Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-22 / 96. szám

1956 ÁPRILIS 22. TOLNAI NAPLÓ 3 A kollektív vezetés tapasztalatai a tamási járásban PART ÉS PARTÉPÍTÉS « __ T ervszerűbb munkát a tag- és tagjeliltfelvétel megjavításáért az öcsényi alapszervezetben A helyi pártszervezetek mun kájának igen nagy jelentősége van a párt és államunk gazda­sági és politikai életében. Olyan felelősségteljes feladato­kat hajtanak végre, mint az agitációs és szervező munka a tömegekben, a párt határozatai nak megvalósítása érdekében, új tagokat szerveznek a párt­nak és marxista—leninista ne­velésben részesítik ezeket az új tagokat. E cikk keretén be­lül főként A PÁRTÉPfTÉS EGYIK LEGFONTOSABB FELADATÁRÓL, a tag és tagjelölt felvételről ki vánunk szólni. Ahhoz ugyanis, hogy a fent- említett széleskörű tevékeny­séget egy alapszervezet meg tudja oldani, számszerű ereje is nagymértékben hozzájárul. Elsősorban azonban akkor, ha a pártszervezet tagjai az adott terület jellegét tekintve túl­nyomórészt a közvetlen ter­melőmunkában résztvevőkből tevődik ki. Éppen e fontos tényről feled­keztek el már hosszú idő óta a decsi alapszervezetben. Ennek eredménye, hogy a mezőgazda sági munkával foglalkozók száma a legkisebb a pártszer­tani nem igen lehet...” — vá­laszoltam. A továbbiakban a magyar paraszt-mozgalmakról kér­dezett ... Ha visszagondolok, magam sem vettem észre, hogyan en­gedett szorongásom, egyszer csak úgy éreztem, mintha mór nagyon régóta ismer­ném ezt a kedves hangú egy­szerű elvtársat, akiről köz­tudomású volt már akkor is, hogy a népkonyhán étkezett, mint a szovjet állam feje és semmiféle kedvezményt nem fogadott el, sőt, sokszor még a napi kenyéradagját is elosz­totta ... Csak egy mondattal tudom őt jellemezni — szerény em­ber volt és minden érdekelte, ami az elnyomott nép életéről szólt. Egyre inkább úgy éreztem akkor, hogy én már vezetben. Nem is csoda ezek után, hogy az egyénileg dol­gozó parasztok között nem tudott olyan eredményes mun­kát végezni a pártszervezet, mint kellett volna. Ez megmu­tatkozott az elmúlt években a begyűjtés és a mezőgazdasági munkák területén. Például be­gyűjtésben a járás községei között folyó versenyben a ti­zenegy-tizenkettedik helyen áll tak. A PARTVEZETŐSÉG űjjáválasztása óta javult a pártmunka s javult a gazdasági munka is. Ez látszik — újra a begyűjtést nézve — azon, hogy a legutóbbi értéke­lésnél már a hetedik helyen áll a község. Még nagyobb le­hetett volna az emelkedés, ha a párt számszerű növelésével is többet törődnek, jobban se­gítették volna e feladatot. Odáig már eljutottak, hogy taggyűléseken, vezetőségi ülése ken beszélnek a tag és tagjelölt felvétel fontosságáról, egy ta­got s egy tagjelöltet fel is vet­tek ebben az évben. A CÉLRATÖRŐ TERVSZERŰ MUNKA azonban hiányzik még min­dig. Miben látszik ez meg? nagyon régen ismerem őt. Az „ember” volt — a szó legne­mesebb értelmében.,. Hogy mit jelentett ilyen emberrel találkozni? Azt szó­val mérni nem lehet, arra egy életet lehet csak áldozni... Lenin sokat várt tőlünk ma­gyaroktól ... Úgy beszélt a magyar népről, mint egy igen tehetséges, szorgalmas nem­zetről akire abban az időben a legbiztosabban számítha­tott az orosz forradalom. — Ezért tette azt a javaslatot akkor Lenin — nekünk ma­gyar vezetőknek, hogy a ma­gyar hadifoglyokból szervez­zünk forradalmi ezredeket... Küldjünk magyarnyelvű röp­cédulákat a magyar frontra és segítsük az orosz munká­sok és