Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-12 / 111. szám

1956 MÁJUS 12. TOLNAI NAPLÓ Hozzászólás a második ötéves terv irányelv-tervezetéhez Szívügyünk: a dolgozó ember A második ötéves tervben jelentősen fejlődik megyénk egészségügye Elmondja: Gulyás János, megyei főorvos A második ötéves terv irány­elvtervezete többek között célul tűzte ki, hogy az öt év folya­mán jelentősen meg kell javí­tani népünk egészségügyi hely­zetét. Fejleszteni kell a kórhá­zakat, bővíteni befogadóképessé güket. Vizsgáljuk meg, hogy megyénkben a második ötéves terv időszakában hogyan javul a lakosság egészségügyi hely­zete. Szekszárdon a jelenlegi me­gyei kórház területén rendelő- intézet épül. Az építkezés 1958- ban kezdődik és előrelátható­an két emeletes impozáns épü­ltet lesz. Már ezév folyamán megépítésre kerül — ugyancsak a kórház területén — a legmo­dernebb igényeket kielégítő kór bonctani intézet. Ugyancsak a kórházi betegellátás megjavítá­sát célozza a konyha bővítése és korszerűsítése, amire körül­belül félmillió forintot fordíta­nak, s amelynek az építése 1957-ben befejeződik. Más me­gyéket is megelőzően komoly további javulás várható a leg­korszerűbb, két munkahelyes, több irányban felhasználható röntgengép beállításától, vala­mint a 300 000 forint értékű — Az ígéretek két úton jár­hatnak, a megvalósulás és a fe­ledés útján — elmélkedik Ver- ner János, a murgai Dózsa György Tsz elnöke. — Mi úgy látszik rossz csillagzat alatt születtünk, mert amit nekünk ígértek, az nem teljesült. — De ki és mit ígért tulaj­donképpen? — Azt mondták kapunk föl­det, de mégsem adták ide — szól közbe Tóth János. — Mégse lehet ilyen munkát csinálni — toldja meg Hof­mann József s pár perc múlva mindenki hevesen beszél arról, hogy kinőttek már abból a kor­ból, amikor megelégedtek az ígéretekkel. A nagy vitában végre az elnök csendet teremt :'és elmondja, mit sérelmeznek ennyire. — A télen alakultunk át III. típusú termelőszövetkezetté. egyéb műszer beszerzésétől. Ezek még ebben az évben meg­valósulnak. A pincehelyi kórházat új pa- villonnal bővítjük, melyben újabb 50 ágyat helyezünk el. Az építkezés 1958-ban kezdő­dik. A pavilon építkezése fo­lyamán a kórházat központi fű­téssel és manzárd lakásokkal is ellátjuk. Uj rendelőintézet épí­tésére is sor kerül már 1957- ben a pincehelyi kórházban. A rendelőintézet megépítése más­fél millió forintba kerül a be­rendezéssel és műszerekkel együtt. Még ez évben a pince­helyi kórházban széntároló és tűzrendészed raktár megépíté­sére kerül sor, mintegy 200 000 forintos költséggel. Az új, 50 ágyas kórházi pavilonban külön gyermekosztályt állítunk fel (20 ágyas), továbbá 30 ágyas szülészeti osztályt helyezünk el, míg a már meglévő épületben 10—10 ággyal bővítjük a sebé­szetet, a belgyógyászatot és a nőgyógyászatot. Az 50 ágyas pa vilon megépítése a teljes felsze­relést is figyelembevéve mint­egy 5 és félmillió forintba ke­rül. csak az nyugtalanított bennün­ket, hogy igen kevés volt a föld. Az alakuló közgyűlésre kijöttek a járástól, itt volt ná­lunk Jakab elvtárs, a bonyhádi járási tsz vezető, és azt mondta, alakítsuk meg a termelőszövet­kezetet, kapunk földet. Búcsút is mondtunk az I. típusú gaz­dálkodásnak, megalakítottuk a termelőszövetkezetet, de akkor meg kiderült, hogy