Tolnai Napló, 1956. május (13. évfolyam, 103-127. szám)

1956-05-05 / 105. szám

o TOLNAI NAPLÓ 1956 MÁJUS 5. Áz Egyesült Államok Kommunista Pártja Országos Bizottságának bővített teljes ülése Eugene Dennis beszámolója Newyork (TASZSZ). Az Egyesült Államok Kommunista Pártjának Országos Bizottsága a napokban bővített teljes ülést tartott. Az ülés résztvevői megvitat­ták és jóváhagyták Eugene Dennisnek, a párt főtitkárának beszámolóját. Dennis ismertette a párt programszerű követelései^ a párt munkájának eddigi ered­ményeit és bírálta a párt által elkövetett hibákat, amelyek — mint mondotta — főként balol­dali szektáns jellegűek voltak. — A harc bizonyos szaka­szaiban — mondotta Dennis — a pártban olyan áramlatok mutatkoztak, amelyek lebecsül­ték az amerikai nép mélyen demokratikus hagyományait és készségét az alkotmányos jo­gok és alapelvek megvédésére. — Ugyanakkor — jelentette ki Dennis — a párt'már 1947- ben felmérte a második világ­háború után előállott új nem­zetközi helyzetet és elismerte, hogy a szocializmusra való át­térés során nem minden kapi­talista országban elkerülhetet­len a polgárháború. Mint a nemzetközi tapasztalatok és az SZKP XX. kongresszusán adott elemzés bebizonyították, sok­féle út vezet a szocializmus felé és minden ország a saját ha­gyományainak, a haladásért folytatott óhajának megfelelően találja majd meg a maga útját. — Mi, amerikai kommunis­ták újból leszögezzük — foly­tatta Dennis —, hogy nem hir­detünk erőszakot. Nem tekint­hetjük elkerülhetetlennek vagy kívánatosnak a polgárháborút. A mindennapi és az alapvető problémák alkotmányos és de­mokratikus megoldására tö­rekszünk. — Támogatjuk a szocializmusra való békés, de­mokratikus áttérést és síkra széliünk érte, de ugyanakkor el ismerjük, hogy ez nagy és éles osztályharcot von maga után. Meggyőződésünk, hogy a nem­zetközi és a belső események menete egyre kedvezőbb lehe­tőségeket teremt a szocializmus felé vivő békés előrehaladás­hoz. A teljes ülés elhatározta, hogy decemberre összehívják a párt XVI. kongresszusát. Szó vj et —j ugoszláv ifjúsági ismerkedési est Moszkvában Moszkva (Tanjug). A Kom- szomol moszkvai városi bizott­sága csütörtökön ismerkedési estet rendezett a Jugoszláv Népi Ifjúsági küldöttségének tiszteletére Mika Tripalo, a Jugoszláv Népi Ifjúság titkára ez alka- lommmal kijelentette, hogy a jugoszláv ifjúsági küldöttség szovjetunióbeli látogatása hoz­zájárul Jugoszlávia és a Szov­jetunió ifjúsági szervezeteinek jobb együttműködéséhez. A Komszomoi küldöttsége ez év októberében látogatást tesz Jugoszláviában. A küldöttséget Szemicsasztnij, a Komszomol Központi Bizottságának titkára vezeti. A jugoszláv ifjúsági küldött­ség pénteken visszautazik Bel­grádiba. A KÜLPOLITIKA HÍREI Eden a közel-keleti kérdésről Moszkva (TASZSZ). A mosz­kvai városi tanács végrehajtó bizottságának meghívására má­jus 3-án Moszkvába érkezett a genfi városi és kantont hatósá­gok küldöttsége. A küldöttséget Aymon de Senarclens, a genfi kanton tanácsának elnöke ve­zeti. A vendégeket a vnukovói re­pülőtéren Bobrovnyikov, a moszkvai tanács végrehajtó bi­zottságának elnöke és több más személyiség fogadta. * A Times péntek reggeli szá­mában bírálja a ciprusi angol kormányzatnak azt a lépését, hogy tízezer fontsterling vérdí­jat tűzött ki Grivaszknak, az ellenállási mozgalom egyik ve­zetőjének fejére. A lap felveti azt a kérdést, hogy vajon az ajánlat megtételéért felelős an­gol hatóságok megfontolták-e, rizsi Chaillot-palotában — je­lenti az AFP. AFP-hír szerint