Tolnai Napló, 1956. június (13. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-09 / 135. szám
! TOLNAI NAPLÓ 1956 JÚNIUS 9. Buiganyin és Hruscsov elfogadta a svédországi, dániai és norvégiai meghívást Moszkva (TASZSZ). Mint a szovjet sajtójelentések előzőleg már közölték, Svédország, Dánia és Norvégia kormánya moszkvai diplomáciai képvisele teinek útján meghívta Bul- ganyint, a Minisztertanács elnökét és Hruscsovot, a Legfelső Tanács elnökségének tagját, hegy 1957 első felében látogasson el Svédországba, Dániába, illetve Norvégiába. Június 7-én Gromiko a külügyminiszter első helyettese fogadta Sohlman svéd nagykövetet, Moerch dán nagykövetet és Braadland norvég nagykövetet és közölte velük, hogy Buiganyin és Hruscsov köszönettel elfogadta a meghívást. Szovjet részről annak a kíván Ságnak adtak kifejezést, hogy a vezető szovjet államférfiak látogatásának konkrét időpontját, úgyszintén a látogatás időtartamát és programját később diplomáciai úton állapítsák meg. a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke fogadta a finn parlamenti küldöttséget Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken délután fogadta a finn parlamenti küldöttséget. A fogadáson jelen volt: Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára, Nagyistók József, az Országgyűlés elnöke, továbbá O. L. M. Hjelt, a Finn Köztársaság budapesti ügyvivője. Dobi István a finn vendégeket köszöntve elmondotta: Népünk mindig nagy megbecsüléssel viseltetett a rokon finn nép iránt, testvéri szeretettel és érdeklődéssel kísérte figyelemmel életét és munkáját. Ez a megbecsülés és szeretet ma is eleven a magyar dolgozókban. A küldöttség látogatása minden bizonnyal hozzájárul majd egymás megismeréséhez, a gazdasági és kulturális kapcsolatok további fejlődéséhez. Toivo Kujala, a finn parlament alelnöke, a küldöttség vezetője válaszában elmondotta: a finn parlamenti küldöttség hálás azért a lehetőségért, hogy Magyarországra látogathatott. A képviselők rövid idő alatt szerzett tapasztalatai is megmutatták, hogy számos alkalom nyílik a finn—magyar gazdasági együttműködés szélesítésére, a kulturális kapcsolatok bővítésére. Az Elnöki Tanács elnöke hosszantartó, szívélyes beszélgetést folytatott a küldöttség tagjaival. Sepliov szovjet külügyminiszter Kairóba látogat Hírügynökségi jelentések sze rmt az egyiptomi sajtó közölte, hogy Sepilov, a Szovjetunió külügyminisztere június 18-án hivatalos látogatásra Kairóba érkezik. Az egyiptomi sajtó szerint a szovjet külügyminiszter részt- vesz azokon az ünnepségeken, amelyeket az utolsó angol katonának a Szuezi csatorna övezetéből való távozásával egyidő ben Egyiptom teljes függetlenségének visszanyerése alkalmából rendeznek. Adenauer elindult az Egyesült Állania Mint a Reuter jelenti, Konrad Adenauer nyugatnémet kancellár pénteken repülőgépen elhagyta Bonnt, hogy az Egyesült Államokba utazzék, ahol Eisenhower elnökkel és Dulles külügyminiszterrel folytat tárgyalásokat. Megérkezett a francia fiImküldöttség Budapestre Pénteken reggel a menet- rendszerű Arlberg expresszel megérkezett Budapestre a francia filmküldöttség. Fogadásukra a Keleti pályaudvaron megjelent Kende István népművelési miniszterhelyettes, Újhelyi Szilárd a népművelési minisztérium film főigazgatóság vezetője, valamint művészeti életünk számos kiválósága, köztük filmművészek, rendezők. Ott volt a fogadáson Guy Tűrhet Delof a budapesti francia követség kultúrattaséja. A küldöttségét Jacques Flaud-t a Francia Országos Filmközpont vezérigazgatóját, Jean Aurenche forgatókönyvíró, Micheliné Preste filmművésznőt, Louis Figeac-t a filmközpont külföldi osztályának igazgatóját, Robert Cavenne-t, az Umfrage vezetőjét és Ig- nace Morgenstern-t a Cocinor Filmforgalmazó Vállalat vezér- igazgatóját Kende István üdvözölte. Jacques Flaud, a küldöttség vezetője válaszolt az üdvözlő szavakra s elmondotta, hogy nagy örömmel jöttek Magyar- országra. Nicile Courcelle filmművésznő, aki ugyancsak tagja a küldöttségnek, néhány nap múlva érkezik Budapestre. Pineau beszéde az American Club ebédjén Párizs (MTI). Christian Pineau francia külügyminiszter a párizsi American Club ebédjén beszédet mondott, amelyben ismertette Franciaország külpolitikáját. A külügyminiszter megemlített néhány kérdést, amelyről június 18-i washingtoni útján tárgyal majd az amerikai vezetőkkel. Pineau hangsúlyozta, a Szovjetunió nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy megszüntessék a vasfüggönyt. „Az én tézisem — mondotta Pineau — s ezt meg is fogom mondani amerikai utamon, az, hogy miután az oroszokat olyannyira bíráltuk, ügyetlenség lenne részünk ről, ha most mi igyekeznénk a vasfüggönyt fenntartani. Válaszolnunk kell a szovjet kezdeményezésekre, a szükséges óvintézkedések megtételével. A védelmi erőfeszítések csak eszközt jelentenek, nem pedig célt. A cél a béke. Meg kell javítanunk a kereskedelmi és kulturális csereforgalmat a Szovjetunióval, ezenkívül pedig támogatnunk kell a szabad utasforgalmat, mind a Szovjetunióval, mind pedig a népi demokráciákkal. Nem szabad fenntartani a bizalmatlanságot, amely nem mindig nekünk kedvez.” Hatojama rendezni akarja Japán és a Szovjetunió diplomáciai kapcsolatait Peking (Uj Kína). Hatojama japán miniszterelnök szerdán kijelentette, haladéktalanul ren dezni akarja a diplomáciai kapcsolatokat a Szovjetunióval — közlik tokiói sajtójelentések. A miniszterelnök egy sajtóértekezleten hangsúlyozta: helyesli, hogy előbb békeszerződést kössenek a Szovjetunióval és későbbi időpontban rendezzék a területi kérdést. Az United Press jelentése szerint Hatojama álláspontja, „ellentétben áll Sigemicu külügyminiszter nézetével, aki szerint az összes kérdéseket, beleértve a területi kérdést, a békeszerződés aláírása előtt kell rendezni.“ A miniszterelnök annak a reményének adott kifejezést, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása esetében a Szovjetunió nem törekszik majd arra, hogy elültesse a kommunizmust Japánban. Egyes körök azon aggodalmával kapcsolatban, hogy Moszkva Tokióban felállítandó nagykövetsége révén „tevékenységet“ fejt majd ki, Hatojama kijelentette: az ilyen félelem meg fog szűnni, ha Japán a diplomáciai kapcsolatok újra- felvétele révén baráti kapcsolatba kerül a Szovjetunióval. Hatojama arra a kérdésére, hogy a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások eredményeképp milyen lesz Japán kapcsolata, az Egyesült Államokkal, a következőket felelte: Japán továbbra is szabad és független nemzetként fejlődik majd. Tito el sí öli Leningrádban Leningrád (TASZSZ). Június 7-én délutén Tito elnök, a Jugo. szláv Szövetségi Népköztársaság elnöke és Buiganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke gépkocsin beutazta a várost. A Nyevszkij-sugár- úton megállították gépkocsijukat és sétára indultak a nyilvános könyvtár épületének környékén, ott, ahol 1917-ben az ideiglenes kormány hatósági szervei lőfegyverrel támadtak arra a bolsevik szervezte tüntetésre, amelyben Joszip Broz, a fiatal munkás is résztvett. A leningrádiak ezrei lelkesen üdvözölték Joszip Broz Titót és Bulganyint. Tito elvtárs és Buiganyin elvtárs ezután gépkocsin folytatta sétaútját. A nyári kertnél1 megállították kocsijukat és be. tértek egy kávéházba. A parkban ebben az időben sok gyermek tartózkodott. Joszip Broz Tito és Buiganyin fagylalttal és cukrászsüteményekkel vendégelte meg őket. Csütörtökön este Tito elnök és Buiganyin, a Minisztertanács elnöke, a Kírov akadémia opera és balettszínházban végignézte Csajkovszkij Csipkerózsika című balettjét. A közönség lelkes tapssal üdvözölte a vendégeket. Az előadás után Tito elnök, Buiganyin és több más személyiség a színpadhoz lépett és virágcsokrokat nyújtott át Mi- hajlovnak, Ivanovnak, Satyi- lovnak, valamint Petrovának, a darab főszereplőjének, megköszönve nekik a mesteri játékot. Sswszlav elvtárs látogatásai A Szovjetunió ratifikálta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársasággal kötött kulturális együttműködési egyezményt Moszkva (TASZSZ). A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége 1956. június 6-án kelt törvényerejű rendeletével ratifikálta a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között Moszkvában 1956. május 17-én aláírt kulturális együttműködési egyezményt. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége egy másik, 1956. június 6-án kelt törvény- erejű rendeletével ratifikálta a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság között 1956. május 22-én Moszkvában aláírt egyezményt is, amely a kettős állampolgárságú szemé, lyek állampolgárságának ügyét rendezi. M. A. Szuszlov elvtárs, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnöksé gének tagja pénteken délelőtt látogatást tstt a Magyar Optikai Művekben, elbeszélgetett az üzem munkásaival és vezetőivel. Szuszlov elvtárs pénteken dél után meglátogatta Dobi István elvtársat, az Elnöki Tanács elnökét és Hegedűs András elvtársat, a Minisztertanács elnökét. Edén az angol atomlegyveFkí§épleti tervekről London (TASZSZ). Eden angol miniszterelnök az alsóház június 7-i ülésén közölte, hogy az angol kormány elhatározta, 1957 első felében atomfegyverkísérleteket végez a Csendes Óceán egy távoleső részében. Eden a továbbiakban azt mondotta, hogy az angol kormány „számolt az ellenőrzés és a korlátozás nélküli, folytonos atomfegyverkísérletek miatt támadt nyugtalansággal.