földet nem kaphatunk. Irtunk már a Me­gyei Mezőgazdasági Igazgató­ságra, de nem segítettek, így hát majd Pestre fogunk irni. — Csak azt szeretném tudni, mivel érdemeltük meg ezt a bánásmódot — mondja Hof­mann József bosszúsan —, hi­szen kellene a föld, mert 30-an vagyunk, 134 holdra. Dolgo­zunk is derekasan, mindent idejében elvégeztünk. Tudom, nem mondtam túl nagyot ez­Az egészségügy terén is meg­mutatkozó lakáshiány megszün tetésére már ez évben Szekszár dón két orvoslakás építését kezdjük el a váró és rendelő­szobával együtt. A Széchenyi utcában 7 lakásos, 2 szoba, összkomfortos lakásokkal ellá­tott kétemeletes bérházat ter­vezünk. Gyönk és Tamási köz­ségekben három, illetve kétszo­bás váró, rendelővel ellátott orvoslakásokat építünk. Az or­voslakások felépítése 1957-ben kezdődik meg (kivéve a két szekszárdi orvoslakást, mely már ez évben megkezdődik). Megyénkben a jelenlegi böl­csődéket 100 férőhellyel bővít­jük. A dunaföldvári bölcsőde berendezése, mely 30 férőhe­lyes lesz, már ez évben megtör­ténik (ez az év folyamán ter­ven felüli létesítés, amit a ta­nács hathatós támogatásával és a községfejlesztési alap igénybe vételével valósítunk meg), de a jövő évben körülbelül félmil­lió forintos építkezéssel 40 ágyasra bővítjük és egyéb já­rulékos helyiségekkel látjuk el. Bogyiszló községben 20 ágyas, Tolna községben 40 ágyas böl­zel, mert ekkora területre so­kan vagyunk, de mindenki dol­gozik, a krumpli vetésnél is 22-en voltunk kint, 5 fogat meg trágyát hordott, s így van ez mindig. — Még a szoptatós anyák is dolgoznak — mutat rá szom­szédjára tréfálkozva Duba András. — Nem kell ám hallgatni rá — vág vissza Hansel Henrikné azért beszél ilyeneket, mert csak fél veséje van: — Tréfa ide, vagy oda, még­is itt vagyok és dolgozom — szögezi le Duba András. — De nemcsak nekünk baj ez, hanem másnak is — tér vissza a tárgyra Verner elv­társ .— Amellet, hogy a föld nekünk kevés, már legalább 12 családot felvehettünk volna, de mire? Ha elég föld van, szíve­sen látjuk őket, de így nem te­csődét építünk (valószínűleg le­hetőség nyílik arra is, hogy az ötéves terv folyamán a 100 ágyon felül is tudjuk még böl­csődét berendezni, amely eset­ben Pakson kerülne sor további 40 ágyas állandó jellegű böl­csőde megépítésére): A bölcső­dék megépítésére 1957-től kez­dődően kerül sor 2,100.000 fo­rintos költséggel. Bogyiszlón az említett bölcsődén kívül egész­ségház is épül, védőnői lakás­sal egybekötve körülbelül 200 000 forintos költséggel. Regöly—Majsa-pusztán szo­ciális otthont kívánunk létesí­teni 30 férőhellyel. Ennek épí­tésére 350 000 forintot fordí­tunk. Később ez a szociális ott­hon 70 férőhellyel bővül. Bony- hádon már a második ötéves terv első évében, tehát "már az idén megkezdi működését a 40 ágyas trachomagondozó inté­zet, melynek felépítése 2 millió forintba kerül. Mindezekből láthatjuk, hogy a második ötéves terv folya­mán államunk jelentős beruhá­zásokat fordít Tolna megye egészségügyének a megjavítá­sára is. hetjük. Azoknak nincs, vagy kevés a földjük, csak a gond lenne több. így vélekednek a murgai Dózsa György Tsz tagjai, s eb­ben van igazság. A bonyhádi járás szakemberei előbb beszél­tek, s csak aztán néztek utána, megvalósítható-e, amiről szó volt. így történhetett meg az, hogy