Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-08 / 107. szám

■ff Világ proletárjai egyesüljetek ! T O' ' a D AZ HOP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAP)A XIII. ÉVFOLYAM, 107. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR KEDD, 1956 MÁJUS 8. Á pártagitáció és a második ötéves terv irányelv-tervezete Mindenekelőtt nagy számok jellemzik a második ötéves terv irányelvtervezetét. Ezek a szá­mok — mint a párt és kor­mány javaslatai mutatják, hogy milyen ütemben kívánunk előrehaladni a következő öt ► év során a népgazdaság egyes ágazataiban, hol milyen fonto­sabb létesítményekre van szük­ség, milyen ütemben lehet és kell növelni a dolgozók élet- színvonalát, és mindennek ér­dekében milyen tennivalókat kell megoldani a munkásság­nak, a parasztságnak és az ér­telmiségnek. Szép perspektívát mutat ez dolgozó népünknek. Mindenek­előtt tükrözi, hogy továbbra is töretlen ütemben, még nagyobb iramban kívánunk előrehaladni a szocializmus építése terén. Hozzá kell azonban tenni, hogy ezek a számok, adatok egyen­lőre még csak tervek, tehát a dolgok neheze, a megvalósítás még vissza van. Az irányelvtervezet határoz­za meg az elkövetkezendő ./időkre a pártszervezetek, a kommunisták feladatait is. A célkitűzések megvalósítása mindenekelőtt a pártszerveze­tek munkáján múlik, azon, hogyan mozgósítják a dolgozó­kat a termelés fokozására. A XX. kongresszus nyomatéko­san felhívta a figyelmet a gya­korlatias pártmunka szüksé­gességére. Most az ötéves terv kezdetén különösen fontos megvitatni a pártmunka mód- szerbeni kérdéseit és hozzálátni a leghatásosabb módszerek kialakításához, mert a növekvő feladatok feltétlenül szükséges­sé teszik a pártmunka javítá­sát is. Jelenleg a legfontosabb teen­dő az irányelvtervezet széles­körű ismertetése. Az igaz, hogy V a sajtó és a rádió közölte a tel­jes szöveget és ezáltal soktíz­ezer ember számára vált is­mertté a tervezet, de ezzel nem lehet teljesen megelégedni. A számok, adatok halmaza csak úgy lesz érdekfeszítő minden dolgozó számára, ha megma­gyarázzák nekik azok összefüg­géseit, lényegét, jelentőségét — ezt pedig nem lehet kiolvasni a szövegből, ez a feladat már az agitációs munkára hárul. A tervezettel kapcsolatos pártmunkát tehát a tervezet széleskörű ismertetésével kell kezdeni. Ez az alapja annak, hogy a dolgozók széles tömege előtt világossá váljon a terve­zet célja és jelentősége, szinte pontról-pontra tisztában legye­nek az egyes részfeladatokkal és mindez kiváltsa bennük a lelkesedést, a küzdeniakarást a terv valóraváltásáért. Csak az a dolgozó képes minden ere­jét, képességét egy ügy szolgá­latába állítani, amelyik ismeri a célt, tudja, hogy munkája milyen összefüggésben van az­zal az üggyel, amelyért dolgozik. Nincs megírva a tervezetben, de a dolgozókkal meg kell ismer­tetni, hogy az irányelvterve­zet milyen körültekintő számí­tások alapján lett összeállítva, milyen széleskörűen épít a Szovjetunióval és a népi de­mokratikus országokkal való kooperációra és specializációra, mennyire veszi figyelembe kö­rülményeinket, képességeinket, tehát milyen reális lehetőségei vannak e gigászi terv megvaló­sításának. Feltétlenül szükséges tehát, hogy a pártszervezetek nép­nevelőértekezletet hívjanak össze, s ott felkészítsék az agi­tátorokat az irány elv-tervezet megmagyarázására, népszerűsí-1 tésére. Nagyon helyes az is, ha kisgyűlések formájában igye­keznek elérni, hogy minden dolgozó kellően tájékozott le­gyen az irányelvtervezetről. A szedresi gépállomás pártszer-'' vezetőnek vezetőségi tagjai pél-'| dául a munkahelyükön kere-'. sik fel a traktorosokat, elbe-(> szélgetnek velük, ahol lehetsé-,1 ges, ott pedig kisgyűlést tarta-ji nak a tervezetről. Nem elég azonban