“ Emlékeztetett 1955 december 6-i felszólalására, amelyben kijelen tette, hogy Anglia hajlandó „megvitatni e kísérletek szabályozásának és korlátozásának módozatait saját és a többi ország álláspontjának teljes figyelembevételével.“ Magyar villamosmotor Harkovban A képen: A harkovi villamos gépgyárban D. Cserednyicsenko (jobboldalt brigádvezető és I. Reznyikov, a Magyar Népköztársaságban készült 2580 kilo- wattos villamosmotort próbálják ki. (Foto J. Jaszenov.) Nem tudom mennyiben tekin tendő az Állami Faluszínház hivatalos álláspontjának Kom- lós József válasza, amelyben reflektált Csányi László: „Merre tart a Faluszínház” című cikkére? Amennyiben igen, az a véleményem, máris megvan a magyarázat arra a kérdésre, — és itt én bővíteném a „merre tart” problémát —, hogy mi az oka a Faluszínház társulatai sikertelenségének megyénkben az utóbbi időben. Ha a bírálatot ilyen mereven, különösen ha ilyen hangon visszautasítjuk, akkor nem lehet vitatkozni. Bízva abban, hogy az én hozzászólásomat nem éri hasonló sors, sem a vitaindító cikk, sem a válasz írója részéről szabadjon néhány megjegyzést fűzni, amennyiben nem veszik sértésnek, tanácsot adni, ennek a megyénk kultúrális élete szempontjából nem kisjelentő- ségű problémának a megoldásához. A tény ,amellyel szembe kell néznünk az, hogy a Faluszínház előadásainak látogatottsága állandóan csökken. A kezdeti érdeklődés alábbhagyott, sikerYITA Merre tart a Falusziaház ? telenség kíséri egy-egy előadás útját, nő a színház deficitje. — Ahelyett, hogy ezt magyarázni akarnám, inkább teszek néhány konkrét javaslat. — Ha helyesnek találja, használja fel a Faluszínház. 1. Szervezze át a Faluszínház Tolna megyei műsorpolitikáját. Olyan darabok kerüljenek bemutatásra, amelyek valóban felkeltik a közönség érdeklődését, nevelőszándékuk mellett szórakoztatnak is és nem utolsó sorban, amelyeknek művészi értéke is van. 2. Ne az előadás előtt egy, legjobb esetben két héttel hozza a Faluszínház a kultúrotthonok tudomására az előadások időpontját, hanem legalább egy hónappal előbb, hogy azokat be lehessen iktatni a kultúrotthonok programjába. így többek között helyes beosztással a kultúrotthonok azt is tudják biztosítani, hogy a Faluszínház előadásai, előnyösebb, megfelelőbb időpontra kerüljenek. 3. Helyesnek tartanám, ha a Faluszínház is megelégedne 12 forinttal, mint a legmagasabb helyárral, ugyanis egyik színház sem lépi túl a 12 forintot, egyedül a Faluszínház kér 14 forintot és ehhez görcsösen ragaszkodik is. Javaslataimat meg is okolom. Először, ami a művészi értéket illeti: A Kecskeméti Katona József Színház egyszerre a három következő darabot tudja ajánlani ég a választást rábízza a kultúrotthonokra: A néma levente, a Bánk bán, A tisztességtudó utcalány. A Pécsi Nemzeti Színház tudja, vagy tudta adni a Figaro há- zasságá-t, az Ezer év-et, A ta- nítónő-t. A műkedvelő csoporttok műsorán szerepel: A kőszívű ember fiai, az Ármány és szerelem, A tanítónő, A bor, A kérők stb. Ezzel szemben mit tud hozni a Faluszínház, illetve milyen darabokkal volt az utób bi időben megyénkben: Két szerelem, A szív nem felejt, V ándormadarak. Ami a közönség érdeklődését illeti: Teljesen egyetértek Csányi Lászlóval abban, hogy a „Szerelem komédiája’’ — anélkül, hogy annak értékét bárki is kétségbevonná — nem kimondottan az a darab, amelyre táblás ház várható, sőt, hozzáfűzném még azt is, hogy a „Szerelem komédiája” a ma viszonyai között, a ma emberének, erkölcsi és politikai mondanivalójában nem sokkal jelent többet, mint a Gerolsteini nagyhercegnő, bár emennek művészi értéke nem mérhető hozzá. Azt hiszem, helyes lenne, ha a Faluszínház is hozna operetteket és különösen jó lenne, ha klasszikus magyar darabokkal is jelentkezne. Nem vitatom azt a tényt, hogy a Faluszínház elsőrendű feladata a nevelés. De vajon nem elsőrendű értékkel bír-e az olyan darab, amely a haza szereiére, egymás megbecsülésére, a múlt rendszer gyűlöletére, az emberi