Belgrádban hivtalosan bejelentették, hogy Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság el­nöke május 7-én hivatalos láto­gatásra Franciaországba érke­zik. « Berlin (MTI). A bonni parla­ment pénteken reggel megkezd­te a kormány által beterjesztett hadkötelezettségi törvényjavas­lat első olvasásban való tár­gyalását. * A Tanjug kommentárja sze­rint párizsi körökben az a vé­lemény, hogy a tárgyalásokon főként két témát érintenek majd: a két ország kapcsola­A Reuter jelentése szerint az angol alsóház csütörtöki ülésén megkérdezték sir Anthony Eden miniszterelnöktől, hogy kormánya „aktívan támogat­ja-e“ Hruscsovnak azt a ja­vaslatát, hogy „kollektív egyezménnyel kellene végetvet nie a Közép-Keletre irányuló fegyverszállítmányoknak.“ Eden a kérdésre azt vála­szolta: „Nagy-Britannia támo­Párizs (MTI). A francia nem­zetgyűlés szombaton szavaz az öregségi alappal összefüggés­ben a kormány által felvetett bizalmi kérdésben. Guy Mollet miniszterelnök csütörtökön az esti és az éjsza­kai ülés folyamán együttvéve háromszor vetette fel a bizal­mi kérdést a törvényjavaslat­tal kapcsolatban: két részlet­gatja azt a javaslatot, hogy az ENSZ tárgyalásokat kezdjen a Közép-Keletre irányuló fegy­verszállítmányok embargójá­ról.“ A miniszterelnök hozzá­tette, a szovjet vezetőkkel meg­egyeztek abban, hogy „az Egye­sült Nemzetek Szervezetét tá­mogatni kell a középkeleti béke létrehozása érdekében tett erőfeszítéseiben.“ kérdésre és a törvényjavaslat egészére nézve. A vita során a kommunista képviselők, kivált Waldeck— Rochet, több módosító javasla­tot fogadtak el, kiterjesztvén a törvényjavaslat hatályát egyes különösen sújtott rétegekre. Megfigyelők szerint a szom­bati bizalmi szavazáson a kor­mány sikere biztosítva van. A francia kormány felvetette a bizalmi kérdést Hasznos kapcsolatok A Pravda belgrádi tudósítójának cikke A Pravda V. Platkovszkijnak> belgrádi tudósítójának cikkét közli „Hasznos kapcsolatok“ címmel. A cikkíró megállapítja, hogy a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége és a Jugosz­lávia Dolgozó Népének Szocia­lista Szövetsége, — amely az ország összes társadalmi szerve zeteit tömöríti — valamint a külföldi szocialista pártok kö­zött az utóbbi időben egyre szorosabb kapcsolatok kialaku­lása észlelhető. A múlt eszten­dőben több külföldi szocialista párt képviselői és a szocialista mozgalomban közvetlenül részt vevő szakszervezeti ifjúsági és nőszervezeti vezetők látogattak el Jugoszláviába. A Jugoszláv Szakszervezetek 1955-ben 33 külföldi szakszervezeti küldött­séget láttak vendégül. Ugyan­akkor a Szocialista Szövetség felelős vezetői Norvégiában, Dániában, Hollandiában, Bel­giumban, Szíriában és Japán­ban vendégeskedtek. Különösen gyümölcsözők le­hetnek a kommunisták és a szocialisták közötti kapcsolatok a jugoszláv sajtó megállapítása szerint a nemzetközi munkás- mozgalomban az SZKP XX. kongresszusa után kialakult új helyzetben. Teljesen nyilvánvaló, hogy az a kezdeményezés, amelyet a Szovjetunió Kommunista Párt­ja a munkásmozgalom egységé­nek megszilárdítása érdekében tett, újabb lehetőségeket nyújt a kommunisták és a szocialis­ták együttműködéséhez. Ez megállapítható itt Belgrádban is, ahol csupán a legutóbbi he­tekben több heves nyugati szo­cialista vfezető' személyiség tett olyan fontos kijelentéseket, amelyek kétségkívül előmozdít­ják az egység megteremtését. Dániel Mayer, a francia nem­zetgyűlés külügyi bizottságá­nak elnöke, a Francia Szocia­lista Párt képviselője a Jugo- press sajtóiroda