általában beszélni a tervezetről, mert a, szólamoknak nincs lelkesítő,1, mozgósító hatásuk. A népneve- ( lök magyarázzák meg kőnk-' rétan, hogy az egyik-másik lé­tesítményre miért van szük­ség, mi lesz annak a hatása. Feltétlenül szükséges az is,'| hogy az agitáció személyhez-' szóló legyen: a dolgozó paraszt > nyilván főleg azokra a részek-(i re kíváncsi, amelyek a mező- gazdasággal kapcsolatosak, a könnyűiparban dolgozók pedigjj elsősorban a könnyűipari be-(> ruházásokra kíváncsiak és ezti szem előtt kell tartaniok az# agitátoroknak is. Feltétlenül!' beszélni kell azokról a szám-' adatokról, amelyek az élet-', színvonal növekedését tükrö-' zik. Meg kell azonban magya­rázni azt is, hogy mi teszi le-, hetővé az életszínvonal növe­kedését, mi gátolja, és a terv^ egyes részeinek végrehajtása'* milyen összefüggésben van ez-' zel. ' A széleskörű ismertetés az alapja a széleskörű vita kibon­takozásának, amire pedig nagy szükség van, mert több szem mindig többet lát és a terv rea­litását csak fokozza, ha vég­leges elkészítésében, összeállí­tásában tevékenyen részt vesz­nek javaslataikkal, bírálataik­kal az egyszerű dolgozók épp úgy, mint a vezetők. A tervezet megvitatása új­szerű módszer, ebben még nincs nagy gyakorlatunk. Éppen ezért nem is lehet a teljes spontani- tásra bízni: a pártszervezetek feladata, hogy gyűléseket vitá­kat szervezzenek és ott segít­sék a jó kezdeményezések ki­alakítását, mindenekelőtt az olyan kezdeményezésekért, amelyek elősegítik a terv egyes részeinek végrehajtását. A ja­vaslatok, vélemények eljutta­tása a Központi Vezetőség iro­dájához a Minisztertanácshoz, a minisztériumokhoz, pártbizott Ságokhoz, újságszerkesztősé­gekhez, vállalati igazgatókhoz — feltétlenül elő fogja segíteni a tervezés realitását. Ahhoz, hogy a pártvezetősé­gek és általában a kommunis­ták megfelelően tudják szer­vezni és irányítani az irányelv- tervezettel kapcsolatos felvilá­gosító munkát, elsősorban ne­kik kell részletesen megismer­niük a tervezetet. Ezt nem elég elolvasni, vagy néha belenézni, ezt tanulmányozni kell állan­dóan, mert szinte minden mon­datának külön-külön is nagy jelentősége van. Tanulmányoz­ni, utána megismertetni a dol­gozókkal, mozgósítani őket a végrehajtásra — ez most a pártmunka legfontosabb fel­adata. A MAI SZÁMBAN: Hozzászólások a második ötéves terv irányelvtervezetéhez (3. o.) — Megyei béketanácskozás Szekszárdon (3. o.) — A tolnai II. számú iskola úttörőinek ötletes kezdeménye­zése (4. o.) A (második ötéves terv irányelveinek számaiból 1955 1960 A traktorállományt (15 lóerős traktorra átszámítva) öt év alatt mintegy 19 000 darabbal növeljük. Ezáltal az egy traktoregy­ségre jutó szántóterület 404 kát. holdról mintegy 230 kát. hold­ra csökken. N apr ól-napra erősödnek tsz-eink {BEFEJEZÉS ELŐTT ÁLL A TAVASZI MUNKA Május 12-ig minden talpalatnyi földet megművelnek, bevetnek \90 százalékát tették földbe eddig a kukoricának A szokatlan késői kitavaszo­dás ellenére megyeszerte ide­jében megkezdték és befejez­ték a koratavaszi növények el­vetését. Vasárnap estig az egyik legfontosabb takarmánynövény a kukorica vetéstervét a megye termelőszövetkezetei ég egyéni gazdái 90 százalékig teljesítet­ték. A még visszalévő 10 száza­lék legnagyobb része a terme­lőszövetkezetekben van. — A helyzet ugyanis az, hogy az esős (időjárás különösen a gépi (munkát akadályozta. Már pe- rdig a termelőszövetkezetekben géppel, négyzetesen vetik a ku­koricát. Éppen azért, — mint Szűcs Lajos elvtárs a megye vezető agronómusa mondotta — biztosíték van arra, hogy a gé­pek segítségévéi a még vissza­lévő 10 százalékot mind a ter­melőszövetkezetekben, mind az egyéni gazdák földjén elvessék legkésőbb május 12-ig. Szűcs elvtárs szerint