a tsz-nek nem tudtak föl­det adni. Mindezt a sok huza­vonát, panaszt és elégedetlen­kedést azonban el lehetett vol­na kerülni, ha előbb utánanéz­nek, lehet-e ennek a gazdasági évnek az elején földet adni. Jakab elvtárs most megígérte, hogy a gazdasági év végén mindenképpen rendezik ezt az ügyet, helyrehozzák az egy­éves mulasztást és a következő esztendőben már nem kell ilyen szűkös területen gazdálkodni majd a Dózsa György Termelő szövetkezet tagjainak. A zombai Béke Tsz diszistáinak életéből zombai Béke Tsz-ben van egy ifjúsági leány- brigád. Jól dolgozó, vígkedé- lyű diszisták. Ez a DISZ munkacsapat élenjár a mun­kában. Ma befejezte a répák sarabolását és megkezdte a napraforgó kapálását. Termé­szetesen az idősek sem ma­radtak le. Ezek a fiatal lányok a hideg téli időben is ott voltak a trágyateregetésnél a morzso- lásnál és a többi téli munkák­nál. Május I-ig Oláh Erzsébet 96.21, Újvári Anna 81.39, Var­ga Erzsébet 78.00, Újvári Mária 71.37, Manner Julia 69.45 munkaegységet szerez­tek. Tovább is sorolhatnánk a neveket. Többségük elisme­rő oklevél birtokosai a jó munkájukért. annak még a DISZ , munkacsapat tagjain kívül is kiváló diszisták. Leg­elsőnek lehet említeni Oláh Gyulát, aki a DISZ-tagok kö­zül a legtöbb munkaegységet teljesített (238). Ő fogatos. — Már alig, hogy az iskolábó] kikerült, ökröket, majd lova­kat hajtott. Már volt olyan nap is az idei évben, hogy 8 hold kukoricát vetett el s ez­zel a normát több, mint 200 százalékra teljesítette és 2.7 munkaegységet szerzett. Sza­bad idejében legszívesebben a labdát rúgja (ahogy itt mon­dani szokták), csak az a baj, hogy nincs rendes futball és pálya hozzá. Méltó elismerés illeti még Manner János foga. tost is, aki immár 179 munka­egységet szerzett. Ö az a he­vesvérű fiatalember, aki a zombai Béke Tsz védelmében még tán bicskára is menne, ö a két szép ökrével „melyeket nagyon szeret etetni” 9—10 holdat hengerel le egy-egy nap, s ezzel 2 munkaegységet szerez, a napi normáját 200 százalékra teljesíti. A tsz DISZ titkára se marad le a munkegység szerzésben. Neki 105 munkaegysége van. Ered­ményesen dolgozik még Új­vári Katalin, Váci Sándor, Bán János, Kovács Irén, Schmidt László ég lehetne so­rolni tovább is a neveket. incs hiba tehát a DISZ- tagok és fiatalok mun­kában való részvételénél. An­nál is inkább hiba van a DISZ szervezeti életben. Kul- túrmunkánál gyakori a meg- sértődés, a félrehúzódás. — Miért nincs szervezett sport­élet a zombai Béke Tsz DISZ- szervezetében? Mert nincs aki megszervezze. Állandó DISZ-titkárválságban van a helyi DISZ. Jelenleg is lemon dóban van a titkár. Pedig ez az ifjúsági kollektíva sokra képes. Sok tehetséges fiatal tagja van szervezetüknek. Mi tehát az út, melyen menni kell a zombai Béke Tsz DISZ szervezetének? Először is a szervezet tagjai becsüljék és szeressék egymást. Alakít­sák ki a végleges vezetőséget, másodszor kérjék, hogy a pe­dagógus foglalkozzon a DISZ- tagok kulturális nevelésével is. Harmadszor szorosabb együttműködést kell megva­lósítani a DISZ ég az MDP helyi szervezete között. Meg kell valósítani, hogy a DISZ- szervezetben minden tag te­vékenykedjen. Ne csak né- gyen-öten dolgozzanak, ha­nem minden DISZ-tag, hisz képes erre a helyi DISZ. Az idősebbek támogatni fogják a