munkatársá­nak adott nyilatkozatában ki­jelentette: — A tárgyalások során az 1 a benyomás alakult ki bennem, hogy az SZKP XX. kongresz- szusa — ha mindaz megvaló­sul, amit a kongresszus elő­irányzott és ha ilyen irányban történik majd az előrehaladás is — a kelet és nyugat közötti gazdasági kapcsolatok történe­tének és a munkásmozgalmak közötti kapcsolatok történeté­nek egyik legfontosabb esemé­nye. Nemrégiben — folytatja Platkovszkij — Jugoszláviában járt a Belga Szocialista Párt küldöttsége. Max Búsét párt­elnök, a küldöttség vezetője a Borba munkatársának adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a Belga Szocialista Párt és a Jugoszláv Szocialista Szö­vetség között kialakult együtt- y működésnek pozitív módon' kell befolyásolnia a helyzet ja­vulását és a nemzetközi mun­kásmozgalomban való együtt­működés elmélyülését. Figyelemreméltó — állapítja meg a cikkíró —; hogy Daniel Mayer és Max Búsét, a neves szocialista vezetők e kijelenté­seiket a Szocialista Intemacio- nálé irodájának ülése után ad­ták Belgrádban. A Szocialista Intemacionálé irodája ugyanis leszögezte, hogy „elutasítja a kommunista pártokkal való együttműködés minden formá­ját.“ A tények azt mutatják, hogy az akcióegységnek ez a határozott elutasítása nem ta­lál helyeslésre a szocialista munkások széles tömegei, és több szocialista párt egyes ve-'X zető körei részéről. Kétségtelen — állapítja meg befejezésül a Pravda belgrádi tudósítója —, hogy a jugoszláv kommunisták és a különböző országok szocialistái között ki­alakult kapcsolatok pozitív je­lentőségűek, mert elősegíthetik a nemzetközi munkásmozgalom egységének megszilárdulását. milyen rossz benyomást kelt majd ez a lépés Ciprus görög lakosainak körében, akiket tait és a nemzetközi problémá­kat. A francia fővárosban kü­lönösen rámutatnak arra, P német szociáldemokraták ifjúsági szervezetének határozata Magyar parlamenti kiildittség Moszkvában most hivatalosan is meg akar­nak vesztegetni, hogy besúgók­ká váljanak. * Az Atlanti Tanács ülésszaka pénteken (magyar idő szerint) 10.20 órakor nyílt meg a pá­hogy tovább lehet szélesíteni Jugoszlávia és Franciaország gazdasági és kulturális együtt­működését. Másrészről Pá­rizsban úgy vélik, hogy Jugo­szlávia sok tekintetben hozzá­járulhat a kelet és nyugat kö­zeledéséhez. Berlin (MTI). A Német Szo­ciáldemokrata Párt „Sólymok’’ nevű ifjúsági szervezetének Karlsruheban tartott küldött- értekezlete nagy többséggel ha­tározatot fogadott el. Ebben követeli, hogy a bonni parla­ment szociáldemokrata képvi­selői ne vegyenek részt a had­kötelezettségi törvénytervezet Szamos Rudolf: Amerikából jöttem... Kalandos történet (6. folytatás.) Ha sokat faggattam, legfel­jebb annyit válaszolt: — Üzlet.:: — és avval kész. Úsztunk a Dunán Konstanza felé. Útközben Mohácsig nem történt semmi említésreméltó. Unalmasnak ígérkezett ez az utazás. Mintha egyhelyben to­pogna az idő. A napokkal visz- szatérő órák ugyanazt az unal­mas munkát hozták... Fedél­zetet mosni, akár piszkos, akár tiszta, hetvenhétszer olajozni a csigákat, ha eljött az ideje, enni... délután heverni a fe­délzeten. így volt akkor is. — Már a magyar határhoz köze­ledtünk. Az orosz tengerészek egy kupacban körülülték a harmonikát és a bágyadt augusztusi melegben, még bá­gyadtabb álmosító panaszos nó­tát fújtak. Az öreg kormányos, a kerék mögött ücsörgött, körü­lötte szétszórva egy halom új­ság, még Csepelen vásárolta őket az öreg. Délután két óra lehetett. Mo­hács alatt, az alsóbédai vadász­ház mellett megláttam