erre az időre tel­jes egészében befejeződik, — természetesen az árvízsuj tóttá vidékek kivételével — a tava­szi szántóföldi talajművelés, vetés. Befejezték a szőlő metszését Szekszárd határában vászon. Ezenkívül folyamatban van 308 hold szőlő, a 25 száza­léknál nagyobb hiányt mutató szőlő-parcellák tőkéinek a pót­lása. A jó szőlőtermés, a meg­felelő védekezési munkák idő­beni elvégzése érdekében Szek­szárd város tanácsa vasárnap üzembehelyezte három helyen a peronoszpóra jelzőállomást. teijesítették tavaszi vetéstervüket Építő felszereléseket készít terven felül az árvízkárok helyreállítására a Tatarozó Vállalat Lázas munka folyik a Tolna megyei Tatarozó és Építőválla­lat szekszárdi, központi telepé­nek egyik nagy műhelyében. Három ácsbrigád, Wiedemann, a Kövesdi és a Bulla brigád „gyártja“ futószalagszerűen az állványbakokat, habarcsládá­kat. Nemrég kapta a vállalat a megbízást és az anyagot, hogy az árvíz által elpusztí­tott lakóházak újjáépítésé hez felszerelést készítsen. Egyelőre száz készletről van szó, egy-egy készlet 6 darab 5 méteres állványpallóból, két álló habarcsládából, két hordó.: ládából, két kis- és két nagy-: bakból áll, e felszerelés egy- egy ház felépítéséhez, két-há- rom kőműves munkájához szükséges. Egy hét óta folyik a serény munka és az előirányzott száz készletből ötven már el is készült. A kész felszerelések leszállító-: sát tegnap kezdték meg az ár­vízsújtotta falvakba. A vállalat dolgozói terven felül vállalták! ezek elkészítését, hogy ezel is segítsenek az árvízkárok mi­előbbi helyreállításában. . Az első szép, napsütéses má­jusi vasárnap Tolna megye imind a 12 gépállomásának kör- Izetében szántottak-vetettek a •traktorok. A gépállomások több mint 600 traktora a tavaszi munkák újabb győzelmét arat­ta vasárnap. Déltájban a tavaszi idény több mint 30 600 holdas szán­tási tervüket teljesítették a megye gépállomási traktoro­sai. Különösen a dalmandi gépállo­más traktorosai értek el jó eredményeket a szántásban. A 2650 holdas tervüket 5000 hold­ra teljesítették vasárnap dél­ig. Vetéstervük teljesítésében azonban még mindig el vannak maradva a Tolna megyei gép­állomások. Mintegy 5000 ka- tasztrális hold bevetése vár még rájuk. A kukoricának még a felét sem vetették el néhány gépállomáson. A máskor is élenjárók azonban a vetésben is jó munkát végeztek. Az iregszemcsei gépállomás traktorosai a vasárnapi munka eredményeként már teljesítet­ték tavaszi vetéstervüket, sőt a négyzetes vetési tervüket is. A bölcskei traktorosok ugyan­csak vasárnap teljesítették ta­vaszi vetéstervüket. Mindkét gépállomás hétfőtől kezdve már terven felül szánt-vet a körzetében levő termelőszövet­kezetek és egyénileg dolgozó parasztok földjén. Elvégezték a répa darabolását Julié-pusztán A juhépusztai Törzsállatte. nyésztő Állami Gazdaság dol­gozói, illetve szakemberei eb­ben az évben újszerű agrotech­nikai munkával termelik a cu­kor. és takarmányrépát. Az eddigi 30 centiméter sortávol­sággal szemben, 50 centiméter sortávolságra vetették a cukor és takarmányrépát. így lehető­vé vált, hogy a sarabolást — amelyet eddig kézzel végeztek — az idén géppel végezhessék. A répát a juhépusztaiak idejé­ben elvetették. Szombaton reg­gel egy Zetor traktorral meg­kezdték a sarabolását. A répa szépen fejlődik, körülbelül 3 centiméter magas. A zetorve- zető jó munkája nyomán teg­nap délután be is fejezték a 30 hold cukorrépa és az 50 hold takarmányrépa első sarabolá­sát. Az élüzem címmel kitünte­tett Juhépusztai Állami Gaz­daság szakemberei és dolgozói úgy számítják, hogy még ezen a héten másodszor is elvégzik géppel a répák sarabolását. összesen pedig ötször saraboí- ják géppel a cukor, és takar­mányrépát. Mindezt annak ér­dekében