parasztok szabadság- harcát, forradalmát az elnyo­mók ellen.... Először is abban, hogy csak ál tálában beszélnek róla, de a vezetőség tagjai személy sze­rint még nem kaptak ilyen konkrét feladatot, miután >• ■ 1- lektívan felmérték volna a le­hetőségeket, figyelembevéve a falu jellegét. Azt, hogy a párt­szervezet összetételét vizsgálva, az élenjáró dolgozó parasztok pártba való felvételén kell munkálkodniok. Meglátszik ez abban is, hogy a pártcsoport bizalmiak sem kaptak ilyen irányú személy­hez szóló feladatot. Általános­ságban velük is beszéltek erről, de a megbízatás s főként az ellenőrzésekkel párosuló segít­ségük ebben a munkában el­maradt a vezetőség részéről. v Ez azután azt eredményezte, hogy ma is csak a bélyegel­adást, a különböző értekezle­tekre való összehívást végzik. Úgy gondolják, minden egyéb feladat végrehajtása meghalad ná erejüket. FONTOS ÉS EREDMÉNYES MÓDSZERE LENNE a tagjelölt felvételi munka meg javításának a politikai oktatás is. Ide kellene a kommunisták mellett elsősorban beszervezni a legjobb munkát végző pár­Kun Béla meg is szövegez- te a röpcédulát, amelyben az is szerepelt, hogy magyar ka­tonák dobjátok el a fegyvert. Lenin figyelmeztetett minket — a katonáktól ne azt kérjük, hogy dobják el a fegyvert, mert fegyvertelenül újból el­nyomják őket, hanem a munkások és parasztok for­dítsák a tőkésektől kapott fegyvereket az elnyomók, a kizsákmányolok ellen. A röp­cédula ezzel a módosítással jelent meg. Lenin elvtárs ké­résére én elvállaltam hogy három hónapra a szá­márai kormányzóságba me­gyek és az ottlevő több tíz­ezer magyar hadifoglyot a Vörös Gárdába szervezem és megalakítom a hadifogoly szervezetet. Maga Lenin elv­társ állította ki megbízóleve­lemet ... És azzal váltunk el egymástól, hogy a nyár vége felé visszatérek Moszkvába, mert akkor vált esedékessé, hogy Kun Bélával, Szamuely Tiborral és Vantus Jánossal együtt hazatérünk Magyaror­tonkívüliek közül azokat, akik kellő nevelés, tanulás után meg érdemelhetik a párttag megtisz telő címet. Ezen a területen aztán van mit tenni bőven. Egyelőre úgy néz ki, mintha be fejeződött volna az oktatási év. A két oktatási forma az árvíz okozta zűrzavar miatt félbesza­kadt. Azóta azonban már jóné- hány hét eltelt, de nem indí­tották be újra. És éppen most, amikor a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának XX. Kongresz- szusa anyagát kellene tanul­mányozni, felhasználni. Azt kell megérteni az alap­szervezet vezetőinek és rajtuk keresztül a párttagoknak, hogy a tag és tagjelölt felvétel fon­tos munkája szervesen kapcso­lódik a többi pártmunkához, nélküle elképzelhetetlen a gazdasági munkában is sikert elérni. Nem öncélú tehát, ha­nem segít szebbé, jobbá, boldo­gabbá tenni az egyes emberek, a falu, az egész dolgozó nép életét. De nem elég csak megértetni ezt a tagokkal, hanem lelkesí­teni, bátorítani kell őket ebben a munkában, személyes példá­val s kellő szervezéssel, ellen­őrzéssel és gyakorlati segítség­gel is. szágra és megkezdjük a for­radalom előkészítését... Sajnos, nem így sikerült nekem. Többet sosem láttam Vladimir Iljics Lenint, mert Szamáréban a cseh-légió fog­ságába kerültem, akik azután Szibériába a Kolcsak-kor- mány fennhatósága alatti te­rületre hurcoltak. Innét 1920- ban sikerült megszöknöm és hamis papírokkal hosszas ke­rülő után eljutnom Bécsbe, ahol a magyar emigrációban dolgoztam 1926-ig. * Már hetvenhat esztendős vagyok. Sok éve múlt. az én