DISZ-t. Lendületes munka folyik a pusztító árvíz után Az egész földterületünk víz alatt állt, a lakásainkban is majd két méter magas volt a víz. Egy hónapig bent laktunk a községben — mert oda mene­kültünk. A jószágainkat sze­rencsésen sikerült megmenteni egy darab sem veszett el. Amint a víz kissé lement a pusztából, árkolással és szivaty tyúgépek segítségével hozzá- kezdtünk a belvizek levezeté­séhez. Ennek köszönhető, hogy 150 hold őszi kalászosunkat már fejtrágyáztuk és megfoga- soltuk. Tíz hold zabot és öt hold burgonyát földbe tettünk. Elültettünk 167 darab gyü­mölcsfát is. Elkészítettünk 28 melegágyat amelyekben már kel a paprikamag, mert az idén tíz hold helyett húsz holdon tér melünk paprikát. Hozzáfogunk a mozi újjáépítéséhez, hogy mielőbb szórakozhassunk ben­ne). Amint a földek állapota megengedi igyekszünk a többi tavaszi munkával is. Ezzel egyidejűleg pedig a lakásokat tatarozzuk. KOVÁCS SÁNDOR Fadd, Búzakalász Tsz. Áz Állami Kereskedelmi Felügyelőség munkájáról Elmondja: HALÁSZ ISTVÁN, az ÁKF Tolna megyei Kiren­deltségének vezetője. Mikor 1953-ban az Állami Kereskedelmi Felügyelőség Tolna megyei Kirendeltsége megalakult, azzal a céllal tör­tént, hogy a kereskedelmi dől gozókat szocialista kultúrált kereskedelemre neveljék, a meglévő hibákat kiküszöböl­jék, a visszaéléseket leleplez­zék és a fogyasztók érdekeit a legmesszebbmenőkig meg­védjék. Az elmúlt három esz­tendő alatt} ezen a téren óriá­si eredményeket értünk el. Megszüntettük azt a régi jel­legzetességét a kereskedelem­nek, hogy a kereskedelmi szervek, mint áruelosztók sze­repeljenek és megtermtettük azt, hogy a kereskedelem dolgozói áru ajánlókká vál­tak. Sokat javult a helyzet az áruterítés terén, mert az áru- választékot közelebb vittük a fogyasztókhoz. Régebben elő­fordult ,hogy a földművesszö­vetkezeti főboltokban egy-egy árucikkek fel voltak halmoz­va, ugyanakkor a kisebb fmsz boltok nem voltak megfelelő árukészlettel ellátva. Előfor­dult az is hogy boltegységek nem törődtek a minőségi át­vétellel és ahelyett, hogy jegyzőkönyvet vettek volna fel és felhasználták volna a minőségi kötbéradta lehetősé­get, a kényelmesebb részét vállalták és a minőségileg ki­fogásolható árukat a vevők nyakába sózták. Ez részben ma is fennáll, különösen a kenyérnél. Ehhez nem kevés­bé járul hozzá például a Szék szárdi Sütőipari Vállalatnak az a magatartása, hogy azo­kat a boltokat, amelyek mi­nőségi kifogást emelnek, a szállításoknál háttérbe szorít­sa, miként ezt tette például a szekszárdi 3-as számú föld­művesszövetkezeti bolttal. Számos olyan bolt van a megyében, amelyek a belső rend és tisztaság, árukezelés tekintetében kifogástalanok, példamutatóak. Ilyenek a 25-ös, a simontornyai népbolt, a bonyhádi földművesszövet­kezet 10-es számú, a gyönki földművesszövetkezet vas­boltja, valamint a 120-as pak­si vasbolt, ahol az áruk egye­di megírása is kifogástalan. Ezekben a boltokban a vásár­lókkal való magatartás is példamutató. A jó boltok kö­zűi ki kell még emelnünk a népbolt szekszárdi 89. számú illatszerboltját, melynek dol­gozói a kirakatok állandó szép rendezésével tűnnek ki és végül meg kell említeni a Vendéglátó Vállalat bonyhá­di cukrászdáját is, ahova ép­pen a fent vázoltak miatt szívesen térnek be a vevők. Sajnos, nem mondható