teszik, hogy a holdan­ként! 170 mázsás termés mel­lett olcsóbban állítsák elő az említett növényt. Mintegy 500 lófogattal szántottak, vetettek vasárnap az egyéni gazdák A megye különböző terüle­tein az erre hivatott mezőgaz­dasági szakemberek vasárnap a határt járták. Megállapítot­ták, hogy hozzávetőleges szá­mítás szerint az egyéni gazdák kisparcelláin mintegy 500 ló­fogat szántott, vetett vasárnap. Különösen serény munka folyt a kakasdi, a szakcsi és a domb­óvári határban. Itt szinte min­den ötödik parcellán dolgoztak szántottak, vetettek. Ezer öregdiák ünnepelte a 150 éves bonyhádi gimnáziumot Vasárnap ünnepélyes kere­tek között emlékeztek meg Bonyhádon a Petőfi Sándor Gimnázium fennállásának 150. évfordulójáról. Az ünnep­ségen közel 1000 öregdiák je­lent meg, akik között olyanok is voltak, akik több, mint 40 évvel ezelőtt érettségiztek a bonyhádi gimnáziumban. A volt növendékek között meg­jelent Illyés Gyula, kétszeres Kossuth-díjas író is, akit so­káig, lelkesen ünnepeltek a megjelentek. A délelőtti ünnepségen Fo­dor Pálné az Oktatásügyi Mi­nisztérium nevében köszön­tötte a 150 éves iskolát, amely alapításától kezdve 1870-ig Sárszentlőrincen működött s innen helyezték át Bonyhád- ra. A sár szentlőrinci évek alatt volt a gimnáziumnak tanítványa Petőfi Sándor is. Fodor Pálné az Oktatásügyi Minisztérium nevében értékes serleget adott át az iskolának, majd a gimnázium 4 dolgo­zójának, Kolta László igazga­tónak^ Kerényi Henrik, Hor­váth Olivér tanárok és Lo­vászi János hivatalsegédnek átnyújtotta az „Oktatásügy Kiváló Dolgozója” kitünte­tést. A Bonyhádi Járási Pártbi­zottság, a Tolna megyei Ta­nács, a szülői munkaközösség és az iskola DISZ-szervezete üdvözlésén kívül felolvasták Miszlai György szekszárdi költő, volt bonyhádi diák ün­nepi ódáját, majd dr. Szepesi János köszöntötte az iskolát a volt bonyhádi diákok nevé­ben. Az ünnepség után került sor a gimnázium épületében elhelyezett Petőfi-emléktábla leleplezésére, amit Horváth Olivér bonyhádi képzőmű­vész készített el. Délután, az 1910-től Bony­hádon érettségizett diákok ta­lálkozóját rendezték meg, este pedig hangulatos táncmulatság zárda be a bonyhádi gimná­zium fennállásának 150. év­fordulójára rendezett ünnep­ségeket. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás egyre nagyobb teret hódít a mezőgazdaságban, egyre több dolgozó paraszt győződik meg arról, hogy a közös gazdálkodás szinte kor­látlan lehetőségeket teremt, ezek kihasználásával pedig nagyobb jólétben élhet, mint ha egyénileg gazdálkodna. Bizonyítja ezt azok száma is, akik a közöst választják. A május 4-ét megelőző két hét alatt megyénkben újabb 82 család, 133 taggal és 402 hold földdel lépett be a termelő­szövetkezetekbe. A tamási járásban 22 család 29 tag 105 hold földdel, a dombóvári járásban 16 család, 31 tag 178 hold földdel lépett be. Ebben az évben összesen 1899 család, 2724 taggal, 9024 hold földdel választotta a kö­zös gazdálkodást. A legtöbb belépő — 462 család, 697 tag­gal 2680 hold földdel — a dombóvári járásban volt. A paksi járásban 347 család, 460 taggal, 998 hold földdel, a szekszárdi járásban 333 csa­lád, 483 taggal, 1388 hold földdel lépett be. A legújabb értesülésünk szerint a múlt héten a tamási járásban újabb kilenc család választotta a termelőszövetkezeti gazdálko­dást. , A szekszárdi határban mint- iegy 1188 holdon kellett elvé­gezni a szőlő nyitását és met- •szését. A szekszárdi dolgozó •parasztok szorgos munkával, 'nagy áldozatvállalással idejé­ben befejezték mind a nyitást, (mind pedig a szőlő metszését. (Szekszárd határában mintegy (15 hold újtelepítésű szőlőt is •létesítettek a gazdák ezen a ta­Az iregszemcsei és bölcskei gépállomás traktorosai

Next

/
Oldalképek
Tartalom