ifjúságom és férfikorom em­lékei között még ma is a leg­tisztábban él az a felejthetet­len látogatás!, amikor közel negyven esztendővel ezelőtt Leninnél jártam, fogtam ke­zét, hallottam szavát — és én a magyar munkás a szovjet állam első vezetőjének ven­dége voltam ... SZAMOS RUDOLF. A kollektív vezetés kérdése igen fontos helyet foglal el pár­tunk életében. Éppen ezért igen fontos, hogy sokat foglal­kozzunk e fontos kérdéssel, hogy gyakorlati munkánk '.o- rán minél több segítséget tud­junk adni az alsóbb pártszerve inknek és párt alapszervezete­inknek. A Szovjetunió XX. Kongresz szusa feltárta az ezzel kapcsola tos hibákat és utat mutatott számunkra is a kollektív veze­tésben mutatkozó fogyatékossá gaink felszámolásához. A kol­lektív vezetés elvének legfőbb kérdése, hogy a vezető szervek döntsenek legfontosabb kérdé­sekben és ne egy-egy funkcio­nárius, mert ott vannak a leg­tapasztaltabb pártmunkások, párttagok, akik helyes határo­zatokat tudnak hozni. A kollek tív vezetés nem jelentheti azt, hegy a párthatározatok végre­hajtásáról lemondunk, hanem sokkal intenzívebben kell azok végrehajtásához hozzáfogni. A tamási járásban is van olyan vélemény kialakulóüun, ami ellen harcolnunk kell: „H,a a kollektív vezetés .javul, az el­homályosítja az egyének fele­lősségét.“ A kollektív vezetés megkö­veteli, hogy figyelembe vegyük a tömegek véleményét., tapasz­talatait, mert csak így tudunk jól dolgozni. A Központi Veze­tőség határozata után az alap­szervezetekben értünk el ered­ményeket a kollektivitás meg­valósítása terén. Ez leginkább kifejezésre jut abban, hogy a községi pártbizottságok, vala­mint az alapszervezetek vezető ségi ülései rendszeresebbek, ál­talában megtárgyalják az alap szervezet taggyűlése előtt a vezetőségek beszámolóit. Ta­pasztalható azonban az is. hogv a kollektív vezetés elvét az alapszervezetekben leegy­szerűsítik és csak a vezetőségi ülések rendszeres megtartásá­ban látják azt. Kevésbé vonják be a párttagságot az alapszor- vezetek munkájának az urán'. •- fásába. Nem alakult még ki az a he­lves módszer, hogy a pártveze- tőségek a párt előtt álló felada­tokat közösen a párttagsággal vitassa meg és hozzon helyes határozatot, melynek végrehaj­tásában az egész párttagság aktivizálódik. Jó két hónap telt már el az­óta, hogy Szekszárdon befejező dött a tagkönyvcsere. S ezidő alatt mindössze 48 új taggal erősödtek a város DlSZ-szer- vezetei. Ez az eredmény igen gyenge. Azt bizonyítja, hogy a DISZ-szervezetek nem foglal­koznak megfelelően a tagszer­vezéssel. A tagkönyvkiosztó taggyűlés óta sok alapszervezet nem is vett fel fel új tagokat soraiba. Az általános gyenge ered­mény ellenére is van egy-két alapszervezet, amely helyesen oldja meg a tagszervezéssel kapcsolatos feladatokat. A leg­utóbbi taggyűlésen például a Vasipari Vállalatnál 12, a Köz- gazdasági Technikumban pe­dig 8 új tagot vettek fel a DISZ-be. » A Petőfi iskolák megyeszerte megkezdték az SZKP XX. kongresszus anyagának ta­nulmányozását. * Kicsiny DISZ-szervezete van a harci Uj Élet Tsz-nek. Csu­pán 12 tagot számlál. Ha szá­Hiba, hogy a pártvezetőségek napirendjén nem mindig a leg­fontosabb kérdések szerepel­nek, de még ettől is súlyosabb, hogy a vezetőség igen sok eset­ben csak az ülésen ismeri meg a napirendi pontokat. Példa erre a tamási járási Párt-VB legutóbbi ülése. Több VB-t ig tájékozatlan volt, nem tudtak a napirendhez hozzászólni. E hiba fokozottabban áll az MDP