipőgyár. Egy évvel ezelőtt 40 010 pár tartós, szép kivitelű női bundacipőt gyártottak az üzemben, az egész országban megismerték és megkedvelték a Bonyhádi Cipőgyár által gyártott bundacipőket. Ezév- ben — a cipőiparban elsőként — kezdte meg a gyár a goyser cipők teljesen mechanikai úton, futószalagon való gyártását, melyekből már többtízezer pár került forgalomba. Most a gyár tovább bővíti a cipők választékát. Kétféle típusú bundacipőt gyártanak. Az egyik hasonlít a tavalyihoz, ezt barna és fekete szinben gyártják. A másik teljesen új, ezt a cipőt az április 4-én Szek- szárden megnyílt ipari kiállító son ismerhette meg a közönség. Ezt elől zárt, csizmavágású fejjel, hátulcsatos kivitelben gyártják. Előnye, hogy a fűzők közt nem juthat a cipőbe a víz, a hóié. Háromféle, barna drapp és szürke színben fogják gyártani. Bővítik a goyser-ci- pők választékát is. Ezek egy részét mikroporózus talppal gyártják, az egyik típusnak nem elől, hanem oldalt lesz a fűzése. Készül a mintapéldánya a fűző nélküli, oldal gumibetétes (cugos) férfi félcipőnek is. Paksi Konzervgyár: Uj exportcikkeket gyárt az üzem „A magyar népgazdaságban a külkereskedelemnek igen nagy jelentősége van: ennek egyik legfőbb oka, hogy hazánk ipari nyersanyagellátásának jelentős részét a külkereskedelem útján kell biztosítani.“ (Hegedűs András elvtárs beszámolójából.) Egyre jobban megismerik a külföldi országokban a Paksi Konzervgyár különböző termékeit. Már hírt adtunk arról, hogy új cikket, konyakos megy gyet gyártott az üzem nyugatnémetországi exportra, itt köz vetlen kapcsolatban állt a külföldi vevőkkel. Korábban csak belföldi fogyasztásra gyártottak vegyesízt a gyárban, most ebből is exportálnak, a napokban szállítottak belőle több vagonnal a Német Demokratikus Köztársaságba. Az elmúlt héten megkezdték a különlegesen fűszerezett, nagyrészt szin tén exportra készülő csemege- uborka gyártását is. Az üzem — exporttermelésének fokozásával, a minőség javításával nagymértékben já rul hozzá külkereskedelmi hely zetünk meg javulásához, ahhoz, hogy egyre jobban tudjuk biztc sítani a lakosságnak külföldi eredetű fogyasztási cikkekkel, az iparnak külföldi nyersanyag gal való ellátását. Tatarozó Vállalat: A helyi tanácsok tekintélyének növelését is célozza a KV legutóbbi határozata Megkezdték az előregyártott vasbetongerendák gyártását „Az építőiparban... jelentősen fokozni kell az előregyár tott vasbetonelemek és szerkezetek alkalmazását.” (Az ötéves terv irányelveiből.) Gondosan és részletesen tanulmányoztam a párt Központi Vezetőségnek legutóbbi határozatát. Különösen az váltott ki belőlem nagy megelégedést, hogy a határozat kimondja: — „Pártunk véleménye szerint a már megtett intézkedéseken túl menően is biztosítani kell, hogy a tanácsok rendelkezzenek a gondjaikra bízott feladatok ellátásához szükséges hatáskörrel . . .” Ezenkívül azt is nagyon helyeslem, hogy a községi tanácsok jogkörét bővítik. Szó van arról, hogy a községi tanácsok hatáskörébe helyezik át a művelődési intézményeket és az egyéb helyi kisebb vállalatokat. Az ilyen és ehhez hasonló intézkedések növelik a tanács tekintélyét, biztosítják, hogy a tanácstagok a falu egész lakosságát aktivizálják a napi feladatok gyorsabb és jobb elvégzésére. Természetes azonban, hogy a Központi Vezetőség nagy jelentőségű határozata nem valósul meg önmagától. A bürokratizmus csökkentése, a demokratizmus kiszélesítése, a tanácsok tekintélyének a további növelése érdekében sokat kell tenni nekünk, községi vezetőknek is. Az első lépéseket már megtettük, mely a Központi Vezetőség határozatának a megvalósítását segíti elő. Én például több javaslatot tettem a bürokrácia csökkentése, a tanácsok jogkörének a kiszélesítése érdekében és már több mindent kezdményeztünk a ta nácstagok jogainak maradék nélküli érvényesítése érdekében is Javasoltam, hogy a községi tanácsok hatáskörébe helyezzék át az állami biztosítási ügyeket. A községben lévő olyan vállalatokat, mint a mozi, a malom és hasonlók. Nem tudom javaslatomat mennyiben fogadja el a minisztertanács, de jó lenne, ha elfogadná. Lépést tettünk annak érdekében is, hogy a tanácsülések ne legyenek formálisak, a végrehajtó bizottság ne hozhasson olyan ügyekben döntést, melyben csak a tanácsülésnek van joga határozni. Hegyi Ferenc Kölesd községi tanács vb. elnöke. A Tolna megyei Tatarozó és Építőipari Vállalatnak az el múlt hónapokban egyre több gondot okozott az előregyártott vasbetongerendák beszerzése. A vállalat — építkezésein — egyre több ilyen vasbetongerendát használ fel, de országos viszonylatban is nő a szükséglet, amit az ország meglévő üzemei nem tudnak kielégíteni. Ezért döntött úgy a vállalat vezetősége, hogy a vállalat saját vasbe tongerenda-szükséglé- tét maga fedezze. A szekszárdi központi telepen vasbetongerenda előregyártására rendezkedtek be. A hét elején kezdték meg a gerendák gyártását. Egyelőre csak annyi készül a telepen, hogy az a vállalat építkezéseihez elegendő, (naponta egy kisebb családi házhoz elegendő vasbetongerenda) de a terv az, hogy úgy fejlesztik az üzemet, hogy a szomszédos megyékbe is szállíthassanak az előregyártott vasbeton- gerendákból. A harmadik negyedév új modelljei.