a határt jelző oszlopot. Milyen érdekes — gondoltam — elmegyek. Va­lahol itt a vízen húzódik az a láthatatlan vonal, amit a politi­kusok két ország határának je­löltek ki — ha- jól tudom vala­mi Trianon nevű faluban, hogy hol van ez a Trianon, arra már nem emlékezem, valamikor gyerekkoromban hallottam ró­la az iskolában, de már elfelej­tettem. Eddig van hát Magyar- ország az én hazám. Nem éreztem semmit, pedig először mentem idegenbe, mert ott a parti oszlop jobboldalán az más ország, más szokások­kal, más emberekkel. Nem hú­zott emide vissza a szívem. Mi­nek, ki után húzott volna? Egy kicsit izgalmas is volt, hogy én már külföldön utazok, akármit csinálok, nem jöhetnek utánam a magyar rendőrök... Mert ez­előtt hat esztendővel azt láttam az államból, meg a hazából, hogyha a kocsmában túl hangos kedve kerekedett az embernek, már a nyakán voltak a rend­őrök. Ördög tudja, hogy van, de amíg az ember az idegent meg nem kóstolja és meg nem ismerkedik az ottani életfel, azt hiszi, mindig külföldön van az igazi szabadság. Bezzeg, amikor összekerültem az ottani rend­őrökkel — de nem akarok a történet elé vágni... Elég az hozzá, ilyesmiket gondoltam. Szóval külföld. — Szerbiába, illetve Horvátor- szágbá ért a hajó. De nagy bu­ták az emberek, hét lakattal zárják el egyik földet a má­siktól, pedig semmi különbsé­get nem láttam a két ország között. Ott is olyan volt a Duna part, mint feljebb, a víz színe sem változott. Végigmentem a fedélzeten, a kormányos előtt lehajoltam egy újságért — gondoltam, olvasok. Rajzos vicc-lap akadt a kezem­be, a Ludas Matyi... Kár ezt ma már hánytorgatni, de a tör­ténethez tartózik és csak azért említem. Az újság első oldalán valami marhaság volt, egy rajz. Csak éppen belenéztem az új­ságba, kezembe fogtam és ak­kor eszembe jutott, hol lehet az én barátom, a Drage ... Nem kellett soká keresnem, ott kuporgott a fedélzet elején, a hajó orrában a vasmacska- dob tövében. Az alacsony kor­látra támasztotta fejét és álmo_ megtárgyalásában. „A Szociáldemokrata Párt képviselői azzal tennék a leg­nagyobb szolgálatot a béke és haladás ügyének, ha a hadköte­lezettségi törvényjavaslat tár­gyalásakor tüntetőén kivonul­nának a p>arlament ülés­terméből” — hangzik a határo- rozatban. dozva nézte a Dunát, a hajó­vágta fehér hullámokat. Mellé ültem és böngészni kezdtem a Ludast. Ha még látott viharos moz­dulatot, ahogy kikapta kezem­ből az újságot és dühösen a Dunába dobta. Mindezt egy szó nélkül. — Megbolondultál, Drage? Válasz helyett a vízre köpött, ott ahol az elmaradó hullámo­kon himbálódzott az újság. El sem tudtam képzelni, mi baja lehet. Mi bántotta ennyi­re? Csak vártam, hogy elkezdi, de nem szólt. Végül is nem áll­hattam tovább. — Mi bajod, Dráge? Szemmel láthatóan már le­csillapodott, sokáig késett a válassza) és amikor megszólalt, csak ennyit mondott: — Menni kell... — Ne vacakolj? ... Hová? — próbáltam tréfára fogni a dol­got. — Ha rádjött, akkor me­hetsz, nyitva van, szabad mind a két latrina... — Ostoba — sziszegte Dráge. No, ennek fele se tréfa, ko­molyra fogtam én is ... — Hova akarsz menni? — Hova, hova... Oda — és a partra mutatott. Először meghökkentem. — Le a hajóról? — No és? A hajót nem vihe- tem magammal... A képen: A magyar vendé­gek a Kreml területén. Előtér­ben Rónai Sándor, a küldöttí vezetője (Foto V. Masztyuko’ Repülőgép a mezőgazdaság szolgálatában ...: A képen: A krimi terület műtrágyával töltik meg a, „Sztálin’-kolhozának mezején pülőgépet. (Foto G. Borogjl

Next

/
Oldalképek
Tartalom