községi vezetőségekre, alapszervezetekre. Az ilyen ve­zetőségi üléseken a viták álta­lánosságokra szorítkoznak anél kiil, hogy bármely olyan konk­rét javaslat is elhangzani), amely előbbre vinné az alap­szervezetek munkáját. A kollektív vezetést nehezíti még az. hogy az alapszervezet vezetőségeinek egyes tagjai nem veszik ki részüket megfe­lelően a munkából és az alap­szervezetek titkáraira hárítják a feladatok elvégzését. így van ez például a pári tsz-ben, ahol igen gyenge a politikai munka. A pártvezetőség nem dolgozik kollektíván. Felsőnyéken pél­dául Nagy Lajos tsz párttitkár mindent maga akar megoldani — ebből adódik, hogy e párt- szervezet nem jól dolgozik, nem mégy a pártépítés, de rossz a gazdasági munka is. Nem megfelelő a javulás a községi pártbizottságok, veze­tőségek munkájában. A tamási községi VB. munkájában, bár van javulás, üléseit megtartja, hoznak is határozatot, de a végrehajtás az már nem kol­lektív. Azokban a községekben, ahol függetlenített titkárok vannak, nem adnak kellő ön­állóságot az alapszervezetek, emiatt az alapszervezetek ve­zetőségeinek nincs önálló kez­deményezésük. Sajnos ez első­sorban a JB—VB. munkastílu­sának is betudható. Egy-egy ülésen a VB. tagjai nem foglal­nak állást. Hogy javuljon a pártvezető­ségek kollektív munkája, leg­alább olyan gondot kell for­dítani a vezetőségek üléseire, mint a taggyűlésekre fordíta­nak. Minden eszközzel emelni kell a vezetőségi ülések színvo­nalát és felszámolni a bürok­ratikus vezetési módszert. Szabó János MB. P. T. O. munkatársa muk kicsi is, annál nagyobb a lelkesedésük. Most május 1 megünneplésére készülnek. Na gyón szeretnék igazán ünnepé­lyessé tenni a termelőszövetke­zet tagjai számára a nemzetközi munkásmozgalom nagy napját. Glück Péter pedagógus irányí­tásával 3 jelenet, és 3 tánc­szám előadására készülnek. * Jelenleg a Terményforgalmi Vállalat DISZ-szervezete bir­tokolja „A város legjobb alap­szervezete“ címet, a vörös ván­dorzászlóval együtt, amellyel negyedévenként a legjobban működő szervezetet jutalmaz­za meg a városi DlSZ-bizott- ság. A DISZ-szervezetet meg­jutalmazta a vállalat is, 1500 forinttal. Ezt az összeget a fia­talok egy nyári kirándulásra szánják. Húsz DISZ-fiatal — azok, akik legjobban elvégzik munkájukat — néhány napra ellátogat fővárosunkba. A fiatalok most május 1 meg ünneplésére készülnek. Helyi­ségüket feldíszítik, s az udva­rukon lévő virágoskertbe fű­magot vetnek és virágokat ül­tetnek. KÉT KÉP — KÉT HÍR , H lilSsWolwP A gyönki Vörös Csillag Termelőszövetkezetben négyzetes vetőgéppel vetik a kukoricát. A gépnél ott segédkeznek azok a tagok is, akik az ősz folyamán kerültek a tsz-be. Ké­pünkön Tesenszki Ignácz és Fridrik György régi tagok mellett ott szorgoskodik a vetésnél Ötvös István is, aki a tél folya­mán lépett a tsz-be. A Zetor vezetője Szita Ferenc, aki nagy gonddal kezeli az új gépet, hogy minél jobban megnyerje vele a tsz-tagok tetszését. ICeszőhidegkúton a vezetők gondolnak még az iskolás gyere­kek fejlődésére is. A termelőszövetkezet időközönként meg­hívja látogatóba az iskolásgyerekeket. Ilyenkor Horváth Jó­zsef elvtárs, a községi pártvezetőség titkára, a tsz agronó- musa és Dobai János tsz-elnök ismertetik a fiatalokkal a tsz munkáját. Képünkön a traktor munkájáról beszélnek a gye­rekeknek, előzőleg pedig a helyes trágyakezelést és a veté­sek tavaszi ápolását mutatták be. Leninnel... A DISZ életéből

Next

/
Oldalképek
Tartalom