ez el például a tolnai földműves­szövetkezet kisáruházáról, — ahol kezdetben rend, tiszta­ság uralkodott, most azonban minden adottsága ellenére, ezen a téren visszaesés mutat­kozik. Meg kell bírálnunk a a földművesszövetkezet 7-es számú szekszárdi boltját, a 11-es tolnai népboltot, vala­mint a szekszárdi Szabadság- büffét. Az utóbbinél különö­sen azt a tényt, hogy elmu­lasszák a naponta többszöri takarítást, a piszkos pohara­kat, edényzetet szétszórtan hagyják. Kétségkívül, hogy a rendetlen -s piszkos üzletek hátrányosan kihatnak a for­galomra is. Ma már nem igen beszéL hetünk hiánycikkekről. Ha ilyen mégis előfordul, ez fő­leg a boltvezető hiányos ren­deléseinek a következménye. Például az árvíz után bo­gyiszlói boltokban alig né­hány férfi és női ruhát talál­tunk az ellenőrzés során, ho­lott akkor ott erre igen nagy szükség lett volna. Sok pa­nasz hangzik el a népbolt 24-es számú szekszárdi vas­boltjáról, hogy ezt, vagy azt a cikket nem kapnak. Megálla­pítottuk azt, hogy a keresett cikkek a nagykereskedelmi vállalatnál kaphatók csak a boltvezető azokból nem ren­delt. A Vendéglátó Vállalat dombóvári egységeinél a cukrászdákban sokszor nincs elegendő trafik. Az italboltok­ban pedig csak rumot és pá­linkát árultak, holott a rak­tárakban nyolc-tíz italfélesé­get találtunk. Elég gyakori még a súly­csonkítás, főleg a földműves­szövetkezeti italboltokban, az úgynevezett gebines árusítók­nál, például a pincehelyi fmsz italboltjának vezetője a 40 százalékos rumot 50 száza­lékos árban adta el, ezért 300 forint pénzbüntetést kapott. A kurdi italboltvezetőt 400 forinttal büntettük meg szűk mérés miatt, mert négy félde­cinél két centiliterrel adott kevesebbet. Visszaéléseket tapasztaltunk a magánkeres­kedelemben is, így például Kovács Mihályné gyulaji ma­gánkereskedőnél, aki az egyes nougátok külső burkolatát le­szedte és azokat áron felül adta el. Ezért 500 forint pénz- büntetést kapott és iparenge­délyét bevonták. A kereskedelem dolgozói a május 1-i árleszállításnál ha­talmas munkát végeztek a fo­gyasztóközönség érdekében. Ezért a belkereskedelmi mi­niszter elvtárs is nyilvános elismerését és köszönetét fe­jezte ki. Mégis előfordultak egyes esetekben, hogy a le­árazásnál nem voltak eléggé körültekintők és ezáltal a fo­gyasztók érdekeit sértve, — akarva, akaratlanul árdágí- tást követtek el. Az egyik körzeti földművesszövetkezet négy boltjánál például az osz­tályos árukat nem megfelelően vitték át az árváltozáson. — Ezeknél a boltoknál előfor­dult aztán, hogy gyen­gébb minőségű árukat drágábban adtak volna el, a jóminőségű áruk árleszállí­tás előtti áránál is. Az ilyen felületes munka sérti a fo­gyasztók anyagi érdekeit, rontja az illető bolt hírnevét és megbízhatóságát, ami ter­mészetszerűleg vonja maga után a forgalom csökkenését. E néhány példa a sok közül rávilágít, hogy még sok a tennivaló. Az ÁKF a jövőben is folytatja munkáját a bolti dolgozók nevelése, a Vissza­élések megelőzése és leleple­zése terén. Ki kell hangsú­lyozni, hogy munkánkat a fo­gyasztóközönségre támasz­kodva, tudjuk csak a célnak megfelelően elvégezni. Ezért kérjük, hogy panaszaikkal bejelentéseikkel minden eset­ben forduljanak hozzánk. NAGYOBB KÖRÜLTEKINTÉST

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom